11. fejezet

Megismerheted Isten elhatározását

 1—4. Honnan tudhatjuk meg, hogy mi az igazság?

GYAKRAN halljuk a kérdést: „Mi az igazság?” vagy „Honnan tudjuk, hogy ez az igazság?” Tudhatjuk-e biztosan, hogy mi Isten elhatározása az emberiséggel kapcsolatban? (János 18:38).

² Jézus a következő szavakkal válaszolt ezekre a kérdésekre: „Ha megmaradtok az én beszédemben, valóban az én tanítványaim vagytok, és megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket” (János 8:31, 32).

³ Jézus minden kétséget kizáróan tudta, hogy az igazság birtokában van, mert Ő Jehova Istennél volt, mielőtt a földre jött volna (János 3:13; 17:5). Az apostolok szintén tudták, hogy az igazság birtokában vannak, mert Jézus segítségével megismerték azt a Héber Iratokból, amelyeket Jézus Istentől jövő igazságként ismert el. Azonkívül amit Jézus mondott vagy tett, az a Héber Iratok sok jövendölését beteljesítette. Ezeket az iratokat, amelyeket általában „Ótestamentumnak” neveznek, Izrael nemzete kapta Istentől, ihletett szolgái által.

⁴ Ma birtokunkban van a teljes Biblia. Tartalmazza a (gyakran Ótestamentumnak nevezett) Héber Iratokat, a Görög Iratokat (az ún. Újtestamentumot) is, — az apostolok és a velük szoros kapcsolatban állók írásait.

AZ ÍROTT BESZÁMOLÓ HASZNOSABB

 5—7. Hogyan tartott fenn kapcsolatot kezdetben Isten az emberrel, de miért jó, hogy Isten feljegyeztette az üzeneteit?

⁵ De miért egy könyvet adott Isten? Miért nem szól személyesen vagy angyal útján hozzánk?

⁶ Isten kezdetben személyesen beszélt Ádámmal, és úgy tanította őt. De később más eszközöket használt fel, amelyek éppoly hatásosak, sőt, a tökéletlen emberek számára még alkalmasabbak voltak. Az emberek hiányos emlékezete miatt valóban jó volt az, hogy Isten Ádámtól kezdve minden üzenetét feljegyeztette.

⁷ Gondolj arra, milyen bölcs dolog volt Isten részéről, hogy az emberekhez intézett üzeneteit írásban rögzítette. Az írott beszámoló bizonyosan megbízhatóbb, mint a szóban közölt hagyomány. Igen pontatlan lenne egy üzenetet szóban, emberekkel továbbítani; Istennek akkor minden nemzedékkel újból közölnie kellett volna tanításait. És ha Isten az egész emberiséghez akart volna üzenni, akkor bizonyos embereket mint megbízottait vagy prófétáit kellett volna alkalmaznia, akik közvetítik üzenetét a többi emberhez, — vagy félelmet keltő, mennydörgő hangon beszélhetett volna a mennyből az összes embereknek. Bár ez igen nagy hatást keltene, mégis nemkívánatos következményekkel járna, amint arra a 2Mózes 20:18, 19 beszámolója rámutat.

 8. Tartalmazza-e számunkra a Biblia Isten összes tanácsát? Miért mondhatjuk ezt?

⁸ A Biblia tartalmazza „Isten összes tanácsát”, és azt mindenki olvashatja (Cselekedetek 20:27). Semmit sem kell hozzátenni vagy elvenni belőle (Példabeszédek 30:5, 6). Az emberekre érvényes alapszabályok minden időben és helyen azonosak. És ha Isten számunkra küldött üzeneteit egy könyv foglalja össze, akkor mindenki fellapozhatja, hogy bármilyen problémájára választ kapjon.

 9. Milyen haszna van a Biblia történelmi beszámolójának?

⁹ Azonkívül arra kell gondolnunk, hogy a Biblia nemcsak Isten tanácsát tartalmazza, hanem történeteket, valamint beszámolókat is jó néhány ember életéről, olyanokról, akik Istent szolgálták, és olyanokról, akik nem szolgálták Őt. Megfigyelhetjük az életük alakulását. A Biblia közli velünk, hogyan tartott fenn kapcsolatot Isten az emberekkel, és megtudhatjuk, hogyan vélekedik Ő bizonyos dolgokról (Róma 15:4). A történelem sokezernyi eseménye közül Isten kiválasztotta és leíratta azokat, melyekkel alapelveket szemléltethetett. Néhány esemény prófétai jelentőségű volt (Galata 2:24). Más esetben a való életből vett példák irányvonalként szolgálnak ma számunkra (1Korinthus 10:11).

10. Az, hogy a Bibliát emberek írták, mennyiben segítség a megértéséhez, és miért indít hitbeli cselekedetekre?

¹⁰ Ha meggondoljuk, hogy ezt a beszámolót irányadóként kaptuk és használjuk, akkor nem helyes-e, hogy emberek írták emberekről, gyakran saját magukról? Ezek az emberek mind teljesen őszinték és nyíltak voltak, és nem kendőzték el hibáikat és bűneiket. Nem érinti-e a szívünket, amikor olvasunk olyan személyek tapasztalatairól, fáradozásairól, örömeiről, bátorságáról, hitéről, akik valóban éltek? Így sokkal inkább szívhez szóló és lelkiismeret-ébresztő, mintha csak a szabályok könyve lenne. Szellemben átélheted a Bibliában feljegyzett eseményeket, és azonosíthatod magad azokkal a személyekkel. Nem szívet gyönyörködtető-e, ha azokról az eseményekről olvashatunk, amelyek Mózessel, Dáviddal, Jeremiással vagy Pállal történtek meg? Az igazság csendül ki az összes beszámolóból. Nem kelt-e benned is mély benyomást az írott beszámolók életközelsége és erőteljessége? (Hasonlítsd ezt össze a Jeremiás 20:8–11, valamint a Cselekedetek 23:12–24 verseivel!)

HITELT ÉRDEMLŐ, BÁR EMBEREK ÍRTÁK

11., 12. Miért lehetünk biztosak a Biblia szavahihetőségében és pontosságában, jóllehet tökéletlen emberek voltak az írói?

¹¹ Az igaz, hogy Isten az üzenetét tökéletlen emberek által közvetítette számunkra. De nincs okunk azt gondolni, hogy a Biblia kevésbé szavahihető, mint egy olyan üzenet, amelyet Isten élőszóval, angyalok által, vagy olyan könyvben közölt volna, amelyet a mennyben írtak meg és küldtek volna a földre. Azonkívül a Biblia sokkal megfelelőbb az emberek számára. Ennek egyik bizonyítéka az, hogy a legelterjedtebb könyv a földön, és több nyelvre lefordították, mint bármilyen más könyvet. Egyetlen más könyvet sem őriztek meg ilyen hosszú ideig. Minden életkorú és származású férfi és nő számára útmutatóul szolgált.

¹² Isten nem hazudik (4Mózes 23:19). És amikor üzenetét közölte az emberiséggel, nyilvánvalóan gondoskodott arról, hogy az ne tartalmazzon hazugságot. Az „elváltozás” látomása jó példa arra, hogy az Isten Szava eseményekkel és személyekkel kapcsolatban megerősítette az „Ótestamentum” szavahihetőségét. (Máté 17:1–9).

13. Hogyan őrködött Isten a Biblia megírásakor?

¹³ A Bibliában található írott információk különböző módon kerültek birtokunkba. Isten azonban minden esetben közreműködött abban. Izraellel kötött szövetségének alaptörvényeit, a Tízparancsolatot Ő maga írta meg (2Mózes 31:18; 5Mózes 10:1–4). Isten „szemtől szemben” beszélt Mózessel, aki sok mindent szóról szóra leírt abból, amit hallott (4Mózes 12:8). A szövetség sátorának építési tervét Mózes látomás útján kapta meg (2Mózes 25:9; 4Mózes 8:4). Máskor angyalok közvetítették Isten üzenetét (1Mózes 19:1; Bírák 6:12, 21; Lukács 1:26–28). Prófétákkal látomásokat és álmokat közölt Isten (1Mózes 46:2; Dániel 1:17). Más írókat Isten láthatatlan, hatékony ereje, szelleme irányított a kifejezésmódok megválasztásánál (2Sámuel 23:2; 2Timótheus 3:16, 17; 2Péter 1:20, 21).

14. Milyen további határozott bizonyítékunk van arról, hogy Isten útjai valóban megismerhetők?

¹⁴ Azonkívül rendelkezünk Jehova Isten közvetlen képviselőjének, Jézus Krisztusnak szavairól és cselekedeteiről szóló beszámolókkal. Ő tökéletes módon beszélt Jehováról (János 16:27, 28). Ő olyan jól leírta Atyjának gondolatait és útjait, hogy ezt mondhatta: „Aki engem látott, látta az Atyát is” (János 14:9). A Biblia tartalmazza Jézus életének történetét, tehát utánajárhatunk, hogy mit mondott, és hogyan cselekedett. Lehet-e jobb módja az üzenetközvetítésnek? (Zsidók 1:1, 2).

A BIBLIA ÖSSZEÁLLÍTÁSA FELÜGYELET MELLETT

15., 16. Miért lehetünk biztosak abban, hogy a mai Biblia Isten velünk kapcsolatos összes tanácsát tartalmazza?

¹⁵ Istennek nem okoz nehézséget úgy megvalósítani a célját, ahogyan azt helyesnek tartja. Mivel Ő volt az, aki a Biblia megírására ihletést adott, ésszerű, hogy hithű férfiakat használt fel a Héber Iratoknak mint az ő hiteles Szavának összegyűjtésére is. Ezeket a könyveket a zsidó nemzet évszázadokon elismerte mint Isten Igéjét. Meggyőződésünket — hogy az ő munkájuk Isten felügyelete mellett ment végbe, és nem emberi válogatás eredménye — alátámasztja az a felismerés, hogy a zsidó nemzetet pontosan ezek a könyvek ítélték el gyakran engedetlenségükért.

¹⁶ Később az első keresztények, szintén Isten ugyanazon szellemétől irányítva, kiválasztották az apostolok és társaik ihletett beszámolóit, és katalogizálták (jegyzékbe foglalták) azokat. Ezek az írások nagy szerepet játszottak az elmúlt 19 évszázadban a keresztények tanításában.

17. Mi hitelesíti a Bibliát mint Isten könyvét?

¹⁷ Tehát nem kell arra várnunk, hogy hang szóljon hozzánk a mennyből, vagy kapjunk egy másik könyvet, amiből megismerhetjük Isten elhatározását. A Biblia tartalmazza az emberiség történelmének egyetlen megbízható beszámolóját. Kutasd át a világ vallásos könyveit, és meglátod, hogy nem találod meg bennük mindazokat a dolgokat, melyeket a Bibliában megtalálhatsz: ésszerű teremtési beszámolót és magyarázatot arra, hogy miért halnak meg az emberek; Ádámtól kezdődő nemzetségtáblázatot és történelmi beszámolót; felvilágosítást arra vonatkozólag, hogyan lehet megszabadulni a bűntől és a haláltól; mi Isten elhatározása az emberekkel és a földdel kapcsolatban, és melyek azok az alapelvek, amelyek szerint az embereknek élniük kell, hogy elnyerhessék az örök életet. Ehhez csatlakoznak még a próféciák, amelyek részben már beteljesedtek, részben még megvalósulatlanok, amelyeknek azonban teljesedniük kell ahhoz, hogy a földön örök béke uralkodhasson.

18—22. Vajon megbízhatatlan-e a mai Biblia, amiért az eredeti írásokról sok másolatot készítettek, és ennek folytán fennáll-e az a veszély, hogy sok hiba csúszott bele? Magyarázd meg!

¹⁸ Most már évezredek teltek el a Biblia megírásának kezdete óta. De mi a helyzet azzal a Bibliával, amellyel ma rendelkezünk? A bibliaírók eredeti kéziratai természetesen nem állnak rendelkezésünkre. Van azonban sok eredeti nyelven írt másolat. A Bibliát eredetileg héberül és görögül írták le, bár néhány arám részt és kifejezést is tartalmaz. Megbízhatunk abban, hogy Isten, a Biblia ihletője a másolásra is felügyelt, nehogy súlyos hibák a bibliaolvasót félrevezessék. Mit mondanak a tudósok, akik a kéziratok százait tanulmányozták át ősi nyelvükön?

¹⁹ A Biblia tudósa és a British Museum egykori igazgatója, Sir Frederic Kenyon azt állította a „Chester Beatty Biblical Papyri” c. kétkötetes művében (amely az „Újszövetség” részét képező, igen régi görög kéziratokról szól):

²⁰ „A [papiruszok] megvizsgálása során levonható első és legfontosabb következtetés az a megnyugtató tény, hogy alátámasztja a meglevő szövegek lényeges pontosságát: sem az Ó-, sem az Újszövetségben nem állapítható meg feltűnő vagy alapvető eltérés. A szakaszokban egyetlen jelentős kihagyás vagy hozzáfűzés sincs, sem olyan eltérés, amely a fontos tényekre vagy tanításokra befolyást gyakorolna. A szövegeltérések jelentéktelenek, és szavak sorrendjét vagy az alkalmazott szavak pontosságát érintik . . . De a legfontosabb annak alátámasztása — éspedig az eddiginél korábban kelt bizonyítékok alapján —, hogy a meglevő szövegek hamisítatlanok. Ebben a vonatkozásban korszakalkotó értékkel bírnak.”

²¹ Az „Újszövetségről” ezt írta a tudós:

²² „Semmi alapja nincs a kétkedésnek, hogy lényegében az eredeti megfogalmazásban kaptuk az Írásokat. Az Újszövetség könyveinek hitelessége és általános hamisítatlansága végérvényesen biztosítottnak tekinthető.”

23. Miért hasznosak a ma rendelkezésre álló különböző bibliafordítások?

²³ Ma a modern nyelvű bibliafordítások gondos írástanulmányozások termékei. Tudósok készítették, akik ennek a munkának szentelték életüket. A legtöbb fordítás a héber és görög iratok összehasonlításán alapul, és a legnagyobb gondossággal készült. Lehetővé teszik Isten elhatározásának jó megértését. Ha egy bizonyos szöveg jelentése nem egészen világos előtted, összehasonlíthatod a saját nyelveden meglevő különböző fordításokat, amelyek egyes helyeken általában csekély mértékben különböznek egymástól, legalábbis a szóhasználatban. Így felismerheted az eredeti héber és görög iratok értelmét, hogy ezáltal pontosabb megértésre tehess szert.

A BIBLIA — TÖKÉLETES ÚTMUTATÓ

24., 25. a) Miért nem számol be a Biblia bizonyos események aprólékos részleteiről? b) Ennek alapján milyen értelemben „tökéletes” a Biblia?

²⁴ Vannak egyesek, akik a bibliai beszámoló olvasásakor így panaszkodnak: „Ha ez az Isten Szava, és útmutatóul kell szolgálnia számunkra, akkor miért tartalmaz néhány beszámolóról oly kevés részletet?” Utalnak például a teremtési beszámoló rövidségére. A Biblia maga állítja, hogy Isten mindent belefoglalt a Bibliába, ami elegendő, amire valóban szükségünk van. Ezt olvassuk: „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a dolgok helyreigazítására, az igazságosságban való nevelésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre tökéletesen felkészített legyen” (2Timótheus 3:16, 17). Így tehát a Biblia alkalmas arra, hogy ,bölccsé tegyen a megmentésre’ (2Timótheus 3:15). Ebben az értelemben „tökéletes” a Biblia.

²⁵ Még van valami figyelemre méltó dolog: Mint Isten emberekhez intézett Szava vagy üzenete, a Biblia megírása úgy történt, hogy azok a személyek, akik nem őszintén keresik Istent — akiknek nincs igazi istenhitük —, arra kényszerüljenek, hogy „színt valljanak”. Például nem tartalmazza a leírt események összes részletét. Időnként említést tesz Isten egy irányadó mértékéről vagy egy ítéletéről anélkül, hogy annak okát megadná. Egyes esetekben két író a saját megfigyelése és eltérő szempontok alapján adja vissza ugyanazt az eseményt.a Így azok, akik Istent nem kívánják szolgálni, lehetőséget kapnak arra, hogy kifogásolnivalót és látszólagos hiányosságokat találjanak benne, ha akarnak. Ebben az értelemben is teljes és tökéletes a Biblia, mivel megfelel Isten szándékának, és az embereket arra indítja — mind a kevélyeket, mind az alázatosakat egyaránt —, hogy kinyilvánítsák azt, ami a szívükben van (Zsidók 4:12; Máté 13:34, 35; Lukács 8:10).

BESZÉLGETÉSI KAPCSOLAT ISTENNEL

26. Hogyan kerülhetünk beszélgetési kapcsolatba Istennel?

²⁶ A Biblia Isten üzenetét közvetíti nekünk, de viszont megmutatja azt a módot is, ahogyan közölhetjük legbelsőbb gondolatainkat, szívünk szándékát Istennel. Ennek eszköze az ima. Nem kell attól félned, hogy Isten nem hallgat meg téged. Csak arra van szükség, hogy őszintén bevalljuk: bűnösök vagyunk, és szükségünk van az ő segítségére (Zsoltárok 119:145; 34:19). Aki segítségért folyamodik Istenhez, az megtudja, mit kell tennie. Felismeri, hogy Jézus Krisztus, az Isten által beiktatott Főpap közvetíti imáit Istenhez (János 16:23, 24; Zsidók 4:15).

27. Miről tehetünk említést imánkban? (Máté 6:9–13).

²⁷ Miről tehetünk említést az imában? Mindenről, ami Isten iránti kapcsolatunkat érinti. János apostol azt írta, hogy Isten „meghallgat minket, bármit is kérünk az ő akarata szerint” (1János 5:14).

28. a) Mit jelent „az ő akarata szerint” imádkozni? b) Melyek azok a személyes dolgok, amelyekért imádkozhatunk?

²⁸ „Az ő akarata szerint” kifejezés arra utal, hogy nem kérhetünk olyan dolgot, ami a saját önző érdekeinket szolgálja; például gazdagságot, jobb állást, önző szórakozást vagy személyes bosszút. De például kérhetjük Isten segítségét a házassággal kapcsolatban. Kérhetjük Őt arra, hogy segítsen megfelelő házastársat találni. Házaspárok kérhetik Istent a gyermekáldással kapcsolatban, vagy imádkozhatnak bölcsességért a gyermekek nevelése érdekében (1Sámuel 1:10, 11, 17, 20; Bírák 13:8–14). Ezek olyan dolgok, amelyek döntően befolyásolják életünket, és olyan változtatásokat követelnek meg, amelyekhez szükségünk van Isten bölcsességére. Istent érdeklik a személyes problémáink. Még egy költözés vagy munkahely-változtatás is lehet imánk tárgya, mert ez érinti a családot anyagilag és szellemileg. Bármiért is imádkozunk, a döntő az, hogy Isten akaratát kívánjuk felismerni és cselekedni. Természetesen mindenki más körülmények között él, ezért az ima tartalma is különböző.

29. Hogyan hallgatja meg Isten imáinkat?

²⁹ Elvárhatjuk, hogy Isten meghallgassa imáinkat, és így vezetésünkről gondoskodjon (Zsoltárok 32:8). Természetesen következeteseknek kell lennünk, és az imáinkkal összhangban kell cselekednünk. Azon kell fáradoznunk, hogy a Bibliában tanácsot találjunk a problémákra. Másoktól is kérhetünk tanácsot, olyanoktól, akik képesek megmutatni, hogy kérésünkkel kapcsolatban mit mond a Biblia. Szüntelenül segítséget kell kérnünk addig, amíg világosan meg nem értjük, hogyan kell cselekednünk (Lukács 18:2–5). Ha ezt tesszük, senki sem bírálhatja lelkiismeretesen meghozott döntésünket, mert mindenki „a saját urának [Istennek] áll vagy esik. Valóban meg fog állni, mert Jehova felállíthatja őt” (Róma 14:4, 10, 12).

30. a) Milyen kiváló helyzetbe kerülünk az ima által? b) Miért ne féljünk feltárni Isten előtt bármilyen ügyet vagy problémát?

³⁰ Aki hittel imádkozik Istenhez, és hittel cselekszik, biztos lehet abban, hogy Isten segíteni fog neki, hogy azt tegye, ami számára a legjobb (Példabeszédek 3:5, 6). Valóban megismeri Istent, aki ezt ígéri: „A bizalmas kapcsolat Jehovával azoké, akik Őt félik” (Zsoltárok 25:14). Ez nem valami beteges félelmet jelent, hanem Istent megillető tiszteletet, mert aki Istent szereti, és feltárja előtte gondjait, annak nem kell félnie a kudarctól vagy az elutasítástól. Az ilyen gátló félelemről ezt mondta János apostol: „A tökéletes szeretet kiűzi a félelmet, mivel a félelem fékező hatású” (1János 4:18). Sose félj, és sose habozz bizalmas ügyeidet feltárni Jehova előtt. Bármi legyen az, még ha a vétkeidről is beszélsz, Ő nem fogja ostobaságnak tekinteni nehézségedet, és nem fog kinevetni. „Ő bőkezűen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek” (Jakab 1:5; 1János 1:9).

31. Hogyan lehet már most jó és boldog az életünk, ha megértjük a Bibliát, és követjük az alapelveit?

³¹ Néhányan arról panaszkodhatnak, hogy sokszor kerültek igen kellemetlen vagy kilátástalan helyzetbe. Azt kérdezhetnék: „Miért engedi meg Isten, hogy ilyen rettenetes körülmények uralkodjanak a földön?” De elnézhetünk-e afölött, amit Isten a földi teremtményei érdekében tett azzal, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a Bibliát? Ha minden ember Isten ihletett szavainak megfelelően cselekedne, tökéletlenségük ellenére igen jól élhetnének. Gondoljunk csak arra, mennyire más lenne minden, ha az emberek például ahhoz a szabályhoz tartanák magukat, ami így hangzik: „Mindazt, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek nektek, ti is hasonlóképpen tegyétek meg nekik” (Máté 7:12). A földön minden egészen más lenne. Isten új rendjében minden embert ilyen alapelvek fognak irányítani. Ez az egyik oka annak, amiért akkor érdemes lesz élni a földön.

32. Miként ajánlja magát a Biblia mindazoknak, akik kételkednek abban, hogy mint könyvet, érdemes tanulmányozni?

³² Jézus ezt mondta: „Még ha nekem nem is hisztek, higgyetek a cselekedeteknek [melyeket én teszek], azért, hogy ismeretre juthassatok, és ezt követően felismerhessétek, hogy az Atya egységben van velem, és én egységben vagyok az Atyával” (János 10:38). Ha kételkedsz a Biblia értékében, figyeld meg azt, mit idéz elő emberek ezreiben, akik engedik, hogy életüket a Biblia irányítsa. Így meggyőződhetünk arról, hogy azoknak, akik a Bibliához alkalmazkodnak, beteljesedik az örök élet ígérete.

[Lábjegyzetek]