11. fejezet

Ezek az utolsó napok!

 1. Miért jönnek sokan némileg zavarba, ha elgondolkodnak a világhelyzeten, ámde hol találhatunk megbízható magyarázatot a világeseményekre?

HOGYAN jutott idáig háborgó világunk? Merre tartunk? Feltettél már ilyen kérdéseket? Sokan némileg zavarba jönnek, ha megfigyelik a világhelyzetet. Az olyan realitások láttán, mint a hadviselés, a betegségek és a bűnözés, csak azon tűnődnek az emberek, mit tartogat a jövő. A kormányzatok vezető személyiségei kevés reményt nyújtanak. Istentől azonban megbízható magyarázatot kaphatunk e lesújtó napokra a Szavában. A Biblia megbízható módon segít felmérnünk, hol állunk az idő áramlatában. Elénk tárja, hogy a dolgok jelenlegi rendszerének „utolsó napjaiban” élünk (2Timótheus 3:1).

 2. Milyen kérdést tettek fel Jézusnak a tanítványai, és hogyan válaszolt?

² Figyeld meg például, hogyan válaszolt Jézus bizonyos kérdésekre, melyeket a tanítványai tettek fel. Három nappal Jézus halála előtt, ezt kérdezték tőle: „mi lesz a jele a jelenlétednek és a dolgok rendszerea befejezésének?” (Máté 24:3, NW ). Válaszában Jézus sajátosan jellemző világeseményekről és helyzetekről beszélt, melyek világosan jelzik majd, hogy utolsó napjaiba lépett ez az istentelen rendszer.

 3. Miért váltak rosszabbá az állapotok a földön, amikor uralkodni kezdett Jézus?

³ Miként az előző fejezet rávilágított, a bibliai kronológiából arra a következtetésre jutunk, hogy Isten Királysága elkezdte már uralmát. De hogyan lehetséges ez? A dolgok nemhogy javultak volna, inkább rosszabbodtak. Ez valójában igen meggyőzően mutatja, hogy Isten Királysága elkezdte már uralmát. Miért? Nos, a Zsoltárok 110:2-ből megtudjuk, hogy Jézus egy bizonyos ideig az ’ellenségei között’ uralkodik. Sőt, első cselekedete mint égi Királyé az volt, hogy levetette Sátánt és démonangyalait a föld közelségébe (Jelenések 12:9). Mit eredményezett ez? Pontosan azt, amit a Jelenések 12:12 megjövendölt: „Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés ideje van.” Mi most e „kevés időben” élünk.

 4. A többi között milyen jellegzetességei vannak az utolsó napoknak, és mire mutatnak rá? (Lásd a bekeretezett részt.)

⁴ Ezért nem meglepő, hogy mikor azt kérdezték Jézustól, mi lesz a jele a jelenlétének és a dolgok rendszere befejezésének, ő kijózanító választ adott. A jelnek különféle összetevői a 102. oldalon lévő bekeretezett részben találhatók meg. Amint látod, Pál, Péter és János, a keresztény apostolok, további részleteket tárnak elénk az utolsó napokra nézve. Igaz, a jel és az utolsó napok legtöbb jellegzetessége lesújtó helyzeteket foglal magában. Mégis, e próféciák beteljesedésének meg kell győznie minket arról, hogy e gonosz rendszer a végéhez közeleg. Vizsgáljuk meg tüzetesen az utolsó napok néhány főbb jellegzetességét.

AZ UTOLSÓ NAPOK JELLEGZETESSÉGEI

 5., 6. Hogyan teljesednek a hadviseléssel és az éhínséggel kapcsolatos próféciák?

⁵ „Nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen” (Máté 24:7; Jelenések 6:4). Ernest Hemingway, az író, így jellemezte az I. világháborút: „a legkolosszálisabb, leggyilkosabb, legügyetlenebbül véghezvitt öldöklés, ami valaha is folyt a földön.” Egy könyv szerint ez „egy új méreteket öltött háború” volt, „az első totális háború emberemlékezet óta. Tartama, hevessége és méretei mindent felülmúltak, amit annak előtte ismertek, vagy amire általánosan számítottak” (The World in the Crucible—1914-1919). Aztán jött a II. világháború, amely sokkal pusztítóbbnak bizonyult az I. világháborúnál. „A XX. századot — mondja Hugh Thomas, történészprofesszor — a gépfegyverek, a tankok, a B-52-es bombázók, a nukleáris bombák és végül a rakéták uralták. Minden más kor háborúinál véresebb és pusztítóbb háborúk jellemezték.” Igaz, a hidegháború befejeztével sok szó esett a leszerelésről. Mégis, egy jelentésben olvasható becslés szerint a tervezett csökkentések után mintegy 10 000-20 000 nukleáris robbanófej fog maradni — ez több mint 900-szorosa a II. világháború alatt bevetett tűzerőnek.

⁶ „Lésznek éhségek” (Máté 24:7; Jelenések 6:5, 6, 8). 1914 óta legkevesebb 20 jelentős éhínség volt. A csapás sújtotta területek közé tartozik Banglades, Burundi, Etiópia, Görögország, India, Kambodzsa, Kína, Nigéria, Oroszország, Ruanda, Szomália és Szudán. Az éhínséget azonban nem mindig élelmiszerhiány okozza. „A világ élelmiszerkészlete gyorsabban nőtt az utóbbi évtizedekben, mint a népessége — állapította meg egy mezőgazdasági tudósokból és közgazdászokból álló csoport. — De mivel legkevesebb 800 millió ember nyomasztó szegénységgel küszködik . . ., képtelenek eleget vásárolni a bőségből, hogy megszabaduljanak a krónikus rosszultápláltságtól.” Más esetekben politikai beavatkozás játszik szerepet. Dr. Abdelgalil Elmekki, a Torontói Egyetemről, két országot említ példaként, melyek nagy mennyiségben exportáltak élelmiszert, miközben az ott élők közül több ezren éheztek. A kormányzatokat a jelek szerint sokkal jobban érdekelte a valutaszerzés — hogy fedezni tudják háborús költségeiket —, mint az állampolgáraik élelmezése. Milyen következtetésre jutott dr. Elmekki? Az éhínség gyakran „elosztás és kormánypolitika kérdése”.

 7. Mik a tények ma a járványokra nézve?

⁷ „Döghalálok [járványok, »Úf«]” (Lukács 21:11; Jelenések 6:8). Az 1918—1919-ben dúló spanyolnátha legkevesebb 21 millió életet követelt. „A világot soha nem pusztította a történelem során még egy olyan gyilkos, amely ily sok emberi lényt ölt volna meg, s ilyen gyorsan” — írja A. A. Hoehling a The Great Epidemic (A nagy járvány) című munkájában. Még ma is tombolnak a járványok. A rák ötmillió embert visz el, a hasmenéses betegségek több mint hárommillió csecsemő- és gyermekéletet követelnek, tuberkulózisban pedig hárommillióan halnak meg évente. A légúti fertőzések, kivált a tüdőgyulladás, évente három és fél millió 5 éven aluli gyermeket ölnek meg. És ami megdöbbentő, 2,5 milliárd ember — a világ összlakosságának fele — szenved olyan betegségekben, melyeknek a nem megfelelő vagy szennyezett víz, valamint a szegényes higiénia az oka. Az AIDS további vészjósló emlékeztető arra, hogy az ember az orvostudomány terén elért jelentős eredményei dacára sem képes megszüntetni a járványokat.

 8. Hogyan bizonyulnak az emberek „pénzsóvárgóknak”?

⁸ „Lesznek az emberek . . . pénzsóvárgók” (2Timótheus 3:2). A világ minden részén vannak országok, ahol az emberek, úgy tűnik, csillapíthatatlan vágyat éreznek a nagyobb vagyonra. A „siker” fokmérője gyakran az egyén fizetése, az „elért eredményé” pedig, hogy milyen gazdag valaki. „Az anyagiasság továbbra is a hajtóerők egyike lesz az amerikai társadalomban . . ., és más jelentős piacokon is egyre fontosabb erő” — jelentette ki egy reklámügynökség helyettes vezetője. A te lakóhelyeden is ezt látod?

 9. Mit mondhatunk a megjövendölt, szülők iránti engedetlenségről?

⁹ „Szüleik iránt engedetlenek” (2Timótheus 3:2). Napjainkban a szülők, tanárok és mások első kézből látják annak bizonyítékait, hogy sok gyermek tiszteletlen és engedetlen. E fiatalok némelyike vagy viszonozza, vagy utánozza a szülei helytelen magatartását. Egyre több gyermek veszíti el az iskolába, a törvénybe, a vallásba és a szüleibe vetett hitét, s fellázad ezek ellen. Egy gyakorlott tanár megjegyzi: „Úgy tűnik, a tendencia az, hogy vajmi kevés tiszteletet mutatnak bármi iránt is.” Örvendetes azonban, hogy számos istenfélő gyermek példás magaviseletű.

10., 11. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy az emberek féktelenek és hiányzik belőlük a természetes vonzalom?

¹⁰ „Kegyetlenek [féktelenek, »Vi«]” (2Timótheus 3:3). A „féktelen” szónak fordított görög kifejezés jelentése: ’meg nem szelídített, vad, emberi együttérzés és érzés nélküli’. Mennyire találóan jellemzi ez a mai erőszakos cselekmények számos elkövetőjét! „Az élet annyi sebet ejt, olyan vérfagyasztóan kegyetlen, hogy vasgyomor kell a napihírek elolvasásához” — írta egy vezércikk. Egy bérházak biztonságáért felelős rendőrőrmester megjegyezte, hogy sok fiatal, mintha behunyná szemét a cselekedeteinek következményei előtt. Így nyilatkozott: „A »Nem tudom mit hoz a holnap. Ma szerzem meg, amit akarok« felfogás figyelhető meg.”

¹¹ „Szeretet [természetes vonzalom, »NW«] nélkül valók” (2Timótheus 3:3). E kifejezés angol megfelelőjét abból a görög szóból fordították, amely azt jelenti, hogy ’szívtelen, embertelen’, és a ’természetes, családi vonzalom hiányára’ utal (The New International Dictionary of New Testament Theology). Igen, a vonzalom gyakran éppen abban a környezetben hiányzik, ahol virágoznia kellene — otthon. A házastársak, gyermekek, sőt idős szülők bántalmazásáról szóló jelentések nyugtalanítóan általánossá váltak. Egy kutatócsoportnak ez volt az észrevétele: „Az emberi erőszak — legyen az pofon vagy lökés, késelés vagy fegyveres összetűzés — gyakoribb jelenség a családi körben, mint bárhol másutt a társadalmunkban.”

12. Miért mondhatjuk, hogy az embereknél csak a látszata van meg az Isten iránti odaadásnak?

¹² „Megvan a kegyességnek [Isten iránti odaadásnak, »NW«] látszata, de megtagadják annak erejét” (2Timótheus 3:5). A Bibliának van ereje ahhoz, hogy megjobbítsa az emberek életét (Efézus 4:22–24). Ma azonban sokan lepelként használják vallásukat, mögötte pedig folyton igazságtalan dolgokat művelnek, s ezek nem tetszenek Istennek. A hazudozás, a lopás és a nemi erkölcstelenség fölött gyakran szemet hunynak a vallási vezetők. Számos vallás szeretetet prédikál, ám támogatja a hadviselést. Az India Today című folyóirat egyik vezércikke megjegyzi: „A Legfőbb Teremtő nevében . . . a leggyalázatosabb kegyetlenségeket követték el az emberek a teremtménytársaik ellen.” A dolog úgy áll, hogy az utóbbi idők két legvéresebb háborúja — az I. és a II. világháború — a kereszténység szívében robbant ki.

13. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy a földet pusztítják?

¹³ „ A földet pusztítják” (Jelenések 11:18). A világ különböző részeiről egybegyűlt, több mint 1600 tudós — köztük 104 Nobel-díjas személy — aláírt egy figyelmeztetést, melyet az Aggódó Tudósok Egyesülése (UCS) adott ki, s ez kijelentette: „Az emberi lények és a természet az összeütközés felé haladnak . . . Csak néhány évtized, és oda a lehetőség a veszélyek elhárítására.” A jelentés megállapította, hogy az ember életet veszélyeztető szokásai „annyira átalakíthatják a világot, hogy az képtelen lesz az előttünk ismert módon fenntartani az életet”. Az ózonritkulást, a vízszennyezést, az erdőirtást, a talaj termőképességének csökkenését, valamint azt, hogy sok állat- és növényfaj kipusztul, sürgető problémákként említette, melyekkel foglalkozni kell. „Azzal, hogy megbolygatjuk az élet kölcsönös függőséget mutató szövedékét — jelentette ki az UCS —, messze terjedő hatásokat válthatunk ki, ideértve, hogy összeomlanak bizonyos biológiai rendszerek, amelyeknek dinamikáját nem értjük teljesen.”

14. Hogyan tudnád bizonyítani, hogy a Máté 24:14 napjainkban teljesedik?

¹⁴ „ Az Isten országának [Királyságának, »Vi«] ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon” (Máté 24:14). Jézus megjövendölte, hogy a Királyság jó hírét az egész földkerekségen hirdetik majd tanúbizonyságul minden nemzetnek. Isteni segítséggel és áldással Jehova több millió Tanúja több milliárd órát szentel e prédikáló- és tanítványképző-munkának (Máté 28:19, 20). Igen, a Tanúk felismerik, hogy vérbűn terhelné őket, ha nem hirdetnék a jó hírt (Ezékiel 3:18, 19). De nagyon örülnek annak, hogy évente ezrek válaszolnak értékeléssel a Királyság-üzenetre, és foglalnak állást mint igaz keresztények, vagyis mint Jehova Tanúi. Felbecsülhetetlen kiváltság Jehovát szolgálni és így terjeszteni az Isten ismeretét. Miután az egész lakott földön hirdettetett már e jó hír, eljön e gonosz rendszer vége.

REAGÁLJ A BIZONYÍTÉKOKRA

15. Hogyan fog véget érni a jelenlegi gonosz rendszer?

¹⁵ Hogyan fog véget érni e rendszer? A Biblia egy „nagy nyomorúságról” jövendöl, amely azzal kezdődik majd, hogy e világ politikai elemei megtámadják „a nagy Babilont”, a hamis vallás világbirodalmát (Máté 24:21; Jelenések 17:5, 16). Jézus azt mondta, hogy ez alatt az időszak alatt „a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek” (Máté 24:29). Ez lehet, hogy szó szerinti égi jelenségekre utal. Mindenesetre a vallási világ „világító fáklyái” lelepleződnek és megsemmisülnek. Ezután Sátán, aki a ’Mágóg földjének Gógja’ nevet viseli, aljas emberek felhasználásával totális támadást indít Jehova népe ellen. De Sátán nem lesz sikeres, mivel Isten az Ő népe segítségére siet (Ezékiel 38:1, 2, 14–23). A „nagy nyomorúság” Armageddonban, „a mindenható Isten ama nagy napjának viadalában” éri el csúcspontját. Ez a legutolsó nyomait is eltünteti majd Sátán földi szervezetének, utat nyitva az előtt, hogy vég nélküli áldások áradjanak az életben maradó emberiségre (Jelenések 7:9, 14; 11:15; 16:14, 16; 21:3, 4).

16. Honnan tudjuk, hogy az utolsó napok megjövendölt jellegzetességei a mi időnkre érvényesek?

¹⁶ Önmagukban véve az utolsó napokat leíró próféciák bizonyos jellegzetességei talán azt a benyomást keltik, hogy a történelem más időszakaira is érvényesek. De ha összességükben tekintjük őket, a megjövendölt bizonyítékok hajszálpontosan napjainkra mutatnak. Szemléltetésül: Egy személy ujjlenyomatát adó vonalak olyan mintát alkotnak, amely senki másé nem lehet. Hasonlóképpen az utolsó napoknak is megvan a maguk ismertető jegyekből, vagyis eseményekből álló mintája. Ezek olyan „ujjlenyomatot” alkotnak, amely semmilyen más időszakra nem illik rá. Ha a vizsgálódásunk során figyelembe vesszük a Bibliának azokat a jelzéseit, melyek szerint Isten égi Királysága most már uralkodik, a bizonyítékok biztos alapot nyújtanak arra a következtetésre, hogy csakugyan ezek az utolsó napok. Mi több, az Írások egyértelműen bizonyítják, hogy a jelenlegi gonosz rendszer hamarosan megsemmisül.

17. Mire kell hogy sarkalljon minket annak ismerete, hogy ezek az utolsó napok?

¹⁷ Hogyan fogsz reagálni annak bizonyítékaira, hogy ezek az utolsó napok? Gondolkodj el a következőkön: Ha egy pusztító erejű vihar fenyeget, késedelem nélkül megtesszük az óvintézkedéseket. Nos, amit a Biblia a jelenlegi rendszer felől jövendöl, annak cselekvésre kell sarkallnia minket (Máté 16:1–3). Világosan láthatjuk, hogy e világrendszer utolsó napjaiban élünk. Ennek arra kell ösztönöznie minket, hogy bármilyen szükséges kiigazítást megtegyünk Isten kegyének elnyeréséért (2Péter 3:3, 10–12). Úgy utalva magára mint a megmentés képviselőjére, Jézus kihirdeti a sürgető felhívást: „vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap: mert mintegy tőr, úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak. Vigyázzatok azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!” (Lukács 21:34–36).

[Lábjegyzet]

MÉRD LE ISMERETEDET

Mit jövendölt a Biblia azokról a fejleményekről, amelyek Krisztus uralmának kezdetén figyelhetők meg világszerte?

Egyebek közt milyen jellegzetességei vannak az utolsó napoknak?

Téged mi győz meg arról, hogy ezek az utolsó napok?

[Kiemelt rész a 102. oldalon]

AZ UTOLSÓ NAPOK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE

• Példátlan hadviselés (Máté 24:7; Jelenések 6:4).

• Éhínség (Máté 24:7; Jelenések 6:5, 6, 8).

• Járványok (Lukács 21:11; Jelenések 6:8).

• Növekvő törvénytelenség (Máté 24:12).

• A föld pusztítása (Jelenések 11:18).

• Földrengések (Máté 24:7).

• Válságos, nehezen elviselhető idők (2Timótheus 3:1).

• Szélsőséges pénzszeretet (2Timótheus 3:2).

• Szülők iránti engedetlenség (2Timótheus 3:2).

• A természetes vonzalom hiánya (2Timótheus 3:3).

• Inkább az élvezeteket szeretik, mint Istent (2Timótheus 3:4).

• Az önuralom hiánya (2Timótheus 3:3).

• Nincs meg a jóság szeretete (2Timótheus 3:3).

• Nem veszik figyelembe a fenyegető veszélyt (Máté 24:39).

• A csúfolódók elvetik az utolsó napokra vonatkozó bizonyítékokat (2Péter 3:3, 4).

• Isten Királyságának világméretű prédikálása (Máté 24:14).

[Egész oldalas kép a 101. oldalon]