Hogyan fejezhetjük ki a Jehova iránti szeretetünket?

1–2. Hogyan tanít meg minket Jehova arra, hogy szeressük őt?

EGY apa a példájával tudja a legtöbbet tanítani a gyermekének. János apostol azt írta, hogy „mi azért szeretünk, mert először [Isten] szeretett minket” (1Ján 4:19). Jehova mindenkinél jobban szeret bennünket. A példája arra ösztönöz minket, hogy viszontszeressük őt.

² De mit jelent az, hogy először Isten szeretett minket? Pál apostol ezt mondta: „Isten. . . abban ajánlja nekünk szeretetét, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk” (Róma 5:8). Jehova óriási áldozatot hozott azzal, hogy váltságul adta a Fiát azokért, akik hisznek benne. Ezzel megmutatta, hogy az igazi szeretet az adakozásban, az önzetlen, önfeláldozó tettekben nyilvánul meg. Nagylelkűsége lehetővé teszi, hogy közeledjünk hozzá, és kimutassuk az iránta érzett szeretetünket (1Ján 4:10).

3–4. Mi mutatja, hogy szeretjük Istent?

³ A szeretet Jehova legfőbb tulajdonsága. Nem meglepő hát, hogy Jézus a következőt válaszolta, amikor megkérdezték tőle, hogy melyik a legelső parancsolat: „szeresd Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel, egész elméddel és egész erőddel” (Márk 12:30). Jézus szavai rámutatnak, hogy Jehova először is azt várja tőlünk, hogy teljes szívünkkel szeressük őt. Ha nem így tennénk, azzal megbántanánk őt. Ám Jehovát egész lelkünkkel, elménkkel és erőnkkel is szeretnünk kell. Tehát az iránta érzett szeretetünk nem pusztán egy érzés. Meg kell nyilvánulnia a gondolkodásunkban és a tetteinkben is, ahogy arra Mikeás próféta is rámutat. (Olvassátok fel: Mikeás 6:8.)

⁴ Ha egész lényünkkel szeretjük Jehovát, és ő a legfontosabb az életünkben, az azt bizonyítja, hogy őszinte az iránta érzett szeretetünk. Az előző cikkben négy területet vizsgáltunk meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan mutatja ki Jehova a szeretetét a gyermekei iránt. Most arról lesz szó, hogy mi hogyan fejezhetjük ki, hogy szeretjük őt, és hogyan mélyíthetjük el az iránta érzett szeretetünket.

 5. Mire indítson bennünket mindaz, amit Jehovától kapunk?

⁵ Biztosan nem veszed természetesnek, ha ajándékot kapsz valakitől. Minden bizonnyal kifejezed érte a háládat, és az értékelésed jeléül használod is, amit kaptál. Jakab tanítvány ezt írta: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, mert az égi világosság Atyjától jön alá, és őnála nincsen változás, nem fordul, mint az árnyék” (Jak 1:17). Jehova mindig megadja nekünk azt, amire szükségünk van ahhoz, hogy éljünk, és boldogok legyünk. Ez kétségkívül arra indít bennünket, hogy viszonozzuk a szeretetét.

 6. Hogyan részesülhettek Jehova áldásában az izraeliták?

⁶ Jehova évszázadokon át gondoskodott az izraelitákról, és gazdagon megáldotta őket fizikailag és szellemileg egyaránt (5Móz 4:7, 8). De Jehova elvárta, hogy engedelmeskedjenek a törvényeinek, például annak, hogy rendszeresen ajánlják fel neki a földjük „első érett termésének legjavát” (2Móz 23:19). Ezzel azt mutatták ki, hogy nem veszik természetesnek a szeretetét és az áldásait. (Olvassátok fel: 5Mózes 8:7–11.)

 7. Hogyan használhatjuk fel az értékeinket, hogy kifejezzük a Jehova iránti szeretetünket?

⁷ Mi a helyzet velünk? Bár nekünk nem kell szó szerinti áldozatokat bemutatnunk, az értékeink felajánlásával mi is kifejezhetjük a Jehova iránti szeretetünket (Péld 3:9). Például az adományainkkal hozzájárulhatunk a gyülekezeti kiadásokhoz, és támogathatjuk a világméretű prédikálómunkát. Függetlenül attól, hogy mennyit tudunk adni, ez jó módja annak, hogy kifejezzük a szeretetünket Jehova iránt (2Kor 8:12). Persze még más módokon is kimutathatjuk, hogy szeretjük őt.

8–9. Hogyan függ össze a Jehova ígéreteibe vetett bizalmunk az iránta érzett szeretetünkkel? Mondj példát!

⁸ Jézus azt tanította a követőinek, hogy ne aggodalmaskodjanak amiatt, hogy mit fognak enni, vagy mit fognak felvenni, hanem tegyék első helyre az életükben a Királyságot. Azt mondta, hogy égi Atyánk tudja, mire van szükségünk (Máté 6:31–33). Az, hogy mennyire bízunk ebben az ígéretben, megmutatja, hogy mennyire szeretjük Jehovát, mert a szeretet és a bizalom kéz a kézben jár. Nem szerethetünk valakit igazán, ha nem bízunk benne (Zsolt 143:8). Kérdezzük hát meg magunktól: „Azt mutatják a céljaim és az életmódom, hogy őszintén szeretem Jehovát? Bízom abban, hogy Jehova mindennap gondoskodik majd a szükségleteimről?”

⁹ Mike és a családja bízott Jehovában. Mike fiatalkorában nagyon szeretett volna külföldön szolgálni. Később megnősült, és két gyermeke is született, de a fiatalkori céljairól nem mondott le. Őt és a családját nagyon fellelkesítették azoknak a testvéreknek a tapasztalatai, akik olyan helyen szolgálnak, ahol nagy szükség van hírnökökre. A róluk szóló cikkek hatására úgy döntöttek, hogy egyszerűsítik az életüket. Eladták a házukat, és egy kisebb lakásba költöztek. Volt egy takarítócégük, és ezután kevesebb munkát vállaltak. Mike azt is megtanulta, hogyan vezesse a vállalkozást interneten keresztül. Ezeknek a változtatásoknak köszönhetően külföldre tudtak költözni. Nagyon élvezték a szolgálatot. Kétévi boldog szolgálat után Mike ezt mondta: „Tapasztaltuk, hogy mennyire igaz az, amit Jézus a Máté 6:33-ban mondott.”

10. Dávidhoz hasonlóan milyen hatással lehet ránk, ha elmélkedünk azon, amit Jehováról megtudunk?

¹⁰ Mintegy 3000 évvel ezelőtt Dávid királyra nagy hatással volt az égbolt szépsége. Ezt írta: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét; keze művéről ad hírt az égboltozat.” Az is megérintette, hogy mennyire bölcs Isten törvénye: „Jehova törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket. Jehova emlékeztetője megbízható, bölccsé teszi a tapasztalatlant.” Milyen hatással volt rá, hogy elmélkedett ezeken? Így folytatta: „Legyenek kedvesek előtted szám mondásai és szívem elmélkedése, ó, Jehova, Kősziklám és Megváltóm!” Ebből jól látszik, hogy Dávidot mély és meghitt kapcsolat fűzte Jehovához (Zsolt 19:1, 7, 14).

11. Hogyan használjuk fel a Jehovától jövő ismeretet, hogy kifejezzük iránta a szeretetünket? (Lásd a képet a cikk elején.)

¹¹ Jehova nagyon sok mindent feltár számunkra. Sok mindent megtudhatunk az alkotásairól, és a szándékának megvalósulásáról. A világban nagy hangsúlyt fektetnek a továbbtanulásra, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felsőoktatás hatására sokan elveszítik az Istenbe vetett hitüket, és az iránta érzett szeretetüket. Jehova azonban arra ösztönöz minket, hogy ne pusztán ismeretszerzésre törekedjünk, hanem arra is, hogy bölcsességet és értelmet szerezzünk. Azt szeretné, hogy tanuljuk meg alkalmazni, amit tőle tanulunk. Ez nemcsak a mi javunkat szolgálja, hanem másokét is (Péld 4:5–7). Neki „az az akarata, hogy mindenfajta ember megmentésben részesüljön, és az igazság pontos ismeretére jusson” (1Tim 2:4). Ezért úgy fejezhetjük ki a Jehova és az emberek iránti szeretetünket, ha szívvel-lélekkel hirdetjük a jó hírt, és segítünk másoknak megismerni, hogy mi Isten szándéka az emberiséggel. (Olvassátok fel: Zsoltárok 66:16, 17.)

12. Hogyan fejezte ki az értékelését egy fiatal testvérnő a Jehovától kapott szellemi gondoskodásért?

¹² Még a fiatalok is kifejezhetik az értékelésüket a Jehovától kapott szellemi gondoskodásért. Shannon 11 éves volt, a húga pedig 10, amikor a szüleikkel részt vettek az „Isteni önátadás” témájú kerületkongresszuson. Shannon elmesélte, hogy az egyik ülésszak alatt megkérték a fiatalokat, hogy üljenek át egy külön szektorba. Shannon is így tett, bár izgult egy kicsit. Nagyon meghatódott, amikor mindegyikük kapott ajándékba egy példányt a Fiatalok kérdései – Gyakorlatias válaszok című könyvből. Mit érzett ekkor Jehova iránt? Ezt mondja: „Abban a pillanatban tudatosodott bennem igazán, hogy Jehova valóságos, és hogy személy szerint engem is nagyon, nagyon szeret.” Shannon még ezt is hozzáfűzi: „Milyen jó, hogy ilyen csodálatos ajándékokat kapunk nagy Istenünktől, Jehovától!”

13–14. Hogyan mutathatjuk ki, hogy szeretjük Jehovát, amikor tanácsot kapunk?

¹³ A Biblia erre emlékeztet minket: „akit szeret Jehova, azt megfeddi, mint apa a fiát, akiben gyönyörűségét leli” (Péld 3:12). De hogyan fogadjuk a fegyelmezést? Pál apostol elismerte: „egyetlen fegyelmezés sem látszik pillanatnyilag örvendetesnek”. Ezzel nem akarta lekicsinyelni a fegyelmezés értékét, hiszen így folytatta: „ámde utólag békés gyümölcsöt, azaz igazságosságot terem azoknak, akik általa megedződtek” (Héb 12:11). Sose hagyjuk hát figyelmen kívül Jehova tanácsát, és ne sértődjünk meg, ha helyreigazít. Mivel szeretjük Jehovát, hallgatunk rá, és megtesszük, amit kér.

¹⁴ Malakiás napjaiban sok zsidó nem hallgatott Istenre. Félvállról vették a Jehovának bemutatott áldozatokat, bár jól tudták, hogy mit ír elő a törvény. Jehova ezért határozottan helyreigazította őket. (Olvassátok fel: Malakiás 1:12, 13.) A helyzet annyira komoly volt, hogy Jehova ezt mondta nekik: „rátok küldöm az átkot, és megátkozom áldásaitokat. Már meg is átkoztam, mivel nem szívlelitek meg [parancsolataimat]” (Mal 2:1, 2). Ez jól mutatja, hogy súlyos következményekkel jár, ha lekicsinyeljük vagy sorozatosan figyelmen kívül hagyjuk Jehova tanácsát.

15. Milyen elterjedt szemléletmódot kerüljünk?

¹⁵ Ebben az önző, énközpontú világban a legtöbb ember nem szereti, ha helyreigazítják vagy megmondják neki, hogy mit tegyen. Ha el is fogadják a tanácsot, azt keserű szájízzel teszik. A Biblia viszont arra inti a keresztényeket, hogy ne szabják magukat többé ehhez a világrendszerhez, hanem állapítsák meg, hogy mi Isten akarata, és aszerint is cselekedjenek (Róma 12:2). Jehova a szervezete által időszerű útmutatást ad az élet minden területére. Például emlékeztet bennünket arra, hogyan viselkedjünk a másik nem tagjaival, és mit vegyünk figyelembe a barátok és a kikapcsolódás megválasztásakor. Ha készségesen elfogadjuk és alkalmazzuk a tanácsait, azzal azt mutatjuk ki, hogy hálásak vagyunk a vezetéséért, és hogy szívből szeretjük őt (Ján 14:31; Róma 6:17).

16–17. a) Miért vizsgáljuk meg Jehova nézőpontját a döntéseink előtt? b) Mi mutatja, hogy az izraeliták nem szerették eléggé Jehovát, és nem bíztak benne?

¹⁶ A kisgyerekek ösztönösen a szüleikhez szaladnak, ha veszélyben érzik magukat. Ám ahogy nagyobbak lesznek, kezdenek önállósodni és saját döntéseket hozni. Ez a felnőtté válás része. De ha jó kapcsolatban vannak a szüleikkel, még később is ki fogják kérni a véleményüket és a tanácsukat a döntéseik előtt. Égi Atyánk, Jehova engedi, hogy saját magunk hozzuk meg a döntéseinket. De mivel őszintén bízunk benne, és szeretjük őt, a döntéseink előtt segítséget kérünk tőle, és megvizsgáljuk, hogy ő mit gondol. Ha Jehovára támaszkodunk, a szent szellemével segíteni fog nekünk abban, hogy helyesen tudjunk cselekedni (Fil 2:13).

¹⁷ Sámuel napjaiban a filiszteusok súlyos vereséget mértek az izraelitákra az egyik csatában. Mit tettek ebben a helyzetben az izraeliták, amikor nagy szükségük volt Isten segítségére és védelmére? Ezt mondták: „Hozzuk el magunkhoz Silóból Jehova szövetségének ládáját, hogy itt legyen közöttünk, és megmentsen bennünket ellenségeink kezéből.” Mi történt ezután? „Nagy öldöklés volt, úgyhogy harmincezer gyalogos esett el Izrael soraiból. Isten ládáját is zsákmányul ejtették” (1Sám 4:2–4, 10, 11). Az izraeliták valószínűleg azt gondolták, hogy ha magukkal viszik a szövetségládát, Jehova majd megvédi őket. De nem kérték ki a véleményét, hanem a saját fejük után mentek, és ennek katasztrofális következménye lett. (Olvassátok fel: Példabeszédek 14:12.)

18. Mit tanít a Biblia az Istenbe vetett bizalomról?

¹⁸ Az egyik zsoltáríró ezt jegyezte le: „Várj Istenre, mert magasztalom én még őt mint az én nagy megmentésemet. Ó, Istenem, kétségbeesett az én lelkem bensőmben. Ezért emlékezem rád” (Zsolt 42:5, 6). Milyen mélységesen szerette Jehovát! Téged is ilyen szeretet és bizalom fűz égi Atyádhoz? Ne feledd, hogy tovább növelheted a belé vetett bizalmadat, hiszen a Biblia erre ösztönöz: „Bízzál Jehovában teljes szívedből, és a magad értelmére ne támaszkodj. Minden utadban vedd figyelembe őt, és akkor ő fogja egyengetni ösvényeidet” (Péld 3:5, 6).

19. Hogyan szeretnéd kifejezni a Jehova iránti szeretetedet?

¹⁹ Jehova az irántunk mutatott szeretetével megtanította nekünk, hogyan tudjuk viszontszeretni őt. Sose felejtsük el, mennyire szeret minket. Mutassuk hát ki mi is, hogy egész szívünkkel, lelkünkkel, elménkkel és erőnkkel szeretjük őt (Márk 12:30).