„Övezzétek fel magatokat elmebeli alázatossággal”
„Isten a gőgösöknek ellenáll, de ki nem érdemelt kedvességben részesíti az alázatosakat” (1PÉTER 5:5, NW).
1., 2. Milyen két ellentétes elmebeli beállítottság van nagy hatással az emberek viselkedésére?
ISTEN SZAVA többféle elmebeli beállítottságra is felhívja a figyelmünket, ezek közül most két ellentétes beállítottságról szeretnénk beszélni. Mindkettő nagy hatással van az emberek viselkedésére. Az egyik az „elmebeli alázatosság” (1Péter 5:5, NW). Egy szótár szerint az „alázatos” szó jelentése: ’alázatot kifejező, alázatra valló magatartás, megnyilatkozás: mentes az önelégült büszkeségtől’. Az elmebeli alázat Isten szerint igen tetszetős tulajdonság.
2 Ennek az ellentétje a büszkeség. A „büszke” szót a következőképpen határozzák meg: ’olyan személy, akiben túlteng az önbecsülés, s ez mások iránt tanúsított lenéző magatartásában nyilvánul meg’. Az ilyen személy önző; a saját anyagi, egoista és egyéb előnyét keresi, nem számít, milyen rossz következménye lesz ennek másokra nézve. A Biblia leír egy ilyen következményt: „uralkodik az ember az emberen maga kárára.” ’Szél utáni hajszának’ nevezi a ’versengést a másikkal szemben’, hiszen ha meghal az ember, ’semmit, de semmit nem vihet el’. Az ilyenfajta büszkeség nagyon nem tetszik Istennek (Prédikátor 4:4, NW; 5:15, NW; 8:9).
A világban uralkodó szellem
3. Milyen a világban uralkodó szellem?
3 A két elmebeli beállítottság közül melyik jellemzi ma a világot? Milyen a világban uralkodó szellem? Egy könyv megjegyzi: „A feljegyzések szerint eddig egyetlen században sem voltak olyan barbárok és . . . erőszakosak az emberek, mint a XX. században” (World Military and Social Expenditures 1996). A politikai és gazdasági hatalomért folyó küzdelem, valamint a nemzeti, vallási, törzsi és etnikai versengések miatt több mint 100 millió ember halt már meg ebben a században. Az emberek egyénenként is önzőbbek lettek. Egy folyóirat a következőket jelentette ki: „A társadalmi betegség magában foglalja az értelmetlen erőszakot, gyermekmegbecstelenítést, válást, részegeskedést, AIDS-et, tizenévesek öngyilkosságát, kábítószer-fogyasztást, utcai bandákat, nemi erőszakot, házasságon kívül született gyermekeket, abortuszt, pornográfiát . . . hazugságot, csalást, politikai korrupciót . . . A jó és a rossz mint erkölcsi fogalom, már nincs többé” (Chicago Tribune). Egy másik folyóirat pedig a következőkre figyelmeztet: „Felbomlóban vannak a társadalmak” (UN Chronicle).
4., 5. Hogyan jellemezte pontosan egy napjainkra vonatkozó bibliai prófécia a világ szellemét?
4 Világszerte ilyen állapotok uralkodnak. Pontosan úgy van, ahogyan a Biblia egy próféciája a mi időnkre jövendölte: „az utolsó napokban nehéz idők állanak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértékletlenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak” (2Timótheus 3:1–4).
5 Pontosan írja le ennek a világnak az uralkodó szellemét, amelyre az önző, énközpontú szemlélet jellemző. A nemzetek közti versengés tükröződik vissza az emberek közötti versengésben. A versenysportokban például sok atléta szeretne első lenni, és nem érdekli, hogy milyen kárt okoz érzelmileg, vagy esetleg még fizikailag is másoknak. Ezt az önző szellemet táplálják a gyermekekben, ami a felnőttek életének sok területén megnyilvánul a későbbiekben. Ennek pedig a következménye: „ellenségeskedések, versengések, gyűlölködések, harag, patvarkodások, viszszavonások” (Galátzia 5:19–21).
6. Ki mozdítja elő az önzést, és mit gondol Jehova az ilyen gondolkodásmódról?
6 A Biblia rámutat, hogy ennek a világnak az önző szelleme az „ördögnek és a Sátánnak” a szellemét tükrözi vissza, „ki mind az egész föld kerekségét elhiteti”. Hogy milyen hatással van Sátán az emberekre, akik ezekben a nehéz utolsó napokban élnek, a Biblia előre megmondta: „Jaj a föld . . . lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés ideje van” (Jelenések 12:9–12). Démontársaival együtt fokozottabb erőfeszítéseket tesz, hogy önző gondolkodásmódot idézzen elő az emberi családban. És mit gondol Jehova az ilyen magatartásról? Szava elmondja: „Az Örökkévaló utálata minden büszke szívü” (Példabeszédek 16:5, Izr. Magyar Irodalmi Társulat fordítása).
Jehova az alázatosakkal van
7. Hogyan tekinti Jehova az alázatosakat, és mire tanítja őket?
7 Ezzel szemben Jehova megáldja azokat, akikben elmebeli alázatosság van. Dávid király Jehovához szóló énekében ezt mondta: „Segítesz a nyomorult [az alázatos, NW] népen, szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat” (2Sámuel 22:1, 28). Isten Szava éppen ezért ezt tanácsolja: „Keressétek az Urat mindnyájan e föld alázatosai . . . keressétek az igazságot, keressétek az alázatosságot: talán megoltalmaztattok az Úr haragjának napján!” (Sofóniás 2:3). Akik alázatosan keresik Jehovát, azokat megtanítja arra, hogy olyan szellemet ápoljanak, amely teljesen elüt a világ szellemétől. „Az ő útjára tanítja meg az alázatosokat” (Zsoltárok 25:9; Ésaiás 54:13). Ez az út a szeretet útja. Azon alapul, hogy azt tesszük, ami Isten irányadó mértékei szerint helyes. A Biblia szerint ez az alapelveken nyugvó szeretet „nem kérkedik, nem fuvalkodik fel . . . nem keresi a maga hasznát” (1Korinthus 13:1–8). Ebben a szeretetben nyilvánvalóvá válik az elmebeli alázatosság is.
8., 9. a) Honnan származik az alapelveken nyugvó szeretet? b) Mennyire fontos utánozni Jézus szeretetét és alázatát?
8 Pál és az első századi keresztények Jézus tanításaiból ismerték meg ezt a szeretetet. Jézus pedig az Atyjától, Jehovától tanulta, akiről a Biblia ezt mondja: „az Isten szeretet” (1János 4:8). Jézus tudta, hogy Isten azt várja el tőle, hogy a szeretet törvénye alapján éljen, amit meg is tett (János 6:38). Ezért érzett könyörületet az elnyomott, szegény és bűnös emberek iránt (Máté 9:36). Ezt mondta nekik: „Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok” (Máté 11:28, 29, kiemelés tőlünk).
9 Jézus megértette a tanítványaival, hogy fontos az ő szeretetét és alázatosságát utánozni, amikor ezt mondta nekik: „Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok” (János 13:35). Ezzel azt fejezte ki, hogy tanítványai másságukkal ki fognak tűnni ebből az önző világból. Ezért mondhatta Jézus a követőiről: „ők nem része a világnak” (János 17:14, NW). Nem, ők nem utánozzák Sátán világának a büszke, önző szellemét. Inkább Jézus szerető és alázatos szellemét utánozzák.
10. Mit tesz Jehova napjainkban az alázatosakkal?
10 Isten Szava előre megmondta, hogy ezekben az utolsó napokban az alázatosak be lesznek gyűjtve egy egész földre kiterjedő társadalomba, mely a szereteten és az alázatosságon alapul. Ezért egy olyan világban, amely egyre büszkébbé válik, Jehova népére éppen az ellenkező magatartás a jellemző — az elmebeli alázatosság. Az ilyen emberek ezt mondják: „Jertek menjünk fel az Úr hegyére [magasztos igaz imádatához] . . . , hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein” (Ésaiás 2:2, 3). Jehova Tanúiból áll ez az egész földre kiterjedő társadalom, mely Isten ösvényein jár. Köztük van az egyre növekvő „nagy sokaság, a melyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből” (Jelenések 7:9). Ez a nagy sokaság ma már több millió emberből áll. Hogyan képzi Jehova őket, hogy alázatosak legyenek?
Az elmebeli alázatosság tanulása
11., 12. Hogyan mutatnak ki Isten szolgái elmebeli alázatosságot?
11 Ez a készséges nép Isten szent szelleme által tudja megtanulni, hogyan győzze le a világ rossz szellemét, hogy utána fel tudja mutatni Isten szellemének a gyümölcsét. Ez a szellem „szeretetben, örömben, békességben, béketűrésben, szívességben, jóságban, hűségben, szelídségben, mértékletességben” mutatkozik meg (Galátzia 5:22, 23). Segítségül ahhoz, hogy el tudják sajátítani ezeket a tulajdonságokat, Isten szolgái azt a tanácsot kapják, hogy ne legyenek „hiú dicsőség kívánók, egymást ingerlők, egymásra irígykedők” (Galátzia 5:26). Pál apostol ehhez hasonlóan ezt mondta: „mondom mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint a hogy kell bölcselkedni; hanem józanon bölcselkedjék” (Róma 12:3).
12 Isten Szava ezt mondja az igaz keresztényeknek: „Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál. Ne nézze kiki a maga hasznát, hanem mindenki a másokét is” (Filippi 2:3, 4). „Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét” (1Korinthus 10:24, Újfordítású revideált Biblia). Igen, „a szeretet . . . épít” másokat önzetlen szavakkal és tettekkel (1Korinthus 8:1). Együttműködésre serkent, nem versengésre. Az énközpontú szellemnek nincs helye Jehova szolgái között.
13. Miért kell és hogyan lehet megtanulni az elmebeli alázatosságot?
13 De öröklött tökéletlenségünk miatt nem születünk elmebeli alázatossággal (Zsoltárok 51:7). Ezt a tulajdonságot tanulnunk kell. Talán nehéz azoknak, akiket nem gyermekkoruktól fogva tanítottak Jehova útjaira, hanem később fogadták el az életükben az igazságot. Már olyan személyiség formálódott ki bennük, amelynek az alapja a régi, világi magatartás. Ezért meg kell tanulniuk ’levetkezni ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva, és felöltözni amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben’ (Efézus 4:22, 24). Isten segítségével az őszinte emberek meg tudják tenni, amit kér tőlük: „Öltsétek tehát magatokra . . . a könyörület gyengéd vonzalmait, a kedvességet, az elmebeli alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést” (Kolossé 3:12, NW).
14. Hogyan fejezte ki Jézus a rosszallását azokkal szemben, akik fel akarják magasztalni magukat?
14 Jézus tanítványainak is tanulniuk kellett az elmebeli alázatosságot. Felnőttek voltak, amikor a tanítványai lettek, és valamennyire bennük volt a világ versengő szelleme. Amikor két tanítványának az édesanyja azt kérte tőle, hogy hadd kapjanak fiai kimagasló állást, Jézus ezt mondta: „a pogányok fejedelmei uralkodnak azokon [az embereken], és a nagyok hatalmaskodnak rajtok. De ne így legyen közöttetek; hanem a ki közöttetek nagy akar lenni, legyen a ti szolgátok; és a ki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok. Valamint az embernek Fia [Jézus] nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért” (Máté 20:20–28). Amikor Jézus arról beszélt tanítványaival, hogy ne használjanak címeket saját maguk felmagasztalására, még hozzátette: „ti pedig mindnyájan testvérek vagytok” (Máté 23:8).
15. Milyen legyen a gondolkodásmódjuk azoknak, akik felvigyázói tisztségre törekszenek?
15 Jézus igaz követői a keresztény hittársaik szolgái, igen, a rabszolgái (Galátzia 5:13). Ez különösen azokra igaz, akik szeretnének alkalmassá válni a gyülekezet felvigyázására. Sosem szabad a pozícióért vagy a hatalomért versengeniük. Nem szabad ’uralkodniuk a gyülekezeten, hanem a nyáj példaképeinek kell lenniük’ (1Péter 5:3). Igen, ha valaki önző szellemű, az azt mutatja, hogy az a férfi nem alkalmas a felvigyázásra. Az ilyen személy ártana a gyülekezetnek. Igaz, jó dolog, ha valaki „felvigyázói tisztségre törekszik”, de ennek abból a vágyból kell fakadnia, hogy szolgálni szeretné keresztény hittársait. Ez a tisztség nem kiemelkedő állás vagy hatalom, ugyanis a felvigyázóknak a gyülekezet legalázatosabb emberei közé kell tartozniuk, az elmebeli alázatosság tekintetében is (1Timótheus 3:1, 6, NW).
16. Miért leplezte le Isten Szava Diotrefeszt?
16 János apostol olyan valakire irányítja a figyelmünket, aki helytelenül gondolkodott. Kijelentette: „Írtam valamit a gyülekezetnek, ám Diotrefész, aki szívesen foglalja el közöttük az első helyet, semmit nem fogad tőlünk megbecsüléssel.” Ez az ember tiszteletlenül bánt a többiekkel, saját tekintélyét próbálta növelni. Isten szelleme arra indította Jánost, hogy Diotrefesz énközpontú gondolkodásmódját leleplezze, és írjon róla a Bibliában (3János 9, 10, NW).
A helyes magatartás
17. Hogyan mutatott ki Péter, Pál és Barnabás elmebeli alázatosságot?
17 A Bibliában sok példa van a helyes magatartásra, az elmebeli alázatosságra. Amikor Péter bement Kornélius otthonába, az Péter „lábaihoz borulva imádá őt”. Péter azonban nem fogadta a hízelgést, hanem „felemelé őt, mondván: Kelj fel; én magam is ember vagyok” (Cselekedetek 10:25, 26). Amikor Pál és Barnabás Listrában voltak, Pál meggyógyított egy születésétől fogva sánta embert. Emiatt a tömeg azt mondta ezekről az apostolokról, hogy istenek. Pál és Barnabás azonban „köntösüket megszaggatván, a sokaság közé futamodának, kiáltván és ezt mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk” (Cselekedetek 14:8–15). Ezek az alázatos keresztények nem hagyták, hogy az emberek dicsőítsék őket.
18. Mit mondott alázatosan egy hatalmas angyal Jánosnak?
18 János apostolhoz egy angyal juttatta el „Jézus Krisztus kijelentését” (Jelenések 1:1). Ha arra gondolunk, micsoda hatalmuk volt az angyaloknak, érthető, miért félt János, hiszen egyetlen angyal 185 000 asszírt pusztított el egyetlen éjszaka alatt (2Királyok 19:35). János a következőket mondja el: „mikor [ezeket] hallottam és láttam, leborulék az angyal lábai előtt, hogy őt imádjam, a ki nékem ezeket megmutatta vala. Az pedig monda nékem: Meglásd, ne tedd; mert szolgatársad vagyok néked, és a te atyádfiainak . . . Az Istent imádd” (Jelenések 22:8, 9). Micsoda elmebeli alázatosságról tett bizonyságot ez a hatalmas angyal!
19., 20. Állítsd szembe Jézus elmebeli alázatosságát a győztes római tábornokok gőgjével!
19 Jézus mutatta a legnagyszerűbb példát az elmebeli alázatosságban. Isten egyetlen-nemzett Fia volt, Isten égi Királyságának jövőbeni Királya. Amikor ebben a mivoltában mutatkozott be a népnek, ezt nem úgy tette, mint a győztes római tábornokok, akik hatalmas díszfelvonulásokat tartottak, arany és elefántcsont díszítésű szekereket hajtva, amelyek elé fehér lovak, sőt elefántok, oroszlánok vagy tigrisek voltak befogva. A felvonulásokon voltak zenészek, akik diadalénekeket zengtek, ezenkívül voltak ott hadizsákmánnyal megrakott szekerek, és hatalmas kocsik, amelyeken a csata részleteit jelenítették meg. A menetben voltak fogoly királyok, hercegek és tábornokok a családjukkal együtt, gyakran meztelenül, hogy megalázzák őket. Az ilyen eseményeket büszkeség és gőg jellemezte.
20 Állítsuk ezt szembe azzal, ahogy Jézus önmagát adta. Kész volt alázatosan engedelmeskedni, hogy teljesítse a róla szóló próféciát, mely előre megmondta: „Ímé, jön néked a te királyod; igaz és szabadító ő; szegény [alázatos, Úf] és szamárháton ülő.” Alázatosan egy teherhordó állatra ült, nem pedig olyan szekérre, amelyet csodálatos, díszmenetbe illő állatok húznak (Zakariás 9:9; Máté 21:4, 5). Mennyire boldogok az alázatos emberek, hogy Jézus lesz Jehova kinevezett Királya az egész föld felett az új világban! Jézus, aki igazán alázatos, szerető, könyörületes és irgalmas (Ésaiás 9:6, 7; Filippi 2:5–8).
21. Mire nem vall az elmebeli alázatosság?
21 Mivel Jézus, Péter, Pál és más hithű bibliai személyek is elmebeli alázatosságot mutattak ki, ezért elvethetjük azt a gondolatot, hogy az alázat gyengeségből fakad. Sőt inkább jellembeli erőre vall, mivel ezek a személyek bátrak és buzgók voltak. Nagy lelki és erkölcsi erővel súlyos próbákat álltak ki (Zsidók 11. fejezet). Jehova szolgái ma ugyanilyen erősek, ha elmebeli alázatosság van bennük, mivel Isten erőteljes szent szellemével támogatja az alázatosakat. Ezért kapjuk a következő buzdítást: „mindannyian övezzétek fel magatokat elmebeli alázatossággal egymás iránt, mert Isten a gőgösöknek ellenáll, de ki nem érdemelt kedvességben részesíti az alázatosakat. Alázzátok meg azért magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztalhasson benneteket kellő időben” (1Péter 5:5, 6, NW; 2Korinthus 4:7).
22. Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?
22 Más jó oldala is van az elmebeli alázatosságnak, amelyet Isten szolgáinak gyakorolniuk kell. Ez olyan vonás, mely sokat segít a gyülekezetben a szeretetteljes és együttműködő szellem kiépítésében. Igen, ez alapvető része az elmebeli alázatosságnak. Ezt fogjuk megvizsgálni a következő cikkben.
Áttekintésként
◻ Írd le, milyen a világban uralkodó szellem!
◻ Hogyan részesíti kegyében Jehova azokat, akikben elmebeli alázatosság van?
◻ Miért kell tanulnunk az elmebeli alázatosságot?
◻ A Bibliában többek között kik mutattak elmebeli alázatosságban példát?
[Kép a 15. oldalon]
Az angyal ezt mondta Jánosnak: „ne tedd; mert szolgatársad vagyok néked”