Járjunk Istennel ezekben a vészterhes időkben!
„Énók szüntelen az igaz Istennel járt. Aztán nem volt többé, mert Isten elvitte őt” (1MÓZES 5:24)
1. Mi minden teszi vészterhessé korunkat?
VÉSZTERHES idők! Mennyire ráillenek ezek a szavak a messiási Királyság megszületése óta, azaz 1914 óta tapasztalható békétlen és erőszakkal teli évekre! Ebben az időszakban az emberiség ’az utolsó napjait’ éli. Az olyan csapások, mint az éhínségek, betegségek, földrengések és háborúk rettentően súlyosak (2Timóteusz 3:1; Jelenések 6:1–8). Jehova imádói sem mentesülnek a gondok alól. Valamilyen mértékben mindannyiunknak szembe kell néznünk a korunkra jellemző nehézségekkel és bizonytalansággal. Az életet igencsak megnehezíti a gazdasági nyomás, a politikai nyugtalanság, a bűnözés és a betegségek, hogy csak néhány dolgot említsünk.
2. Milyen nehézségekkel néznek szembe Jehova szolgái?
2 Ráadásul Jehova számos szolgája egyre-másra szenved el heves üldözést, minthogy Sátán szüntelenül háborút visel azok ellen, „akik megtartják az Isten parancsolatait, és akik ragaszkodnak a Jézus melletti tanúskodás munkájához” (Jelenések 12:17). És bár nem mindannyiunkat ér közvetlen üldözés, az igaz keresztényeknek mégis egytől egyig harcolniuk kell Sátán, az Ördög ellen, és az ellen a szellem ellen, melyet az emberek között szít (Efézus 2:2; 6:12). Állandóan őrködnünk kell, nehogy hatással legyen ránk ez a szellem, mivel jelen van a munkahelyünkön, az iskolában és mindenhol, ahol olyanokkal vagyunk együtt, akik nem akarnak részt venni a tiszta imádatban.
Istennel járjunk, ne a nemzetekkel!
3—4. Miben különböznek a keresztények a világtól?
3 Az első századi keresztények szintén kemény harcot vívtak e világ szelleme ellen, és emiatt teljesen mások voltak, mint a keresztény gyülekezeten kívül állók. Pál a következőképpen érzékeltette a különbséget: „Azt mondom tehát, és emellett tanúskodom az Úrban, hogy többé ne járjatok úgy, ahogy a nemzetek is járnak elméjük haszontalanságában, miközben a bennük levő tudatlanság miatt, szívük érzéketlensége miatt elmebelileg sötétségben vannak, és el vannak idegenedve az Isten szerinti élettől. Minden erkölcsi érzéket elveszítve, gátlástalan viselkedésre adták magukat, hogy mindenféle tisztátalanságot cselekedjenek kapzsisággal” (Efézus 4:17–19).
4 Mennyire sokatmondóan írják le ezek a szavak a világ mélységes szellemi és erkölcsi sötétségét, akár Pál napjait, akár a mi időnket vesszük! A mai keresztények az első századi társaikhoz hasonlóan ’nem járnak úgy, ahogy a nemzetek’. Ellenkezőleg. Annak a csodálatos kiváltságnak örvendenek, hogy Istennel járhatnak. Néhányan persze feltehetik a kérdést, hogy ésszerű-e azt feltételezni, hogy egyszerű, tökéletlen emberek Jehovával járhatnak. A Biblia szerint azonban erre igen a válasz. Mi több, Jehova el is várja tőlünk, hogy vele járjunk. Az időszámításunk előtti nyolcadik században Mikeás próféta a következő ihletett szavakat jegyezte le: „nem azt kívánja meg tőled Jehova, hogy igazságosságot gyakorolj, szeresd a kedvességet, és szerényen járj Isteneddel?” (Mikeás 6:8).
Hogyan és miért járjunk Istennel?
5. Hogyan járhat egy tökéletlen ember Istennel?
5 Hogyan járhatunk a mindenható, láthatatlan Istennel? Nyilván nem úgy, ahogy más emberekkel megyünk együtt. A Bibliában a „jár” kifejezés egy bizonyos cselekvésmód követését is jelentheti. Ezt elménkben tartva megértjük, hogy ha Istennel járunk, akkor az általa meghatározott és neki tetsző életutat követjük. Ez megkülönböztet minket a körülöttünk lévő emberek többségétől. Ám ez az egyetlen helyes út a keresztények számára. Miért? Számos okból.
6—7. Miért az a legjobb életút, ha Istennel járunk?
6 Először is, Jehova a Teremtőnk, az életünk Forrása, és ő gondoskodik mindenről, amire szükség van a létfenntartásunkhoz (Jelenések 4:11). Tehát csakis neki van joga megmondani, hogyan járjunk. Ezenkívül nincs hasznosabb életút annál, mint hogy Istennel járunk. Jehova gondoskodott róla, hogy a vele járók bűnei bocsánatot nyerhessenek, és az örök élet biztos reménységét is felkínálja nekik. Szeretetteljes égi Atyánk bölcs tanácsokat is ad, amelyek segíthetnek, hogy már most sikeres legyen az életük, noha tökéletlenek, és a Sátán hatalmában lévő világban élnek (János 3:16; 2Timóteusz 3:15, 16; 1János 1:8; 2:25; 5:19). Továbbá azért járunk Istennel, mert az ebben mutatott készségünk előmozdítja a békét és az egységet a gyülekezetben (Kolosszé 3:15, 16).
7 Végül, ami a legfontosabb: ha Istennel járunk, kimutatjuk, hol állunk az Éden kertjében felmerült, nagy horderejű vitakérdésben, a szuverenitás vitakérdésében (1Mózes 3:1–6). Az életünkkel kimutatjuk, hogy egyértelműen Jehova oldalán foglalunk állást, és félelem nélkül hirdetjük, hogy egyedül ő a jogos Szuverén (Zsoltárok 83:18). Így összhangban cselekszünk azzal az imánkkal, hogy szenteltessék meg Isten neve, és legyen meg az akarata (Máté 6:9, 10). Mennyire bölcsek azok, akik Istennel járnak! Biztosak lehetnek benne, hogy helyes irányba tartanak, mivel Jehova ’bölcs egyedül’. Ő sohasem hibázik (Róma 16:27).
8. Miben hasonlított Énók és Noé ideje a mi időnkhöz?
8 Hogyan élhet valaki keresztényi életet ilyen vészterhes időkben, amikor a legtöbb ember nem akarja Jehovát szolgálni? Választ kapunk erre, ha megvizsgáljuk hajdanán élt hűséges emberek példáját, akik fölöttébb próbateljes időkben is megőrizték feddhetetlenségüket. Kettő közülük Énók és Noé. Mindketten a miénkhez hasonló időszakban éltek. A gonoszság rendkívüli volt. Noé napjaiban a föld megtelt erőszakossággal és erkölcstelenséggel. Énók és Noé azonban ellenálltak az akkori világ szellemének, és Jehovával jártak. Mi tette őket erre képessé? Fényt derítünk rá azzal, hogy ebben a cikkben Énók példáját vesszük nagyító alá, a következőben pedig Noéról lesz szó.
Énók vészterhes időkben járt Istennel
9. Mit tudunk Énókról?
9 Énók az első, akit a Szentírás úgy jellemez, hogy Istennel járt. A Biblia ezt írja: „Miután Metusélahot nemzette, Énók továbbra is az igaz Istennel járt” (1Mózes 5:22). Miután Énók élettartamáról olvasunk — amely hosszú volt a mi életidőnkhöz képest, ám rövid az akkori mércével mérve —, így folytatódik a róla szóló beszámoló: „Énók szüntelen az igaz Istennel járt. Aztán nem volt többé, mert Isten elvitte őt” (1Mózes 5:24). Nyilvánvaló, hogy Jehova átvitte őt az élők földjéről a halálalvásba, mielőtt az ellenségei kezébe került volna (Héberek 11:5, 13). Ezeken a rövid verseken kívül kevés utalást találunk a Bibliában Énókra. Abból viszont, amit tudunk róla, és egyéb utalások alapján jó okkal jelenthetjük ki, hogy Énók napjai vészterhes idők voltak.
10—11. a) Hogyan aljasodtak le az emberek Ádám és Éva lázadása után? b) Milyen prófétai üzenetet prédikált Énók, és nagy valószínűséggel hogyan fogadták szavait?
10 Vegyük például azt, hogy milyen gyorsan lealjasodott az emberi faj Ádám bűne után. A Biblia kijelenti, hogy Ádám elsőszülött fia, Káin az első gyilkossá vált, amikor végzett öccsével, Ábellel (1Mózes 4:8–10). Ábel erőszakos halála után Ádámnak és Évának született egy másik fia, Sét. Ezt olvassuk róla: „Sét is nemzett egy fiút, akit Énósnak nevezett el. Abban az időben kezdték hívni Jehova nevét” (1Mózes 4:25, 26). Sajnos Jehova nevét hitehagyott módon ’hívták’.a Jó néhány évvel Énós születése után Káin egyik leszármazottja, Lámek egy dalt írt két feleségének, melyben közhírré tette, hogy megölt egy fiatal férfit, mert az megsebezte őt. Erre is figyelmeztetett: „Ha hétszeres a bosszú Káinért, akkor hetvenhétszeres Lámekért” (1Mózes 4:10, 19, 23, 24).
11 Az eddig dióhéjban összefoglaltak jelzik, hogy a romlottság, melyet Sátán indított el az Éden kertjében, hamar a gonoszság elterjedéséhez vezetett Ádám leszármazottai között. Ilyen világban volt Énók Jehova prófétája, és erőteljes, ihletett szavai még napjainkban is visszacsengenek. Júdás elmondja, hogy Énók így prófétált: „Íme! Jehova eljött az ő szentjeinek sokaságával, hogy ítéletet hajtson végre mindenkin, és rábizonyítsa minden istentelenre az istentelenül elkövetett minden istentelen tettét, és minden botrányos dolgot, amelyet az istentelen bűnösök szóltak ellene” (Júdás 14, 15). Ezek a szavak Armageddonkor fognak teljes egészében beteljesedni (Jelenések 16:14, 16). Mégis biztosak lehetünk benne, hogy Énók napjaiban is számos ’istentelen bűnös’ dühös lett Énók próféciájának hallatán. Milyen kedves volt Jehovától, hogy nem engedte prófétáját a karmaik közé kerülni!
Mi erősítette meg Énókot, hogy Istennel járjon?
12. Miben tért el Énók a kortársaitól?
12 Az Éden-kertben Ádám és Éva hallgatott Sátánra, és Ádám fellázadt Jehova ellen (1Mózes 3:1–6). Fiuk, Ábel más utat választott, és ezzel elnyerte Jehova helyeslését (1Mózes 4:3, 4). Sajnálatos módon azonban Ádám leszármazottainak többsége nem olyan volt, mint Ábel, a több száz évvel később élt Énók viszont igen. Miben tért el Énók Ádám sok-sok többi leszármazottjától? Pál apostol válaszol erre a kérdésre, amikor ezt írja: „Hit által vitetett át Énók, hogy ne lásson halált, és nem találták meg sehol, mivel az Isten átvitte őt; átvitetése előtt ugyanis megvolt a tanúsága arról, hogy kedvére van az Istennek” (Héberek 11:5). Énók a keresztény kor előtti ’tanúk nagy fellegéhez’ tartozott, akik kiváló példát mutattak a hitben (Héberek 12:1). A hite tette Énókot képessé arra, hogy kitartson a helyes cselekedetekben egész életében, több mint 300 évig, vagyis több mint háromszor annyi ideig, mint amennyit a legtöbbünk ma megér.
13. Milyen hite volt Énóknak?
13 Pál így jellemezte Énók és más tanúk hitét: „A hit a remélt dolgok biztosítékon alapuló várása, a nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása” (Héberek 11:1). Igen, a hit biztosítékokon alapuló, rendületlen várakozás, hogy a remélt dolgok meg fognak valósulni. Annyira égő ez a várakozás, hogy hatással van arra, mit tartunk a legfontosabbnak az életünkben. Az effajta hit tette képessé Énókot arra, hogy Istennel járjon, noha a körülötte lévő világ nem ezt tette.
14. Miféle pontos ismereten alapulhatott Énók hite?
14 A valódi hit pontos ismeretre épül. Miről volt ismerete Énóknak? (Róma 10:14, 17; 1Timóteusz 2:4). Kétségtelenül tudott az édeni eseményekről. Valószínűleg arról is hallott, hogy milyen volt az élet az Éden-kertben, mely alighanem még létezett, csak el volt zárva az emberek elől (1Mózes 3:23, 24). Tudott Isten azon szándékáról, hogy Ádám utódainak be kellett volna tölteniük a földet, és az egész bolygót olyanná kellett volna alakítaniuk, mint amilyen az eredeti Paradicsom volt (1Mózes 1:28). Sőt, Énók biztosan nagy becsben tartotta Jehova ígéretét, hogy egy Magot fog támasztani, aki összezúzza Sátán fejét, és jóváteszi a kárt, amelyet Sátán csalása okozott (1Mózes 3:15). Júdás könyvének tanúsága szerint Énók saját maga is prófétált arról ihletés alatt, hogy Sátán magva el lesz pusztítva. Minthogy Énóknak volt hite, tudjuk, hogy úgy imádta Jehovát, mint aki „megjutalmazója lesz azoknak, akik komoly igyekezettel keresik őt” (Héberek 11:6). Bár Énóknak nem volt annyi ismerete, mint nekünk, arra viszont elég volt, hogy szilárd hitet alapozzon meg benne. Ilyen hittel őrizte meg feddhetetlenségét a vészterhes időkben.
Utánozzuk Énók példáját!
15—16. Hogyan utánozhatjuk Énók életútját?
15 Mivel a mai vészterhes időkben Énókhoz hasonlóan szeretnénk Jehova kedvére tenni, követnünk kell Énók példáját. Pontos ismeretet kell szereznünk és elraktároznunk magunkban Jehováról és szándékáról. De ennél többre van szükség. Engednünk kell, hogy a pontos ismeret irányítsa lépteinket (Zsoltárok 119:101; 2Péter 1:19). Isten gondolkodásának kell vezetnie minket, és állandóan törekednünk kell rá, hogy minden gondolatunkkal és tettünkkel elnyerjük helyeslését.
16 Nincs feljegyzés róla, hogy Énók idejében ki más szolgálta Jehovát, de az egyértelmű, hogy vagy egyedül volt, vagy egy elenyésző kisebbséghez tartozott. Manapság mi is kisebbséget alkotunk a világban, ám ez nem szegi kedvünket. Jehova támogatni fog minket, bárki legyen is ellenünk (Róma 8:31). Énók bátran felhívta a figyelmet az istentelen emberek eljövendő pusztulására. Mi is bátran prédikáljuk „a királyságnak ezt a jó hírét” a gúnyolódás, ellenségeskedés és üldözés ellenére (Máté 24:14). Énók nem élt olyan sokáig, mint jó páran a kortársai közül. A reményét azonban nem abba a világba vetette, hanem valami nagyszerűbbre tekintett előre (Héberek 11:10, 35). Mi is Jehova szándékának a teljesedésére összpontosítunk, s ezért nem élünk teljesen a világgal (1Korintusz 7:31). Ehelyett elsődlegesen Jehova szolgálatában használjuk fel erőnket és mindenünket, amink van.
17. Milyen ismeretünk van, amilyen Énóknak nem volt, ennélfogva mit kell tennünk?
17 Énók hitte, hogy az Isten által ígért Mag színre lép a Jehova által jónak látott időben. Mintegy 2000 év telt el azóta, hogy a Mag, Jézus Krisztus, megjelent, váltságról gondoskodott, és megnyitotta számunkra és az Énókhoz hasonló ókori hűséges tanúk számára az örökké tartó élet felé vezető utat. A Mag most már Isten Királyságának trónra emelt Királya, és kivetette Sátánt az égből a földre, mi pedig tapasztaljuk, milyen vészterhes idők jöttek el ennek következtében (Jelenések 12:12). Igen, nekünk jóval nagyobb ismeretünk van, mint Énóknak. Legyen hát erős hitünk, mint neki. Befolyásolja minden tettünket az a meggyőződés, hogy Isten ígéretei valóra válnak. Énókhoz hasonlóan a vészterhes idők ellenére mi is járjunk Istennel.
[Lábjegyzet]
a Énós napjai előtt Jehova beszélt Ádámmal. Ábel elfogadható áldozatot ajánlott fel Jehovának. Mi több, Isten szólt Káinhoz, mielőtt az féltékeny dühében gyilkolt. Vagyis ’Jehova nevének hívása’ bizonyára újszerűen történt, és nem a tiszta imádat részeként.
Hogyan válaszolnál?
• Mit jelent Istennel járni?
• Miért az a legjobb életút, ha Istennel járunk?
• Mi tette képessé Énókot arra, hogy Istennel járjon, noha vészterhes időkben élt?
• Hogyan utánozhatjuk Énókot?
[Kép a 15. oldalon]
Énók hit által „szüntelen az igaz Istennel járt”
[Kép a 17. oldalon]
Szilárdan hisszük, hogy megvalósulnak Isten ígéretei
[Képek forrásának jelzése a 13. oldalon]
Asszony, jobbra a háttérben: FAO photo/B. Imevbore; összeomló épület: San Hong R-C Picture Company