Készen állsz Jehova napjára?

„Közel van az Úrnak [Jehovának, NW] nagy napja, közel van és igen siet” (SOFÓNIÁS 1:14).

 1. Hogyan írja le a Szentírás Jehova napját?

JEHOVA „nagy és rettenetes napja” hamar eljön a dolgoknak e gonosz rendszerére. A Szentírás Jehova napját a csata, sötétség, harag, szorongás, gyötrelem, rémület és pusztulás napjának írja le. De lesznek túlélői, mivel „mindaz, a ki az Úrnak [Jehovának, NW] nevét hívja segítségül, megmenekül” (Jóel 2:30–32; Ámós 5:18–20). Igen, Isten akkor elpusztítja az ellenségeit, és megmenti népét.

 2. Miért legyen bennünk a sürgősség érzete Jehova napját illetően?

² Isten prófétái a sürgősség érzetével párosították Jehova napját. Sofóniás például ezt írta: „Közel van az Úrnak [Jehovának, NW] nagy napja, közel van és igen siet” (Sofóniás 1:14). Napjainkban annál inkább sürgető a helyzet, mivel Isten Fő Ítélet-végrehajtója, a Király Jézus Krisztus már készül ’derekára kötni a kardját, s haladni diadallal az igazságért, a szelídségért és a jogért’ (Zsoltárok 45:4, 5). Készen állsz erre a napra?

Szép reményeik voltak

 3. Milyen reményei voltak néhány thessalonikabeli kereszténynek, és milyen két okból tévedtek?

³ Sokaknak beteljesületlen reményeik voltak Jehova napjával kapcsolatban. Néhány korai keresztény Thessalonikában azt mondta, hogy „Jehova napja már itt van” (2Thessalonika 2:2, NW). De két alapvető ok miatt még nem lehetett a közeljövőben. Ezek közül az egyiket említve Pál apostol ezt mondta: „Mert a mikor ezt mondják: Békeség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jő rájok” (1Thessalonika 5:1–6). Ebben a „végső időben” mi várjuk ezeknek a szavaknak a beteljesedését (Dániel 12:4). A thessalonikabeliek híján voltak más bizonyítékok sorának is, ami Jehova nagy napjának elérkeztével kapcsolatos, hiszen Pál megmondta nekik: „nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás [hitehagyás, NW]” (2Thessalonika 2:3). Amikor Pál ezeket a szavakat írta (körülbelül i. sz. 51-ben), még nem fejlődött ki teljesen az igaz keresztényiségtől való „hitehagyás”. Napjainkban látjuk, amint a virágkorát éli a kereszténységben. Beteljesületlen reményeik ellenére azonban azok a hűséges thessalonikabeli felkentek, akik továbbra is hűségesen szolgálták Istent mindhalálig, végül megkapták égi jutalmukat (Jelenések 2:10). Mi is megkapjuk a jutalmunkat, ha hűségesek maradunk, miközben várjuk Jehova napját.

 4. a) Mihez kapcsolódik Jehova napja a 2Thessalonika 2:1, 2-ben (NW)? b) Milyen nézeteket vallottak az úgynevezett egyházatyák Krisztus visszatértéről és az azzal kapcsolatos eseményekről?

⁴ A Biblia „az Úrnak [Jehovának, NW] nagy napját” ’Urunk, Jézus Krisztus jelenlétével’ kapcsolja össze (2Thessalonika 2:1, 2, NW). Az úgynevezett egyházatyáknak különböző elképzeléseik voltak Krisztus visszatéréséről, jelenlétéről és ezeréves uralmáról (Jelenések 20:4). I. sz. a második században a hierapolisi Papiasz olyan reményeket táplált magában, hogy Krisztus millenniumi uralma alatt a föld hihetetlenül sokat fog teremni. Jusztin vértanú többször is beszélt Jézus jelenlétéről, azt várta, hogy a helyreállított Jeruzsálemben lesz Jézus Királyságának a székhelye. A lyoni Irenaeus azt tanította, hogy miután megsemmisül a Római Birodalom, Jézus szemmel láthatóan megjelenik, megkötözi Sátánt, és a földi Jeruzsálemben fog uralkodni.

 5. Mit mondott néhány tudós Krisztus „második adventjéről” és millenniumi uralmáról?

⁵ Philip Schaff történész megjegyezte, hogy az i. sz. 325-ben megtartott niceai zsinatot megelőző időszakban „a legmegdöbbentőbb . . . az a hiedelem volt, hogy Krisztus láthatóan fog uralkodni dicsőségben a földön a feltámasztott szentekkel ezer évig az egyetemes feltámadás és ítélet előtt”. Egy bibliai szótár kijelenti: „Tertullianus, Irenaeus és Hippolütosz továbbra is [Jézus Krisztus] hirtelen adventjét várja, de az alexandriai atyákkal más gondolatkör bontakozik ki előttünk . . . Miután Ágoston a millenniumot a küzdő egyháznak az időszakával azonosította, a második adventet a távoli jövőbe helyezték” (James Hastings: A Dictionary of the Bible).

Jehova napja és Jézus jelenléte

 6. Miért nem szabad úgy következtetnünk, hogy Jehova napja még messze van?

⁶ A téves értelmezések csalódáshoz vezettek, de ne gondoljuk, hogy Jehova napja messze volna. Jézus láthatatlan jelenléte, amellyel Jehova napja az Írás szerint összefügg, már megkezdődött. Az Őrtorony és Jehova Tanúinak hasonló kiadványai gyakran bizonyították az Írások alapján, hogy Krisztus jelenléte az 1914-es évben kezdődött.a Mit mondott hát Jézus a jelenlétéről?

 7. a) Többek között milyen jellemző vonásai vannak Jézus jelenléte és a dolgok rendszere befejezése jelének? b) Hogyan menekülhetünk meg?

⁷ Jézus jelenléte beszédtéma lett nem sokkal a halála előtt. Miután hallották a jeruzsálemi templom pusztulásáról szóló jövendölését, apostolai közül Péter, Jakab, János és András megkérdezték: „mikor lesznek meg ezek, és mi lesz a jele a jelenlétednek és a dolgok rendszere befejezésének?” (Máté 24:1–3; Márk 13:3, 4, NW). Jézus a válaszában háborúkról, éhínségekről, földrengésekről és a jelenléte és a dolgok rendszere befejezése „jelének” más jellemző vonásairól jövendölt. Azt is mondta: „a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül” (Máté 24:13). Akkor fogunk megmenekülni, ha hűségesen kitartunk jelenlegi életünk vagy ennek a gonosz rendszernek a végéig.

 8. Mit kellett megvalósítani még a zsidó rendszer végetérte előtt, és mit teszünk ezzel kapcsolatban napjainkban?

⁸ A vég előtt Jézus jelenlétének egy különösen fontos vonása kell hogy teljesedjen. Ezt mondta erről: „az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon [lakott földön, NW], bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég” (Máté 24:14). Mielőtt a rómaiak lerombolták volna Jeruzsálemet, és a dolgok zsidó rendszere i. sz. 70-ben véget ért volna, Pál elmondhatta, hogy a jó hír „hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt” (Kolossé 1:23). Ma azonban sokkal szélesebb körű prédikálómunkát végeznek Jehova Tanúi „az egész lakott földön”. Az elmúlt néhány évben Isten megnyitotta az utat, hogy alaposan tanúskodhassanak Kelet-Európában. Jehova szervezete világszerte a nyomdaüzemekkel és egyéb létesítményekkel fel van készülve a fokozottabb tevékenységre, még „érintetlen területen” is (Róma 15:22, 23, NW). Szíved vajon arra késztet, hogy tégy meg minden tőled telhetőt a tanúskodásban, mielőtt eljön a vég? Ha igen, Isten meg tud erősíteni téged, hogy eredményesen tudj részt venni az előttünk álló munkában (Filippi 4:13, NW; 2Timótheus 4:17).

 9. Mit emelt ki Jézus a Máté 24:36-ban feljegyzettek szerint?

⁹ Az előre megjövendölt Királyság-prédikáló munka és Jézus jelenlétének egyéb jellemző vonásai éppen most teljesednek. Tehát a dolgok e gonosz rendszerének a vége közel. Igaz, Jézus azt mondta: „Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül” (Máté 24:4–14, 36). Jézus próféciája viszont segíthet abban, hogy készen álljunk ’arra a napra és órára’.

Készen álltak

10. Honnan tudjuk, hogy lehetséges szellemileg ébren maradni?

¹⁰ Ahhoz, hogy túléljük Jehova nagy napját, szellemileg ébernek kell maradnunk, és szilárdan ki kell állnunk az igaz imádat mellett (1Korinthus 16:13). Tudjuk, hogy az ilyenfajta kitartás lehetséges, mert egy istenfélő család ezt megtette, és túlélte az Özönvizet, amely elpusztította a gonosz embereket i. e. 2370-ben. Ezt a korszakot összehasonlítva a jelenlétével, Jézus ezt mondta: „A miképen pedig a Noé napjaiban vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is. Mert a miképen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne. És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele [jelenléte, NW] is” (Máté 24:37–39).

11. Milyen életutat élt Noé a napjaiban fennálló erőszakosság ellenére?

¹¹ Noé és a családja hozzánk hasonlóan egy erőszakos világban élt. Az igaz „Istennek [engedetlen angyal]fiai” anyagi testet öltöttek, és feleséget vettek maguknak, akik által nemzették a hírhedt nefilimeket — durva embereket, akik miatt kétségtelenül erőszakkal teltebbé váltak az állapotok (1Mózes 6:1, 2, 4; 1Péter 3:19, 20). Noé azonban az igaz „Istennel jár vala” hitben. „Tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között” — napjainak gonosz nemzedéke között (1Mózes 6:9–11). Imateljesen Istenben bízva mi is megtehetjük ugyanezt ebben az erőszakos és gonosz világban, miközben várjuk Jehova napját.

12. a) Milyen munkát végzett Noé a bárka építésén kívül? b) Hogyan reagáltak az emberek Noé prédikálására, és ez milyen következményekkel járt rájuk nézve?

¹² Noéról köztudott, hogy egy bárkát épített, hogy megőrizze az életet a Vízözön idején. Ezenkívül „az igazság hirdetője” volt, de kortársai „nem vesznek vala észre semmit” Istentől kapott üzenetéből. Ettek-ittak, házasodtak, gyermekeket neveltek, és az élet szokásos dolgaival foglalkoztak, míg az Özönvíz el nem söpörte mindannyiukat (2Péter 2:5; 1Mózes 6:14). Nem akartak hallani az egyenes beszédről és magatartásról, mint ahogyan napjaink gonosz nemzedéke is becsukja a fülét az előtt, amit Jehova Tanúi mondanak az ’Istenhez való megtérésről’, a Krisztusban való hitről, az igazságról és az „eljövendő ítéletről” (Cselekedetek 20:20, 21; 24:24, 25). Nincs a birtokunkban olyan feljegyzés, hogy mennyi ember élt a földön, amikor Noé Isten üzenetét hirdette. De egyvalami biztos, a föld népessége erősen megfogyatkozott i. e. 2370-ben! A Vízözön elsöpörte a gonoszokat, s csak azokat kímélte meg, akik készen álltak Istennek e tettére — Noét és még családja hét tagját (1Mózes 7:19–23; 2Péter 3:5, 6).

13. Milyen, Istentől származó, bírói végzésben bízott Noé teljes mértékben, és hogyan cselekedett ezzel összhangban?

¹³ Isten nem figyelmeztette Noét évekkel előre, hogy pontosan melyik napon és melyik órában lesz az Özönvíz. De amikor Noé 480 éves volt, Jehova elhatározta: „Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje száz húsz esztendő” (1Mózes 6:3). Noé teljes mértékben bízott ebben az Istentől származó, bírói végzésben. Miután Noé elérte az 500 éves kort, „nemzé Noé Sémet, Khámot és Jáfetet”, és az akkori szokás szerint feltehetőleg 50-60 év telt el, mire a fiai megnősültek. Amikor Noénak meg lett mondva, hogy építsen bárkát, hogy túlélje az Özönvizet, fiai a feleségükkel együtt nyilván segítették ebben az erőfeszítésében. A bárka építése valószínűleg egybeesik azzal, amikor Noé mint „az igazság hirdetője” szolgált, lefoglalva őt az Özönvíz előtti 40-50 évre (1Mózes 5:32; 6:13–22). Ezekben az években családjával együtt mindvégig hittel cselekedett. Mutassunk ki mi is hitet, miközben prédikáljuk a jó hírt, és várjuk Jehova napját (Zsidók 11:7).

14. Mit mondott Jehova végül Noénak, és miért?

¹⁴ Mikor már majdnem kész volt a bárka, Noé talán azt gondolta, hogy már a küszöbön van az Özönvíz, pedig nem tudta pontosan, mikor is következik be. Jehova végül megmondta neki: „hét nap múlva esőt bocsátok a földre negyven nap és negyven éjjel” (1Mózes 7:4). Ez épp elegendő időt hagyott Noénak és a családjának, hogy mindenfajta állatot bevigyenek a bárkába, s maguk is bemenjenek, mielőtt megkezdődne az Özönvíz. Nem kell tudnunk a napot és az órát, hogy mikor kezdődik e rendszer pusztulása; nem kaptuk megbízásként, hogy mentsük meg az állatokat, a lehetséges emberi túlélők pedig már most mennek befelé a jelképes bárkába, Isten népének szellemi paradicsomába.

„Vigyázzatok”

15. a) Hogyan magyaráznád el saját szavaiddal Jézusnak a Máté 24:40–44-ben található szavait? b) Milyen hatással van ránk az, hogy nem tudjuk a pontos időt, mikor jön el Jézus végrehajtani Isten ítéletét?

¹⁵ Jézus a jelenlétéről a következő magyarázatot adta: „Akkor ketten lesznek [dolgoznak] a mezőn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Két asszony őröl [búzából lisztet] a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok. Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön. Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia” (Máté 24:40–44; Lukács 17:34, 35). Mivel nem tudjuk a pontos időt, mikor jön el Jézus végrehajtani Isten bosszúját, ezért éberek maradunk, és nap mint nap lehetőségünk van arra, hogy bizonyítsuk, mi önzetlen indítékból szolgáljuk Jehovát.

16. Mi történik azokkal a személyekkel, akik ’otthagyatnak’, és azokkal, akik ’felvétetnek’?

¹⁶ Azok a személyek, akik ’otthagyatnak’, hogy a gonoszokkal együtt pusztuljanak, többek között azok lesznek, akik egyszer már megvilágosodtak, de egyfajta önző életmódban merültek el. Legyünk azok között, akik ’felvétetnek’, akik teljesen Jehovának szenteltek, és igazán hálásak a „hű és értelmes rabszolgán” keresztül nyújtott szellemi gondoskodásaiért (Máté 24:45–47, Vida fordítás). Szolgáljuk Istent mindvégig ’tiszta szívből, jó lelkiismeretből és igaz hitből való szeretettel’ (1Timótheus 1:5).

Nélkülözhetetlen a szent cselekedet

17. a) Mit írt meg előre a 2Péter 3:10? b) Többek között milyen cselekedetekre és tettekre buzdít a 2Péter 3:11 (NW)?

¹⁷ Péter apostol ezt írta: „Az Úr [Jehova, NW] napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, a mikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek [munkák feltárulnak, NW]” (2Péter 3:10). A jelképes egek és föld nem élik túl Isten égő haragjának hevét. Ezért Péter hozzáfűzi: „Mivel mindezeknek a dolgoknak így fel kell bomlaniuk, milyen személyeknek kellene lennetek a viselkedés szent cselekedeteiben és az Isten iránti odaadás tetteiben” (2Péter 3:11, NW). E cselekedetek és tettek közt van az is, hogy rendszeresen jelen vagyunk a keresztény összejöveteleken, jót teszünk másokkal, jelentőségteljes részt vállalunk a jó hír prédikálásában (Máté 24:14; Zsidók 10:24, 25; 13:16).

18. Mit kell tennünk, ha ragaszkodást fejlesztünk ki magunkban a világ iránt?

¹⁸ ’A viselkedés szent cselekedetei és az Isten iránti odaadás tettei’ megkívánják, hogy ’szeplő nélkül tartsuk meg magunkat e világtól’ (Jakab 1:27). De mi a helyzet akkor, ha ragaszkodást fejlesztünk ki magunkban e világ iránt? Talán Isten előtti veszélyes helyzetbe csábít minket, ha tisztátalan szórakozást keresünk, vagy ha olyan zenét és dalokat hallgatunk, amelyek ennek a világnak az istentelen szellemét pártolják (2Korinthus 6:14–18). Ha ez a helyzet áll fenn, kérjük Isten segítségét imában, hogy ne múljunk el a világgal együtt, hanem helyeselt állapotban legyünk az Emberfia előtt (Lukács 21:34–36; 1János 2:15–17). Ha átadtuk magunkat Istennek, biztosan szeretnénk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy bensőséges kapcsolatot építsünk ki vele és megőrizzük azt, s így készen álljunk Jehova nagy és félelmet keltő napjára.

19. Miért várhatják a Királyság-hirdetők tömegei, hogy túlélik a dolgok e gonosz rendszerének a végét?

¹⁹ Az istenfélő Noé és családja túlélte az Özönvizet, mely elpusztította az ősi világot. A becsületes emberek túlélték a dolgok zsidó rendszerének végét i. sz. 70-ben. János apostol például még mindig Isten szolgálatában tevékenykedett i. sz. 96—98 körül, amikor lejegyezte a Jelenések könyvét, az evangéliumi beszámolóját és három ihletett levelét. A több ezer ember közül, akik i. sz. 33 pünkösdjén az igaz hitet elfogadták, valószínűleg sokan túlélték a zsidó rendszer végét (Cselekedetek 1:15; 2:41, 47; 4:4). Ma a Királyság-hirdetők tömegei reménykedhetnek abban, hogy túlélik a dolgok jelenlegi gonosz rendszerének a végét.

20. Miért kell az ’igazság buzgó hirdetőinek’ lennünk?

²⁰ Mivel előttünk áll a lehetőség, hogy túlélőkként bekerüljünk az új világba, legyünk az ’igazság buzgó hirdetői’. Micsoda kiváltság Istent szolgálni ezekben az utolsó napokban! S micsoda öröm bevezetni az embereket napjaink „bárkájába”, a szellemi paradicsomba, melyet Isten népe élvez! A jelenleg bent lévő milliók bárcsak hűségesek, szellemileg éberek maradnának, és készen állnának Jehova nagy napjára. De mi segít mindannyiunknak ébernek maradnunk?

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

◻ Milyen reményeik voltak egyeseknek Jehova napjával és Krisztus jelenlétével kapcsolatban?

◻ Miért mondhatjuk el, hogy Noé és családja készen állt az Özönvízre?

◻ Mi történik majd azokkal, akik ’vigyáznak’, és azokkal, akik nem?

◻ Miért nélkülözhetetlenek a szent cselekedetek, különösen most, hogy egyre közeledünk Jehova nagy napjához?