„Ezek között a legnagyobb a szeretet”
„Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek között a legnagyobb a szeretet” (1KORINTHUS 13:13).
1. Mit mondott egy antropológus a szeretetről?
A VILÁG egyik legkiválóbb antropológusa egy alkalommal ezt mondta: „Most értjük meg először fajunk történetében, hogy minden ember legalapvetőbb pszichológiai szükséglete a szeretet iránti szükséglet. Ez áll az összes emberi szükséglet középpontjában, ahogy a nap áll naprendszerünk középpontjában a körülötte keringő bolygókkal . . . Az a gyermek, aki nem részesült szeretetben, biokémiailag is, fiziológiailag is és pszichológiailag is merőben különbözik attól, aki szeretetben részesült. Az előbbinek még a növekedése is eltér az utóbbiétól. Most már tudjuk, hogy az emberi lény azért születik, hogy éljen, mintha élni és szeretni egyet jelentene. Ez természetesen nem új dolog. Ez a Hegyi beszéd megerősítése.”
2. a) Hogyan mutatott rá Pál apostol a szeretet fontosságára? b) Milyen kérdések érdemesek arra, hogy megvizsgáljuk azokat?
2 Igen, ahogy ez a világi műveltségű ember elismerte, a szeretetnek az emberi jólét tekintetében betöltött fontos szerepe körüli igazság valóban nem valamiféle új dolog. Lehet, hogy a világ tudósai csak most ismerték fel, de Isten Szavában már 19 évszázaddal ezelőtt is megjelent. Ezért írhatta Pál apostol: „Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek között a legnagyobb a szeretet” (1Korinthus 13:13). És tudod miért nagyobb a szeretet a hitnél és a reménynél? Miért mondhatjuk, hogy a szeretet a legnagyobb Isten tulajdonságai között és hogy ez az ő szellemének gyümölcse?
Négyfajta szeretet
3. Milyen bibliai példák vannak a romantikus szeretetre?
3 A szeretet kinyilvánításának képessége Isten bölcsességének és az emberiség iránti szerető törődésének kifejezésre jutása. Érdekes módon, az ókori görögöknek négy szavuk volt a „szeretet” szóra. Az egyik az eʹros volt, amely a szexuális vonzalommal kapcsolatos romantikus szeretet megjelölésére szolgált. A Keresztény Görög Iratok íróinak nem volt alkalmuk arra, hogy az eʹros szót használják, jóllehet a Septuaginta használja ennek formáit a Példabeszédek 7:18-nál és a 30:16-nál, és egyéb utalásokat is találunk a romantikus szeretetre a Héber Iratokban. Azt olvassuk például, hogy Izsák „beleszeretett” Rebekába (1Mózes 24:67). Ennek a fajta szeretetnek valóban figyelemre méltó példáját találjuk Jákób esetében, aki minden jel szerint első látásra beleszeretett a szépséges Rákhelbe. Valójában „Jákób hét esztendeig szolgált Rákhelért, de ez csupán néhány napnak tűnt az ő szemében, annyira szerette őt” (1Mózes 29:9–11, 17, 20). Salamon Éneke is foglalkozik a pásztor és egy fiatal lány közötti romantikus szeretettel. De nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez a fajta szeretet, amely nagy megelégedés és öröm forrása lehet, csak Isten igazságos irányadó mértékeivel összhangban nyilvánítható ki. A Biblia elmondja, hogy a férfit csakis a saját törvényes feleségével kapcsolatos szerelme ’tartsa szüntelen mámorban’ (Példabeszédek 5:15–20).
4. Hogyan példázzák az Írások a családi szeretetet?
4 Ott van azután az erős családi kötelék, vagy természetes vonzalom, amely a vérrokonságon alapul, s amelyre a görögök a stor·geʹ szót használták. Ez adott alapot a szólásra: „A vér sűrűbb a víznél.” Ennek szép példáját találjuk Mária és Márta, a két nővér fivérük, Lázár iránti szeretetében. Hogy ő mit jelentett nővéreinek abból is kiderül, ahogyan hirtelen halálát meggyászolták. És milyen örvendezés lett úrrá rajtuk, amikor Jézus visszahozta nekik az életbe szeretett Lázárukat! (János 11:1–44). Ennek a szeretetnek további szép példája még az anya szeretete a gyermeke iránt. (Vö. 1Thessalonika 2:7.) Ezért amikor Jehova ki akarta emelni, milyen nagy szeretettel volt Sion iránt, kijelentette, hogy az ő szeretete nagyobb volt annál is, amit egy anya érez a gyermeke iránt (Ésaiás 49:15).
5. Hogyan nyilvánul meg manapság a természetes vonzalom hiánya?
5 Egyik jele annak, hogy „az utolsó napok”-ban élünk, a „nehezen elviselhető válságos idők”-ben, a „természetes vonzalom” hiánya (2Timótheus 3:1, 3). Mivel hiányzik a családi szeretet, egyes fiatalok elszöknek hazulról, némely felnőtt gyermekek pedig elhanyagolják idős szüleiket. (Vö. Példabeszédek 23:22.) A természetes vonzalom hiánya abban is megmutatkozik, hogy némelyek rosszul bánnak a gyermekekkel — bizonyos szülők oly súlyosan megverik gyermekeiket, hogy azok kórházi kezelésre szorulnak. A szülői szeretet hiánya abban is megmutatkozik, hogy sok szülő nem fegyelmezi meg a gyermekét. Nem a szeretet megnyilvánulása az, ha hagyjuk, hogy a gyermek a maga útját járja, hanem ez azt jelenti, hogy a legkisebb ellenállás útját követjük. Az apa, aki igazán szereti a gyermekeit, megfenyíti őket, ha arra szükség van (Példabeszédek 13:24; Zsidók 12:5–11).
6. Mondj bibliai példákat a barátok közötti gyengéd vonzalomra.
6 A következő a görög phi·liʹa szó, amely (szexuális hangsúly nélküli) gyengéd vonzalmat jelent barátok között, mint például két érett férfi vagy nő között. Ennek szép példáját látjuk Dávid és Jonatán egymás iránt érzett szeretetében. Amikor Jonatánt megölték a csatában, Dávid így gyászolta meg: „Szomorú vagyok miattad, testvérem, Jonatán; nagyon kedves voltál nekem. Irántam való szereteted csodálatosabb volt az asszonyok szerelménél (2Sámuel 1:26). Azt is tanuljuk, hogy Krisztus sajátos szeretetet tanúsított János apostol iránt, akit úgy ismerünk mint a tanítványt, „aki iránt Jézus gyengéd érzelmeket táplált” (János 20:2).
7. Milyen az a·gaʹpe természete, és hogyan nyilvánult meg ez a szeretet?
7 Melyik görög szót használta Pál az 1Korinthus 13:13-ban, ahol a hitet, a reményt és a szeretetet említette és azt mondta, hogy „ezek között a legnagyobb a szeretet”? Az itt használt szó az a·gaʹpe, ugyanaz, amit János használt, amikor azt mondta: „Isten szeretet” (1János 4:8, 16). Ez, alapelv által vezérelt vagy irányított szeretetet jelent. Magában foglalhatja, de nélkülözheti is a gyengéd érzelmet vagy az illető személy kedvelését, de mindenképpen önzetlen érzelemről van szó, vagy törődésről az iránt, hogy jót tegyünk másokkal tekintet nélkül arra, hogy az illető megérdemli-e, vagy az adakozónak ebből bármilyen előnye származik-e. Ez a fajta szeretet késztette Istent arra, hogy szíve legdrágább kincsét, egyetlen nemzett Fiát, Jézus Krisztust, adja oda azért, hogy „mindaz, aki hitet gyakorol őbenne el ne pusztuljon, hanem örökké tartó élete legyen” (János 3:16). Ahogy Pál oly jól emlékeztet rá: „Aligha halna meg valaki egy igazságos emberért; bár egy jóért talán mégiscsak meg merne halni valaki. De Isten azzal ajánlja nekünk a saját szeretetét, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk” (Róma 5:7, 8). Igen, az a·gaʹpe jót cselekszik másoknak függetlenül attól, hogy milyen állást töltenek be azok az életben vagy mibe kerül ez annak, aki a szeretetet gyakorolja.
Miért nagyobb a hitnél és a reménynél?
8. Miért nagyobb az a·gaʹpe, mint a hit?
8 De miért mondta Pál, hogy ez a fajta szeretet (a·gaʹpe) nagyobb a hitnél? Az 1Korinthus 13:2-ben ezt írta: „Ha rendelkezem a prófétálás adományával és ismerek minden szent titkot és minden tudományt, és ha teljes hitem van, amely áthelyez hegyeket, de szeretet nincs bennem, semmi vagyok.” (Vö. Máté 17:20.) Igen, ha az ismeret megszerzésére és a hitben való növekedésre tett erőfeszítéseink önző célból történnek, nem hoznak semmi hasznot nekünk Isten részéről. Hasonlóképpen, Jézus is rámutatott arra, hogy némelyek ’prófétálnak majd az ő nevében, démonokat űznek ki az ő nevében, és sok hatalmas tettet visznek véghez az ő nevében’, ő mégsem ismeri el őket (Máté 7:22, 23).
9. Miért nagyobb a szeretet a reménynél?
9 Miért nagyobb az a·gaʹpe szeretetforma a reménynél is? Azért, mert a remény lehet öncélú, valaki főleg a saját érdekeivel törődhet, míg a szeretet „nem keresi a saját érdekeit” (1Korinthus 13:4, 5). Azonkívül, a remény — például az, hogy túléljük a „nagy nyomorúságot” és bejutunk az új világba — megszűnik, amikor ez a remény valóra válik (Máté 24:21). Ahogy Pál mondja: „Mert ebben a reményben mentettek meg minket; a látott reménység viszont nem reménység, mert reméli-e az ember azt, amit lát? Ha azonban abban reménykedünk, amit nem látunk, akkor azt továbbra is kitartással várjuk” (Róma 8:24, 25). Maga a szeretet mindent elvisel és soha el nem fogy (1Korinthus 13:7, 8). Az önzetlen szeretet (a·gaʹpe) tehát nagyobb mint a hit vagy a remény.
Nagyobb mint a bölcsesség, az igazságosság és a hatalom?
10. Miért mondhatjuk, hogy a szeretet a legnagyobb Isten négy legfőbb tulajdonsága közül?
10 Vizsgáljuk meg most Jehova Isten négy legfőbb tulajdonságát: a bölcsességet, igazságosságot, hatalmat és szeretetet. El lehet mondani, hogy ezek között is a legnagyobb a szeretet? Természetesen. És miért? Nos, azért, mert a szeretet az indítóerő minden mögött, amit Isten tesz. Ezért írta János apostol: „Isten szeretet.” Igen, Jehova a szeretet megtestesítése (1János 4:8, 16). Az Írásokban sehol sem olvassuk azt, hogy Isten bölcsesség, igazságosság vagy hatalom. Inkább arról beszélnek az Írások, hogy Jehovának ezek a tulajdonságai (Jób 12:13; Zsoltárok 147:5; Dániel 4:37 [4:34, Károli]). Ezek a tulajdonságok tökéletes egyensúlyban vannak meg őbenne. Szeretettől indíttatva Jehova véghez viszi szándékát a másik három tulajdonság felhasználásával vagy azok figyelembe vételével.
11. Mi indította Jehovát arra, hogy megteremtse a világegyetemet, valamint a szellemi és az emberi teremtményeket?
11 Mi indította tehát Jehovát arra, hogy megteremtse a világegyetemet, valamint az értelmes szellemi és emberi teremtményeket? Talán a bölcsesség vagy a hatalom? Nem, mert Isten csupán felhasználta a bölcsességét és a hatalmát a teremtésművében. Például ezt olvassuk: „Maga Jehova bölcsességben vetette meg a föld alapját” (Példabeszédek 3:19). Továbbá az igazságosság tulajdonsága sem követelte meg tőle, hogy szabad akarattal rendelkező lényeket teremtsen. Istent a szeretete indította arra, hogy az értelmes lét örömeit másokkal is megossza. A szeretet volt az, amely megtalálta a módját annak, hogyan tegye félre az útból az ítéletet, amelyet az igazságosság hozott az emberiségre Ádám kihágása miatt (János 3:16). Igen, a szeretet indította Jehovát arra is, hogy elhatározza: az engedelmes emberiségnek élnie kell az eljövendő földi Paradicsomban (Lukács 23:43).
12. Hogyan kell reagálnunk Isten hatalmára, igazságosságára és szeretetére?
12 Az Isten mindenható hatalma miatt nem merjük féltékenységre ingerelni őt. Pál ezt kérdezte: „Avagy ’féltékenységre ingereljük Jehovát?’ Ugye nem vagyunk erősebbek nála?” (1Korinthus 10:22). Természetesen Jehova nem rossz értelemben vett „féltőn szerető Isten”, hanem abban az értelemben, hogy „kizárólagos önátadást követel” (2Mózes 20:5, Károli; illetve UV.). Mint keresztényeket, teljesen lenyűgöz minket Isten megmérhetetlen bölcsességének számtalan megnyilvánulása (Róma 11:33–35). Igazságossága iránti nagy tiszteletünk arra indít bennünket, hogy tartsuk magunkat messze távol a szándékos bűntől (Zsidók 10:26–31). De minden kétséget kizáróan a szeretet a legnagyobb az Isten négy fő tulajdonságai között. És Jehova önzetlen szeretete az, amely őhozzá vonz minket és amiért tetszeni akarunk neki, imádni akarjuk őt és részt akarunk venni az ő szent nevének megszentelésében (Példabeszédek 27:11).
Legnagyobb a szellem gyümölcsei között
13. Hová rangsorolható a szeretet Isten szellemének a gyümölcsei között?
13 Vajon hová rangsorolható a szeretet az Isten szent szellemének kilenc gyümölcse között, amelyeket a Galata 5:22, 23 megemlít? Ezek: „szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom”. Pál okkal említi elsőnek a szeretetet. Vajon a szeretet nagyobb, mint az öröm, a következőnek említett jó tulajdonság? Igen, nagyobb, mert a szeretet nélkül nem létezhet tartós öröm. Valójában azért annyira örömtelen a világ, mert önző, és mert hiányzik belőle a szeretet. Jehova Tanúi közt azonban szeretet lakozik és szeretet van bennük égi Atyjuk iránt is. Ezért számíthatunk arra, hogy öröm tölti el őket, és felőlük azt jövendölték meg, hogy „ujjonganak majd, mivel szívük állapota jó” (Ésaiás 65:14).
14. Miért mondhatjuk, hogy a szeretet nagyobb, mint a szellem gyümölcse, a béke?
14 A szeretet a szellem másik gyümölcsénél, a békénél is nagyobb. A világ a szeretet hiánya miatt tele van súrlódással és viszálykodással. Jehova népe azonban békességben él mindenütt a földön. Az ő esetükben igazak a zsoltáros szavai: „Maga Jehova áldja meg népét békével” (Zsoltárok 29:11). Azért örvendenek ennek a békének, mert megvan náluk az igaz keresztények ismertető jele, a szeretet (János 13:35). Egyedül a szeretet képes legyőzni minden megosztó tényezőt, legyen az faji, nemzeti, vagy kulturális természetű. A szeretet „az egység tökéletes köteléke” (Kolossé 3:14).
15. Hogyan látható a szeretet legmagasabbrendű szerepe összevetve a hosszútűrés szellemi gyümölcsével?
15 A szeretet legfőbb szerepe akkor is megmutatkozik, amikor a hosszútűréssel, azaz a helytelennek vagy a provokációnak türelmes elviselésével vetjük össze. Hosszútűrőnek lenni annyit jelent, hogy türelmesek vagyunk és lassúak a haragra. Vajon mi az oka annak, hogy az emberek türelmetlenek és hamar dühbe gurulnak? Nem a szeretet hiánya? Égi Atyánk azonban hosszútűrő és „lassú a haragra” (2Mózes 34:6; Lukács 18:7). Vajon miért? Azért, mert szeret minket és „nem kívánja, hogy bárki is elpusztuljon” (2Péter 3:9).
16. Hogyan hasonlítható a szeretet a kedvesség, jóság, szelídség és önuralom tulajdonságaihoz?
16 Korábban már láttuk, miért nagyobb a szeretet a hitnél, és a megadott okok a szellem többi gyümölcsére is vonatkoznak, azaz a kedvességre, jóságra, szelídségre és önuralomra. Mindezek szükséges tulajdonságok, de nem fordíthatjuk azokat a javunkra szeretet nélkül, ahogy Pál megjegyezte az 1Korinthus 13:3-ban, ahol ezt írta: „És ha minden tulajdonomat mások táplálására adom, és ha testemet feláldozom is, hogy dicsekedhessem, de szeretet nincs bennem, egyáltalán semmi hasznom nincs.” Másrészt a szeretet az, amelyből olyan tulajdonságok születnek, mint a kedvesség, jóság, hit, szelídség és önuralom. Ezért Pál úgy folytatja, hogy a szeretet kedves, és „mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél, mindent eltűr”. Igen, és „a szeretet soha nem vall kudarcot” (1Korinthus 13:4, 7, 8). Jól megfigyelték, hogy a szellem többi gyümölcse az elsőként említett szeretet valamilyen megnyilvánulása vagy különféle vonása. Valóban, ebből az következik, hogy a szellemnek mind a kilenc gyümölcse közül tényleg a szeretet a legnagyobb.
17. Milyen bibliai kijelentések támasztják alá azt a végkövetkeztetést, amely szerint a szeretet a legnagyobb a szellem gyümölcsei között?
17 Annak a végkövetkeztetésnek a támogatására, amely szerint az Isten szellemének legnagyobb gyümölcse a szeretet, íme így szólnak Pál szavai: „Senkinek semmivel ne tartozzatok azonkívül, hogy egymást szeressétek; mert aki szereti felebarátját, betöltötte a törvényt. Mert a törvény-kódex . . . ebben az igében van összegezve: ’Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.’ A szeretet nem bánik gonoszul a felebaráttal; ezért a szeretet a törvény betöltése” (Róma 13:8–10). Jakab tanítvány nagyon is helyénvalóan utal erre a törvényre, vagyis arra, hogy úgy szeressük felebarátunkat, mint önmagunkat, mint „királyi törvény”-re (Jakab 2:8).
18. Milyen további bizonyítéka van annak, hogy a szeretet a legkiválóbb tulajdonság?
18 Van-e még több tanúbizonyság arra, hogy a szeretet a legkiválóbb tulajdonság? Igen, van. Nézzük meg, mi történt, amikor egy írástudó megkérdezte Jézustól: „Melyik az első minden parancsolat közül?” Könnyen lehet, hogy azt várta Jézustól, idéz egyet a Tízparancsolat közül. Jézus azonban az 5Mózes 6:4, 5. versét idézte: „Az első: ’Halld, ó Izrael! Jehova, a mi Istenünk, egyetlen Jehova, és szeretned kell Jehovát, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel, teljes elméddel és teljes erőddel.’ ” Ezután Jézus hozzátette: „A második ez: ’Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.’ Nincs más nagyobb parancsolat ezeknél” (Márk 12:28–31).
19. Melyek az a·gaʹpe kiemelkedő gyümölcsei?
19 Valóban, Pál nem túlzott, amikor a hitet, reményt és szeretetet említette és ezt mondta: „Ezek között a legnagyobb a szeretet.” A szeretet kinyilvánítása jó viszonyt teremt égi Atyánkkal és másokkal, beleértve a gyülekezet és a családunk tagjait. A szeretet miránk is építő hatással van. És a következő cikk megmutatja, milyen jutalommal járhat az igazi szeretet.
Hogyan válaszolnál?
◻ Milyen értelemben nagyobb a szeretet a hitnél és a reménynél?
◻ Mi az a·gaʹpe, és hogyan nyilvánul meg ez a szeretet?
◻ Miért a szeretet a legnagyobb Isten négy fő tulajdonsága között?
◻ Milyen módon nagyobb a szeretet a szellem többi gyümölcsénél?
[Kép a 13. oldalon]
A szeretet indította Istent arra, hogy megteremtse az emberiséget egy földi paradicsomban való életre. Remélheted, hogy ott lehetsz?