Egyedülálló szülők küzdelmei a mai világban

„Az az asszony pedig, aki valóban özvegy és mindenét elvesztette, Istenbe veti reménységét s éjjel és nappal kitart a fohászkodásban és az imákban” (1Tim 5:5).

1–3. a) Miről írt egy özvegy? b) Növekszik-e az olyan családok száma, ahol csak egy szülő van és milyen problémákkal kell ezeknek szembenézniük?

„HUSZONNYOLC éves özvegy vagyok. Két gyermekem van. Nagyon le vagyok törve, mert nem akarom, hogy a gyermekeim apa nélkül nőjenek fel. úgy látszik, hogy senki sem törődik velem. Gyermekeim gyakran látnak sírni, s ez rossz hatással van rájuk. Tudom, hogy nem szabadna így éreznem, de hát mit tegyek?” Ez a levél kifejezi azoknak az általános panaszát, akik számtalan problémával kerülnek szembe: az egyedülálló szülőkét.

² A világ minden részéből érkező tudósítások azt mutatják, hogy gyors ütemben nő azoknak a családoknak a száma, ahol csak egy szülő van. Ez a szám 10 év alatt csaknem a kétszeresére nőtt az Egyesült Államokban és több mint a kétszeresére Kanadában. Az összes családoknak mintegy egytizedét alkotja Ausztráliában és Angliában. Az Egyesült Államokban a becslések szerint minden öt gyermek közül kettő életének egy részét olyan családban fogja eltölteni, ahol csak egy szülő van.

³ Ennek a rohamos növekedésnek több oka is van. A háborúk és a gépkocsibalesetek sok családot megfosztottak az apától. A családi élet hanyatlása idején az otthon elhagyása, a válás és a különélés szinte közhellyé lett. Néhány leányanya, aki ahelyett, hogy abortuszhoz folyamodott volna vagy örökbe adta volna, inkább vállalta, hogy felneveli a gyermekét. Az egyedülálló szülőnek sok nehézséget kell leküzdenie. A magányosság, a gyermeknevelés, a kenyérkereset, a nemi vágyak és a háztartás csupán néhány ezek közül.

A KERESZTÉNYISÉG MEGNYUGVÁST HOZ

 4. Milyen állapotok idézték elő az első században, hogy sok volt az olyan család, ahol csak egy szülő volt?

⁴ Az első században, a keresztényiség csecsemőkorában a háborús pusztítás, a betegség és az erkölcsi hanyatlás szintén számtalan özvegyet és apa nélküli árvát eredményezett. Gyakorta válás és hűtlen elhagyás volt a szabály. A kiskorú gyermekeket általában az anyánál hagyták, akinek egyedül kellett felneveli őket. A római birodalom világa szívtelen társadalom volt, amely megvetette a gyengéket. Durván visszaéltek tehát az özvegyekkel. Néhányan közülük kénytelenek voltak a prostitúcióra adni magukat, hogy megélhessenek.

 5. Melyik kétféle módon segített a keresztényiség?

⁵ A keresztényiség valódi változást hozott. Együttérzést mutatott a szerencsétlenek iránt. De ezen túlmenően, a tanításai által az egyedülálló szülőknek erkölcsi erőt kölcsönzött, hogy el tudjanak szakadni a kor rossz szokásaitól. Ahelyett, hogy szégyentelen nőket eredményezett volna, a keresztényiség olyan nőket hozott létre, akik önuralommal rendelkeztek, erkölcsileg tiszták maradtak és szerették családjukat. Még a nem keresztények is elismerték ezt a változást és egyikük így kiáltott fel: „Micsoda asszonyaik vannak ezeknek a keresztényeknek!”

 6. Milyen keresztényi alapelvek segíthetik ma az egyedülálló szülőket, de egyúttal minden keresztényt is, hogy szembenézzenek a mai nyomásokkal?

⁶ Melyik keresztény alapelvek segítettek? Pál apostol, amikor tanácsot adott az özvegyeknek, azt mondta, hogy a példamutató özvegy „Istenbe veti reménységét s éjjel és nappal kitart a fohászkodásban és az imákban”. Rámutatott, hogy a legalább 60 éves kort elért özvegyet fel lehet venni a segélyben részesülők listájára, ha egyebek között „minden jó munkát szorgalmasan elvégzett” (1Tim 5:5, 9, 10). Itt legalább három alapelv domborodik ki: (1) Istenben bízni most és táplálni az általa megígért örök életbe vetett reménységet; (2) szoros személyes kapcsolatot tartani fenn Istennel; (3) hasznos munkával lefoglalni magát. Meg fogjuk látni, hogy a három alapelv alkalmazása igazi segítséget jelent nemcsak az egyedülálló szülőknek, de minden kereszténynek abban, hogy leküzdje a mai nyomásokat.

A MAGÁNYOSSÁG LEKÜZDÉSE

 7. a) Miért különösen nehéz a magányosság némely egyedülálló szülő számára? b) Hogyan segíthet ebben az 1Timótheus 5:10-ben javasolt alapelv?

⁷ Egy egyedülálló szülő így sóhajtott fel: „Amikor hazajövök és látom azt a négy falat s különösen akkor, ha a gyermekek már ágyban vannak, valóban rámtör a magányosság érzése.” Igen, a magányosság gyakran a legnagyobb probléma, amivel az egyedülálló szülőnek szembe kell néznie. Bár segítség lehet nekik, ha közelebb kerülnek a gyermekekhez, sokan mégis felnőtt társaságra vágyódnak. A „mindenféle jó munká”-ban való foglalatoskodás az egyike az időt álló és jól bevált ellenszereknek. Az első századi keresztény özvegyasszonyok ’idegeneket vendégszeretettel fogadtak, megmosták a szentek lábait [személyes szolgálatok által], és megsegítették a nyomorúságban levőket’ (1Tim 5:10). Ezt figyelembe véve, egy modernkori 68 éves keresztény özvegyasszony kezdte meglátogatni a közelben lakó özvegyeket és a szociális otthonokat, amikor egyedül érezte magát. Ezt mondta: „Úgy találom, hogy ezekkel a látogatásokkal, a házimunka elvégzésével és a szellemiségemről való törődéssel nem marad időm arra, hogy magányosnak érezzem magam.”

 8. a) Miért segíthet a Királyság prédikálása leküzdeni a magányosság és a lehangoltság érzését? b) Valóban beválik ez?

⁸ A Királyság prédikálása olyan „jó munka”, amit Jézus parancsolt meg nekünk; olyan munka, amely eloszlatja a magányosság és a lehangoltság érzését (Máté 24:14; 28:19, 20). Egy magányos és letört egyedülálló szülőt, aki igen visszavonultan élt, a barátai arra buzdítottak, hogy kezdje el a házankénti tanúskodást. Ezt meg is tette. Az első ajtónál egy nyomorék, de rendkívül vidám asszony behívta őt. De hát hogyan lehetett ilyen boldog? „Ó kedvesem, ez azért van, mert az életem megvan. Élek!” — hangzott a nő vidám válasza. Ez fordulópontot jelentett a tanú életében, aki így kezdett érvelni: „Megvan az egészségem, a gyülekezet szeretetét élvezem, van két gyönyörű gyermekem és mindenekfelett élvezem Jehova szeretetét. Miért lennék hát boldogtalan?” Ha másokat szellemileg segítünk, az megóv minket attól, hogy én-központúak és önsajnálkozók legyünk. Ha másokat tanítunk, eleven és friss marad a reménységünk; s így továbbra is ’Istenbe vetjük a reménységünket’ (1Tim 5:5).

 9. Vajon a kemény munka mindig elűzi a magányosságot? Mi segíthet még ezen a téren?

⁹ Egy özvegy azonban igen reálisan kijelentette: „A magányosságot nem lehet csupán kemény munkával elűzni. Gyakran benne kell élni. Egyszerűen el kell viselni azt Jehova segítségével és erejével.” Ez az erő akkor jön, ha valaki „éjjel és nappal kitart a fohászkodásban és az imákban” (1Tim 5:5). Imateljesen elmondani napi tevékenységünket abban a tudatban, hogy Jehova mindig jelen van, meghallgat és törődik az életünk legkisebb részleteivel is, valóban megnyugtató. Ha kiöntjük előtte a szívünket éjjel és nappal, az nagy segítséget jelent — különösen éjjel, amikor sokak szerint az egyedüllét és magányosság érzése súlyosabbá lehet.

A NEMI VÁGYAK LEKÜZDÉSE

10. a) Mikor jelenthetnek komoly problémát a nemi vágyak? b) Hogyan keresik egyesek az ’érzéki vágyak kielégítését’ és hová vezethet ez?

¹⁰ Sok egyedülálló szülő kínzó vágyat érez a házassági kapcsolat és a házaságy meghittsége iránt. Ezek az érzések természetesen nem rosszak önmagukban. Az is természetes, ha valaki újra meg akar házasodni. A baj ott kezdődik, amikor valaki elhatározza, hogy bármi áron kielégíti szexuális ösztönét. Ez történt Pál apostol idejében is. Egyes fiatalabb özvegyek engedték, „hogy szexuális hajlamaik közéjük és Krisztus közé hatol[ja]nak” (1Tim 5:11, 12). Ez igen súlyos dolog volt, hiszen az ilyen személy tulajdonképpen ezt mondta: ’Szexuális szükségletem egyszerűen túl erős. Tennem kell valamit, hogy felüdülést adjak a testemnek!’ Ezek a testi vagy érzéki vágyak fokozatosan nagy szerepet kaptak az életükben, sokkal nagyobbat, mint a szellemi érdekek. Ezek a vágyak néha odáig fejlődhetnek, hogy valaki ’érzéki kielégülést keres’ és ’halottá lesz, jóllehet él’ (1Tim 5:6). Az ilyen személyből kihal a szellemi érdeklődés. Ugyanez megtörténhet bármelyik kereszténnyel (férfival vagy nővel) napjainkban is. ’Szellemi öngyilkosság’-ot követhet el, mert túlságosan belemerül a „szexuális hajlamai” kielégítésébe.

11. Hogyan ’fékezheti meg’ valaki a ’nemi étvágyát’?

¹¹ Ezért buzdít a Biblia: ’Fojtsátok el tehát testtagjaitokban a nemi vágyat!’ (Kol 3:5). De hogyan? Úgy, hogy vigyáztok az elmétekre és a szívetekre. Ha mondjuk megpróbálnátok diétát tartani és ellenőrzést gyakorolni az étel iránti étvágyatok felett, vajon lapozgatnátok-e olyan folyóiratokat, amelyek ínycsiklandozó ételek képeit tartalmazzák, vagy néznétek-e főzésről szóló műsort a TV-ben? Szívesen lennétek-e olyan emberek társaságában, akik folyton az evésről beszélnek? Aligha! Ugyanez áll a „nemi [ét]vágyra” is. Egy özvegy őszintén kijelentette: „Olyan világban élünk, amely szüntelenül csak a szexről beszél. Ezért nagyon vigyázok arra, hogy milyen szórakozást és milyen társaságot választok magamnak. Egy cukorbeteg biztosan nem nyomná az orrát a cukrászda kirakatüvegéhez!”

12, 13. a) Mi szükséges ahhoz, hogy személyes kapcsolatot ápolhassunk Jehovával? b) Miért fontos a „fohászkodás” és hogyan cselekedhet valaki azzal összhangban?

¹² Ahhoz azonban, hogy valaki képes legyen nap mint nap legyőzni ezeket a vágyakat, szoros személyes kapcsolatot kell kiépítenie Istennel. Az egyéni tanulmányozáson és elmélkedésen kívül szükséges kitartania a „fohászkodásban” is (1Tim 5:5). Pál nemcsak az imákat említi meg nagy általánosságban hanem „fohászkodás”-ról is beszél. Ezek Istenhez intézett könyörgések, amelyek komoly szükségleteket érintenek. Buzgó könyörgések ezek, igen, segélykérések, amelyeket talán „hangos kiáltások és könnyhullatások” kísérnek (Zsid 5:7).

¹³ Vajon ilyen erőteljes imákat mondasz-e te is, amikor önuralomért és erőért könyörögsz? Kitartasz-e ezekben az imákban? Minden olyan alkalommal imádkozol-e, amikor ezek a vágyak erőteljessé lesznek? Közelebbről meghatározod-e, amit kérsz, esetleg az Atyánk elé tárva olyan dolgokat, amelyeket senki emberfiának nem mondanál el? És az imáiddal összhangban cselekszel-e? Egy keresztény nő ezt mondta: „Ne kérj Jehovától segítséget a nemi vágyak ellen, ha ugyanakkor állandóan a szex jár az eszedben. Igaz, a hónap folyamán lehetnek bizonyos időszakok, amikor ezek a nemi vágyak igen erőteljesen jelentkeznek. Foglalkoztasd az elmédet azzal, hogy valami mást csinálsz. Menj el, látogass meg valakit. Menj el sétálni vagy tégy bármit, ami segít témát változtatni. Légy olyan elfoglalt, amilyen csak lehetsz a hónapnak ebben az időszakában!” Egy másvalaki, aki szintén látta, hogy milyen értékes az, ha valaki „minden jó munká”-ban foglalja el magát, egyetértett ezzel és ezt mondta: „Tisztítsd meg az ablakokat. Súrold fel a padlót. Törülgesd le a port. Én ezt tettem. Használt!” Amikor látod, hogy Jehova segít ebben a problémádban — no nem úgy, hogy csodát tesz érted, hanem legalább annyiban, hogy erőt ad ahhoz, hogy meg tudj küzdeni a mindennapi problémákkal — akkor sokkal közelebb kerülsz őhozzá!

14. a) Mi történhet azzal, aki nincs szoros kapcsolatban Jehovával? b) Mit tehetnek az egyedülálló szülők, mialatt keresztény házastársra várnak?

¹⁴ Ha nincs meg ez az értékes „bensőséges kapcsolat Jehovával”, az ember könnyen elkezd házastársat keresni magának bármi áron is, sőt talán még úgy is, hogy világi személlyel randevúzik (Zsolt 25:14). Olyan valaki, aki ezt tette, elismerte: „Az igazi problémát az idézte elő, hogy nem volt szoros kapcsolatom Jehovával. Amikor lehetőségem nyílt a házasságra, az olyan szépen hangzott! Megfeledkeztem az erkölcsi irányadó mértékekről, amelyekről tanultam. Majd egy szép napon rájöttem arra, hogy azt a férfit csak önmaga érdekelte és nem a házasság. Attól kezdve bűnös lelkiismerettel kellett élnem.” Igaz, nagyon nehéz lehet egyedül élni, de amint egy elvált keresztény nő figyelmeztetett: „Van egy dolog, ami még az egyedüllétnél is rosszabb. Rossz személlyel élni házasságban!” Mindig megvan a lehetősége annak, hogy önátadott keresztények között találjunk házastársat, olyanok között, akik „az Úrban” vannak (1Kor 7:39). Sokan évekig vártak ilyen házastársra. Időközben nem keseredtek el és nem engedték, hogy a körülményeik legyőzzék őket. Bölcs módon arra használták fel idejüket, hogy olyan tulajdonságokat fejlesszenek ki magukban, amelyek jobb házastársakká teszik őket. Amint az egyik egyedülálló szülő kijelentette: „Azt kérdezem magamtól: ’az a fajta szellemi asszony vagyok-e, akit valaki szívesen választana magának?’ Ha szerencsétlen vagyok, amíg egyedül élek, akkor valószínűleg szerencsétlenné tennék egy házastársat is.”

HÁZTARTÁST VEZETNI ÉS GYERMEKEKET NEVELNI

15. a) Mit tettek néhányan az egyedülálló szülők közül, hogy sikeresen igazgassák a családjukat? b) Vannak-e ezzel kapcsolatos további javaslataitok?

¹⁵ Jóllehet ez igen fárasztó munka, sok egyedülálló szülő utánozta már a Példabeszédek 31-ben leírt derék asszonyt. Bár férjnél volt, általában ő felügyelt a háztartásra. Pénzt takarított meg azzal, hogy gondosan vásárolt; saját maga készített bizonyos holmikat nyersanyagból és nem pazarolta az ételt, mert az „előírt adagokat” készítette (13–15, 19. vers). Korán kelt és késő estig dolgozott (15, 18. vers). Tárgyakat készített és eladta azokat (24. vers). „Saját kezével” végezte a házimunkát (17, 19. vers). Ahhoz, hogy ma ügyesen „használhassa a kezeit”, némelyik egyedülálló szülő elolvasott néhány szakkönyvet és szaktudással rendelkező egyénektől kért tanácsot. (Miután megmagyarázták a helyzetüket, gyakran még ingyenes szakoktatásban is részesültek!) Mások tanú-társaiknak tárták fel a helyzetüket, olyanoknak, akik bizonyos „szakértelemmel” rendelkeztek és alkalomadtán kedvesen nyújtottak segítséget. Mindez költségmegtakarítást jelentett.

16. Miért lényeges az, hogy bízzunk Istenben és kinek a példája szemlélteti ezt?

¹⁶ Annak ellenére, amit egy özvegy megtehet, ha nehezebb idők köszöntenek be, Istenben kell bíznia a mindennapi szükségletek terén. Egy jó példája annak, aki „Istenbe veti a reménységét”, a Sarepta városában élt egyedülálló szülő volt Isten prófétája, Illés idejében. Jehova irányítása alatt Illés elkérte tőle az utolsó falatját, azzal az ígérettel, hogy Isten majd gondoskodik róla. Te vajon mit tettél volna? Neki csak egyetlen étkezésre elegendő ennivalója volt. Ez az egyetlen tál étel volt az, amire számíthatott. De mivel hitt, odaadta a biztosat a bizonytalanért. Isten szava, amelyet prófétája által mondott, valóra vált. Neki és a fiának sohasem fogyott ki az élelme. Hasonlóképpen ma is, az egyedülálló szülőknek és az összes keresztényeknek bízniuk kell Istenben úgy, hogy előbb az ő Királyságát keresik és eleget tesznek az ő igazságos irányadó mértékeinek. Utána meglátják majd, hogy ő gondoskodik róluk (1Kir 17:8–16; Luk 4:25, 26; Máté 6:31–33).

17. Miről ne feledkezzenek meg soha az egyedülálló szülők, ha eredményesen akarják felnevelni a gyermekeiket, és miért?

¹⁷ Azt a nehéz feladatot, hogy mind „anyja”, mind „apja” legyen a gyermekeinek és helyesen nevelje fel őket, csakis akkor tudja teljesíteni az egyedülálló szülő, ha sohasem feledkezik meg arról, ami a családban a legfontosabb. Nos, figyeld meg a bibliai választ:

„Jobb egy kevés Jehova félelmében, mint bőséges gondoskodás és azzal együtt romlás. Jobb egy tál főzelék ott, ahol szeretet van, mint jászolnál hízlalt bika, ha az gyűlölettel jár” (Péld 15:16, 17).

Egy tál étel igazi értékét nem az adja meg, ami az asztalon van, hanem az, ami azok szívében van, akik együtt étkeznek. A szeretet és az egészséges Isten-félelem az, ami valóban számít.

18. a) Mit tett néhány egyedülálló szülő azért, hogy pénzt keressen és ugyanakkor ideje maradjon arra is, hogy törődjön a gyermekeivel? b) Érzésed szerint mit lehetne még tenni ezen a téren?

¹⁸ Hogy legyen idejük segíteni a gyermekeiknek kifejleszteni magukban az Isten iránti tisztelettel vegyes félelmet s ugyanakkor arra is jusson idejük, hogy megkeressék a szükséges pénzt, némely egyedülálló szülők, gyakran a gyermekeik segítségével eladták az otthon készített cikkeket vagy otthoni szolgáltatásokat végeztek.a Mások a kormányzat segítségét vették igénybe, amihez törvényes és erkölcsi joguk volt. Néhányan csökkentették az életszínvonalukat, hogy részidejű munkát vállaljanak, mint az a négygyermekes keresztény asszony, aki ezt mondta: „A gyermekeimmel akartam lenni, amennyire csak lehetséges. Elég baj nekik az, hogy nincs apjuk, miért legyenek hát megfosztva még az anyjuktól is?” Természetesen nem mindenkinek sikerül ilyen megfelelő állást találnia. De ha megbíznak a gyermekekben, megmagyarázzák nekik, miért van szükség a világi munkára és a lehető legtöbb időt töltik velük, akkor ezek a szülők képesek lesznek fenntartani az otthon meleg légkörét.

19. a) Mit jelent a szülök számára ’szeretni a gyermekeiket’? b) Miért nem mindig könnyű ez az egyedülálló szülő esetében?

¹⁹ ’Szeretni a gyermekeiket’ — ami a szükséges fegyelmezést is magába foglalja —, igen lényeges dolog (Tit 2:4; Péld 13:24). Ez segít megóvni a gyermekeket — akik már elvesztették az egyik szülőt — attól, hogy a bizonytalanság érzése legyen úrrá rajtuk. Mivel egyes asszonyok hajlamosak az érzelgősségre, valóban nagy erőfeszítést követel a szükséges fegyelmezés végrehajtása. De ne feledd, a fegyelmezés, amelybe néha a büntetés is beletartozik, azt bizonyítja a gyermek előtt, hogy eléggé szereted őt ahhoz, hogy ne engedd őt bajba keveredni.

20. a) Mit tettek egyesek, hogy szoros kapcsolatban maradhassanak gyermekeikkel? b) Milyen kettős áldás származik abból, ha valaki szoros kapcsolatban marad a gyermekeivel és helyesen neveli fel őket?

²⁰ Egyedülálló szülők, akik szoros kapcsolatot tartottak fenn a gyermekeikkel, ezt javasolják:

„Tartalékoljatok egy bizonyos időt arra, hogy a gyermekeitekkel lehessetek és ne engedjétek, hogy bármi is közbejöjjön. A házimunka mindig veled lesz; a gyermekek viszont nem. Arra összpontosíts, hogy szellemileg építsd őket.” „A fegyelmezési módomat belátással kellett enyhítenem a sokk miatt, amelyet az édesanyjuk elvesztése okozott náluk. Mindenkor elbeszélgetek velük, a nap vagy az éjszaka bármely pontján. Igazán, ’meghitt perceink’ vannak, amikor az ebédet készítjük. Ilyenkor valóban bizalommal feltárulnak előttem.”

Az ilyenfajta szeretet beváltja a hozzáfűzött reményeket. A gyermekek látják és érzik. Jóllehet a gyermekek felnevelésében kifejtett mindez az erőfeszítés sokat követel, a szülő gazdag elégtételt kap, amikor látja, hogyan nőnek fel azok Jehova megbízható imádóivá. Ez a munka egyúttal erkölcsi védelmet is jelent a szülő számára (1Tim 2:15).

A TELJES VÁLASZ: AZ ÚJ REND

21. a) Vajon könnyen megoldhatók az egyedülálló szülő problémái? b) Mit eredményez a hithű életpálya?

²¹ „Majdnem minden nap részt veszek a prédikáló munkában. Szüntelenül tanulok és imádkozom” — mondta egy özvegy, aki bevallotta: „Mégis sírva alszom el minden éjszaka.” Igen, az egyedülálló szülőre zúduló problémákkal nehéz megküzdeni. Ez gyakran mindennapos küzdelem. Ámde minden egyes nap, amelyen a keresztény kitartást tanúsít, újabb arculcsapás Sátánnak, aki azt állította, hogy az emberek azonnal abbahagyják Isten szolgálatát, ha a körülmények nehezen elviselhetőkre fordulnak (Jób 1:9–11; Péld 27:11). Lásd meg, hogy ma senkinek sincs tökéletes élete. „A testvéreitek egész közössége” szenved (1Pét 5:9). Másnak talán különböznek a problémái a tieidtől, de az ő számára ezek éppen olyan súlyosak. Tekintet nélkül a problémáidra, a helyzet még rosszabb is lehetne. Ezért igyekezz — amennyire csak lehet — életed jó oldalait nézni.

22. a) Mit tartsunk mindenkor szem előtt és miért? b) Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?

²² Mindenekfelett azonban legyen a szemünk mindig az eljövendő rendszer reménységén, amely rendszer tökéletes megelégedést hoz majd. Amint Pál apostol kijelenti: „Tekintetünket nem a látható [az aggasztó és romboló nyomorúságos dolgokra], hanem a nem látható dolgokra [az örök élet reménységére] irányítjuk. Mert a látható dolgok ideig valók, a nem látható dolgok azonban örökké tartók.” Igen, a hiábavalóság érzését keltő mai rendszer nyomása egyszer véget ér. Az oly közeli Új Rend áldásai azonban soha nem érnek véget. Tartsátok hát ezeket mindenkor tisztán szem előtt és akkor soha nem fogjátok „feladni” a harcot (2Kor 4:8, 9, 16–18). De vajon mit tehetnek a többiek azokért, akik egyedülálló szülők? Hogyan segíthetik őket? Ezt a következő cikkben tárgyaljuk meg.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 20. oldalon]

HOGYAN ÁLLJAM MEG A HELYEMET?

◻ Bízzál Istenben most és reménykedj az általa megígért örök életben

◻ Tarts fenn szoros, személyes kapcsolatot Istennel

◻ Foglald le magad hasznos munkával

[Kép a 18. oldalon]

Egyedülálló szülők képezhetik gyermekeiket, hogy segítsenek ellátni a háztartással járó feladatokat

[Kép a 19. oldalon]

„Tartalékoljatok egy bizonyos időt arra, hogy gyermekeitekkel lehessetek . . . Beszélgessetek velük minden lehetséges alkalommal”