1. fejezet
A béke és biztonság utáni vágy világszerte megnyilvánul
1., 2. Mire van égető szüksége az egész emberiségnek, és miért?
BÉKÉRE és biztonságra vágyunk az egész földön. Soha nem volt égetőbb szükség erre a kívánatos állapotra, mint éppen ma. Ez nem csupán ránk, egyedekre érvényes, hanem az egész emberi családra a föld kerekén.
2 Ezért a föld jelenlegi lakossága minden idők legjelentősebb korszakában él! ’Hogyan lehetséges ez — kérdezheted —, amikor most az emberiség történelmének legfélelmetesebb időszakában, a nukleáris fegyverek korában élünk?’
3. a) Mit mondanak, mi az oka annak, hogy a nemzetek nukleáris bombával rendelkeznek? b) Mit diktáltálna általában a józan ész?
3 Sajtójelentések szerint legalább nyolc nemzet képes nukleáris bombát előállítani. És a 2000-ik évig, becslések szerint már 31 ország rendelkezhet nukleáris fegyverekkel. Érvük a legkorszerűbb bombák birtoklására — ahogy mondják — a védekezés, más, hasonlóan felfegyverzett nemzetek elrettentése, nukleáris visszacsapással való fenyegetése. A világ ügyeinek ilyen állapotával szemben az egyszerű józan ész azt diktálja: a nemzeteknek meg kellene egyezniük abban, hogy kölcsönös türelemmel élnek egymás mellett.
4. Noha a Teremtő nem gátolta meg a biztonság elérésére irányuló emberi törekvéseket, milyen szándéka van neki e tekintetben?
4 Vajon csupán ember alkotta békére vágyunk, ember által létrehozott biztonsággal? Jóllehet a Teremtő soha nem gátolta meg az embereket abban, hogy világraszóló béke és biztonság megvalósítására és fenntartására törekedjenek, neki megvan a saját tökéletes módja a béke és biztonság utáni természetes vágyunk kielégítésére. Kitűzött egy időt, amikor eltörli mindazokat, akik az őt imádni óhajtók biztonságát megzavarják. Milyen örvendetes tudnunk, hogy ez az idő már közel van!
5. Mit mondott az ihletett zsoltáros a földre vonatkozóan, és mi a Teremtő szándéka az emberrel?
5 Az emberi történelem zűrzavaros évezredei után elvárható, hogy az egész földön fokozott vágy támadjon a béke és biztonság után. Az emberi létezés kezdete óta a föld volt az ember természetes lakóhelye. Az ihletett zsoltáríró ezt mondta: „Az egek Jehova egei, de a földet az emberek fiainak adta” (Zsoltárok 115:16). Már a kezdet kezdetén az volt a Teremtő szerető szándéka, hogy az ember teljes életnek örvendjen Istentől kapott földi otthonában.
6. Milyen vonatkozásban lett volna képes az első ember és a leszármazottai is úgy cselekedni, ahogyan Isten?
6 Az 1Mózes 2:7-ben található teremtés beszámoló szerint: „Formálta Jehova Isten az embert a föld porából és orrlyukába lehelte az élet leheletét, és így lett az ember élő lélekké.” Egyetlen más teremtmény sem éri el a földön az ember színvonalát vagy képességi szintjét — alkalmasságát az uralkodás Istenhez hasonló módon való gyakorlására. És ez az uralkodás nem korlátozódott az első emberi teremtményekre, hanem az ő utódai is gyakorolhatták és örvendhettek annak.
7. Hogyan jutott Ádám feleségéhez, és mit mondott, amikor bemutatták neki azt a tökéletes teremtményt?
7 A Teremtő evégből adott feleséget Ádámnak. Ezt a feleséget arra rendelte, hogy a föld összes eljövendő emberi lakosának anyjává legyen. Ezért mondhatta a férfi, miután ezt a tökéletes teremtményt ajándékul kapta: „Ez végre csontomból való csont, és húsomból való hús.” Ezért nevezte őt az emberi faj női formájának, ’ish·shahʹ-nak, amely a férfit jelentő ’ish héber szónak a nőnemű alakja (1Mózes 2:21–23).
8. Milyen utasításokat adott a Teremtő az első emberpárnak?
8 A Teremtő és mennyei Atyja így szólt az első emberpárhoz: „Legyetek termékenyek, sokasodjatok és töltsétek be a földet és hajtsátok uralmatok alá” (1Mózes 1:28). Ez az eljárásmód valami teljesen új volt az értelmes teremtmények történetében. A láthatatlan egek szellemi lakói ugyanis nem nemzés útján jöttek létre.
9. Hogyan írja le a Zsoltárok 8:4, 5, (8:5, 6, Károli) a dolgok isteni elrendezését?
9 Nem csoda hát, ha a föld megteremtésekor „együtt vigadoztak a hajnalcsillagok és lelkendeztek mind, az Isten fiai” (Jób 38:7). Akkor békés összhang uralkodott az egész világegyetemben. A zsoltáros, elragadtatva a dolgok isteni elrendezésétől, így kiáltott fel a nyolcadik zsoltárban az emberre vonatkozóan: „Kissé alacsonyabbá tetted őt az istenhez hasonlóknál, és azután dicsőséggel és pompával koronáztad meg” (4, 5. vers, [5, 6, Károli]). E zsoltár szerint a földön minden dolgot az ember lábai alá vetett az Isten.
Egy vetélytárs-egyeduralom kezdete
10. a) Mi tört ki, mielőtt az első emberi gyermek megfogant? b) Emiatt mi létesülhetett az emberiség felett?
10 Még az első emberi gyermek fogamzása előtt, meglepő lázadás tört ki Jehova Isten egyetemes szervezetében. Ha sikerül az emberiséget elkülöníteni és elidegeníteni Jehova egyetemes szervezetétől, az emberiség felett egy új szuverén uralom, egy új szuperuralom felállítására nyílik lehetőség. Olyan egyeduralom felállítására, amely vetekedik Jehova szuverén uralmával. Ehhez ki kellett mondani az első hazugságot, hamis színben kellett feltüntetni Jehova Istent.
11. Mivé vált az első lázadó, midőn hamis színben tüntette fel Jehova Istent?
11 Az első hamisság kimondása ezt az Isten elleni első lázadót az első hazuggá, az első ördöggé, vagyis rágalmazóvá tette. Vele éles ellentétben nyilatkozott Jézus Krisztus: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (János 14:6). Vallásos ellenfeleinek Jézus a következőket mondta: „Ti az Ördögtől vagytok, aki az atyátok, és a ti atyátok kívánságát akarjátok cselekedni. Ő embergyilkosként kezdte, és nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazugságot szól, a saját jelleme szerint beszél, mert hazug és a hazugság atyja ő” (János 8:44).
12. a) Hogyan mondatta el az Ördög az első hazugságot, és milyen hatással volt az Évára? b) Mit eredményezett az, hogy Ádám evett a tiltott gyümölcsből?
12 Egy kígyót felhasználva Éden kertjében vagy a gyönyörűség paradicsomában, az Ördög hallható módon tárta az első hazugságot az első asszony elé. Azt állította, hogy a Teremtője hazug, és ezzel megzavarta Éva lelki békéjét. Előidézte nála a bizonytalanság érzését képzelt tudatlan állapotát illetően, így Éva evett a tiltott gyümölcsből. Rávette a férjét, Ádámot is, hogy egyen vele együtt a tiltott fa gyümölcséből, csatlakozva hozzá Jehova Isten elleni lázadásában (1Mózes 3:1–6). Az engedetlen házaspár elvesztette a békéjét Istennel és kiűzetett a gyönyörűség paradicsomából a biztonság nélküli, kinti életbe. A Róma 5:12 leírja a dolgok szomorú állását, és ezt mondja: „Egy ember által jött be a világba a bűn és a bűn által a halál, és ilyenformán a halál minden emberre átterjedt, mert mindannyian vétkeztek.”
13. Milyen döntést kell hozni ma mindegyikünknek?
13 A napjainkban uralkodó helyzet határozott döntés elé állít bennünket. Választanunk kell Sátánnak az Ördögnek, ’a dolgok jelen rendszere istenének’ vetélytárs-egyeduralma, és a világegyetem Legfelségesebb, Mindenható Istenének, Jehovának szuverén uralma között (2Korinthus 4:4; Zsoltárok 83:18, [83:19, Károli]).
Mi módon örvendhetünk az Istennel való békének
14. Milyen békének és biztonságnak kezdhetünk örvendeni már most is?
14 Az emberiség többsége, saját fájdalmas kárára, nem óhajtja elfogadni vagy elhinni a Mindenható Isten arra vonatkozó gondoskodását, hogy az ő imádói már most, az emberi ügyek siralmas állapotában is, viszonylagos békének és biztonságnak örvendjenek. Mindazonáltal Jehova „a békét adó Isten”, nekünk pedig áldott kiváltságunk belépni most abba a békébe és biztonságba, amely soha el nem múlik (Róma 16:20; Filippi 4:6, 7, 9). Olyan béke ez, amelyet már most megad földi szolgái testületének, látható szervezetének, a mindig megbízható ígéreteinek teljesítéseképpen. Ezt a békét és biztonságot azonban csakis úgy élvezhetjük, ha kapcsolatban vagyunk az ő földi, látható szervezetével.
15. Vajon ésszerűtlen-e azt gondolni, hogy Istennek van egy szervezete, és mit ismert el Jézus Krisztus?
15 Távol állna az Írások tiszta tanításától azt hinni, hogy Istennek nincsen szervezete, megszervezett népe, amelyet ő kizárólagosan elismer. Jézus Krisztus elismerte, hogy az ő mennyei Atyjának van egy látható szervezete. I. sz. 33 pünkösdjéig a zsidó szervezet volt szövetségi viszonyban Jehova Istennel a Mózes Törvénye alatt (Lukács 16:16).
16. a) Kik között volt Mózes a közbenjáró? b) Kik között Közbenjáró a Nagyobb Mózes, Jézus Krisztus?
16 Éppen úgy, ahogy az ősi Izrael nemzete a közbenjáró Mózes által volt szövetségi kapcsolatban Jehova Istennel, úgy a szellemi Izrael nemzete, „az Isten Izraele” is közbenjáró által van vele szövetségi kapcsolatban (Galata 6:16). Úgy van az, ahogy Pál apostol írta keresztény munkatársának: „Egy Isten van és egy közbenjáró Isten és az emberek között, az ember Krisztus Jézus” (1Timótheus 2:5). Vajon Mózes volt Jehova Isten és az általános emberiség között a közbenjáró? Nem, ő Ábrahám, Izsák, és Jákob Istene és testi leszármazottaik nemzete között volt közbenjáró. A Nagyobb Mózes, Jézus Krisztus szintén nem az egész emberiség Közbenjárója Jehova Istennél. Ő Közbenjáró Jehova Isten az ő mennyei Atyja, és a szellemi Izrael nemzete között, amely 144 000 tagra van korlátozva. Ez a szellemi nemzet olyan, mint Jehova juhokhoz hasonló gyermekeinek kicsiny nyája (Róma 9:6; Jelenések 7:4).
A „kicsiny nyáj”-nál többnek a pásztora
17. a) Mivel bízta meg Jehova Jézus Krisztust? b) Mit mondott Jézus azoknak, akik a mennyei Királyságot öröklik?
17 Dávid, az ősi Izrael királya ihletés alatt ezt írta a Zsoltárok 23:1-ben: „Jehova az én Pásztorom, hiányom semmiben sem lesz.” Jehova, a Legfőbb Pásztor, megbízta Jézus Krisztust, hogy ő legyen „a jó pásztor” (János 10:11). A Lukács 12:32-ben Jézus azokhoz szól, akiknek ő a Jó Pásztora: „Ne félj kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja a királyságot.”
18. a) Kik az ókori nétineusoknak, valamint Salamon nem-izraelita szolgáinak mai megfelelői? b) Kikkel vannak ezek szoros kapcsolatban?
18 Az ősi időkben voltak olyan nem-zsidók is, mint a nétineusok és Salamon nem-izraelita szolgái, akik csatlakoztak az izraeliták nemzetéhez (Ezsdrás 2:43–58; 8:17–20). Hasonlóképpen vannak ma is olyan férfiak és nők, akik teljesen átadták magukat Istennek Jézus Krisztus által, noha nem szellemi izraeliták. De csatlakoztak a szellemi Izrael maradékához, mivel átadták magukat Jehova Istennek Jézus Krisztus által, „aki önmagát megfelelő váltságul adta mindenkiért” (1Timótheus 2:6). Ezek jóval felülmúlják számban azt a 144 000 szellemi izraelitát, akik örökölni fogják a mennyei Királyságot.
19. Mit mondott Jézus azt jelezve, hogy több felett lesz ő Pásztor, mint csupán a „kicsiny nyáj” felett?
19 Így Jézus Krisztusnak kellett megkapnia az Isten által meghatározott időben a megbízást, hogy ő legyen a Pásztor azon juhokhoz hasonlók sokkal nagyobb nyája felett, akik őáltala jutnak majd földi örökséghez. Ezekre gondolt Jézus, amikor így szólt: „Vannak nekem más juhaim, amelyek nem ebből az akolból valók; azokat is elő kell hoznom, és ők hallgatnak a szavamra, és lesz egy nyáj, egy pásztor.” Ezekre a „más juhok”-ra gondolt János apostol is, amikor így írt Jézusról: „Ő engesztelő áldozat a mi bűneinkért, sőt nem csupán a mieinkért, hanem az egész világ [bűneiért] is” (János 10:16; 1János 2:2).
20. a) Hogyan viszonyul a „más juhok” száma a „kicsiny nyáj” maradékának számához? b) Mit jelent a Jó Pásztor pásztori gondoskodása mindnyájunk számára?
20 Ma már mintegy 9000-en vallják magukat a szellemi juhok „kicsiny nyája” maradék tagjainak. Másfelől, önátadott egyének milliói csatlakoztak a felkent maradékhoz, Jézus Krisztus, a Jó Pásztor nyomdokainak követésében. Ezek a földön szétszórtan több mint 200 országban találhatók. Mit jelent mindnyájuk számára annak a Jó Pásztornak pásztori törődése? Azt jelenti, hogy békének és biztonságnak örvendhetnek! Ha nem lenne béke a soraik között, akkor nem lehetne bensőséges egység és megbonthatatlan együttműködés közöttük. Ha nem érvényesülne kölcsönös szerető törődés egymás iránt szellemi érdekek tekintetében, akkor nem ismernék azt a biztonságot, amelynek örvendenek. Így azonban a béke és biztonság utáni vágyuk már most kezd megvalósulni az egész földön.
[Kép a 4., 5. oldalon]
A Teremtőnek megvan a saját tökéletes módja arra, hogy kielégítse a béke és biztonság utáni természetes vágyunkat