János Márk ezenkívül együtt volt Péterrel Babilonban, mivel az apostol (kb. i. sz. 62–64-ben íródott) első levelében meg van említve, mint aki üdvözletét küldi. Péter a ’fiának’ nevezi Márkot, talán a közöttük lévő erős keresztényi szeretetre utalva (1Pt 5:13; vö.: 1Jn 2:1, 7). Márk tehát, aki valamikor gondot okozott, elnyerte Isten kiemelkedő szolgáinak a dicséretét és bizalmát, valamint abban a még nagyobb megtiszteltetésben volt része, hogy ihletést kapott a Jézus szolgálatáról szóló beszámoló megírására. (Lásd: JÁNOS 4.; MÁRK EVANGÉLIUMA.)

Honnan merítette Márk mindazt, amit írt? Az ókori hagyományok szerint Márk főleg a Pétertől hallottakat jegyezte le, ami összhangban van azzal, amit a Biblia mond, hogy együtt voltak Babilonban (1Pt 5:13). Órigenész szerint Márk úgy írta meg az evangéliumát, „amint Péter mutatta neki” (Euszebiosz: Egyháztörténet. VI. könyv, 25., 5.). Tertullianus ezt írja Márk evangéliumáról: „amit Márk adott ki Péterének mondják, akinek tolmácsa volt Márk” (Markion ellen. IV. könyv, 5.). Euszebiosz leírja, hogyan adta vissza Papiasz (kb. i. sz. 140) „a presbiter János” szavait: „A presbiter ezt mondotta: Márk Péter szavainak magyarázója volt, és mindazt pontosan lejegyezte, amire csak emlékezett. Az Úr mondásait és tetteit nem egymás utáni sorrendben írta le. . . nem hibázott Márk, amikor úgy írt le mindent, ahogyan ő arra emlékezett, mert egyedül csak arra fordított gondot, hogy semmit se hagyjon el azokból, amit hallott, és hogy semmiféle hamis tanítás ne kerüljön közéje” (Egyháztörténet. III. könyv, 39., 1–15.).

5. János Márk anyja, Barnabás nagynénje (Cs 12:12; Kol 4:10). Jeruzsálemi otthonában a korai keresztény gyülekezet összejöveteleket tartott. A fia, Márk szoros kapcsolatban volt Péter apostollal, aki minden bizonnyal sokat tett Márk szellemi növekedéséért, hiszen így beszélt róla: „Márk, az én fiam” (1Pt 5:13). Péter, mihelyt kiengedték Heródes börtönéből, Mária házához ment, „ahol már jó néhányan egybegyűltek, és imádkoztak”. Biztosan tágas volt a ház, és mivel Máriának szolgálólánya is volt, tehetős asszony lehetett (Cs 12:12–17). Mivel a házra úgy utaltak, mint ami az övé, és nem a férjéé, Mária valószínűleg özvegy volt (Cs 12:12).