A Biblia nézőpontja

Sátánt hibáztassuk a bűneinkért?

AZ ELSŐ emberi bűnért Sátánt hibáztatták. „A kígyó ámított el engem, úgy evém” — mondta Éva (1Mózes 3:13). Azóta „ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak”, megállás nélkül dühödten tombol az emberiséggel szemben, ’megvakítja az emberek elméit’ és „mind az egész föld kerekségét elhiteti” (Jelenések 12:9; 2Korinthus 4:4). Egyetlen ember sem menekülhet meg a nyomása alól, de vajon ez azt jelenti, hogy nem tudunk ellenállni a befolyásának? Amikor pedig vétkezünk, az mindig az ő hibája?

A Biblia elmagyarázza, hogy valóban Sátán csapta be Évát (1Timótheus 2:14). Úgy lett félrevezetve ez az asszony, hogy azt gondolja, hogyha megszegi Isten parancsát, akkor Istenéhez hasonló éleslátásra és függetlenségre tehet szert (1Mózes 3:4, 5). E miatt a feltevés miatt vétkezett. Isten azonban ezt az asszonyt tette felelőssé, és ítélte halálra. Miért? Mert bár Sátán hazudott, az asszony teljesen tudatában volt Isten parancsának. Sohasem kényszerítették arra, hogy legyen engedetlen — tettei felett ő rendelkezett, és teljesen képes lett volna ellenállni Sátán befolyásának.

Ellenállni az Ördögnek

Nekünk, embereknek lehetőségünk van ellenállni az Ördögnek. Az Efézus 6:12 azt mondja, hogy ’tusakodásunk van a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak’. Nyilvánvaló hát, hogy Isten elvárja tőlünk, hogy harcoljunk Sátán befolyása ellen. De miként lehet egy ember egyenrangú ellenfele az emberfeletti erővel bíró Sátánnak és démonainak? Arra kér bennünket Isten, hogy egyenlőtlen harcot vívjunk, melyben biztos, hogy veszíteni fogunk? Nem, mert Isten nem azt mondja, hogy a saját erőnkből küzdjünk az Ördög ellen. Jehova különböző eszközökkel lát el bennünket, amelyekkel ellen tudunk állni az Ördög csábításainak, és amelyekkel győztesen kerülhetünk ki a csatából. A Biblia elmondja, ki az Ördög, hogyan dolgozik és miként védhetjük meg magunkat (János 8:44; 2Korinthus 2:11; 11:14).

Így ’álljunk ellen az Ördögnek’

Az Írások két lépést javasolnak arra, hogy miként álljunk ellen az Ördögnek. Így szól a figyelmeztetés: „Engedelmeskedjetek azért az Istennek [Vessétek alá magatokat az Istennek, Katolikus fordítás]; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek” (Jakab 4:7). Az első lépésben tehát, hogy vessük alá magunkat Istennek, benne van az is, hogy engedelmeskedünk a parancsainak. Mivel állandóan tudatában vagyunk Isten létezésének, az ő jóságának, áhítatot keltő erejének és hatalmának, valamint magasztos alapelveinek, ez meg fogja nekünk adni az ahhoz szükéges erőt, hogy ellenálljunk Sátánnak. Az is létfontosságú, hogy állhatatosan imádkozzunk Istenhez (Efézus 6:18).

Gondold végig azt az esetet, amikor Jézust megkísértette az Ördög. Kétségtelenül az segített Jézusnak ellenállni, hogy Isten különböző parancsait az emlékezetébe idézte, és hivatkozott rájuk. Mivel Sátán nem járt sikerrel abban, hogy Jézust a bűnre csábítsa, elment tőle. Ez után a megpróbáltatás után Jehova angyalok által tovább erősítette Jézust (Máté 4:1–11). Jézus így bizakodóan bátoríthatta tanítványait, kérjék Istentől, hogy ’szabadítsa meg őket a gonosztól’ (Máté 6:13).

Isten szabadítása nem jelenti azt, hogy védőpajzzsal vesz minket körül. Ehelyett azt mondja, hogy törekedjünk olyan isteni tulajdonságokra, mint az igazság, igazságosság, béke és hit. Ezek a tulajdonságok olyanok, mint a „fegyverzet”, amely lehetővé teszi, hogy ’megállhassunk az Ördög mesterkedéseivel szemben’ (Efézus 6:11, 13–18, Újfordítású revideált Biblia). Isten segítségével tehát meg lehet hiúsítani az Ördög kísértéseit.

A Jakab 4:7-ben javasolt második lépés az, hogy ’álljunk ellen az Ördögnek’. Ez ellentmondást nem tűrő tettet kíván meg, azt, hogy meneküljünk el ártalmas befolyásától. Az egyénnek el kell kerülnie, hogy ki legyen téve csalárd hatalmának, és el kell utasítania azokat az anyagias és erkölcstelen filozófiákat, amelyek igen elterjedtek napjaink világában. Ha így ellenállunk az Ördögnek, és ha ezzel együtt olyan életet élünk, amelyet annak szentelünk, hogy Istennek tetszünk, az felbecsülhetetlen értékű abban a harcunkban, amelyet Sátán ellen vívunk. De vajon minden bűn az Ördög befolyásának közvetlen következménye?

Belső harcunk

A bibliaíró Jakab így magyarázza: „mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl” (Jakab 1:14, 15). Sajnos nem tudjuk teljesen legyőzni az öröklött gyengeséget és tökéletlenséget (Róma 5:12). „Nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék” — írja a Biblia (Prédikátor 7:20).

Ez nem jelenti azt, hogy teljesen ki vagyunk szolgáltatva az összes bűnnek. Vannak esetek, amikor rossz választásaink miatt visszük saját magunkat kísértésbe. Így bár egy rossz kívánság a saját tökéletlenségünknek vagy Sátán befolyásának tulajdonítható, az már teljesen rajtunk áll, hogy ezt a kívánságot tápláljuk-e, vagy elutasítjuk. Pál apostol helyénvalóan írta: „a mit vet az ember, azt aratándja is” (Galátzia 6:7).

Vállald a felelősséget

Az embereknek gyakran nehéz elismerniük a saját gyengeségeiket, kudarcaikat vagy hibáikat — igen a bűneiket (Zsoltárok 36:3). Az egyik dolog, amely segíthet, hogy vállaljuk bűneinkért a felelősséget, ha tudatában vagyunk annak, hogy Isten most nem kívánja meg tőlünk a tökéletességet. „Nem bűneink szerint cselekszik velünk, és nem fizet nékünk a mi álnokságaink szerint” — jelentette ki a zsoltáríró Dávid (Zsoltárok 103:10). Bár Isten megbocsátó, mégis elvárja, hogy keményen harcoljunk — fegyelmezzük magunkat — az Ördög csábításai és a bűnre való saját hajlamaink ellen (1Korinthus 9:27).

Meg kell értenünk, hogy bár Isten elismeri, hogy az Ördög uralni tudja tetteinket, és nagyrészt őt terheli a felelősség azért, hogy az emberiség bűnös állapotban van, ez még nem ment fel bennünket a számadási kötelezettségünk alól. A Róma 14:12 így ezt mondja: „mindenikünk maga ad számot magáról az Istennek.”

Ha azonban ’iszonyodunk a gonosztól’ és ’ragaszkodunk a jóhoz’, győzelmet tudunk aratni a gonosz felett (Róma 12:9, 21). Az első nő, Éva ezt elmulasztotta, és meg lett büntetve engedetlenségéért — pedig ellenállhatott volna, és engedelmeskedhetett volna Istennek (1Mózes 3:16). Isten azonban nem hagyta figyelmen kívül, hogy milyen szerepet játszott az Ördög az asszony félrevezetésében. Az Ördög el lett átkozva, és végső megsemmisítésre lett ítélve (1Mózes 3:14, 15; Róma 16:20; Zsidók 2:14). Hamarosan nem kell többé küzdelmet folytatnunk gonosz befolyása ellen (Jelenések 20:1–3, 10).

[Kép forrásának jelzése a 26. oldalon]

Erich Lessing/Art Resource, NY