Mutassunk ki mindenkor szeretetet és hitet!
„Aki a szeretetben marad, egységben marad Istennel.” „A győzelem pedig amely legyőzte a világot, a mi hitünk” (1János 4:16; 5:4).
1., 2. Milyen tulajdonságokat hangsúlyoznak kifejezetten az 1János 4:7–5:21 versei?
JEHOVA a szeretet megszemélyesítője, és akik szeretnének neki tetszeni, kötelesek kimutatni ezt az isteni tulajdonságot. János apostol ad magyarázatot erről ihletett első levelének utolsó részében.
2 Az igaz keresztényeknek azonkívül hitet is kell tanúsítaniuk. Csak ily módon győzedelmeskedhetnek e világ felett és így biztosíthatják maguknak Jehova kegyét. Amikor János levelének utolsó részét tanulmányozzuk, imádságos szellemben vegyük tekintetbe, mennyire fontos kimutatnunk a szeretetet és a hitet.
’Szeressük egymást’
3., 4. Milyen összefüggés van a szeretet kinyilvánítása és az Isten ismerete között?
3 János nagy hangsúlyt ad a szeretetnek. (Olvasd fel az 1János 4:7, 8 versét.) A keresztény ’szeretettek’-et arra buzdítja, hogy ’szeressék továbbra is egymást, mert a szeretet Istentől van’, Jehova annak Forrása. „Aki szeret, az Istentől született [mint szellemtől nemzett egyén] és megismeri Istent”, mivel tisztában van Jehova tulajdonságaival és szándékával, és azzal is, ahogyan kimutatja a szeretetét. Ma Istennek ezt az „ismeretét” Krisztus „más juhainak” „nagy sokasága” is megszerezte.
4 Istent ismerni annyit jelent, hogy valóban értékeljük tulajdonságait, teljességgel szeretjük őt, és ragaszkodunk hozzá mint szuverén Urunkhoz. Aki viszont „nem szeret, az nem ismeri Istent”. Akik nem nyilvánítanak ki keresztényi szeretetet, „nem ismerik Istent, mert az Isten szeretet”. Igen, a szeretet Jehova legfőbb tulajdonsága, amely Isten szellemi és anyagi gondoskodásában egyaránt megnyilvánul az emberiség iránt.
5. Mi a legfőbb bizonyítéka annak, hogy „az Isten szeretet”?
5 Ezután következik annak a megemlítése, ami leginkább bizonyítja, hogy „Isten szeretet”. (Olvasd fel az 1János 4:9, 10 versét.) János így nyilatkozik: „Az Isten szeretete irántunk [halált érdemlő bűnösök iránt] abban nyilvánult meg, hogy Isten az egyetlen-nemzett Fiát elküldte a világba, hogy életet nyerjünk általa.” Jézus Jehova „egyetlen-nemzett Fia” abban az értelemben, hogy ő volt Isten egyedüli közvetlen teremtménye. (János 1:1–3, 14; Kolossé 1:13–16.) Jézus oly módon ’küldetett el a világba’, hogy emberré lett, nyilvánosan elvégezte szolgálatát, és azután áldozati halált halt. (János 11:27; 12:46.) Az a tény, hogy ’általa nyerhetünk örök életet’ akár a mennyben, akár a földön, megköveteli, hogy higgyünk váltságáldozatának érdemében.
6. Mit tett Isten már akkor, amikor még bűnösök voltunk és nem szerettük őt?
6 Mi még bűnösök voltunk, akik nem szerettük Istent, amikor ő már „szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért”. Krisztus áldozata lehetővé tette számunkra, hogy visszaálljon az Istennel való helyes és igazi kapcsolatunk. (Róma 3:24, 25; Zsidók 2:17.) Vajon értékeled-e a mennyei Atyánk részéről megnyilvánuló ki nem érdemelt szeretetnek ezt a legnagyobb megnyilvánulását?
7. a) Mivel nem mondhatjuk, hogy azért szeretjük Istent, mivel láttuk őt, mégis, hogyan mutathatjuk meg, hogy igenis szeretjük őt? b) Mit bizonyít a testvéri szeretetünk kinyilvánítása?
7 Isten irántunk megnyilvánuló szeretete kihatással kell hogy legyen mások iránti magatartásunkra. (Olvasd fel az 1János 4:11–13 versét.) Mivel ő már akkor szeretett minket, amikor még bűnösök voltunk, „nekünk is kötelességünk szeretni egymást”. Az emberek közül „Istent soha senki nem látta”. Ezért nem mondhatjuk, hogy azért szeretjük Jehovát, mert láttuk őt. (2Mózes 33:20; János 1:18; 4:24.) Ha szeretetet nyilvánítunk ki, azzal megmutatjuk, hogy szeretjük ennek a tulajdonságnak a Forrását. Testvéri szeretetünk azt bizonyítja, hogy „Isten bennünk marad és az ő szeretete tökéletessé lesz bennünk”, vagyis eléri bennünk a teljes kifejezését. És mi tudjuk, hogy „egységben maradunk” Jehovával, „mert az ő szelleméből adott nekünk”. Amikor kinyilvánítjuk a testvéri szeretetet, ezzel azt bizonyítjuk, hogy Jehova szelleme működik bennünk, mert a szeretet a szellem egyik gyümölcse. (Galata 5:22, 23.) Ez megmutatja, hogy ismerjük Istent és az ő elismerésének örvendünk.
8. Milyen további bizonyítéka van annak, hogy „egységben vagyunk Istennel”?
8 További bizonyítéka is van annak, hogy mi „egységben vagyunk Istennel”. (Olvasd fel az 1János 4:14–16a versét.) Mivel ’látta’, hogy mit tett Jézus a földön, és hogyan szenvedett az emberiségért, János ’tanúskodhatott arról, hogy az Atya a világ Megmentőjéül küldte el a Fiát’. (János 4:42; 12:47.) Azonkívül ’Isten egységben marad velünk és mi egységben maradunk vele’, ha szívből megvalljuk, hogy Jézus Krisztus az ő Fia. Ez azt követeli meg tőlünk, hogy higgyük, és nyilvánosan bizonyságot tegyünk arról, hogy Jézus az Isten Fia. (János 3:36; Róma 10:10). Ha bizalommal vagyunk ’az Isten szeretete iránt a mi esetünkben’, az további bizonyítéka annak, hogy vagy a felkent maradékhoz, vagy a „más juhok”-hoz tartozva egységben vagyunk Jehovával.
9. a) Milyen értelemben lehet „tökéletessé” az Isten iránti szeretet, és milyen kihatással lesz ez a másokkal való kapcsolatunkra? b) Mit segít elő a „tökéletes” szeretet?
9 János ezután megmutatja, hogy a szeretet ’tökéletessé lehet bennünk’. (Olvasd fel az 1János 4:16b, 17 versét.) Arra emlékeztet minket, hogy „Isten szeretet”. Mivel ’megmaradunk a szeretetben’, kimutatjuk Jehova szellemének ezt a gyümölcsét, ’egységben maradunk Istennel’. Ha Jehova szeretete ’tökéletessé lett bennünk’, mivel elértük annak iránta megnyilvánuló teljességét, szeretni fogjuk hittestvéreinket. (Vö. 12. vers.) A „tökéletes” szeretet elősegíti a ’beszéd nyíltságát’ Isten iránt az imában most és „az ítélet napján”, amely Krisztus jelenlétével kapcsolatos. Akik ilyen szeretetet mutatnak ki, azoknak nincs okuk a félelemre: számukra Isten ítélete nem elmarasztaló ítéletet jelent. Ha szeretetet nyilvánítunk ki, akkor ebben a tekintetben „olyanok vagyunk, mint ő [Jézus] ebben a világban”. Igen, ebben az istentől elidegenedett emberiség világában mi Isten kegyét élvezzük.
10. Mit nem tapasztalnak azok, akikben „tökéletessé” lett a szeretet?
10 Azok, akikben ’tökéletessé’ lett a szeretet, nem éreznek félelmet az imában. (Olvasd fel az 1János 4:18, 19 versét.) „A félelem visszatart” attól, hogy szabadon közeledjünk Jehovához. Ha tehát ilyen félelmet tapasztalunk, ’nem lettünk tökéletesek a szeretetben’. Ha viszont „tökéletesek lettünk a szeretetben”, ez a tulajdonság betölti a szívünket és arra ösztönöz, hogy az isteni akaratot teljesítsük, és arra indít, hogy mennyei Atyánk közelségében maradjunk az imában. Biztosan jó okunk van arra, hogy szeressük Jehovát és imádkozzunk hozzá, mert ahogy János mondja: ’Szeretjük, mert ő előbb szeretett minket.’
11. Miért ésszerű, ha engedelmeskedünk a következő parancsnak: „Aki szereti Istent, az szeresse a testvérét is!”?
11 Természetesen, nem elég csupán mondani, hogy szeretjük Istent. (Olvasd fel az 1János 4:20, 21 versét.) Aki azt mondja: „Szeretem Istent”, és közben gyűlöli a szellemi testvérét, „az hazug”. Mivel látjuk a testvérünket és megfigyeljük istenfélő jellemvonásait, szeretetet tanúsítani iránta könnyebb, mint egy láthatatlan Istent szeretni. Természetes, hogy „aki nem szereti a testvérét, akit lát, az nem szeretheti Istent, akit nem lát”. Ezért ésszerű, hogy engedelmeskedjünk ennek a „parancsolatnak”: „Aki szereti Istent, az szeresse a testvérét is.”
Ki az, aki legyőzi a világot?
12. Mivel szeretjük Istent, milyen egyéb szeretetet is várnak el tőlünk?
12 János ezután megmutatja, mit jelent valójában Istent szeretni. (Olvasd fel az 1János 5:1–5 versét.) Az apostol először kiemeli, hogy „aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus” (a Messiás, vagyis Jehova Felkentje), „az Istentől született” vagy Jehova által szellemtől nemzett. Azonkívül, aki szereti a Szülőt, Jehovát, „szereti azt is, aki attól született”. Igen, Isten minden felkent gyermeke szereti őt, és elvárható az ilyenektől, hogy egymást is szeretik. De ez a testvéri szeretet a földi reménységet valló „más juhok” „nagy sokaságára” is jellemző. (János 10:16; Jelenések 7:9.)
13. a) Miért nem „nehezek” vagy „terhesek” számunkra Isten parancsolatai? b) Hogyan tudjuk ’legyőzni a világot’?
13 ’Abból ismerjük meg, hogy szeretjük az Isten gyermekeit, ha szeretjük Istent és megtartjuk a parancsolatait.’ Valójában ’az jelenti az Isten szeretetét, hogy megtartjuk az ő parancsolatait’. Mivel szeretjük Istent és az igazságosságát, örömmel tartjuk meg az ő parancsolatait. János azt mondja, hogy azok nem „nehezek” vagy „terhesek” számunkra, „mivel mindaz, ami Istentől született, legyőzi a világot”. Itt a „mindaz” az Istentől kapott erőre utalhat, amellyel ’legyőzzük a világot’ vagy győzedelmeskedünk az igazságtalan emberi társadalom felett, amely arra kísért minket, hogy megszegjük Jehova parancsolatait. (János 16:33.) „A győzelem pedig, amely legyőzte a világot”. . .az Istenbe, az ő Szavába, és az ő Fiába vetett „hitünk”. Ha „hisszük, hogy Jézus az Isten Fia”, ’legyőzzük a világot’ azáltal, hogy elutasítjuk a helytelen gondolkodást és az erkölcstelen cselekvési módot, és megtartjuk Isten parancsolatait.
14. a) Hogyan jött el Jézus „vízzel”? b) Hogyan mutatta meg Krisztus „vér által”, hogy ő az Isten Fia? c) Hogyan ’tanúskodott’ a szent szellem Jézus Krisztus mellett?
14 Mivel a Jézusban való hit nagyon fontos ahhoz, hogy ’legyőzzük a világot’, János „három tanúbizonyságot” említ meg, akik Krisztus mellett tanúskodnak. (Olvasd fel az 1János 5:6–8 versét.) János először azt mondja, hogy Jézus „vízzel jött”. Amikor Jézus vízben alámerítkezett, hogy így jelképezze Istennek végzett önátadását, Jehova kijelentette: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik” (Máté 3:17). Krisztus a „vérrel” is Isten Fiának bizonyult, amelyet váltságáldozati halálakor ontott ki. (1Timótheus 2:5, 6.) Azonkívül, János azt mondja, hogy „a [szent] szellem tanúskodik erről, mert a szellem az igazság”. A szellem, amely Jézusra leszállt az alámerítkezésekor, Isten Fiának bizonyította őt. (Máté 3:16; János 1:29–34.) Jehova szelleme tette Jézust képessé arra, hogy elvégezze küldetését és hatalmas tetteket vigyen véghez. (János 10:37, 38; Cselekedetek 10:38.) Isten a szelleme által idézte elő a szokatlan sötétséget, a földrengést, és a templom kárpitjának kettéhasadását, amikor Jézus meghalt, és Istennek ugyanaz a szelleme támasztotta fel Jézust. (Máté 27:45–54.)
15. Melyik az a „három” dolog, amely Jézus mellett „tanúskodik”?
15 Tehát „hárman tanúskodnak” arról a tényről; hogy Jézus az Isten Fia. Ezek: 1. a szent szellem, 2. Jézus alámerítkezésének vize és az, amit jelképez (tudniillik Jehovának végzett önátadását), és 3. a vér, amelyet kiontott váltságul a halála alkalmával. Ez a három „egyetértésben van”, amikor azt bizonyítja, hogy Jézus az Isten Fia, akiben igaz hitet kell tanúsítanunk, ha örök életet akarunk nyerni. (Vö. 5Mózes 19:15.)
Isten tanúskodása
16. Hogyan tett bizonyságot Jehova Jézussal kapcsolatban?
16 De maga Isten is tanúskodik a Fia mellett. (Olvasd fel az 1János 5:9–12 versét.) „Ha elfogadjuk [mint megbízhatót] a [tökéletlen] emberek tanúskodását [amit általában elfogadunk a beszélgetéseink során és a bíróságon is], úgy az Isten tanúskodása nagyobb” (János 8:17, 18). Mivel ’Isten nem hazudhat’, magától értetődő bizalommal lehetünk ’a tanúskodás iránt, amelyet Fiával kapcsolatban végez’. Jehova pedig azt mondta, hogy Jézus Krisztus az ő Fia. (Titus 1:2; Máté 3:17; 17:5.) Azonkívül, Isten volt a „három tanúbizonyság” mögött, vagyis az ő szent szelleme, Jézus alámerítésének vize, és Krisztus kiontott vére mögött.
17. Mi a megmentés egyedüli lehetséges útja?
17 „Aki hisz Isten Fiában, saját esetében [vagy „önmagában”] megvan a tanúskodás”, mert minden bizonyíték amellett szól, és meggyőzi őt arról, hogy Jézus az Isten Fia. De „aki nem hisz Istenben” az Fiát illetően, mint megbízható tanúban, az hazuggá teszi Jehovát. Természetesen a tanúskodás summája az, hogy „Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet az ő Fiában van”. Csak a Jézusba, mint Isten Fiába vetett hit teszi lehetővé az örök életre történő megmentést. (János 11:25, 26; 14:6; 17:1–3.) Ezért tehát „akié a Fiú”, vagyis aki hisz őbenne, azé az örök élet ki nem érdemelt ajándéka. (János 20:31.) De „ez az élet” egyetlen olyan egyénnél sincs meg, aki nem hisz Jézusban, mint Isten Fiában.
Az ima hatása
18. Miért írta „ezeket” János?
18 János ezután rátér levelének legfőbb céljára, és az imáról beszél. (Olvasd fel az 1János 5:13–15 versét.) Azért írta „ezeket”, hogy tudjuk, ’örök életünk van’. Ez a meggyőződésünk nekünk, akik az Isten Fiának „nevébe” vetettük a hitünket. (Vö. 1János 3:23.) A hitehagyottak pedig, akik nem a mi fajtánkból valók, nem képesek tönkretenni a hitünket. (1János 2:18, 19.)
19. a) Az 1János 5:14, 15 szerint, miféle „bizalommal” lehetünk Isten iránt? b) Melyek azok a dolgok, amelyekért joggal imádkozhatunk?
19 Mi „bizalommal” vagy „őszinteséggel” lehetünk Isten iránt abban a tudatban, hogy bármit kérünk tőle imában „az ő akarata szerint, meghallgat minket”. Jogosan imádkozunk olyasmiért, mint például Jehova nevének megszentelése, az ő szelleme, az isteni bölcsesség, és a gonosztól való megszabadulás. (Máté 6:9, 13; Lukács 11:13; Jakab 1:5–8.) És „mi tudjuk, hogy rendelkezünk a kért dolgokkal, mivel tőle kértük azokat”, az „ima Meghallgatójától”. (Zsoltárok 65:2 [65:3, Károli].)
20., 21. a) Melyik az „a bűn, amely nem von maga után halált”? b) Miért helytelen olyan „bűnnel” kapcsolatban imádkozni,”amely halált von maga után”?
20 János ezután az imáról és kétfajta bűnről beszél. (Olvasd fel az 1János 5:16, 17 versét.) ’A bűn, amely nem von halált maga után’, nem szándékos, és ezért nem helytelen azért imádkozni, hogy a bűnbánó vétkes bocsánatot nyerjen. (Cselekedetek 2:36–38; 3:19; Jakab 5:13–18.) Helytelen lenne azonban olyan „bűnnel” kapcsolatban imádkozni, „amely halált von maga után”, mivel az a szent szellem elleni szándékos bűn, amire lehetetlen a megbocsátás. (Máté 12:22–32; Zsidók 6:4–6; 10:26–31.) Az ilyen bűnösök a Gyehennába kerülnek, s „a második halálban” történő pusztulást kell elszenvedniük. (Jelenések 21:8; Máté 23:15.) Mivel tehát Jehova a legfőbb Bíró, mi nem akarjuk megkockáztatni az ő rosszallását azáltal, hogy bűnösért imádkozunk, amikor a bizonyíték amellett szól, hogy szándékos bűnben vétkes, „amely bűn halált von maga után”.
21 „Ha valaki [különösen, ha szellemtől felkent vén az illető] észreveszi, hogy a testvére olyan bűnt követ el, amely nem von halált [„második halált”] maga után, kérni fogja, és [Isten] életet ad [a bűnösnek]”, megmentve őt az örök pusztulástól. Természetesen, „minden igazságtalanság bűn”, vagyis az Isten igazságos irányadó mértéke tekintetében melléfogás, célt tévesztés. „Mégis van olyan bűn, amely nem von halált maga után”, mert a tökéletlenségünkből ered, megbánjuk, és Krisztus áldozata elfedezi azt a bűnt.
János levele főbb részeinek a kiemelése
22. Kinek „nincs hatalma” a lojális keresztény felett, és miért imádkozhat bizalommal az ilyen személy?
22 János ezután összegezi levelének alapvető részeit. (Olvasd fel az 1János 5:18–21 versét.) Mindaz, aki „Istentől született” mint szellemtől felkent keresztény, „nem gyakorol bűnt”. Jézus Krisztus, a szent szellem által „az Istentől Született” „őrködik felette, és a gonosz [Sátán] nem keríti hatalmába”. Az ilyen lojális felkent keresztény bizalommal imádkozhat a gonosztól való megszabadulásért, és „a hit széles pajzsával” képes elhárítani Sátán „tüzes nyilait”. (Máté 6:13; Efézus 6:16.)
23. Milyen módon van ’az egész világ a gonosz hatalmában’?
23 Mivel a felkentek biztosak abban, hogy ők Jehova szellemi fiai, elmondhatják: „Mi tudjuk, hogy Istentől származunk.” Az a tény, hogy ők hisznek Krisztusban és nem gyakorolják a bűnt, azt bizonyítja, hogy ők Isten gyermekei, akik felett Sátán nem képes „hatalmat gyakorolni”. „De az egész világ [vagyis az igazságtalan emberi társadalom] a gonosz [Sátán az Ördög] hatalmában van” (Efézus 2:1, 2; Jelenések 12:9). A világ enged Sátán gonosz befolyásának és elnyomásának s nem tesz erőfeszítést, hogy megszabaduljon tőle és az isteni akaratot cselekedje.
24. Milyen célból ’ruházott fel minket’ Jézus ’értelmi képességgel’?
24 Bizonyos hamis tanítók azt tartották, hogy Krisztus nem jött el testben. (2János 7.) De az ebben a levelében említett bizonyíték alapján János elmondhatta: „Mi tudjuk, hogy az Isten Fia eljött” (1János 1:1–4; 5:5–8.) Azonkívül, Jézus „felruházott minket értelmi képességgel, hogy megismerhessük az igazat”, vagyis Isten fokozatos ismeretére jussunk. (Máté 11:27.) Ezért „egységben vagyunk az igazzal [Jehova Istennel] a Fia, Jézus Krisztus által”. (Vö. János 17:20, 21.)
25. Mint keresztények, hogyan alkalmazhatjuk az 1János 5:21. versében olvasható tanácsot?
25 Azok, akik egységben vannak az igaz Istennel, Jehovával, akár a felkent maradékhoz, akár a „más juhokhoz” tartozzanak is, azon igyekeznek, hogy minden módon elnyerjék a tetszését. De már az első században is – akárcsak napjainkban – megvoltak a kísértések, hogy valaki bálványimádásba keveredjék. Ezért János nagyon is helyesen, a következő atyai tanáccsal fejezi be a levelét: „Kisgyermekeim! Őrizkedjetek a bálványoktól!” Mint keresztények, mi nem hajolunk meg képek előtt. (2Mózes 20:4–6.) Azt is tudjuk, hogy helytelen lenne önmagunkat, a kedvteléseinket, vagy bármi mást Isten helyébe tenni. (2Timótheus 3:1, 2, 4.) A neki tett önátadásunk kizárja, hogy a politikai „vadállatot” vagy annak „képmását” imádjuk. (Jelenések 13:14–18; 14:9–12.) Ha azzal a kilátással élünk, hogy elnyerjük mennyei Atyánk tetszését és megkapjuk tőle az örök élet ajándékát, legyünk eltökéltek abban az elhatározásunkban, hogy kerülünk mindennemű bálványimádást, és sohasem engedjük meg, hogy az tönkretegye Jehovával való, Jézus Krisztus által létrejött értékes kapcsolatunkat.
Maradandó segítség a számunkra
26. Melyek a János első levelének legfőbb vonásai?
26 János első ihletett levele segített az első keresztényeknek abban, hogy elkerüljék a bálványimádást. Képessé tette őket arra, hogy szembe szálljanak a hitehagyott egyének hazugságaival, és ma is hasonló célokat szolgál. Például, bebizonyítja, hogy Jézus Krisztus emberként élt és „áldozati halált” halt a bűnökért. A levél azonosítja „az antikrisztust” és különbséget tesz az Isten gyermekei és az Ördög gyermekei között. Megmutatja, hogyan lehet megvizsgálni az „ihletett kijelentéseket” abból a célból, hogy megtudjuk, vajon Jehovától erednek-e. Azonkívül, János szavai meggyőznek arról, hogy „Isten szeretet”, hogy az igaz hit legyőzi a világot, és hogy Jehova meghallgatja lojális tanúinak az imáit.
27. Milyen módon segíthet nekünk János ihletett első levele?
27 A világi kísértésekkel szemben, milyen bölcs dolog mindig János figyelmeztetésére gondolni, hogy ne szeressük a világot! Ha személyes nézetkülönbségek megnehezítik némely hívőtársainkkal való kapcsolatainkat, az apostol szavai eszünkbe juttathatják, hogy csak úgy bizonyulhatunk Istent szerető egyéneknek, ha testvéri szeretetet tanúsítunk. Isteni segítséggel és János tanácsának követésével elkerülhetjük a bűn gyakorlását, és megőrizhetjük a hitet, amely legyőzi a világot. Mutassuk hát ki az ihletett levél iránti hálánkat azzal, hogy továbbra is az isteni világosságban járunk; éljünk ezután is úgy, mint Isten gyermekei, és mutassunk ki mindenkor szeretetet és hitet mennyei Atyánk, Jehova dicsőségére!
Hogyan válaszolnál rá?
◻ Ha szeretjük Jehovát, milyen hatással legyen ez a szeretet a hívőtársainkkal való kapcsolatunkra?
◻ Hogyan tudjuk ’legyőzni a világot’?
◻ Melyik az a ’három’ dolog, amely Jézus mellett ’tanúskodik’?
◻ Milyen „bizalommal” lehetünk az ima tekintetében?
◻ Milyen módon segíthet nekünk a János első levele?
[Bekeretezett rész a 23. oldalon]
Mivel Jehova már akkor szeretett minket, amikor még bűnösök voltunk, ’nekünk kötelességünk szeretni egymást’
[Bekeretezett rész a 26. oldalon]
Az Istenbe, az ő Szavába, és az ő egyetlen-nemzett Fiába vetett hitünk képessé tesz minket arra, hogy ’legyőzzük a világot’