2. FEJEZET
A jó hír könyvének elkészítése
1. Milyen könyv lenne az egész emberiség számára áldásos?
MIT várnál el egy olyan könyvtől, amely jó hírről gondoskodik az egész emberiség számára? Először is számos nyelven kellene, hogy rendelkezésünkre álljon. Jelentőségteljes üzenetet kellene hogy tartalmazzon, segítséget nyújtva minden nemzeti csoport tagjának abban, hogy élete már most boldog legyen, a jövőjét illetően pedig reményt táplálhasson. Egy ilyen könyvnek a megtárgyalását kezdtük el az első fejezetben. Ez: A Biblia
2. a) Milyen korú a Biblia? b) Miért tudja legtöbb ember a saját nyelvén olvasni? c) Példányszámát tekintve hol áll a Biblia más könyvekkel összehasonlítva? (Róma 10:14, 18)
2 Milyen könyv a Biblia? Mindenekelőtt igen régi könyv, mivel megírását több mint 3400 évvel ezelőtt kezdték el. Eljutott minden országba, sőt a távoli félreeső szigetekre is. Megtalálható egyszerű kunyhókban és modern otthonokban egyaránt. Magát a könyvet — egészében vagy részeiben — 1575 nyelvre vagy nyelvjárásra fordították le, úgyhogy csaknem mindenki a saját nyelvén olvashatja. Egyetlen más könyv sem közelíti meg példányszámát, mely milliárdokra tehető. Minden évben sok millió Bibliát terjesztenek el világszerte.
3. a) Miért találó név a „Biblia” a könyv elnevezésére? b) Mire írták az eredeti szöveget?
3 A Biblia tulajdonképpen hatvanhat könyvecske egy könyvbe gyűjtve. A „Biblia” szó a görög bibliʹa szóból származik, mely „könyvecskék”-et jelent. Maga a bibliʹa szó a biblosz szóval van kapcsolatban amely a papirusz növény puha belsejét jelenti. A bibliai országokban ebből készítették a papír régebbi fajtáját. A Biblia könyveit valamikor kézzel másolták erre a papiruszpapírra, bár az eredeti szövegeket valószínűleg kikészített állatbőrökre írták.
4. a) Hány író működött közre a Biblia megírásában? b) Mennyi időt foglalt ez magába? c) Miért egyedülálló a Biblia mint a bölcsesség könyve? (János 17:17)
4 A Biblia hatvanhat „könyvecské”-jét körülbelül negyven író több mint 1600 évet magába foglaló időtartam alatt írta le, i. e. 1513 és i. sz. 98 között. Minden írója között tökéletes az egyetértés a tanítást és egy következetes téma kibontakoztatását illetően. Ennek eredményeként a bölcsesség figyelemreméltó, sőt egyedülálló könyve jött létre.
5. Milyen név megfelelőbb az „ ó-Szövetség” és az „ új-Szövetség” helyett, és miért?
5 Egyesek a Bibliát két „Testamentum”-ra osztják, és azt állítják, hogy az „Ó-Testamentum” nem egyenlő értékű az „új-Testamentum”-mal. Ez azonban nem így van, mert az egész együtt egy Biblia. Ezenkívül a „Testamentum” szó szövetséget jelent, márpedig a Bibliában több mint két szövetségről van szó. Ezért jobb, ha a Biblia két részét „Héber Iratok”-nak és „Görög Iratok”-nak nevezzük, mivel eredetileg a Biblia legnagyobb részét ezen a két nyelven írták. A Héber Iratok nélkülözhetetlen háttér a Görög Iratok tökéletes megértéséhez. A Görög Iratok viszont a Héber Iratok kibővítése, mivel annak beteljesedésére mutat rá. A hatvanhat könyvecske közül mindegyik hozzájárul ahhoz, hogy a Teremtőnek az emberiségre vonatkozó szándékát jobban megértsük.
6. a) Milyenfajta emberek írták a Bibliát? b) Miért írták meg ezeket a dolgokat régen? (1Korinthus 10:11)
6 Mint ahogy a Biblia jó híre mindenfajta emberhez szól, úgy az írói is olyan emberek voltak, akik a legkülönbözőbb életformákból kerültek ki. Voltak közöttük pásztorok és állattenyésztők, halászok és földművelők, egy orvos és egy adószedő. Legalább kettő közülük király volt. A többiek papok, próféták és írástudók voltak. Az egyik író egykor kegyetlen üldözője volt azoknak, akik hittek a jó hírben, de megváltozott és a jó hír egyik legbuzgóbb védelmezője lett. Megtérése után a hamis vallásnak ez az egykori vezetője, Pál apostol, ezt írta a Biblia előző könyveivel kapcsolatban:
„Mindazok a dolgok, amelyek régen megírattak, a mi okulásunkra írattak meg, hogy kitartásunk és az Írások nyújtotta vigasztalás által reménységünk legyen.” — Róma 15:4.
7. Miért nevezhető a Biblia keleti könyvnek? (Róma 3:1, 2)
7 Bár a Biblia a nyugati világ országaiban a legelterjedtebb, valójában mégis keleti könyv. A megírásában részt vevő férfiak mind keletiek voltak, akik Közel-Keleten éltek. A legtöbb bibliai esemény keleti országokban játszódott le, és az ott uralkodó szokásokat tükrözi vissza. Például az emberiség jövendőbeli Uralkodóját mint keleti pásztort ábrázolja, aki nyájával együttérzően törődik:
„Nevén nevezi saját juhait és kivezeti őket. Amikor az övéit mind kihozta, előttük halad, s a juhok követik őt, mert ismerik hangját. Idegent semmi esetre sem követnek . . . A jó pásztor lelkét adja juhai érdekében.” (János 10:3-5, 11)
Mily boldog nap lesz az, amikor ez az egykori keleti Pásztor lesz a mi szerető Uralkodónk!
HOGYAN JEGYEZTÉK FEL A JÓ HÍRT?
8. Miben voltak a Biblia írói hasonlóak hozzánk, ma élő emberekhez?
8 A Bibliát író férfiak tökéletlenek voltak, hajlamosak a gyengeségekre és hibákra. Mint emberek nem különböztek a többiektől. Pál apostol azt mondta bizonyos férfiaknak, akik őt és misszionárius-társát, Barnabást helytelenül isteneknek tekintették: „Mi is emberek vagyunk, s ugyanazokkal a gyengeségekkel rendelkezünk mint ti.” (Cselekedetek 14:15) Hogyan volt tehát lehetséges, hogy tökéletlen emberek olyan feljegyzést készítsenek, amely valójában Isten üzenete?
9. Hogyan tudtak tökéletlen emberek tökéletes üzenetet készíteni az emberiség számára?
9 Ez azért volt lehetséges, mert nem a saját indíttatásukból írtak, hanem Isten ihlette őket. Mit jelent itt az „ihletett” szó? Azt jelenti, hogy Isten, a menny és a föld Teremtője indította ezeket a férfiakat szelleme vagy láthatatlan tevékeny hatóereje által, elméjükre idézve, hogy mit írjanak le mint az ő „szavát” vagy üzenetét az emberiség számára. Például a zsoltáros Dávid ezt mondta:
„Jehova [Isten] szelleme volt, mely általam szólt, s az ő szava volt nyelvemen.” (2Sámuel 23:2)
Péter apostol pedig így írt a prófétai üzenetekről:
„Az Írásnak egyetlen jövendölése sem származik magánmagyarázatból. Mert a jövendölés sohasem ember akaratából jött létre, hanem Istentől szóltak férfiak, ahogyan a szent szellem vezette őket.” — 2Péter 1:20, 21.
10. a) Miért lehet Istennek könnyű, hogy hűséges emberekhez üzeneteket közvetítsen? Szemléltesd! (2Mózes 34:27, 28; Jeremiás 1:1, 2, 9; Ezékiel 1:1; Dániel 7:1) b) Mi irányította a teljes Biblia összegyűjtését, és hogy hívják ezt? (Jelenések 22:18, 19)
10 Istennek, a Legfelsőbb Lénynek, az egész világmindenség Teremtőjének nem okozott nehézséget, hogy földön élő hűséges embereihez üzeneteket juttasson el. Napjainkban emberek repültek a holdra. Földre küldött üzeneteik, melyeket a rádióhullámok több mint 400 000 kilométeres távolságból, az űrből hoztak, világosak és érthetőek voltak. Ezenkívül televíziós felvételeket is közvetítettek ebből a távolságból, úgyhogy az emberek a földön otthonukban ülve nézhették, amint az űrhajósok a holdon sétálnak. Ha az emberek képesek ilyen módon üzeneteket közvetíteni, milyen könnyű kell hogy legyen minden dolog Teremtője számára földi embereknek üzeneteket és látomásokat közvetíteni, akár az „egek egein” túlról is! (1Királyok 8:27) Amikor Isten a gondolatait a Biblia íróinak elméjébe juttatta, ők úgy írták le ezeket, mint „Isten szavát” — az ő üzenetét. (Zsidók 4:12) Isten a szelleme által abban is irányította az embereket, hogy a hatvanhat „könyvecskét” — és csakis ezeket — összegyűjtsék. Ezek alkotják a teljes Bibliát, melyet a Biblia „kánon”-jaként ismernek.
PONTOS ÉS MEGBÍZHATÓ BESZÁMOLÓ
11. Szemléltesd a Biblia pontos és ésszerű elrendezését!
11 Bámulatra méltó az a gondosság, amellyel a Biblia egyes részleteit feljegyezték. Ugyanilyen csodálatosan tökéletes a harmóniája is. Például Mózes első könyvében az 5. és 10. fejezetben nemzetségtáblázatok vannak az első ember, Ádám idejétől kezdve Noé fiainak az idejéig. Ezek több mint 2000 évet foglalnak magukba. Később Ezsdrás pap megírta a Krónikák első könyvét. E könyv első kilenc fejezetében megismételte és kibővítette a már meglévő nemzetségtáblázatokat. Így beszámolója további 1500 évet ölel fel az ókori történelemből, s addig az ideig terjed, amikor az izraeliták visszatértek a babiloni fogságból. Még később, mind Máté, mind Lukács megismételték evangéliumukban ezeknek a korábbi feljegyzéseknek lényeges részeit és kibővítették a Biblia nemzetségtáblázatát Jézus Krisztusig. (Máté 1:1-17; Lukács 3:23-38) Így tehát Isten szellemének irányítása alatt a Biblia írói maradandó feljegyzést készítettek arról a több mint 4000 éves leszármazási vonalról, amely ősatyánktól, Ádámtól Jézusig, az „Ember Fiá”-ig terjedt. Saját evangéliumi beszámolójáról Lukács orvos ezt írja:
„Minden dolognak kezdettől fogva pontosan utánajártam, hogy ésszerű sorrendben leírjam őket.” (Lukács 1:3)
A beszámoló valóban pontos és ésszerű.
12. Hogyan kaphatott Mózes felvilágosítást az ősi történelemről?
12 A Biblia beszámol ősi „történetekről”. (1Mózes 2:4; 5:1) Ezeket valószínűleg szájhagyomány útján adták tovább. Ebben az esetben azonban hogyan biztosíthatták a pontosságot? Isten az első embert, Ádámot tökéletesnek teremtette. Később Ádám fellázadt Isten ellen, úgyhogy Isten halálra ítélte őt. Mégis hosszú időt vett igénybe, amíg az egykor tökéletes teste annyira megromlott, hogy meghalt. 930 évig élt Noé apjának, Lámeknek a koráig, s így Lámek a korai történelemről közvetlenül Ádámtól értesült. Mindezeket az értesüléseket Lámek közölhette Noéval és Noé fiával, Sémmel, akinek csaknem tökéletes szervezete megengedte, hogy még 500 évig éljen a vízözön után. Sém részletes felvilágosítást adhatott Ábrahámnak és fiának, Izsáknak az özönvíz előtti világról. Izsák továbbíthatta ezt unokájának, Lévinek, Lévi pedig nyilvánvalóan az ő unokájának, Amrámnak, Mózes apjának. Így a korai történelem szóbeli továbbadásához Ádám és Mózes között csupán öt emberi láncszemre — Lámekre, Sémre, Izsákra, Lévire és Amrámra — volt szükség.
13. Miért készített a Teremtő ihletés által feljegyzést az ősi történelemről? (Zsoltárok 102:18 [Károli: 102:19])
13 Az öröklött tökéletlenségnek és valószínűleg az özönvizet követő megváltozott viszonyoknak is tulajdonítható, hogy az emberiség fokozatosan gyengébb lett, mivel Izsák már csak 180, Mózes pedig 120 évig élt. Ahogy az ember életkora hetven vagy nyolcvan évre csökkent, a Teremtő jónak látta, hogy az emberiség korai történelmét pontosan megőriztesse egy maradandó feljegyzés készítése által, hogy mindig megbízható felvilágosítás álljon rendelkezésünkre az emberiség kezdetét illetően. A Teremtő Mózest használta fel arra, hogy ihletés alatt összeállítsa ezt a feljegyzést, amely a Biblia első részévé lett.
14. a) Ki volt Mózes? (Zsidók 11:23-27) b) Miért volt Mózes és a későbbi írók képesítettek arra, hogy elkészítsék a bibliai feljegyzéseket? (Cselekedetek 3:21)
14 Ki volt Mózes? A héber Ábrahám egyik leszármazottja, aki akkor született, amikor népe, az izraeliták rabszolgák voltak Egyiptomban. Egyiptom uralkodója leányának örökbefogadott fiaként Mózes a királyi udvarban nőtt fel és nyert kiképzést. Mégis, amikor vitakérdés vetődött fel, megmutatta, hogy sokkal jobban értékeli a szellemi gazdagságot, melyben Isten népe között részesül, mint mindazt az anyagi gazdagságot, amellyel Egyiptomban rendelkezett volna. Inkább azt választotta, hogy Isten népével együtt rossz bánásmódban részesüljön. Élettapasztalata révén — melyet Egyiptomban és később mint pásztor a pusztában szerzett — nagy hitet fejlesztett ki Isten iránt, és „a föld színén élő minden ember közül messze a legszelídebb” lett. (4Mózes 12:3) Nemcsak arra nyert képesítést, hogy a néhány milliós izraelita nemzetet kivezesse Egyiptomból, hanem arra is, hogy Isten írnokaként szolgáljon, és az ő szellemének irányításával a bibliai feljegyzés első részét megírja. Mózes után más, az övéhez hasonló hittel rendelkező férfiak további részeket fűztek a bibliai feljegyzéshez, míg végül ezt 1600 évvel később be nem fejezték. Napjainkban igazán érdekes és értékes számunkra, ha megvizsgáljuk, mit tartalmaznak ezek a bibliai írások.
[Táblázat a 12. oldalon]
A Biblia sokkal messzebbre nyúlik vissza az emberiség történelmébe, mint bármely más ősi írásmű
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
A LEGFONTOSABB VALLÁSOS ÍRÁSMŰVEK ÍRÁSÁNAK IDEJE
(befejezésük évének feltüntetésével)
Időszámításunk előtt (i. e.)
Évszámok
4026 Az ember teremtése
2370 Az özönvíz
1473 Pentateuch (Biblia) 3448 éve
500 A Hindu „Bölcsesség könyve” (Véda) 2475 éve
480 Konfucius-i „Nagy Tanítás” (Ta-hszüeh) 2455 éve
443 A Héber Iratok befejezése (Biblia) 2418 éve
43 Buddhista Iratok „Három kosár” 2018 éve
Időszámításunk szerint (i. sz.)
Évszámok
98 A teljes Biblia befejezése 1878 éve
650 Korán (az iszlám szent könyve) 1326 éve
720 A sinto Kodzsiki és Nihongi 1256 éve
1830 Mormon könyv 146 éve
1976
[A nem bibliai adatok az 1971-es „Encyclopædia Britannica” kiadására támaszkodnak.]
[Képek a 16–17. oldalon]
A Tízparancsot Isten írta
Angyalok mondták el Isten szavát
Látomások éber állapotban
Isten szelleme vezette a korábbi feljegyzések kiválasztását
Álmok alvás közben