„Féljétek Istent és adjatok neki dicsőséget!”

„Féljétek Istent és adjatok neki dicsőséget!” (JELENÉSEK 14:7).

 1. Kit kell félnünk, és mitől nem kell félnünk?

VAJON KIT KELL FÉLNÜNK? Biztosan nem a tűz színű sárkányt, Sátánt és démonhordáit! Krisztus Jézus ezeket kivetette az égből a Királyság 1914-ben történt megszületése után. De az Apokalipszis látomásai a következőkben feltárják a szervezetet, amelyet Sátán felhasznál itt a földön végső erőfeszítésében, hogy meghiúsítsa Isten szándékát. Ebben az ábrázolásban kiemelkedő helyet kap két kegyetlen vadállat és egy részeg prostituált — Nagy-Babilon. Vajon félnünk kell-e ezektől? Egyáltalán nem! Inkább Istent kell félnünk és az ő Krisztusát, akinek a Királysága Sátán romlott világát most a végső ítélete alá vonta (Példabeszédek 1:7; Máté 10:28; Jelenések 12:9–12).

Káromló vadállatok

 2. Milyen vadállat tűnik fel a nyolcadik látomásban, és mit ábrázol?

² Ahogy a Jelenések nyolcadik látomása feltárul, egy vadállat emelkedik ki az emberiség háborgó tengeréből. Hét feje és tíz szarva van, azokon tíz diadémmal, ami a Sátántól ráruházott uralkodói hatalmat jelenti. Jehovát káromolja, az ő szolgáit marcangolva, miként egy leopárd, egy medve, vagy egy oroszlán; ámde hatalma csak ideiglenes, mivel a sárkánytól, Sátántól ered, akihez nagyon hasonlít. Dániel próféta korábban vadállatokként ábrázolt leírásában földi politikai kormányzatokat, és maguk a kormányzatok is gyakran választanak a vadvilág teremtményei közül maguknak nemzeti jelképeket, mint például a brit oroszlánt és az amerikai sast (Dániel 8:5–8, 20–22). Nos, mi egy összetett vadállatot látunk, amely felöleli a bibliai történelem összes politikai hatalmát, amelyek oly gyakran nyomták el Isten igaz szolgáit a földön. Ezek közül kiemelkedő „fejek” voltak: Egyiptom, Asszíria, Babilon, Méd-Perzsia, Görögország, Róma, és utolsónak az angol—amerikai kettős világhatalom (Jelenések 13:1, 2; 12:3, 7–9).

 3. a) Hogyan kapott „kardcsapást” a vadállat egyik feje? b) Hogyan játszott vezető szerepet a kétszarvú vadállat az első vadállat képmásának elkészítésében? c) Mi az első vadállatnak a neve és nevének jelentése?

³ Az 1914—18-as világháború alatt, Nagy-Britannia mint hetedik világhatalom, olyan „kardcsapást” kapott, amely végzetes lehetett volna. De az Amerikai Egyesült Államok a segítségére sietett. Azóta Amerika és Britannia mint kettős világhatalom működött együtt, amit János a folytatásban úgy ír le mint kétszarvú vadállatot, amely egy megalapozott emberi társadalomból, „a földből” jön elő. Ez a kétszarvú vadállat vezető szerepet tölt be az első vadállat képmásának létrehozásában és abban, hogy életet lehelnek abba, ami azt ábrázolja, hogyan lett az angol—amerikai kettős világhatalom a Népszövetség, majd annak utóda, az Egyesült Nemzetek Szervezete fő támogatójává és életadójává. Az első vadállatnak számneve van: 666. A hatos szám tökéletlen szám — kevesebb, mint a bibliailag tökéletes hetes szám —, így a hatos a harmadik fokon a mai emberi uralkodók szánalmas tökéletlenségét sejteti. Jóllehet Jehova Tanúi tiszteleik a kormányzatot és példamutatóan engedelmeskednek az ország törvényeinek ott, ahol élnek, bátran megtagadják a „vadállat”-nak vagy képmásának az imádatát (Jelenések 13:3–18; Róma 13:1–7).

Istent félni — vajon miért?

 4. a) Kiket lehet látni, amint ott állnak az égi Sion hegyén, és kiket szemléltet a 24 vén Isten trónja előtt? b) Mi különbség van a felkentek által énekelt „új ének” és a nagy sokaság által énekelt „új ének” között?

⁴ Egyelőre elég volt azokból a vadállatokból! Felüdítő ellentétként a kilencedik látomás a Bárányra összpontosítja a figyelmet. Ő a Sion hegyén áll a 144 000-rel együtt, akiket zsengékként vásárol meg az emberiség közül. Bár közülük néhányan még itt szolgálnak a földön, szellemi értelemben mind a 144 000 ’Sion hegyéhez és . . . az égi Jeruzsálemhez közeledett’ (Zsidók 12:22). Helyesen látjuk hát a 24 vént az Isten trónja előtt, mivel azok ugyanazt a felkent csoportot szemléltetik más szempontból — mint már királyokként és papokként feltámasztott és beiktatott személyeket. A 144 000 „új éneket” énekel. Ez az ének abból az egyedülálló tapasztalatukból fakad, hogy a földről vásároltattak meg, hogy Királyság-örökösökké legyenek. A nagy sokaság is ’új éneket énekel Jehovának’, de ez annyiban különbözik az előbbitől, hogy ők a Királyság földi birodalmában való örökké tartó élet elnyerésének a kilátásával énekelnek (Jelenések 7:9; 14:1–5; Zsoltárok 96:1–10; Máté 25:31–34).

 5. a) Milyen hirt hirdet az ég közepében repülő angyal, és miért örökké tartó jó hír az? b) Milyen parancsot bocsát közre fennhangon az angyal, és miért olyan időszerű az?

⁵ A látomás most kibővül. János egy másik angyalt lát az ég közepében repülni. És micsoda örömteli hírt közöl! Örökké tartó jó hír az, mivel örök életet jelent mindazoknak a minden nemzetből és törzsből és népből és nyelvből való embereknek, akik az ítéletnek ebben az órájában engedelmeskednek Istennek. A János által leírt ijesztő állatokkal ellentétben, miért ne ezt a csodálatos Istent imádnák, sőt rajonganának érte? Ő az, aki az eget és a földet teremtette. Ő a Forrása mindennek, élőnek és élettelennek, ami létezik. Alapos oka van tehát az angyalnak, hogy harsogó hangon ezt parancsolja: „FÉLJÉTEK ISTENT ÉS ADJATOK NEKI DICSŐSÉGET!” Az angyal hangja mindenütt a földön hallható, és Jehova Tanúi az egész emberiségnek visszhangozzák egyre erősödő felhívását mintegy 200 nyelven (Jelenések 14:6, 7; Ésaiás 45:11, 12, 18).

Nagy-Babilon bukása

 6. Milyen meglepő hírt közöl egy másik angyal?

⁶ Újabb angyal jelenik meg. Bizony meglepő az üzenet, amit bejelent: „Leomlott! Leomlott a Nagy-Babilon, aki paráznasága haragjának borából itatott meg minden nemzetet!” (Jelenések 14:8). Kicsoda hát Nagy-Babilon, hogy képes nemzeteket elcsábítani és lerészegíteni?

 7. Mi Nagy-Babilon, és hogyan alakult ki?

⁷ Az ókori Babilon a hamis vallás kútfeje volt, amely az egész földön elterjedt, hogy démoni világhatalommá legyen, amely joggal viseli a „Nagy-Babilon” nevet. Idővel Róma kiemelkedő helyet kapott abban a vallási birodalomban, mert Róma alatt fejlődött ki a hitehagyott kereszténység. Róma továbbra is a babiloni vallás világközpontja. Ez világosan kitűnt 1986-ban abból, hogy a világ vallási vezetői válaszoltak a római pápa felhívására, és összegyűltek vele együtt Assisiban, Róma közelében, hogy imádkozzanak az Egyesült Nemzetek Szervezete által meghirdetett Nemzetközi Békeév alkalmából.

 8. a) Hogyan szenvedett el nagy bukást Nagy-Babilon, és mióta lett ez nyilvánvaló? b) Mi mutatja, hogy a vallási vezetők békéért mondott imái válasz nélkül maradtak?

⁸ Nagy-Babilon azonban hatalmas bukást szenvedett! Ez különösen nyilvánvaló 1919 óta a hamis vallás egyre sorvadó támogatásából világszerte. Az ateista kommunizmus ma a föld óriási területeit ellenőrzi. A mai ifjúságnak az evolúciót tanítják, amely ellentmond Isten Szavának. A protestáns Európában már kevesen járnak templomba, és az utazó pápának nagy küzdelmet kell vívnia azért, hogy összefogja katolikus birodalmát. A világ vallásaiban az istenek sokaságához mondott imák nyilvánvaló módon nem nyernek meghallgatást. Ruth L. Sivard erről tudósít: „Huszonkét háborút vívtak 1987-ben, többet, mint az írott történelem bármelyik korábbi évében. Ezekben a háborúkban a halottak száma eddig legkevesebb 2 200 000 — és ez a szám gyorsan növekszik.”a Mennyire hatástalannak bizonyultak tehát az Assisiban mondott imák! A pápa ennek ellenére az összejövetel 1987-es évfordulóját azzal tette emlékezetessé, hogy érmét nyomtatott, amelynek egyik oldalán a saját arcmása, a másik oldalon az ima-összejövetel jelképe látható. Folyton „azt mondják: ’Béke van, béke van!’, amikor nincs béke” (Jeremiás 6:14).

Babilon szajhasága leleplezve

 9. Milyen erkölcstelen viselkedés tette hírhedté Nagy-Babilon papságát?

⁹ A Jelenések 14:8 megmutatja, hogy Nagy-Babilon egy parázna nő. Papsága erkölcstelen tettei által vált hírhedté. Tv-evangélizátorai több száz millió dollárral kopasztották meg híveiket, s ugyanakkor kirívó erkölcstelenséget követtek el. A katolikus papság is alaposan kifogásolható, amint a pennsylvaniai Philadelphiában megjelenő The Beacon Journal 1988. január 3-i számában megjelent következő tudósítás megmutatja: „A katolikus papok által molesztált gyermekek százai szenvedtek súlyos érzelmi sérülést az Egyesült Államokban az elmúlt öt év alatt, jelentik ki a szülők, pszichológusok, rendőrtisztviselők, és az ügyekkel foglalkozó ügyészek.” A szexuális erkölcstelenség befeketítette Nagy-Babilon papsága számos tagjának jó hírnevét.

10. a) Mit jelent a Jelenések 18:3-ban Nagy-Babilon „paráznasága”? b) Ahogyan a Jelenések 18:24-ben megfigyelhető, miért terheli súlyos vérbűnben való bűnrészesség Nagy-Babilon papságát?

¹⁰ „Paráznasága haragjának bora” azonban különösképpen arra utal, hogy a hamis vallás körüludvarolja az uralkodókat, támogatja politikai kampányaikat és háborúikat, és arra kényszeríti az embereket, hogy a vadállat valamely nacionalista részét imádják. A politikusok gyakran találnak a vallásban hasznos partnerre céljaik elérésében, amint a Hitler és a Vatikán között 1933-ban megkötött konkordátumból, valamint az 1935—39-es spanyol polgárháborúból is látható. A második világháború alatt a katolikus, a protestáns, a buddhista, és más vallások papjai mindkét oldalon úgy viselkedtek, mintha megrészegedtek volna a háború nacionalista szenvedélyétől. Bűnrészesek a súlyos vérbűnben az 1914 óta háborúban meghalt katonák és polgári személyek tízmillióinak kiontott vére miatt. A papságot, amely támogatta a fasisztákat és a nácikat, Jehova Tanúival és másokkal kapcsolatban is vérbűn terheli, akiket a koncentrációs táborokban végeztek ki, vagy akik ott haltak meg (Jeremiás 2:34; Jelenések 18:3, 24).

11. a) Minek az imádatát tagadták meg a felkent keresztények és a nagy sokaság tagjai? b) Milyen nagyszerű kilátások szolgáltatnak okot arra, hogy féljük Istent és neki adjunk dicsőséget?

¹¹ Az elmúlt 74 év során lojális felkent keresztények a nagy sokaság egyre növekvő számú tagjaival, továbbra is FÉLIK ISTENT ÉS NEKI ADNAK DICSŐSÉGET. Kereken elutasítottuk, hogy a vadállat bármilyen nacionalista részét imádjuk. Megtagadtuk a vadállat képmásának — a Népszövetségnek és az ENSZ-nek — dicsőítését, mivel tisztában vagyunk azzal, hogy csak egyedül ’a mi Urunknak [Jehovának] és az ő Krisztusának királysága’ képes meghozni az igazi békét és biztonságot. Szilárd elhatározásunk, hogy megtartjuk „Isten parancsolatait és a Jézus hitét”. Ennek a kitartásnak megvan a jutalma! A felkent keresztények, akik „az Úrral egységben halnak meg”, boldognak számítanak, mert „amiket tettek, azok elkísérik őket”. Ami pedig a nagy sokaság bármely tagját illeti, aki üldözés alatt, betegség következtében vagy balesetben hal meg, az Istennel ápolt barátságuk biztosítja számukra a korai feltámadást az „új föld”-társadalomban. Ezek a nagyszerű kilátások erőteljes okot adnak arra, hogy FÉLJÜK ISTENT ÉS NEKI ADJUNK DICSŐSÉGET (Jelenések 11:15, 17; 12:10; 14:9–13; 21:1).

12. Milyen két aratásra kerül sor, és mikor?

¹² Ahogy az ítélet előrehalad, angyalok két aratásra szólítanak fel. Az első Arató egyértelműen Jézus, az 1914 óta Királyság-dicsőségben trónra emelt Király, mert ő fehér felhőn jön, korona van a fején, és „egy ember fiához hasonló”. Most, az Úr napján learatja a földet, először a felkent keresztények maradékát, azután a nagy sokaság millióit. (Vö. Máté 25:31–34; János 15:1, 5, 16.) Ezzel ellentétben a második aratás „a föld szőlőtökéjének” learatása, amelynek a termését belevetik „az Isten haragjának hatalmas borsajtójába”. Ez a Har-Magedonkor végrehajtott ítélet, amikor a gonosz, összekuszált emberi társadalmat gyökerestől kitépik és mérgező gyümölcsét péppé zúzzák. Jehova legyen dicsőítve azért, mert megtisztítja a földet ettől a mérgező szőlőtőkétől! (Jelenések 14:14–20; 16:14, 16).

Jehova . . . igazságos és igaz”

13. a) Milyen éneket énekelnek a tizedik látomásban a feltámasztott felkentek, és melyek az ének szavai? b) Hogyan jutnak világosan kifejezésre ebben a látomásban Isten igazságos ítéletei?

¹³ A Jelenések tizedik látomásában újra égi eseményeket láthatunk Isten trónja előtt. Mily örvendezés kíséri az ő jelenlétét! A feltámasztott felkentek — akik azért győztek, mert FÉLTÉK ISTENT ÉS NEKI ADTAK DICSŐSÉGET — ’Mózes énekét énekelik és a Bárányét’: „Nagyok és csodálatosak a te műveid, Jehova Isten, a Mindenható. Igazságosak és igazak a te utaid, örökkévalóság Királya. Ki ne félne valóban téged, Jehova, és ne dicsőítené nevedet, mivel egyedül te vagy lojális? Mert eljönnek az összes nemzetek és imádatot mutatnak be előtted, mivel nyilvánvalókká lettek igazságos végzéseid.” Isten ítéletei valóban igazságosak és igazak, amint ez a látomás oly világosan kifejezi! Az angyalok kiöntik Isten haragjának hét csészéjét, ami azt eredményezi, hogy az összes nemzetek egybegyűlnek Har-Magedonra, és „Nagy-Babilont megemlítették az Isten színe előtt”! Időszerű tehát a felhívás: FÉLJÉTEK ISTENT ÉS NEKI ADJATOK DICSŐSÉGET (Jelenések 15:1—16:21).

14. Milyen fontos szerepe van Nagy-Babilonnak a 11. és 12. látomásban, és miért van itt nagyon is az ideje annak, hogy az emberek ott hagyják azt?

¹⁴ A Jelenések ismételten megemlíti Nagy-Babilont. Újból kulcsszereplőként látjuk a 11. és 12. látomásban. „Sok vizen ül”, irányítja a népeket és megrészegíti azokat mérgező, hazug tantételeivel. Ő maga „a szentek vérétől” részeg, akiket az üldözésekben gyilkolt meg, és vérbűn terheli mindazok vonatkozásában is, „akiket lemészároltak a földön”, áruló háborús uszításai miatt. A nagy üzletekben való részvétele és az emberek pénzügyi kizsákmányolása nagy jogtalan gazdagságot biztosított számára. Leginkább azonban politikai flörtjei miatt neheztelhetünk rá, amelyekben odáig ment, hogy kiügyeskedte magának a kiemelkedő helyet és meglovagolta a béke és biztonság-vadállatot — az ENSZ-et. De éppen ennek a vadállatnak militarizált szarvai fogják letépni róla a ruhát és elpusztítani őt. Épp itt az ideje annak, hogy mindazok, akik FÉLIK ISTENT ÉS NEKI ADNAK DICSŐSÉGET, elhagyják a paráznát, mert „bűnei felhalmozódtak egészen az égig, és Isten megemlékezett az ő igazságtalan cselekedeteiről” (Jelenések 17:1—18:24).

15. Milyen dicsőítő énekhez vezet a nagy parázna pusztulása és milyen boldog esemény követi azt?

¹⁵ Nagy-Babilon kivégzése tehát Jehova igazságos ítéleteként következik be. Ennek értékeléseként ’Hallelujah’ kiáltások csendülnek fel az égben, majd pedig a földön, a megmentést, a dicsőséget, és a hatalmat Jehovának tulajdonítva. Ezek a „Dicsérjétek Jaht!”-kórusok a nagy parázna örök pusztulása feletti örvendezés kifejezései. Mennyire ellentétben áll az ő pusztulása az égben végbemenő legboldogabb eseménnyel — a Bárány, Jézus Krisztus, és az ő menyasszonya, a 144 000 hűséges, győztes menyegzőjével! A dicséret mennydörgő éneke hangzik fel ’Jehova Istenhez, a Mindenhatóhoz;, igen, „örüljünk és ujjongjunk és dicsőítsük őt, mert elérkezett a Bárány menyegzője és az ő felesége felkészítette magát”! (Jelenések 19:1–10).

16. Milyen vitakérdés kerül végleges rendezésre a 13. látomás szerint, és hogyan történik az?

¹⁶ Mielőtt azonban sor kerülne az égi menyegzőre, a 13. látomás megmutatja, hogy lezárult Jehova szuverenitásának vitakérdése. A királyok Királya és uraknak Ura, Jézus, angyalseregei kíséretében, „igazságosan ítél és hadakozik”, taposva a Mindenható Isten felgerjedt haragjának borsajtóját. Sátán földi rendszerének minden fennmaradt részét darabokra zúzzák, porrá törik! (Jelenések 19:11–21). Amikor ezt a gyorsan közeledő győzelmet szemléljük a Jelenések látomásain keresztül, biztosan minden okunk megvan arra, hogy FÉLJÜK ISTENT ÉS NEKI ADJUNK DICSŐSÉGET!

Dicsőítsük Istent mindörökké

17. Mit tár fel a 14. és 15. látomás arról a boldog végkimenetelről, amely azokra vár, akik félik Istent és neki adnak dicsőséget?

¹⁷ A Jelenések 14. és 15. látomása feltárja a boldog kimenetelt mindazok számára, akik FÉLIK ISTENT ÉS NEKI ADNAK DICSŐSÉGET. Miután Sátánt és démonait ezer esztendőre a mélységbe vetik, sor kerül a Bárány és menyasszony menyegzőjére, és ez a 144 000 királyokként és papokként uralkodik ezer évig, miközben tökéletességre emeli fel az emberiséget. Egy utolsó próba után, akik továbbra is FÉLIK ISTENT ÉS NEKI ADNAK DICSŐSÉGET, győzedelmeskednek és az örökké tartó életre méltóknak lesznek elismerve. Közéjük tartoznak a feltámasztott halottak milliárdjai is, „a nagyok és a kicsinyek”, akik méltónak bizonyultak arra, hogy a nevük beírva legyen az élet könyvében. „Egy új ég és egy új föld” kimondhatatlan áldásokat hoz az emberiségnek, olyan áldásokat, amelyekben biztosak lehetünk, mert Jehova, aki „mindent újjátesz”, kijelenti: „Írd meg, mert e szavak megbízhatók és igazak!”(Jelenések 20:1—21:8).

18. A 16. látomás szerint, mi a Jelenések könyvének csúcspontja?

¹⁸ A 16. látomás a Jelenések csúcspontját tárja elénk. Vajon mi az? Egy városról szóló látomás. Ez a város, az Új-Jeruzsálem különbözik minden várostól, amit emberi kéz valaha is épített ezen a földön — nagyon de nagyon különbözik Nagy-Babilontól, attól a várostól, amelynek hitehagyása, romlott erkölcse, és politikai szajhasága annyi szégyent hozott Istenre. A szent város szűzies, tiszta, értékes. Ez a Bárány menyasszonya, az ő hitvese örökké tartó életet oszt ki az emberiség világának (János 3:16). Nem csoda tehát, ha hangosan, érthetően harsog a felhívás, hogy fussanak ki Nagy-Babilonból, az utánzat városból! (Jelenések 18:4; 21:9—22:5).

19. a) Milyen meghívást bocsátanak közre a menyasszony osztályon keresztül, és hogyan reagálnak arra a szelídek? b) Mit eredményez az, ha kedvezően válaszolunk erre a felhívásra: „Féljétek Istent és neki adjatok dicsőséget”?

¹⁹ Jehova dinamikus szelleme a menyasszony osztályt használja csatornaként a parancsoló felhívás továbbítására: „Jöjj!” Igen, ti szelídek mind, akik az örök életet óhajtjátok az egész földre kiterjedő paradicsomban, jöjjetek „az élet vizének folyójához”, fogadjátok el Jehova gondoskodását Krisztus és a menyasszony által az örök élet elnyerése végett! Mily csodálatos kilátás: tökéletes emberi élet a paradicsomi földön! Ez lesz sokaknak a jutalma, akik kedvezően reagálnak a parancsra: „FÉLJÉTEK ISTENT ÉS NEKI ADJATOK DICSŐSÉGET!” (Jelenések 22:6–21).

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál rá?

◼ Milyen időszerű útmutatást kapunk a két vadállatról szóló látomásban?

◼ Hogyan reagáljunk az ég közepében repülő angyal felhívására?

◼ Hogyan keveredett bele Nagy-Babilon a paráznaságba, és hogyan tekintik ezt azok, akik félik Istent?

◼ Hogyan aratják le a földet az Úr napján?

◼ Milyen örömteli eseményeket tár fel a Jelenések könyve, és hogyan vehet részt azokban Isten népe?

[Kép a 21. oldalon]

Ezt a bronzérmét 1987 októberében bocsátották ki az Assisi városában megrendezett Békeima évfordulója alkalmából. Az egyik oldalán a „Szent Atya” képmása látható ezzel a felirattal: „II. János Pál, pontifex maximus” és a dátum. A másik oldalon: „Szent Ferenc” imádkozik a „Béke Isten adománya” elnyeréséért az Assisiban megtartott Békeima összejövetelen