Ki fordítja majd javunkra a számonkérés napját?
„Mit tehetek hát akkor, ha felkel Isten? És amikor elszámoltat, mit felelhetek neki?” — Jób 31:14.
1. Mi, akik tehetetlenül szenvedünk az állapotok miatt, miért vágyódunk az elszámolás napja után még ami életünkben, és milyen méretű lesz az?
A SZÁMONKÉRÉS napja kívánatos dolog. Oly sokan vagyunk, akik vágyakozunk arra, hogy a dolgokat mindenki javára helyreigazítsák. Igen, ilyen napot szívesen vennénk. Az elkövetett gonoszságok, az elnyomás, a csalás mind hatással vannak ránk, mi pedig nem tudunk segíteni magunkon és enyhülést szerezni. Mi nem számolhatunk le a bűnözőkkel. Vigasztalásunkra az a tény szolgál, hogy működik olyasmi, amit a „megtorlás törvényé”-nek neveznek. Így végül igazságot szolgáltatnak majd! Ó, és mily vigasztaló, hogy ez a mi saját életünk idején történik. Igen, az egész világra kiterjedő méretekben! Akkor mindenki, aki szenved az igazságtalanság miatt, hasznát látja majd ennek.
2. Mit mondhatunk a társadalmi és természeti környezetünkről és milyen félelmet kelt az?
2 Ma társadalmi környezetünk rossz állapotban van. Még természetes környezetünk is szennyezett és romlott. Emiatt elkerülhetetlen, hogy rövidesen eljöjjön a számonkérés napja — közlik velünk a környezetszakértők. Az emberi társadalom nem folytathatja a föld természetes elrendezése egyensúlyának megbontását anélkül, hogy végül le ne arassa annak következményeit. Az egész emberi társadalom halálától félnek egy olyan földön, mely már nem alkalmas az életre.
3. Mit mondhatunk el az erkölcsök, a háborús készülődés, valamint azon dolog miatti számonkérésről, melyet az emberek érinthetetlennek és szentnek tartanak?
3 Gondolhatnánk arra is, hogy az elszámolás napja a jó erkölcsöknek az összes országokban végbemenő megromlása miatt közeledik. Vagy a fegyverkezési verseny miatt, melynek lelassítására az Egyesült Nemzetek Szervezete nem ösztönöz, sőt biztonságát az összes nemzetekkel együtt a katonai felkészültségben látja. Van azonban az emberi ügyeknek egy másik területe is, ahol esedékes a számonkérés, egy olyan terület, amely sokunk számára valami szent és sérthetetlennek, sőt érinthetetlennek tűnik. Vajon mi ez? A vallás!
4. Miért szolgált rá a vallás arra, hogy eljöjjön rá a számonkérés napja és milyen hatással lesz rá, ha ez bekövetkezik?
4 Egyre több ember távolítja el életéből a vallást, mint valami lényegtelent, haszontalant, sőt károsat. Mindamellett a vallás megmarad mint az egyik legbefolyásosabb erő az emberiség életében. Kevesen vannak azok — ha egyáltalán van ilyen — akik megmenekülnek a befolyásától. Oly sok rosszért bizonyult felelősnek a vallás az emberek és nemzetek magatartásában, hogy megérdemli, hogy a számonkérés napja utolérje őt. Százmilliók fognak meglepődni, amikor ez bekövetkezik, és a kimenetel roppant félelmetes lesz.
5. a) Hogyan bizonyult a vallás a leginkább széthúzó erőnek a földön? b) Miért nem lehet igaz a kereszténységnek és a világ többi részének sokféle vallása, és miért nem lehet náluk az igazság?
5 Az emberi történelemben a vallás bizonyult a legmegosztóbb erőnek a földön. Szétválasztott fajokat, nemzeteket, népeket, törzseket, sőt családokat is. Egyenetlenséget szított az emberek között. A vallási megosztottság keserű gyűlölethez és előítéletekhez, sajnálatos módon erőszakos összeütközésekhez és viszályokhoz vezetett, melyek évszázadokon át tartottak egészen napjainkig. Nem volt kivétel ez alól az a rész sem, melyet a vallásos világ kereszténységnek ismer. Sőt a valóságban ő volt a legkiemelkedőbb ebben a tekintetben. Gyűlöletes háborúi miatt birodalmát tengernyi embervér szennyezte be. Felelős azért, mivel sok száz vallási szektára és felekezetre szakadt. Magában ez az egyenetlenség is azt bizonyítja, hogy nem keresztény, aminek állítja magát. A kereszténység a vallásainak Bábele; ami pedig a világ többi részének különböző vallásait illeti, azok sem lehetnek mind igazak. Egyetlen abszolút igazság van, az pedig egységben van önmagával.
6. a) Miért kell ma az összes nemzeteknek együttesen szembenézni a számonkérés napjával? b) Milyenfajta személynek kell lenni annak, aki leszámol a nemzetekkel?
6 Széthúzó vallások, természeti környezet, az erkölcsi irányadó mértékek, az emberi ügyek intézése — az összes nemzetek belekeveredtek ezekbe a súlyos következményekkel járó dolgokba. Egyetlen nemzet sem bizonyult hibátlannak. Mind a magatartás, mind a kormányzat helyes szabályai megszegőinek bizonyultak. Az egész elmúlt történelem mintájához hasonlóan a nemzetekre is eljön az elszámolás napja. Csak most — az összes közlési és szállítási eszközök, valamint a kölcsönösen egymástól való függés mellett — a nemzetekre együtt jön el a számonkérés napja. De mi vagy ki számol le velük? Vajon nemzeti istenük vagy isteneik csoportja? Talán a tudomány úgynevezett „szent tehene”? Az Egyesült Nemzetek Szervezete, vagy valamely más nemzetközi képviselet, mely a kommunista és kapitalista nemzetek közti, vagy a munkásosztály és a vezetőség közötti kapcsolatokat szabályozza? Semmiképpen sem; mert éppen ezeknek az intézményeknek a kudarca vezetett az emberiség jelenlegi állapotához. Ésszerű tehát, hogy ennek olyan intelligens lénynek kell lennie, aki többre képes, mint hogy csupán megbirkózzon a népek minden mélyen gyökerező nehézségével, és aki nem részrehajló a fajok és nemzetek iránt. Ennek egy Mindenható Intelligenciának kell lennie, aki a számonkérésnek ezt a napját az enyhülés napjává teheti mindazok számára, akik szeretik azt, ami helyes.
MI SZÜKSÉGES AHHOZ, HOGY A LESZÁMOLÁS PÁRTATLAN LEGYEN
7. a) Milyen állapotban lesznek a nemzetek ügyei, amikor elérkezik a számonkérés napja, melyről itt szó van? b) Milyenfajta Bírói Hatalom alkalmas arra, hogy ezt a számonkérést elvégezze?
7 Mi itt nem valami képzeletbeli „Ítélet Napjá”-ról beszélünk, mely egy szellemvilágban, a nemzetek polgárainak halála után következik. Egy olyan számonkérésről beszélünk, mely eljön minden nemzet számára, amíg még jól menő vállalkozásaik folynak, és uralmukat olyan jellegű kormányzatban törekszenek állandósítani, amelyet legjobban szeretnek. Vajon túlélik a nemzetek a vizsgálat és az elszámolás napját, melyet az emberfeletti Bírói Hatóság hajt végre, akinek az összes nemzetek felelősséggel tartoznak? Ez az a kérdés, mely minket, akik tagjai vagyunk a bűnnel terhelt nemzeteknek, egyénileg érint. A számonkérés napjára tehát olyan Bírói Hatóságot kívánunk, aki a nemzetek összes tehetetlen isteneinek fölötte áll, akit nem vesztegethetnek meg a gazdag, fejlett nemzetek, aki nem fél a világ erősen militarizált szuperhatalmaitól.
8. a) Szívünk vágya szerint ki legyen a Legfőbb Bíró és Igazságszolgáltató? b) Ezen a Lényen kívül mire nem számíthatunk logikusan se mennyen, se földön?
8 Ó igen, amit szívünk ösztönösen kíván az, hogy a Legfelsőbb Lény szolgáljon mint Legfelsőbb Bíró és az igazságosság Ügyintézője. Mit tudna tenni nem csupán a parányi földünk, hanem sokkal inkább az egész világegyetem egy ilyen Legfelsőbb Lény, egy ilyen Egyetemes Szuverén nélkül? Hol lenne az összhang, a rend, a pontosság világegyetemünk működésében egy ilyen egyetemes Törvényhozó nélkül? Hol lenne mindezeknek az egymástól kölcsönösen függő dolgoknak hasznos együttműködése, melyek természetes környezetünket alkotják, egy ilyen Tervező és Teremtő nélkül, aki egyedüli Forrása az állati, növényi és emberi életnek? Egyszerűen sehol sem lenne. Létünk semmiképpen nem igazolható egy ilyen Legfelsőbb, Mindenható Lény nélkül!
9. a) Hogyan nyilvánul meg ennek a Lénynek örök létezése és tevékenysége? b) Minek nevezte Őt helyesen Mózes és milyen kapcsolatban van Ő az összes nemzeti csoportokkal?
9 Nem az az elismert tény erőszakolta ki létezését, hogy szükség van egy ilyen Lényre, hanem az bizonyítja és mutatja létezését és működését, hogy mindezen teremtmények léteztek már az embernek a földön való megjelenése előtt. Helyesen nevezik Őt „istenek Istene és uraknak Ura” néven. Így nevezi Őt az ősi idők legkiválóbb törvényadója, Mózes. Mózes képes volt ilyen összehasonlítást tenni, hiszen személyesen ismerte az ősi Egyiptom isteneit és jártas volt „az egyiptomiak minden bölcsességében”. (5Móz 10:17; Csel 7:22) Évszázadokkal később, az ősi Görögországban, Athénban a Mars dombon ülésező legfelsőbb bíróságnak a figyelmét felhívták erre a Legfelsőbb Istenre. Ez akkor volt, amikor a keresztény Pál apostol azt mondta annak a bíróságnak: „Isten, aki a világot és minden benne levőt alkotott . . . egy emberből alkotta az emberek minden nemzetét, hogy lakozzanak a föld egész színén.” (Csel 17:24-26) Mivel az összes nemzeti csoportok fölött áll, „a nemzetek Királyá”-nak hívják. — Jer 10:7.
10. Ez a „nemzetek Királya” miért képes felvenni a versenyt az összes mai katonai szuperhatalmakkal?
10 E természetfölötti Istenről többet olvashatunk abban a szent Könyvben, melyet olyan emberek írtak, akik sok esetben szemtanúi voltak azoknak az eseményeknek, melyeket a mi felvilágosításunkra leírtak. Ezzel az Istennel szemben egyetlen nemzet sem képes megállni. Ő képes volt megmutatni felsőbbségét olyan világhatalmak fölött, mint az ősi Egyiptom, Asszíria és Babilónia. Balgaság volna azt hinni, hogy Ő csupán egy az ősi történelem sok istene közül, és a Biblia utolsó könyvének megírásával, 19 évszázaddal ezelőtt eltávozott a létből. Ez az Isten halhatatlan, önmagában létező. Ma képes arra, hogy elvállalja ellenfeleként modern világunk összes hatalmas szuperhatalmait. Mint a „nemzetek Királya”, mindnyájukkal leszámol. Ez maradandó javát szolgálja az igazság és jóság kedvelőinek.
ISTEN KÉPVISELŐJE, AKIVEL SZÁMOLNI KELL
11. A Cselekedetek 17:31 szerint kit jelölt ki Isten maga helyett a számonkérés napjára és milyen garanciát adott neki?
11 A számonkérés napjára Isten kijelölt egy személyes képviselőt, egy társbírót. A keresztény Pál apostol hivatkozott erre a helyettesre a legfelsőbb bíróság előtt a Mars dombon, a görögországi Athénban. „Ő [Isten] meghatározott egy napot, amelyen megítélni szándékozik a lakott földet igazságosságban egy férfi által, akit kijelölt és minden ember számára biztosítékot szolgáltatott erre azáltal, hogy feltámasztotta Őt a halottak közül.” — Csel 17:31.
12. Miért nem szabad lebecsülni ezt a garanciát, miként a görög bírák tették, akik Pált hallgatták?
12 Milyen figyelemre méltóbb „garanciát” adhatott volna Isten arra, hogy megállapította az ítélet napját a föld összes lakosai számára, minthogy feltámasztotta társbíróját a vértanú-halálból? Csupán mert más vallási szempontból vizsgáljuk a dolgokat, nem kellene úgy tekintenünk Isten garanciájára, mint amit egy vállrándítással el lehetne intézni, amiképpen ezt a legfelsőbb bíróság bíráinak többsége tette a Mars dombon. Ezt a garanciát „a nemzetek Királya” adta. Ez tehát nem olyasmi, ami fölött gúnyolódni lehet, mintha tudománytalan vagy nevetséges lenne. Az i. sz. első században több mint 500 szemtanúja volt ennek az Istentől adott „garancia” létezésének, magát Pál apostolt is beleértve.
13, 14. a) Isten garanciájának bizonyítékaként miért nincs ma Jézus Krisztus itt a földön? b) Hogyan van az, hogy Isten nem maradt egyedül, mint egy remete, a szellemi birodalomban?
13 Az a „férfi”, akinek feltámasztása a halottak közül „garancia” a „meghatározott” ítélet napja eljövetelére, mint Jézus Krisztus van azonosítva. (1Kor 15:3-8, 12-20) Az ok, amiért Ő ma nincs a földön az, hogy feláldozta tökéletes emberi életét és feltámadt, hogy a halott emberiség is feltámadhasson és lehetősége nyíljon egy vég nélküli életre a megtisztított földön, mely az egész földre kiterjedő Paradicsommá lesz átalakítva. Jutalmul felvitetett a mennybe, és a Legfelsőbb Bírónak, a feltámasztás erejével rendelkező Istennek a jobbján van. Jézus Krisztus úgy beszélt magáról, mint Isten „egyetlen-nemzett Fiá”-ról., és „az Isten teremtésének kezdeté”-ről. (Ján 3:16; Jel 3:14) Vajon miért?
14 Mert Ő volt Isten első teremtménye a mennyben. Azután Isten mint munkatársát használta fel Őt az összes többi dolgok megalkotásában, beleértve földünket és első lakosait, Ádámot és Évát is. (Kol 1:15-18) A láthatatlan mennyei angyalok teremtése megelőzte az ember teremtését. Miután megteremtette „egyetlen-nemzett Fiá”-t, és az összes szent angyalokat, Isten nem maradt egyedül — mint remete — a saját szellemi birodalmában. A Biblia beszámolója szerint ezeknek az emberfölötti angyaloknak a száma százmilliókat tesz ki. — Zsolt 104:4; Dán 7:9, 10; Zsid 1:7; 12:22.
15. Hogyan történt az, hogy Isten egyetlen-nemzett Fia egykor „kissé alacsonyabbá tétetett az angyaloknál”?
15 Az angyalok tízezrei állnak Isten rendelkezésére, amikor az összes földi nemzetek számára elérkezik a számonkérés napja. Szolgálatára állnak Társbírájának is, aki által megítéli a lakott földet a meghatározott napján. (Máté 25:31, 32) Amikor Isten csodálatos módon elküldte egyetlen-nemzett Fiát, hogy tökéletes emberré legyen a földön egy zsidó szűztől való születés útján, Istennek ez a Fia, egy kissé alacsonyabbá tétetett az angyaloknál’. — Zsid 2:9; Zsolt 8:5, 6.
16. Milyen állapotra támadt fel Jézus Krisztus és milyen hasznos célból?
16 Vajon milyen állást tölt be Istennek ez az egyetlen-nemzett Fia ma — most? Isten feltámasztotta Őt az angyalokénál magasabb mennyei állásra, mivel hűséges maradt Istenhez egészen ártatlanul elszenvedett áldozati haláláig. Hogy Istennek ez a bárányhoz hasonló Fia áldozatának jótéteményeit az egész emberiségre kiterjeszthesse, Isten feltámasztotta őt a harmadik napon, jóllehet nem emberként, mivel Jézus örökre feláldozta emberi természetét. Így Isten mennyei életre támasztotta fel, halhatatlanságra, az összes angyalok fölé emelve őt. (1Pét 3:22) Ily módon szolgálhatott mint a „mag”, a föld összes nemzeteinek megáldására. — 1Móz 22:18; Gal 3:8-16.
17. Mit írt Pál a Zsidók 1:3-9-ben Jézus Krisztusnak mint Isten Fiának megdicsőüléséről?
17 Akkor hát nem kellene örülnünk Jézus Krisztus ezen megdicsőülésének a mennyekben? De igen, mert most ragyogóbb kilátásunk van a jövőbeni életre. A keresztény Pál apostol, aki csodálatos módon látta a feltámasztott Jézus Krisztust, írt megdicsőüléséről. Azokhoz a zsidókhoz szóló levelében, akik Jézust, mint a bibliai prófécia Messiását elfogadták, Pál ezt írta: „Miután bűneink számára tisztulást szerzett, a Felség jobbjára ült magasztos helyeken. Így jobb lett az angyaloknál, amennyiben az övékénél kiválóbb nevet örökölt. . . . Úgy szintén az angyalokra vonatkozólag mondja: ,És angyalait szellemekké, és nyilvános szolgáit tűznek lángjává teszi.’ De a Fiúra vonatkozólag: ,Isten a trónod mindörökké, és királyi jogarod az egyenesség jogara. Szeretted az igazságosságot és gyűlölted a törvénytelenséget. Ezért kent fel Isten, a te Istened az ujjongás olajával társaidnál jobban.’”— Zsid 1:3-9.
18. Mit tesz majd Isten a Fia révén az eljövendő számonkérés napját illetően?
18 Ezen angyalok fölötti Királya és kirendelt Bírája közreműködésével fordítja Isten tartósan javunkra az összes nemzetek számonkérésének napját.
[Kép a 21. oldalon]
A föld összes lakóinak igazságosságban történő megítélését Krisztus halála, eltemetése és feltámadása biztosítja