Miért fog bosszút állni a szerető Isten?

„Isten szeretet” (1Ján 4:8).

 1. Mi segít megértenünk egy látszólagos ellentmondást a mi témánknál?

BOSSZÚ? Egy szerető Isten részéről? Hát lehetséges ilyesmi? Vajon nem tűnik ellentmondásosnak az a gondolat, hogy a szerető Isten bosszúból tegyen valamit? De igen, annak tűnhet. Ámde vizsgáljuk meg a Teremtő szerető tulajdonságait és világosabban megértjük majd, hogyan függ ez össze az ő bosszújával.

 2. Miért mondhatjuk azt, hogy Isten szeretete mindent felülmúl és melyek az ő szerető gondoskodásának példái, amelyekért hálásnak kell lennünk iránta? (Zsolt 136:1–6).

² Amikor Isten szeretetéről beszélünk, azt mondhatjuk, hogy az felülmúlhatatlan, vagyis a legmagasabb fokon áll. És ez a szeretet számtalan módon megnyilvánult irántunk. Vegyük például a földet, amelyen élünk. A Biblia azt mondja, hogy a föld ,Isten ajándéka’ az emberek számára (Zsolt 115:16). És milyen csodálatos ajándék! Gondold csak el, milyen szeretettel készítette elő nekünk Isten ezt a földgolyót! Úgy helyezte az egekbe, hogy pontosan a megfelelő meleget és fényt kapja a naptól, zöld növényzet kedves ruhájába öltöztette színpompás virágok gazdag változatával együtt. És végtelen szeretetéből Isten nagy mennyiségű állatot, madarat és halat halmozott fel a földön, s túláradó mennyiségben gondoskodott magvakról és egyéb élelemről (Zsolt 104:1, 13–15).

 3. Hogyan tanúsított Isten szeretetet, amikor megteremtett minket, embereket?

³ Isten szeretete azonban nemcsak abban jutott kifejezésre, amit számunkra alkotott; kifejezésre jutott abban is, ahogyan megalkotott minket. Úgy alkotott meg, hogy élvezhessük a teremtésművét. Mily nagyszerűen fejezi ki ezt a zsoltáros, amikor ezt mondja: „Ó Jehova . . . dicsérlek téged, amiért félelmet keltő módon, csodálatosan alkottál meg!” (Zsolt 139:1, 14). Szeretetéből és nagylelkűségéből Isten szemet adott nekünk, hogy láthassuk a körülöttünk levő világ szépségét. Fület adott, amivel élvezhetjük a különböző hangokat, a zenét és az emberi hangot. Orral látott el minket, hogy felfogjuk az ételek aromáját s a virágok illatát. És mindennek tetejébe emberi agyat adott, amely képes érvelni, emlékezni, és amely koordinálja a test műveleteit. Valóban, csak csodálni lehet azt, ahogyan Isten oly gazdagon felruházta képességekkel a testünket! Igen, „Isten szeretet” (1Ján 4:8).

Isten szeretete a segítségünkre siet

 4. Hogyan nyilvánult meg Isten szeretete az Éden paradicsomában?

⁴ Amikor Isten megteremtette Ádámot, az első embert, Éden gyönyörű paradicsomába helyezte őt. Micsoda élvezetet találhatott Ádám abban a bőségben, amellyel Isten szerető gondoskodása körülvette! Később Isten megalkotta Évát és Ádámhoz vezette. Mily csodálatos dolog lehetett Éva számára összekerülni élete első napján egy szerető férjjel és fővel, aki bensőségesen szereti és vezeti őt! Közösen tekinthettek a jövőbe, amikor majd véghezviszik Isten akaratát: megszépítik és benépesítik a földet, szerető uralmat gyakorolnak az állati teremtmények felett. Mily nagyszerű jövőt helyezett kilátásba Isten a számukra!

 5. a) Hogyan lettek ősszüleink méltatlanná Isten szeretetére? b) Hogyan terjedt ki mégis Isten szeretete az ő utódaikra?

⁵ Ámde sajnos nem ilyen lett a jövő, legalábbis az ő számukra nem: Egy lázadó szellemi teremtmény önző módon kivonta magát Isten szeretete alól és sátánná, az ördöggé lett. Ez az ördög meggyőzte Évát és rajta keresztül Ádámot, hogy ,a maguk feje után menjenek’. önző útra léptek tehát, függetlenítették magukat Teremtőjüktől. Ámde ezáltal teljesen méltatlanná lettek a Teremtőjük szeretetére. Ezért Isten joggal mondta ki a halálos ítéletet e szándékos bűnösök felett. Az emberiség iránti szeretetéből azonban megengedte nekik, hogy életben maradjanak, amíg gyermekeket hoznak létre, máskülönben mi sem élhetnénk most. Azonkívül, bár az emberi faj bűnt és halált örökölt az első szüleitől, a szerető Isten gondoskodott a reménység alapjáról is (1Móz 3:16–23; Róma 8:20, 21).

 6. Az Édenben elhangzott mely kijelentések mutattak rá Isten szeretetére, és hogyan?

⁶ De hát hogyan gondoskodott erről? Nos, közvetlenül a lázadás után Isten tudatta az emberrel, hogy támasztani fog egy ,Mag’-ot, vagyis egy utódot. Ezt a saját lojális mennyei szervezetéből küldte el, hogy jóvátegye mindazt a kárt, amit az ördög, valamint Ádám és Éva okozott. Akkor, ott Édenben, a szerető Isten azt is kijelentette, hogy bosszút áll sátánon és mindazokon, akik sátán magvává teszik magukat azzal, hogy elpártolnak Isten szeretetétől (1Móz 3:16; Jel 12:9).

A SZERETET ÉS A BOSSZÚ ISTENE

 7. Az 5Mózes 32:43-mal összhangban milyen okunk van az örvendezésre?

⁷ A szeretet Istene tehát a bosszú Istenének is mutatkozott. De az ellenségei elleni bosszúja nagyon is jogos. Vajon miért? Azért, mert megnyitja az utat számunkra, hogy élvezhessük az örökké tartó élettel kapcsolatos gondoskodását. Figyeld csak meg, minek a megírására ihlette Isten Mózes prófétát: „Örüljetek ti nemzetek, az ő népével együtt, mert ő megbosszulja szolgáinak vérét és bosszúval fizet az ellenszegülőinek” (5Móz 32:43).

8, 9. a) Milyen két dolgot szándékozik tenni Isten az ő nagy szeretete folytán? b) Milyen csodálatos ajándékot adott Isten a szeretete megnyilvánulásaként?

⁸ Igen, szerető Istenünknek az a szándéka, hogy igazolja uralma jogosságát és megmentse ellenségeiktől azokat, akik szeretik őt. Sőt még a nagy ellenségtől, a haláltól is megszabadít minket, amely első szüleinktől jövő örökségként lép be az életünkbe (Róma 5:12). De hát hogyan teszi ezt Isten? A Biblia elmondja nekünk, hogy az ő Fiának odaajándékozása által: „Isten szeretet. Az Isten szeretete abban nyilvánult meg irántunk, hogy Isten az egyszülött Fiát elküldte a világba, hogy életet nyerhessünk általa. Ebben a tekintetben a szeretet nem azt jelenti, hogy mi szerettük Istent, hanem azt, hogy ő szeretett minket és elküldte Fiát váltságáldozatul bűneinkért” (1Ján 4:8–10; 1Kor 15:25, 26).

⁹ Isten tehát gondoskodott arról, hogy Fia, Jézus Krisztus megváltson minket a haláltól, amely az Ádámtól örökölt bűn miatt következik ránk. Igen, a Biblia azt mondja az 1Timótheus 2:6-ban, hogy Krisztus „önmagát megfelelő váltságdíjul adta mindenkiért”, aki hitet gyakorol őbenne. Ezért mondhatta Jézus a juhokhoz hasonló követőivel kapcsolatban: „Én azért jöttem, hogy életük legyen és az teljes legyen”, igen, örökké tartó élet (Ján 10:10).

10. a) Miért mondhatjuk, hogy a ,szeretet Istene’ egyúttal a ,bosszú Istene’ is? b) Miért olyan fontos ma ismernünk Istent és engedelmeskednünk neki?

¹⁰ A Biblia ennek ellenére ismételten azt mondja, hogy a szeretet Istene’ egyúttal a bosszú Istene’ is. Vajon miért? Azért, mert Isten szeretete nem tűrheti el a gonoszt a végtelenségig (Náh 1:2; 5Móz 32:35, 41). Ezért írja Pál apostol, hogy „az Úr Jézus megnyilatkozik a mennyből, hatalmas angyalaival lángoló tűzben, amikor bosszút áll azokon, akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézusról szóló jó hírnek” (2Thess 1:6–9). Mennyire fontos tehát, hogy megismerjük Istent! Ebben a sokféle vallású, összekuszált világban mennyire lényeges, hogy — amint a Biblia mondja — keressük az igaz Istent és valóban megtaláljuk őt!’ (Csel 17:27).

A BOSSZÚ ELLENSÚLYOZÁSA SZERETETTEL

11, 12. a) Milyen helyzet alakult ki igen korán az emberi történelemben és milyen lépést követelt ez meg Isten részéről? b) Hogyan ellensúlyozta ott Isten a bosszúját az ő szeretetével?

¹¹ De most térjünk vissza az emberi történelem kezdetéhez. Így talán jobban megértjük az összefüggést Isten szeretete és bosszúja között. Isten szerető módon megengedte Ádám leszármazottainak, hogy szaporodjanak. De az elhajló emberek nem viszonozták ezt a szeretetet. Ezért mintegy 500 évvel később, Jehova elküldte prófétáját, Énókhot, hogy hirdesse az isteni ítéletet a gonosz embereknek az istentelen cselekedeteik és azon utálatos dolgok miatt, amiket Isten ellen szóltak (Júd 14, 15). újabb ezer év telt el és az akkori világ eljutott az erkölcstelenség és az erőszak csúcspontjára. Ezért Isten Szava kimondta, hogy „a föld romlottá vált az igaz Isten szeme előtt és a föld megtelt erőszakossággal. Akkor az Isten a földre tekintett és íme, a föld romlott volt” (1Móz 6:11, 12).

¹² Nos, mit tesz majd Isten? Bosszút áll-e? Igen! De még ebben is a szeretet tulajdonsága lép előtérbe. Miért mondhatjuk ezt? Abban az időben egyetlen olyan család élt a földön, amely odaadó módon cselekedte Isten akaratát. Ez Noé családja volt, azé az emberé, akit a Biblia „az igazságosság hirdetőjének” nevez. Jehova szerető módon arra utasította Noét, hogy készítsen bárkát a „házanépe megmentésére”. Azután eljött a világraszóló vízözön, és elsöpörte Noé gonosz embertársait (2Pét 2:5; Zsid 11:7). Az egész föld meg lett tisztítva a kártékony erőszaktól és erkölcstelenségtől, és ezzel újból alkalmas hellyé lett arra, hogy az emberi család szaporodjon rajta (1Móz 6:9, 22; 7:21–23; 8:15–17).

13. Vajon szeretetlenség volt Isten részéről Szodoma és Gomora elpusztítása, és miért ez a válaszod?

¹³ Mivel megmaradtak az Ádámtól örökölt bűnös hajlamok, az istentelen emberek nemsokára ismét kezdtek rossz jellemvonásokat felmutatni (Zsolt 51:5 [Károli: 51:6]). Vegyük például Szodoma és Gomora lakóit, akik olyan helyen laktak, amely egykor „olyan volt, mint Jehova kertje”. A Biblia elmondja nekünk, hogy „Szodoma férfiai rosszak voltak és durván vétkeztek Jehova ellen”. Homoszexuálisok voltak és erőszakos módon keresték buja vágyaik kielégítését (1Móz 13:10, 13; 19:4–11). A szerető Isten, Jehova elhatározta, hogy elpusztítja azokat a városokat. Ily módon az igazságos Ábrahám és unokaöccse, Lót nem lesz kénytelen továbbra is elszenvedni ezeket a gonosz szomszédokat. Amint az 1Mózes 18:25 mondja, „az egész föld Bírája”, Jehova ,azt tette, ami helyes’. Megszabadította Lótot és két leányát, Szodomára és Gomorára viszont tüzes pusztulást zúdított és megtisztította az egész vidéket (Luk 17:29; Júd 7).

14, 15. a) Mennyire voltak ártatlanok a kánaániták? b) Vajon igazságosan cselekedett Isten, amikor bosszút állt rajtuk?

¹⁴ Évekkel később Jehova ismét azt tette, ,ami helyes’ az ő népével, Izraellel. Hogyan? Úgy, hogy kiirtotta a kánaánitákat az Ígéret Földjéről (5Móz 18:9–12). ,De vajon nem volt ez igazságtalanság az ártatlan kánaánitákkal szemben?’, kérdezhetné valaki. Semmiképpen nem voltak ártatlanok! Azok a kánaániták a vérfertőzés, a szexuális tisztátalanság, a házasságtörés, a gyermekáldozatok, a homoszexualitás és a bestialitás undorító szokásait gyakorolták. Például a hamis isteneik imádata céljából a gyermekeiket áldozták fel oly módon, hogy elevenen bedobták azokat a tűzbe. Voltak náluk női és férfi templomi prostituáltak is.a Ezért Jehova így utasította népét: „Ne tegyétek magatokat tisztátalanná e dolgok bármelyike által, mert mindezekkel azok a nemzetek tették magukat tisztátalanná, amelyeket kiűzök előletek. Ezért tisztátalan a föld, én pedig elhozom rá a büntetést tévelygése miatt és a föld kiokádja lakóit” (3Móz 18:1–25).

¹⁵ Ismét csak a tulajdon népe iránti szeretetből parancsolta meg Jehova Izraelnek, hogy irtsa ki azokat a gonosztevőket. Tisztátalan életmódjuk veszélyt jelentett Isten népe számára. Amint a Biblia mondja, „mindaz utálatos volt Jehova előtt”. Jogosan lángolt fel tehát ellenük Isten bosszúja (Zsolt 106:34–40; 5Móz 18:12).

16. Hogyan nyilvánult meg Isten szeretete és türelme Izrael iránt?

¹⁶ Ezzel szemben viszont hogyan bánt Isten Izrael népével? Jehova a leggyengédebb szeretetet tanúsította irántuk. Mózes ezekkel a gyönyörű szavakkal írja le ezt az 5Mózes 32:11 és 12-ben: „Mint egy fészkét felverő sas, amely fiókái felett lebeg, kiterjeszti szárnyait felettük, felveszi és védőszárnyain hordozza őket, Jehova egymaga vezette őt és nem volt idegen isten ővele.” De sajnos, idővel idegen istenek imádata szivárgott be Izraelbe. Ezért az Isten, aki kijelentette, hogy bosszút áll az ellenségein kénytelen volt bosszút állni a saját népén. De milyen türelmes volt Jehova Izrael iránt! Igen, 900 éven át tűrte a tévelygésüket! Ez alatt a hosszú idő alatt Jehova irgalmas kezet nyújtott feléjük. Jehova Isten kijelentette: „Nem a gonosz halálában gyönyörködöm, hanem abban, ha a gonosz visszatér az útjáról és életben marad. Térjetek vissza, térjetek vissza gonosz utaitokról, mert miért halnátok meg, ó Izrael háza?” (Ez 33:11).

17. a) Milyen figyelmeztetésben részesítette Isten Izraelt? b) Hogyan mérsékelte Isten szeretete az Izraelen végrehajtott bosszúját?

¹⁷ Jehova számtalanszor figyelmeztette népét bálványimádásuk, erkölcstelenségük és az ártatlan vér kiontásának következményeire. Végül azonban Jehova kénytelen volt bosszút állni Izraelen és megengedni, hogy Nebukadnezár babiloni király elpusztítsa Jeruzsálemet és annak templomát. A túlélőket száműzetésbe hurcolták Babilonba. Mindazonáltal 70 év elteltével Isten úgy intézte az ügyeket, hogy Babilon megbukott és a hálás izraelita maradék visszatérhetett hazájába és újra bevezethette ott a tiszta imádatot (2Kir 24:3, 4; 2Krón 36:12–21; Ezsd 1:1–3; Zsid 12:6).

JÉZUS SZERETETRŐL ÉS BOSSZÚRÓL BESZÉL

18. Milyen szavakat használt Jézus, hogy kifejezze: a) Isten szeretetét, és b) az ő bosszúját?

¹⁸ Milyen mondanivalója volt Jézusnak Isten szeretetével és bosszújával kapcsolatban? Egyrészt meleg szavakkal beszélt az Atyja szeretetéről és ezt mondta: „Isten oly nagyon szerette a világot [az emberiség világát], hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (Ján 3:16). De vajon habozott beszélni Isten bosszújáról? Egyáltalán nem! Mert a Biblia azt mondja, hogy Jézus, miként az Atyja szerette az igazságosságot és gyűlölte a törvénytelenséget’. Jézus különösen a vallási vezetők törvénytelenségét és vérbűnét gyűlölte (Zsid 1:9; Zsolt 11:5, 7). Sohasem kereste a finomkodó szavakat, amikor a korabeli zsidó papokról, vagy éppen nekik beszélt. A Hegyi Beszédben háromszor nevezi őket „képmutatók”-nak (Máté 6:2, 5, 16). Így szólt azokhoz a papokhoz: „Ti az ördögtől vagytok, aki az atyátok”, és ezzel kapcsolatba hozta őket ,a kígyó magvá’-val (Ján 8:44; 1Móz 3:15). Majd pontosan három nappal a meggyilkolása előtt, Jézus nyilvánosan leleplezte azokat a zsidó vallásvezéreket és ezt mondta: „Kígyók, viperák fajzása, hogyan kerülitek el a gyehenna ítéletét?” (Máté 23:13–33).

19. a) Miért volt nagyon is szeretetteljes Jézus magatartása és figyelmeztető üzenete? b) Hogyan cselekedett azonban igazságosan Jehova?

¹⁹ Vajon ez azt jelenti, hogy Jézusból hiányzott a szeretet? Egyáltalán nem, mert bár jól tudta, hogy azok a zsidók a vérbűnüket azzal kívánták tetézni, hogy megölik őt, mégis azt mondta a Máté 23. fejezetében: „Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akiket elküldtek hozzád, hányszor akartam egybegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk egybegyűjti csibéit a szárnyai alá! De ti nem akartátok. Íme, elhagyottá lesz a ti házatok” (Máté 23:37, 38; Csel 3:13–15). Harminchét évvel később a római seregek kifosztották Jeruzsálemet és lerombolták templomát. Ebben a szerencsétlenségben 1 100 000 lázadó vesztette életét! Akkor egyszerre teljes erejükben világosodtak meg Jézus prófétai szavai. Jogos volt Jehova bosszúja!

20. Milyen érdekes részleteket találunk az Ésaiás 61:1, 2-ben a szeretetre és a bosszúra vonatkozóan?

²⁰ Évszázadokkal korábban Ésaiás, egyike azoknak a prófétáknak, akiket a jelentések szerint az ókori Jeruzsálemben öltek meg, ezeket mondta: „A Szuverén Úr, Jehova felkent engem, hogy jó hírt mondjak a szelídeknek, . . . hogy hirdessem Jehova jóakaratának esztendejét és a mi Istenünk bosszúállásának napját, hogy megvigasztaljak minden gyászolót” (És 61:1, 2).

21. a) Mi lehetett az oka annak, amiért Jézus az Ésaiás 61:1, 2 versét csak részben idézte? b) Milyen kérdés vetődik fel az Ésaiás 2:2–5 versét illetően?

²¹ Jézus felolvasta ennek a próféciának egy részét földi szolgálatának kezdetén és önmagára mint Jehova legfőbb Felkentjére alkalmazta (Luk 4:18–21). Amikor azonban Jézus Ésaiásnak ezeket a szavait idézte, hirtelen megállt Isten bosszúállása napjának a megemlítésénél. Vajon miért? Isten bosszúnapjának nagyobb hangsúlyozására nyilván „a napok befejező részén” kellett hogy sor kerüljön, amint azt az Ésaiás 2. fejezete mutatja. Vajon most érkeztünk el ehhez az időhöz?

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 19. oldalon]

„Mily számosak a te alkotásaid, ó Isten! Mindazokat bölcsességben hoztad létre. A föld tele van alkotásaiddal. . . . Áldjad Jehovát, ó lelkem! Dicsérjétek Jehovát, ti emberek!” (Zsolt 104:24, 35).

[Kiemelt rész a 20. oldalon]

ISTEN SZERETETÉNEK LEGNAGYOBB AJÁNDÉKA

A szenvedő emberiség iránti szeretetében Isten kész volt feláldozni legértékesebb tulajdonát, legbensőségesebb társát, „a mestermunkást”, aki vele volt a teremtéskor, „akiben napról napra gyönyörködött”. Kész volt elküldeni elsőszülött mennyei Fiát a földre, hogy elszenvedje mindazt a gyalázatot, méltánytalanságot és kegyetlenséget, amit az ördög és az általa rászedett emberek mérnek rá. A próbában a Fiú bebizonyította, hogy mint tökéletes ember, képes kitartani Isten felsőbbsége mellett még a legsúlyosabb megpróbáltatások közepette, sőt a halállal szemben is. Azonkívül hajlandó a „lelkét adni váltságul” az emberiség bűntől sújtott tagjaiért, akik hitet gyakorolnak benne (Péld 8:30; Máté 20:28). Jézus tehát joggal mondhatta juhokhoz hasonló követőiről, mind a „kicsiny nyáj”, mind a „más juhok” tagjairól: „Én örök életet adok nekik, és soha, semmiképpen nem pusztulnak el.” A többség a halottak közül való feltámadás által jut el arra az életre (Luk 12:32; Ján 10:16, 28; 5:28, 29). Mekkora ki nem érdemelt kedvesség ez, amely a reményvesztett emberiség iránt kifejezésre jut! Ha durván elutasítanánk ezt a szerető gondoskodást, bizony rászolgálnánk Isten bosszúálló haragjára!

[Kiemelt rész a 21. oldalon]

AZ ÉLETÜNK FÜGG TŐLE!

A legtöbb ember beleszületik valamilyen vallásba. De vajon ez azt jelenti, hogy ezek az igaz Istent imádják? A legtöbbnek a vallása nem sokkal inkább valamilyen születési véletlen? Ámde maga az életünk attól függ, hogy ismerjük-e Istent és engedelmeskedünk-e az Úr Jézussal kapcsolatos jó hírnek’, akit elküldött, hogy megváltson minket a bűntől és a haláltól (2Thess 1:8; Márk 10:45). Nagyon is nyilvánvaló, hogy a körülöttünk levő világ nem ismeri Istent. A Biblia érthetően kijelenti, hogy „egy Isten [van] és mindenkinek Atyja” (Ef 4:6). Az emberiség mégis számtalan vallásos isten imádatában oszlik meg. Ott vannak a Buddhák, a sintóizmus és a konfucianizmus ősi istenei, a muzulmánok Allahja, úgyszintén Brahma, Vishnu és Síva — a hinduk háromsága — valamint a kereszténység Atya, Fiú és „Szentlélek” háromsága. Sokan imádnak kiváló embereket — élőket és halottakat —, mint például a „rock” zene csillagait, sportbeli hősöket és forradalmi vezéreket.

[Kiemelt rész a 22. oldalon]

RÉGÉSZETI LELETEK KÁNAÁNBAN:

A kánaániták erkölcstelen bujálkodásba merültek el vallási szertartásként és az imádat gyakorlásaként az isteneik jelenlétében; később megölték az elsőszülött gyermekeiket s áldozatul mutatták be ugyanezeknek az isteneknek. Úgy tűnik, hogy Kánaán földjének nagy része nemzeti méretekben egyfajta Szodomává és Gomorává lett. . . . Egyáltalán létezhetett-e hosszabb ideig egy ilyen undorítóan aljas és durva civilizáció? . . . A régészek, akik kiásták a kánaánita városok romjait, azon csodálkoznak, hogy Isten nem pusztította el őket már hamarabb, min ahogy tette” (Halley-féle Bibliai Kézikönyv, írta: H.H. Halley, 161. oldal).

[Kiemelt rész a 23. oldalon]

JEHOVA KIVÁLÓ TULAJDONSÁGA: AZ IRGALOM

Amikor szigorú fegyelmezésben részesítette a lázadó Izraelt, Jehova még akkor is kinyújtotta feléjük irgalmas jobbját és ezt mondta Jeremiás próféta által: „Nem vet el Jehova határtalan ideig. Mert ha okozott is szomorúságot, biztosan tanúsít irgalmat is szerető kedvességének bősége szerint. Mert nem saját szíve szerint sújtotta, vagy szomorította meg az emberek fiait” (Sir 3:31–33).