Nemsokára egy fájdalom nélküli világ!

NEMSOKÁRA eljön a fájdalom nélküli világ? Milyen szívesen fogadott hír volna ez az olyanok számára, akik krónikus testi, szellemi vagy érzelmi fájdalomban szenvednek! Például embermilliók ujjonganának, ha megszűnne a rák bizonyos fajtáival járó erős testi fájdalom, a trigeminusneuralgia és az angina pectoris néven ismert szívbetegség. A súlyos szellemi bajokkal küszködők is örömmel vennék a gyakran leírhatatlan szenvedéseik enyhülését. És további milliók örülnének annak, ha véget érne a félelemérzet, a bánat, a bűntudat, az aggodalom és a csalódottság által okozott érzelmi fájdalom. De valóban azt akarjuk-e, hogy megszűnjön minden fájdalom?

„Katasztrófát jelentene, ha egyáltalán nem volna fájdalom” állítja Allan Basbaum, a San Francisco-i Kalifornia Egyetem anatómusa. Okkal jelentette ki ezt. A fizikai fájdalom ugyanis vészjelző tényező, tudatja velünk, hogy valamilyen káros dolog van folyamatban.

Valóban katasztrofális lehet, ha valaki nem képes fizikai fájdalmat érezni. Ezt jól szemlélteti a Time magazin tudósítása: „A tizenkét éves fiú kedves mosolya szívbemarkoló ellentétet mutat az egyébként számalmas megjelenésével. Karjai és lábszárai deformálódtak és görbék, mintha angolkórban szenvedne. Több ujja hiányzik. Egyik térdén hatalmas nyílt seb, és mosolygó ajkai véresre vannak harapdálva. Teljesen úgy néz ki, mint egy tönkrevert gyermek . . . Rendkívül ritka genetikai rendellenességgel született, ami teljesen érzéketlenné tette őt minden fájdalom iránt. Ujjait vagy szétzúzta vagy megégette, mivel nem kapta el olyan dolgok elől, amelyek forrók vagy veszélyesek voltak. Csontjai és izületei deformálódtak, mert túl keményen csapta oda azokat járás vagy futás közben. Térde elfekélyesedett, amikor valamilyen éles tárggyal felsértette, amit nem érzett. Akár csontja törik el, akár a csípője ficamodik ki, képtelen segítségért kiáltani, mert semmit sem érez.”

Vannak, akik nagyon hamar Istent teszik felelőssé az ilyen, embermilliók által tapasztalt szenvedésért és nyomorúságért. De jogosan vádolják-e Istent az emberiség fájdalmas szenvedéseiért?

Vajon Istent illeti a szidalom?

Már mintegy 6000 év óta szenved az emberiség a testi, szellemi és érzelmi fájdalom rabságában. Tény az, hogy mintegy 19 évszázaddal ezelőtt a keresztény Pál apostol helyesen jegyezte meg: „Az egész teremtés továbbra is együtt sóhajtozik és szenved mind ez ideig” (Róma 8:22). A gyógyszertárakban kapható sokféle fájdalomcsillapító, valamint az orvosok és a pszichiáterek minden fáradozása ellenére továbbra is széles körben ki vagyunk téve mindenfajta fájdalomnak. Nos, némelyek Istent átkozzák a szenvedéseik miatt, ahogyan Jób felesége is erre bíztatta a férjét sok évszázaddal ezelőtt! De ahogyan Jób is megállapította: az ilyen gondolkodásmód ostoba és nem helyénvaló! (Jób 2:9, 10).

Nem lehet jogosan Istent hibáztatni azért, hogy az ember jelenleg ki van téve fájdalomnak. Sokkal inkább egy láthatatlan hazug és a mi első szüleink okolhatók érte. De hát hogyan lehetséges ez?

A Szentírás megmutatja, hogy egy eredetileg igazságos szellemi teremtmény mohón megkívánta a hatalmat és a kiválóságot. Az emberi élet hajnalán ő olyan emberi fajt látott képzeletben itt a földön a paradicsomi bolygónkon, amely teljes odaadással van a Mindenható Isten, Jehova iránt. Ez a szellemi teremtmény, akit gonosszá lett szíve kezdett el irányítani, fellázadt a Teremtő ellen, magának kívánta meg az emberektől jövő imádatot és odaadást. Gonosz szándékai akkor lettek teljesen nyilvánvalókká, amikor ravasz módon hazudott. Ez viszont behozta a bűnt a világba.

Jehova Isten elmondta az első embernek, Ádámnak, hogy ha eszik a jó és rossz tudása fájának gyümölcséből, az halált eredményez (1Mózes 2:15–17). Ádám feleségét, Évát azonban engedetlenségre csábították. A szellemi Ámító, a kígyót használva fel szócsöveként, ezt mondta Évának: „Bizony nem haltok meg! Mert Isten tudja, hogy azon a napon, amelyen esztek arról [a fáról], feltétlenül megnyílnak szemeitek [mármint Éváé és a férjéé], és Istenhez hasonlókká lesztek [s mind a ketten] megismeritek a jót és a rosszat” (1Mózes 3:1–5). Ez volt az első hazugság és ezt a gonosz szellemteremtményt ’a hazugság atyjá’-vá tette (János 8:44). Mivel akkor az Éden kertjében ő a kígyót használta fel ennél az alkalomnál, bibliai ismertetőjelének párhuzamát olyan nevekben is megtalálhatjuk, mint: „az őskígyó, akit Ördögnek és Sátánnak neveznek” (Jelenések 12:9).

A bűn, sóhajtozást és a fájdalom bilincsét hozta el az emberiségnek. Isten szava beigazolódott: Isten még aznap, amikor Ádám vétkezett, kimondta a vétkesekre a halálos ítéletet. Jogi értelemben, Jehova nézőpontja szerint, Ádám és Éva azon a napon meghalt. (Vö. Lukács 20:37, 38.) Jehova így szólt Édenben az akkor már bűnös első asszonyhoz: „Nagy mértékben megnövelem terhességed fájdalmát; szülési fájdalmak közt hozol létre gyermekeket” (1Mózes 3:16). Ádámnak nagy nehézségek árán kell majd megszereznie a megélhetéséhez szükséges dolgokat az Éden kertjén kívül olyan földön, amely egyáltalán nem paradicsomi természetű. Jehova ezt mondta neki: „Arcod verejtékével eszed a kenyeret, amíg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél. Mert por vagy te és a porba térsz vissza” (1Mózes 3:17–19). Kezdetét vette hát az emberi faj számára a fájdalomnak való kiszolgáltatottság.

Nos tehát, ez a fájdalomnak való kiszolgáltatottság szorosan kapcsolódik a tökéletlenséghez, a bűnhöz és az Ádámtól örökölt halálhoz. Ahogy Pál apostol kifejtette: „Egy ember által jött be a világba a bűn és a bűn által a halál, és ilyenformán a halál minden emberre átterjedt, mert mindannyian vétkeztek” (Róma 5:12). Isten Szava azonban segít elviselni a fájdalmat, mert elmondja nekünk, miért engedte meg azt Jehova, és arról biztosít minket, hogy ez rövidesen megszűnik. Isten megengedte a kígyószerű ’hazugság atyjá’-nak, Sátánnak, az Ördögnek, hogy szenvedéssel sújtsa az igazságos Jóbot és próbára tegye feddhetetlenségét. Az Ördög azt állította, hogy Jób önzésből, nem pedig szeretetből szolgálja Istent (Jób 1:8–12). Jób azonban hű maradt Istenhez, s ezzel bebizonyította, hogy tökéletlen ember is képes szeretetből szolgálni Őt, lojálisan kiállni az Isten felsőbbsége mellett hitének kemény próbája ellenére is. A feddhetetlen Jób kitartása hozzájárult Jehova nevének megszenteléséhez, bebizonyította, hogy Sátán hazug, és gazdag jutalmat hozott a példamutató patriarchának (Jób 42:12–17; Jakab 5:11). Jób tapasztalatából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy amikor Isten szándéka megvalósul, véget ér a fájdalomnak való kiszolgáltatottságunk is. De hogyan lehetünk bizonyosak efelől?

Ahogyan a fájdalom véget ér

Jehova valóban gondoskodott egy teljesen hatékony módról, hogy véget vessen a fájdalomnak való kiszolgáltatottságunknak. Ezt Fia, Jézus Krisztus váltságáldozatának alapján tette meg. Jézus „az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét” (János 1:29). Nem azért jött a földre, hogy „neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és a lelkét [tökéletes emberi életét] adja váltságul cserébe sokakért” (Máté 20:28). Ádám engedetlenség miatt vesztette el a tökéletes emberi életet annak minden jogával és kilátásával együtt. És pontosan ez az, amit Jézus váltságáldozata visszavásárolt (1Timótheus 2:5, 6; Zsidók 7:26). Valóban, „Isten oly nagyon szerette a világot [az emberiség világát], hogy az ő egyetlen-nemzett Fiát adta, hogy aki hitet gyakorol őbenne, el ne pusztuljon, hanem örökké tartó élete legyen” (János 3:16).

Isten külön hangsúlyozottan megígérte, hogy véget vet a fájdalomnak való kiszolgáltatottságnak is. Megjövendölve azt az időt, amikor a bűnnel kapcsolatos fájdalom nem lesz többé, Jánost, a keresztény apostolt, arra ihlette, hogy a következőket írja meg:

„És íme, egy új eget és egy új földet láttam; mert az előbbi ég és az előbbi föld eltűnt . . . Azután erős hangot hallottam szólni a trón felől: ’Íme, az Isten sátora az emberiséggel van, és ő velük lakozik, és ők a népei lesznek. És maga Isten lesz velük. És letöröl szemükről minden könnyet, és halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. Az előbbi dolgok elmúltak.’ És a trónon ülő [Jehova Isten] így szólt: ’Íme, mindent újjáteszek!’ Azt is mondta: ’Írd meg, mert e szavak megbízhatók és igazak!’ ”(Jelenések 21:1–5).

Az engedelmes emberek nemsokára teljesen a javukra fordíthatják Jézus váltságáldozatának értékét. Ez a Királyság uralma alatt fog bekövetkezni, amelyért az igazak oly régóta imádkozzák: „Égi Atyánk, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te királyságod, legyen meg a te akaratod, miként az égben, úgy a földön is” (Máté 6:9, 10). Jézus Krisztus addig uralkodik az égi Királyságban, amíg összes ellenségeit a lába alá veti, köztük a fájdalomnak való kiszolgáltatottságot és az utolsó ellenséget, a halált is (1Korinthus 15:25, 26).

Igen, az engedelmes emberiséget illetően, Isten nemsokára ’letöröl szemükről minden könnyet, és sem halál, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé’ (Jelenések 21:4). Akkor a következő prófétai szavak, amelyek most szellemi értelemben alkalmazhatók, betű szerint is beteljesednek; „Áldjad Jehovát, ó lelkem . . . őt, aki megbocsátja minden tévedésedet, aki meggyógyítja minden betegségedet.” „Egyetlen lakos se mondja: ’Beteg vagyok’ ” (Zsoltárok 103:1–3; Ésaiás 32:24).

Mikor ér véget a fájdalom?

A fájdalomnak való kiszolgáltatottság nemsokára véget ér. Igen, a mi időnkben, és ez a nemzedék meglátja ezt. A bibliai prófécia beteljesedése azt mutatja, hogy a dolgok e gonosz rendszerének a végén élünk. A példa nélkül álló háborúk, éhínségek és földrengések, valamint a jó hír Jehova Tanúi által végzett világméretű prédikálása mind részét képezik annak az összetett „jel”-nek, amely azt bizonyítja, hogy Jézus láthatatlanul „jelen van” az égi Királyság-dicsőségben (Máté 24:3–14, 21, 34).

„A korábbi ég és a korábbi föld”, Sátán, az Ördög szervezett rendszere, annak kormányzati felépítésével együtt elmúlik. A gonosz emberiség háborgó „tengere” is megszűnik létezni. Ott állunk tehát egy isteni áldást élvező „új ég” alatti „új föld”, egy igazságos emberi társadalom létrejöttének közvetlen küszöbén. Ezekben „igazságosságnak kell lakozni” (Jelenések 21:1; 2Péter 3:13).

Mivel annyira közel vannak egy új kormányzatnak — Isten Királyságának — az áldásai, legyetek bátrak! Igyekezzetek még többet megtudni a fájdalom és halál nélküli új világról! Tekintsetek előre várakozással arra az áldott és oly közeli napra, amikor mindazok, akik szeretik Jehova Istent és engedelmesek iránta, a fájdalom nélküli világban élhetnek!