33. fejezet

A gyalázatos szajha ítélete

11. látomás – Jelenések 17:1–18

Téma: Nagy Babilon skarlátszínű vadállaton ül, amely végül ellene fordul, és elhagyottá teszi

A beteljesedés ideje: 1919-től a nagy nyomorúságig

 1. Mit tár fel Jánosnak a hét angyal egyike?

JEHOVA igazságos haragjának teljesen ki kell töltetnie, igen, mind a hét csészének! Amikor a hatodik angyal kiöntötte csészéjét oda, ahol az ókori Babilon állt, az találóan szemléltette, hogy milyen csapás éri Nagy Babilont, amint az események egyre felgyorsulnak, mígnem elérkezik Armageddon végső csatája (Jelenések 16:1, 12, 16). Valószínűleg ugyanaz az angyal tárja most fel, hogy miért és hogyan hajtja végre Jehova az igazságos ítéleteit. Jánost megdöbbenti, amit ekkor hall és lát: „És egy a hét angyal közül – akiknél a hét csésze volt – odajött, és így szólt hozzám: »Jöjj, megmutatom neked a nagy szajha feletti ítéletet, aki sok vízen ül, akivel paráznaságot követtek el a föld királyai, a föld lakosai pedig lerészegedtek paráznasága borától«” (Jelenések 17:1, 2).

 2. Milyen bizonyíték van arra, hogy „a nagy szajha” a) nem az ókori Róma b) nem az üzleti világ c) egy vallási szervezet?

² A „nagy szajha”! Miért ez a megütközést keltő kifejezés? Ki ő? Némelyek ezt a jelképes szajhát az ókori Rómával azonosították. Róma azonban politikai hatalom volt. Ez a szajha viszont a föld királyaival követ el paráznaságot, és nyilvánvalóan Róma királyai is közéjük tartoznak. Azonkívül a pusztulása után „a föld királyai” siratják az elmúlását, tehát nem lehet politikai hatalom (Jelenések 18:9, 10). És mivel a világ kereskedői is gyászolják, az üzleti világot sem szemléltetheti (Jelenések 18:15, 16). Viszont azt olvassuk, hogy azzal, hogy ’spiritizmust gyakorolt, félrevezette az összes nemzetet’ (Jelenések 18:23). Ebből egyértelmű, hogy a nagy szajha minden bizonnyal egy világméretű vallási szervezet.

 3. a) Mi mutatja, hogy a nagy szajha a római katolikus egyháznál, sőt az egész kereszténységnél is nagyobb szervezetet jelképez? b) Milyen babiloni tantételek találhatók meg a legtöbb keleti vallásban és a kereszténység szektáiban egyaránt? c) Mit ismert el John Henry Newman római katolikus bíboros a kereszténység számos tantételének, szertartásának és szokásának eredetéről? (Lásd a lábjegyzetet.)

³ Milyen vallási szervezetről van szó? Talán a római katolikus egyházról, ahogyan azt némelyek állítják? Vagy talán az egész kereszténységről? Nem, ennél is nagyobb szervezetnek kell lennie, hiszen az összes nemzetet félrevezeti. Valójában ő a hamis vallás világbirodalma. Eredete az ősi Babilon misztériumaiba nyúlik vissza, és ezt az is mutatja, hogy számos babiloni tantétel és szokás megtalálható a különböző vallásokban a föld minden részén. Például az emberi lélek halhatatlanságába vetett hit, a gyötrelmes pokol és a hármas istenségek tana a legtöbb keleti vallásban és a kereszténység szektáiban egyaránt megtalálható. A hamis vallás, amely több mint 4000 évvel ezelőtt Babilon ókori városában jött létre, modern kori óriássá nőtte ki magát, mely joggal kapta a Nagy Babilon nevet.a De hát miért kapta azt a visszataszító nevet, hogy „a nagy szajha”?

 4. a) Hogyan követett el paráznaságot az ókori Izrael? b) Milyen nyilvánvaló módon követ el paráznaságot Nagy Babilon?

⁴ Babilon (azaz Bábel; jelentése ’zűrzavar’) Nabukodonozor idejében élte fénykorát. A vallás és a politika összefonódott; több mint ezer templom és kápolna volt a birodalomban. Papsága nagy hatalmat gyakorolt. Bár Babilon mint világhatalom már régóta nem létezik, a vallásos Nagy Babilon még ma is él, és ókori elődjét követve még mindig megpróbálja befolyásolni és irányítani a politikai ügyeket. De helyesli-e Isten, ha a vallás beleavatkozik a politikába? A Héber Iratokban azt olvashatjuk Izraelről, hogy szajhálkodott, amikor belekeveredett a hamis imádatba, illetve amikor a nemzetekkel lépett szövetségre, ahelyett hogy Jehovában bízott volna (Jeremiás 3:6, 8, 9; Ezékiel 16:28–30). Nagy Babilon is paráznaságot követ el. Tagadhatatlan, hogy megtesz mindent, amit csak jónak lát, hogy megszerezze a befolyást és az uralmat a föld királyai felett (1Timóteusz 4:1).

 5. a) Miből látszik, hogy a vallási vezetők szeretnek reflektorfényben mutatkozni? b) Miért van szöges ellentétben Jézus Krisztus szavaival az, ha valaki magas világi pozícióra törekszik?

⁵ Napjainkban gyakran előfordul, hogy vallási vezetők magas kormányhivatalok megszerzéséért kampányolnak, és némelyik országban részt vesznek a kormányzásban, sőt miniszteri tisztségeket is betöltenek. Az Egyesült Államok elnöki posztjáért 1988-ban két közismert protestáns lelkész is indult. Nagy Babilon vallási vezetői szeretnek reflektorfényben mutatkozni; gyakran láthatók együtt fényképen vezető politikusokkal a sajtóban. Ezzel ellentétben Jézus elhatárolódott a politikától, és ezt mondta tanítványairól: „Ők nem része a világnak, mint ahogy én sem vagyok része a világnak” (János 6:15; 17:16; Máté 4:8–10; lásd még: Jakab 4:4).

Modern kori ’szajhaság’

6–7. a) Hogyan jutott hatalomra Németországban Hitler náci pártja? b) Hogyan segítette Hitlert a világuralmi törekvésének megvalósításában a náci Németországgal kötött vatikáni konkordátum?

⁶ A nagy szajha kimondhatatlan szenvedést zúdít az emberiségre azzal, hogy beleavatkozik a politikába. Vegyük csak szemügyre, hogyan is jutott hatalomra Hitler Németországban. Utálatos tények ezek, amelyeket egyesek szeretnének kitörölni a történelemkönyvekből. A náci pártnak 1924 májusában 32 helye volt a Reichstagban. Ez a szám 1928 májusára 12-re csökkent. Ám 1930-ban gazdasági válság söpört végig a világon. A helyzetet kihasználva a nácik jelentősen megerősödtek: 1932 júliusában a választásokon 608 képviselői székből 230-at megszereztek. Nem sokkal később Franz von Papen pápai lovag, a korábbi kancellár, a nácik segítségére sietett. A történészek szerint von Papen egy új Német-római Császárság gondolatát dédelgette. Saját rövidke kancellári szereplése valóságos kudarc volt, és most a nácik révén remélte megszerezni magának a hatalmat. 1933 januárjára Hitler oldalára állította a német iparmágnásokat, és aljas mesterkedésekkel sikerült elérnie, hogy 1933. január 30-ától Hitler legyen Németország kancellárja. Ő maga lett az alkancellár. Hitler rajta keresztül nyerte meg a németországi katolikus körök támogatását. Miután Hitler hatalomra jutott, két hónapon belül feloszlatta a parlamentet, és az ellenzéki vezetők ezreit koncentrációs táborokba küldte, majd nyílt elnyomó hadjáratba kezdett a zsidóság ellen.

⁷ Nemsokára kiderült, hogy a Vatikán is érdekelt a nácik hatalomra jutásában, amikor is 1933. július 20-án Pacelli bíboros (a későbbi XII. Pius pápa) konkordátumot írt alá Rómában a Vatikán és a náci Németország között. Hitler képviseletében von Papen írta alá az okmányt, Pacelli pedig egy magas pápai kitüntetéssel, a Pius-rend nagykeresztjével jutalmazta von Papent.b Tibor Koeves a könyvében ír erről, és megállapítja: „A konkordátum nagy győzelem volt Hitler számára. Ez volt az első erkölcsi támogatás, melyet a külvilágtól kapott, méghozzá a legmagasztosabb forrásból” (Satan in Top Hat). A konkordátum megkövetelte a Vatikántól, hogy vonja meg támogatását a német katolikus Centrumpárttól, ami által szentesítette Hitler egypártrendszerének „totális államát”.c Továbbá a konkordátum 14. cikkelye kijelenti: „Az érsekek, püspökök és hasonló tisztségviselők kinevezése csak akkor lép érvénybe, ha a Birodalom által kinevezett kormányzó kellően megerősítette, hogy semmilyen kétség nem merül fel az általános politikai szempontok tekintetében.” 1933 végére (amely évet XI. Pius pápa szent évnek nyilvánított) a Vatikán támogatása lett a legfontosabb tényező Hitler világuralmi törekvésének a megvalósításában.

8–9. a) Hogyan reagált a Vatikán, a katolikus egyház és annak papsága a náci diktatúrára? b) Milyen nyilatkozatot tettek közzé a német katolikus püspökök a második világháború kitörésekor? c) Hova vezetett a vallás és a politika összefonódása?

⁸ Noha egy maroknyi pap és apáca tiltakozott Hitler kegyetlenkedései ellen – és meg is fizettek érte –, a Vatikán, valamint a katolikus egyház és annak papi serege vagy tevékenyen, vagy hallgatólagosan, de támogatta a náci diktatúrát, amelyet a kommunizmus terjeszkedése elleni védőbástyának tekintett. A pápai székben ülve XII. Pius tiltakozás nélkül hagyta, hogy tömegesen irtsák a zsidókat, és hogy kegyetlenül üldözzék Jehova Tanúit és másokat. Vajon nem ironikus, hogy II. János Pál pápa egyetlen őszinte pap náciellenes magatartását dicsőítette, amikor 1987 májusában Németországba látogatott? Hol voltak a német papok ezrei Hitler rémuralma idején? Kiderül egy pásztori levélből, melyet a német katolikus püspökök 1939 szeptemberében, a második világháború kitörésekor adtak ki. A levélben többek között ez olvasható: „Ebben a döntő órában arra buzdítjuk katolikus katonáinkat, hogy a Führer iránti engedelmességben végezzék feladatukat, és legyenek készek egész személyiségük feláldozására. Arra szólítjuk fel a Hívőt, hogy csatlakozzék buzgó imánkhoz azért, hogy az Isteni Gondviselés vezesse áldott sikerre ezt a háborút.”

⁹ Az akkori katolikus diplomácia jól szemlélteti azt a fajta szajhaságot, amelybe a vallás bocsátkozott az elmúlt 4000 év alatt, körbeudvarolva a politikai államot, hogy hatalomra jusson és előnyöket szerezzen magának. A vallás és a politika összefonódása nagyon sok háborúhoz, üldözéshez és nyomorúsághoz vezetett. Milyen boldog lehet az emberiség, amiért Jehova ítélete a nagy szajha felett immár küszöbön áll! Bárcsak mielőbb végrehajtaná!

Sok vízen ül

10. Mi az a ’sok víz’, amelytől Nagy Babilon védelmet remél, és mi történik ezekkel a vizekkel?

¹⁰ Az ősi Babilon valóban sok vízen ült: az Eufrátesz folyón és számos csatornán. Ezek védelmül szolgáltak, és egyúttal elősegítették a kereskedelmet is, amelyből meggazdagodott, mígnem a vizei egyetlen éjszaka alatt ki nem száradtak (Jeremiás 50:38; 51:9, 12, 13). Nagy Babilon is ’sok vízre’ számít a saját védelme és meggazdagodása érdekében. Ezek a jelképes vizek ’népek, tömegek, nemzetek és nyelvek’, más szóval az a több milliárd ember, akik felett hatalmat gyakorol, és akikből anyagi hasznot húz. De ezek a vizek is kezdenek kiapadni, azaz kezdik megvonni a támogatásukat (Jelenések 17:15; vesd össze: Zsoltárok 18:4; Ézsaiás 8:7).

11. a) Hogyan ’részegítette meg’ az ókori Babilon „az egész földet”? b) Hogyan ’részegíti meg’ Nagy Babilon „az egész földet”?

¹¹ Ezenkívül azt írja a Biblia, hogy az ókori Babilon „aranypohár volt Jehova kezében, [amely] az egész földet megrészegítette” (Jeremiás 51:7). Az ókori Babilon arra kényszerítette a környező nemzeteket, hogy igyák ki Jehova haragjának poharát: leigázta, és ezzel úgy legyengítette őket, mintha részegek volnának. Ebben az értelemben Jehova eszköze volt. Nagy Babilonnak is voltak hódításai, olyannyira, hogy világméretű birodalommá vált. De ő semmiképpen nem Isten eszköze. Inkább ’a föld királyainak’ szolgál, akikkel vallási paráznaságot követ el. Ezeknek a királyoknak a kedvét keresi, felhasználva hazug tanításait és a szolgamódra követett szokásokat, hogy olyan erőtlenné tegye a tömegeket, mint amilyenek a részegek. Így „a föld lakosai” gondolkodás nélkül teszik, amit az uralkodóik mondanak.

12. a) Milyen felelősség terheli Japánban Nagy Babilon egyik részét a második világháború alatt elkövetett sok vérontásért? b) Hogyan apadtak le a Nagy Babilont támogató „vizek” Japánban, és mi lett ennek az eredménye?

¹² Ennek egyik figyelemre méltó példája a sintoista Japán. A japán katonákba alaposan belesulykolták, hogy az a legnagyobb megtiszteltetés, ha az életüket adhatják a császárért, a legfőbb sintó istenért. A második világháború alatt mintegy másfél millió japán katona halt meg harc közben, mivel egytől egyig mind becstelenségnek tartotta, hogy megadja magát. De amikor Japán vereséget szenvedett, Hirohito császárt arra kényszerítették, hogy mondjon le állítólagos isteni mivoltáról. Ez jelentősen leapasztotta a Nagy Babilon sintó részét támogató ’vizeket’, de sajnos csak azután, hogy a sintoizmus már szentesítette a mérhetetlen vérontást a csendes-óceáni hadszíntéren. A sintó befolyás meggyengülése az utóbbi években több mint 200 000 japán számára nyitotta meg az utat, hogy átadja az életét a szuverén Úrnak, Jehovának, és megkeresztelt szolgája legyen. Túlnyomó többségük korábban sintoista vagy buddhista volt.

A szajha egy állat hátán ül

13. Milyen meghökkentő látványban van része Jánosnak, amikor az angyal a szellem erejével elviszi őt a pusztába?

¹³ Mi mindent tár még fel a prófécia a nagy szajháról és annak sorsáról? János szavai nyomán egy újabb élénk kép tárul elénk: „És [az angyal] a szellem erejével elvitt a pusztába. És megláttam egy asszonyt, aki egy skarlátszínű vadállaton ült, mely tele volt káromló nevekkel, és amelynek hét feje és tíz szarva volt” (Jelenések 17:3).

14. Miért volt helyénvaló, hogy Jánost a pusztába vigyék?

¹⁴ Miért került János a pusztába? Egy korábbi ítéletet, mely az ősi Babilon ellen szólt, úgy hirdettek ki, mint ami „a tenger pusztája ellen” szól (Ézsaiás 21:1, 9). Ez jogos figyelmeztetés volt, mivel rámutatott, hogy a város, noha sok víz védelmezi, élettelen pusztává lesz. Helyénvaló volt tehát, hogy János a látomásában egy pusztába kerüljön, hogy megláthassa Nagy Babilon sorsát. Annak is pusztává és kifosztottá kell lennie (Jelenések 18:19, 22, 23). János mégis meglepődik azon, amit lát, ugyanis a nagy szajha nincs egyedül! Egy irtózatos vadállaton ül!

15. Mi a különbség a Jelenések 13:1-ben és a Jelenések 17:3-ban bemutatott vadállat között?

¹⁵ Ennek a vadállatnak hét feje és tíz szarva van. Vajon akkor ez ugyanaz a vadállat, melyet János korábban látott, amelynek szintén hét feje és tíz szarva volt? (Jelenések 13:1). Nem, a két vadállat különbözik egymástól. Ez a vadállat skarlátszínű, és az előzőtől eltérően nincsenek rajta diadémok. Ahelyett, hogy csak a hét fején volnának káromló nevek, ’tele van káromló nevekkel’. De mégis lennie kell valamilyen kapcsolatnak az új vadállat és a korábbi között, mivel a hasonlóság túlságosan is szembetűnő ahhoz, hogy csupán véletlen legyen.

16. Mit jelképez a skarlátszínű vadállat, és mi a meghirdetett célja?

¹⁶ Akkor hát mi ez az új, skarlátszínű vadállat? Csak a vadállat képmása lehet, amely az angol–amerikai vadállat sürgetésére jött létre, melynek két szarva van, mint a báránynak. Miután a képmás elkészült, a kétszarvú vadállat engedélyt kapott arra, hogy leheletet adjon a vadállat képmásába (Jelenések 13:14, 15). János most az élő, lélegző képmást látja. Ez a Népszövetség, melyet a kétszarvú vadállat 1920-ban hozott létre. Az Egyesült Államok elnöke, Woodrow Wilson azt remélte, hogy ez a szövetség „az igazságszolgáltatás fóruma lesz minden ember számára, és örökre megszünteti a háború fenyegető rémét”. A második világháborút követően ez a szövetség újraéledt az Egyesült Nemzetek Szervezete formájában. Az alapokmányában meghirdetett célja, hogy „fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot”.

17. a) Milyen értelemben van tele káromló nevekkel a jelképes skarlátszínű vadállat? b) Ki ül a skarlátszínű vadállaton? c) Hogyan láncolta magát a babiloni vallás már kezdettől fogva a Népszövetséghez, valamint annak utódjához?

¹⁷ De milyen értelemben van tele káromló nevekkel ez a jelképes vadállat? Abban az értelemben, hogy az emberek Isten Királyságának helyébe léptették ezt a nemzetközi bálványt. Azért hozták létre, hogy elvégezze mindazt, amiről Isten kijelentette, hogy csak az ő Királysága képes megvalósítani (Dániel 2:44; Máté 12:18, 21). János látomásában azonban az a figyelemre méltó, hogy Nagy Babilon a skarlátszínű vadállaton ül. Igazolva a próféciát, a babiloni vallás, különösen a kereszténység, a Népszövetséghez és annak utódjához láncolta magát. Az a testület, melyet ma Krisztus Amerikai Egyházainak Tanácsa néven ismerünk, már 1918. december 18-án elfogadott egy nyilatkozatot, amely egyebek között kijelentette: „Egy ilyen szövetség nem csupán politikai eszköz, hanem Isten Királyságának politikai kifejeződése itt a földön . . . Az egyház a jóakarat szellemét adhatja hozzá, amely nélkül semmiféle Népszövetség nem képes fennmaradni . . . A Népszövetség az evangéliumban gyökerezik. Célja: béke a földön, és jóakarat az embereknek.”

18. Miben nyilvánult meg, hogy a kereszténység papsága támogatja a Népszövetséget?

¹⁸ A San Francisco Chronicle 1919. január 2-i száma címlapon közölte a hírt: „A pápa síkraszáll a Wilson-féle Népszövetség elfogadása mellett”. 1919. október 16-án átnyújtottak az Egyesült Államok szenátusának egy beadványt, melyet 14 450 lelkész írt alá a jelentősebb vallásfelekezetekből. Ebben arra sürgették ezt a testületet, hogy „ratifikálja a párizsi békeszerződést, amely tartalmazza a Népszövetségre vonatkozó záradékot is”. Jóllehet az Egyesült Államok szenátusa nem ratifikálta a szerződést, a kereszténység papsága folytatta a Népszövetség érdekében megkezdett kampányt. És hogyan lépett életbe ez a szövetség? Egy 1920. november 15-i keltezésű svájci távirat így szólt: „Ma reggel 11 órakor Genfben megkondultak a harangok. Így jelentették be a Népszövetség első ülésének megnyitását.”

19. Mit tett a János osztály, amikor a skarlátszínű vadállat megjelent?

¹⁹ A János osztály volt az egyetlen olyan csoport a földön, amely örömmel fogadta a messiási Királyság eljövetelét. Vajon ők is hódoltak a kereszténységgel együtt a skarlátszínű vadállat előtt? Egyáltalán nem! Jehova népének a Cedar Pointban (Ohio állam) megtartott kongresszusán 1919. szeptember 7-én, vasárnap elhangzott egy nyilvános előadás ezzel a címmel: „Reménység a lesújtott emberiség számára”. Másnap a Sanduskyban megjelenő Star-Journal arról tudósított, hogy J. F. Rutherford mintegy 7000 főnyi hallgatóság előtt „megerősítette, hogy a Népszövetség nem kerülheti el az Úr nemtetszését, mivel a papság, amely azt állítja magáról, hogy Istent képviseli – a katolikus és a protestáns egyaránt –, elvetette Isten tervét, és a Népszövetséget támogatja. Úgy üdvözli, mint Krisztus királyságának politikai kifejeződését a földön.”

20. Miért volt istenkáromlás a papság részéről, hogy úgy üdvözölte a Népszövetséget, mint ami Isten Királyságának politikai kifejeződése a földön?

²⁰ A Népszövetség siralmas bukásának arra kellett volna figyelmeztetnie a papságot, hogy az ilyen, emberek által létrehozott szervezetek nem képezhetik Isten Királyságának földi részét. Micsoda istenkáromlás ilyet állítani! Ez éppen olyan, mintha azt mondanánk, hogy Istennek is része volt a Népszövetség óriási kudarcában! Ám ami Istent illeti, az ő „cselekedete tökéletes”. Jehova égi Királysága az az eszköz, amely Krisztussal az élén megteremti a békét, és megvalósítja Isten akaratát, mint az égben, úgy a földön is. Az egymással folytonosan vitatkozó politikusok, akik közül ráadásul többen ateisták, nem Isten céljait szolgálják (5Mózes 32:4; Máté 6:10).

21. Mi mutatja, hogy a nagy szajha támogatja és csodálja a Népszövetség utódját, az Egyesült Nemzetek Szervezetét?

²¹ És mit mondhatunk a Népszövetség utódjáról, az Egyesült Nemzetek Szervezetéről? Alighogy létrejött, a nagy parázna máris a hátára ült. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy társul hozzá, és megpróbálja egyengetni az útját. Például 1965 júniusában, a szervezet fennállásának 20. évfordulóján a római katolikus egyház és a keleti ortodox egyház képviselői a protestánsokkal, zsidókkal, hindukkal buddhistákkal és muszlimokkal együtt – állítólag mintegy kétmilliárd ember képviseletében – összegyűltek San Franciscóban, hogy ünnepélyes keretek közt a támogatásukról biztosítsák ezt a szervezetet, és kifejezzék az iránta érzett csodálatukat. VI. Pál pápa az ENSZ székhelyén 1965 októberében tett látogatása alkalmával úgy nyilatkozott erről a szervezetről, mint „a legnagyobbról az összes nemzetközi szervezet között”, és hozzátette: „A föld népei úgy tekintenek az Egyesült Nemzetek Szervezetére, mint az egyetértés és a béke utolsó reményére.” II. János Pál pápa pedig az ENSZ-hez intézve szavait ezt mondta 1979 októberében: „Remélem, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete mindig megmarad a béke és az igazságosság legfőbb fórumának.” Érdekes, hogy a pápa ebben a beszédében alig mondott valamit Jézus Krisztusról vagy Isten Királyságáról. Az Egyesült Államokba tett látogatásakor, 1987 szeptemberében a The New York Times tudósítása szerint „János Pál hosszasan beszélt arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete milyen sokat tesz »az új, világraszóló szolidaritás« előmozdításáért”.

Egy név, egy rejtély

22. a) Milyen állatra ült a nagy szajha? b) Hogyan írja le János a jelképes szajhát, Nagy Babilont?

²² János apostol nemsokára megtudja, hogy a nagy szajha veszélyes állatra ült. Figyelme azonban először Nagy Babilonra irányul. Gazdagon fel van ékesítve, mégis mennyire visszataszító! „Az asszony pedig bíborba és skarlátba volt öltözve, és arannyal, drágakővel és gyöngyökkel volt felékesítve, kezében pedig utálatosságokkal és paráznaságának tisztátalanságaival teli aranypohár volt. Homlokára egy név, egy rejtély volt írva: »Nagy Babilon, a szajháknak és a föld utálatosságainak anyja.« És láttam, hogy az asszony részeg a szentek vérétől és Jézus tanúinak vérétől” (Jelenések 17:4–6a).

23. Mi Nagy Babilon teljes neve, és mit jelent ez a név?

²³ Miként az ókori Rómában szokás volt, ezt a prostituáltat is a homlokán levő név azonosítja.d Ez bizony hosszú név: „Nagy Babilon, a szajháknak és a föld utálatosságainak anyja.” Ez a név „egy rejtély”, olyasmi, aminek a jelentését meg kell fejteni. De Isten a kellő időben megmagyarázza a rejtélyt. Igen, az angyal elegendő részletet közöl Jánossal ahhoz, hogy Jehova szolgái ma felismerhessék ennek a leíró névnek a teljes jelentését. Nagy Babilonban a hamis vallások összességét ismerhetjük fel. Ő ’a szajhák anyja’, mivel a világ hamis vallásai – a kereszténység rengeteg szektáját is beleértve – olyanok, mintha a lányai lennének, akik az anyjukhoz hasonlóan szellemi paráznaságot követnek el. De egyúttal „a föld utálatosságainak anyja” is abban az értelemben, hogy olyan visszataszító dolgokat hozott a világra, mint a bálványimádás, spiritizmus, jövendőmondás, asztrológia, tenyérjóslás, emberáldozat, templomi prostitúció, a hamis istenek tiszteletére rendezett ivászat és egyéb tisztátalan szokások.

24. Miért találó az, hogy a leírás szerint Nagy Babilon „bíborba és skarlátba” van öltözve, és „arannyal, drágakővel és gyöngyökkel” van felékesítve?

²⁴ Nagy Babilon királyi színekbe, „bíborba és skarlátba” van öltözve, „arannyal, drágakővel és gyöngyökkel” van felékesítve. Ez mind nagyon is ráillik! Gondoljuk csak el, micsoda pompás épületei vannak, micsoda ritka szobrok és festmények, felbecsülhetetlen értékű ikonok és egyéb vallásos kellékek, valamint csillagászati értékű vagyontárgyak és óriási pénzösszeg halmozódott fel a világ vallásainál! Akár a Vatikánt vesszük, akár a tv-evangelizálás birodalmát, melynek központja Amerika, akár a Kelet egzotikus kolostorait és templomait, Nagy Babilon mesés kincseket gyűjtött magának, és veszített is el időnként.

25. a) Mit jelképez az ’utálatosságokkal teli aranypohár’ tartalma? b) Milyen értelemben részeg a szajha?

²⁵ Nézzük most meg, mi van a szajha kezében. Jánost biztosan nagyon megdöbbentette a látvány: egy aranypohár, amely tele van „utálatosságokkal és paráznaságának tisztátalanságaival”! Ez a pohár tartalmazza ’paráznasága haragjának borát’, amellyel részegre itatja az összes nemzetet (Jelenések 14:8; 17:4). Kívülről értékesnek látszik, a tartalma azonban utálatos, tisztátalan. (Vesd össze: Máté 23:25, 26.) Ebben a pohárban van mindaz a sok tisztátalan szokás és hazugság, amellyel a nagy szajha elcsábította a nemzeteket, és a befolyása alá vonta őket. Az még inkább felháborította Jánost, hogy a szajha maga is részeg, részeg Isten szolgáinak vérétől! Mi több, később azt olvassuk, hogy „próféták és szentek vérét találták benne, és mindazokét, akiket legyilkoltak a földön” (Jelenések 18:24). Micsoda óriási vérbűn!

26. Milyen bizonyíték van arra, hogy Nagy Babilont vérbűn terheli?

²⁶ Az évszázadok során a hamis vallás világbirodalma tengernyi vért ontott. A középkori Japánban például a kiotói templomokat erőddé alakították át, és a szerzetes katonák „Buddha szent nevében” addig harcoltak egymás ellen, amíg az utcákat vörösre nem festette a kiontott vér. A XX. században a kereszténység papjai a saját országuk hadseregével együtt mentek csatába, és egymást gyilkolták le. Legalább százmillió ember veszett oda. Az Egyesült Államok egykori elnöke, Richard Nixon 1987 októberében ezt mondta: „A XX. század a történelem legvéresebb időszaka. Ennek az évszázadnak a háborúiban több embert gyilkoltak le, mint amennyit az évszázad kezdete előtt vívott összes háborúban.” Jehova mindezért elítéli a világ vallásait, hiszen gyűlöli ’az ártatlan vért ontó kezeket’ (Példabeszédek 6:16, 17). János korábban hangot hallott az oltár felől: „Legfőbb Úr, te szent és igaz, meddig tartod még vissza magad az ítélkezéstől és attól, hogy bosszút állj a vérünkért azokon, akik a földön laknak?” (Jelenések 6:10). Nagy Babilon, a szajháknak és a föld utálatosságainak anyja nagy bajban lesz, amikor eljön az ideje, hogy válasz érkezzen erre a kérdésre.

[Lábjegyzetek]

Ahelyett, hogy „Jehova, a Mindenható” megszentelné az effajta bálványimádást, így inti a keresztényeket: „jöjjetek ki közülük, és különítsétek el magatokat . . . ne érintsétek többé a tisztátalant” (2Korintusz 6:14–18).

[Kiemelt rész a 237. oldalon]

Churchill leleplezi a ’szajhaságot’

Winston Churchill A második világháború című könyvében leírja, hogy Hitler kinevezte Franz von Papent német nagykövetnek Bécsbe, hogy „tegye lehetetlenné, vagy nyerje meg az osztrák politikai vezetőket”. Churchill idézi a Bécsben szolgáló amerikai nagykövet szavait von Papennel kapcsolatban: „szemérmetlenül és cinikusan közölte velem, hogy . . . jó katolikus hírében áll, s ezt arra kívánja felhasználni, hogy befolyásra tegyen szert Innitzer bíboros környezetében.”

Miután Ausztria megadta magát és Hitler rohamosztagai díszlépésben vonultak be Bécsbe, a katolikus Innitzer bíboros elrendelte, hogy Ausztria összes templomára tűzzék ki a horogkeresztes zászlót, húzzák meg a harangokat, és imádkozzanak Adolf Hitlerért a születésnapján.

[Kiemelt rész a 238. oldalon]

„HÁBORÚS IMÁDSÁG” A BIRODALOMÉRT

E cím alatt jelent meg a The New York Times 1941. december 7-i első kiadásában a következő újságcikk:

„A katolikus püspökök Fuldában áldásért és győzelemért könyörögnek . . . A Német Püspökkari Konferencia Fuldában egy különleges »háborús imádság« bevezetését szorgalmazza, amelyet minden istentisztelet előtt és után fel kell olvasni. Az imádságban arra kérik a Gondviselést, hogy áldja meg a német fegyveres erőket győzelemmel, és vigyázzon minden katona egészségére és életére. A püspökök arra is utasították a katolikus papokat, hogy különleges vasárnapi szentbeszédben emlékezzenek meg havonta legalább egyszer »a szárazföldön, a tengeren és a levegőben« harcoló német katonákról.”

A cikket eltávolították az újság aznapi későbbi kiadásaiból. 1941. december 7-én támadta meg a náci Németország szövetségese, Japán az USA hajóhadát Pearl Harbornál.

[Kiemelt rész a 244. oldalon]

’Káromló nevek’

Amikor az első világháború után a kétszarvú vadállat a Népszövetség létrehozását szorgalmazta, számos vallásos szeretője nyomban megpróbálta szentesíteni ezt a mozgalmat. Ennek eredményeként az új békeszervezet ’tele lett káromló nevekkel’.

„A kereszténység képes a Népszövetség mögé állítani a jóakaratot és a dinamikus erőt, és ezáltal a szerződést egy darab papírból Isten királyságának az eszközévé változtatni” (The Christian Century, USA, 1919. június 19., 15. oldal).

„A Népszövetség Isten Királyságának a nemzetközi kapcsolatokra való kiterjesztése mint a jóakarat új világrendje . . . Ez az, amiért az összes keresztény imádkozik, amikor ezt mondja: »Jöjjön el a te országod«” (The Christian Century, USA, 1919. szeptember 25., 7. oldal).

„A Népszövetség cementje Krisztus vére” (dr. Frank Crane, protestáns lelkész, USA).

A Kongregacionalista Egyházak Országos Tanácsa „támogatja a [Népszövetségre] vonatkozó szerződést, mint ami jelenleg az egyetlen olyan politikai eszköz, amely által Jézus Krisztus szelleme még szélesebb körben terjedhet ki a nemzetek ügyeinek megvalósítására” (The Congregationalist and Advance, USA, 1919. november 6., 642. oldal).

„A konferencia felhívással fordul minden metodista személyhez, hogy álljon ki [a Népszövetség] eszméi mellett, ahogyan azok kifejezésre jutnak az Atyaisten és Isten földi gyermekei elgondolásában, és minden igyekezetével támogassa azokat” (A Wesley-féle Metodista Egyház, Anglia).

„Ha megvizsgáljuk az egyezmény törekvéseit, lehetőségeit és határozatait, láthatjuk, hogy Jézus Krisztus tanításának lényegét tartalmazzák: Isten Királyságát és az ő igazságosságát . . . Semmivel sem kevesebbet” (Részlet a canterburyi érsek beszédéből, melyet a Népszövetség ülésének megnyitásán mondott Genfben 1922. december 3-án).

„A Népszövetségnek ebben az országban ugyanolyan szent jogai vannak, mint bármilyen más humanitárius missziós szervezetnek, mivel Krisztusnak mint a Béke Fejedelmének ez a szervezet a leghatékonyabb uralkodási eszköze jelenleg a nemzetek között” (dr. Garvie, kongregacionalista lelkész, Anglia).

[Térkép a 236. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Az egész világon elterjedt hamis tanítások Babilonból erednek

Babilon

Háromságok vagy háromszemélyű istenségek

Az emberi lélek túléli a halált

Spiritizmus, a „halottakkal” való beszélgetés

Képek és szobrok használata az imádatban

Varázsigék a démonok kibékítésére

Nagy hatalom a papság kezében

[Kép a 239. oldalon]

Az ókori Babilon sok vízen ült

[Kép a 239. oldalon]

A nagy szajha napjainkban szintén „sok vízen” ül

[Kép a 241. oldalon]

Nagy Babilon egy veszélyes vadállaton ül

[Képek a 242. oldalon]

A vallásos szajha paráznaságot követett el a föld királyaival

[Képek a 245. oldalon]

Az asszony „részeg a szentek vérétől”

34. fejezet

A félelmetes rejtély megoldódik

 1. a) Hogyan reagál János, amikor meglátja a nagy szajhát és a félelmetes állatot, és miért? b) Hogyan reagál napjainkban a János osztály, amint látja, miként peregnek az események a prófétai látomás beteljesedéseként?

HOGYAN reagál János, amikor meglátja a nagy szajhát és a félelmetes állatot? Ő maga adja meg a választ: „Mikor pedig megláttam őt, nagy csodálkozással csodálkoztam” (Jelenések 17:6b). Egy ilyen látvány nem lehet pusztán az emberi képzelet szüleménye. De mégis itt van: egy távoli puszta, benne egy züllött prostituált egy rettenetes skarlátszínű vadállat hátán! (Jelenések 17:3). A János osztály ma szintén nagy csodálkozással csodálkozik azon, ahogyan peregnek az események a prófétai látomás beteljesedéseként. Ha a föld lakosai láthatnák mindezt, így kiáltanának fel: „Hihetetlen!” A világ uralkodói ezt visszhangoznák: „Elképzelhetetlen!” Pedig ez a látomás napjainkban elképesztő valósággá vált. Isten népének már eddig is jelentős szerepe volt a látomás beteljesítésében, és ez biztosíték számára, hogy a prófécia többi része is be fog teljesedni, egészen a megdöbbentő csúcspontjáig.

 2. a) Mit mondott az angyal, látva János döbbenetét? b) Mi tárul fel a János osztály előtt, és hogyan?

² Az angyal látja, hogy mennyire megdöbben János. Az apostol így folytatja: „Erre így szólt hozzám az angyal: »Miért csodálkoztál? Elmondom neked az asszony rejtélyét, és az őt vivő vadállatét, melynek a hét feje és tíz szarva van . . .«” (Jelenések 17:7). Az angyal most végre feltárja a rejtélyt! Megmagyarázza a meghökkent Jánosnak a látomás részleteit, valamint a kibontakozóban lévő drámai eseményeket. Hasonlóképpen ma az angyali vezetés alatt szolgáló, éber János osztály is magyarázatot kap a prófécia beteljesedéséről. „Vajon a megfejtés nem Isten dolga?” A hűséges Józseffel együtt mi is hisszük, hogy az (1Mózes 40:8; vesd össze: Dániel 2:29, 30). Isten szolgái a középpontba kerülnek, amikor Jehova megmagyarázza nekik a látomás értelmét és annak az életükre gyakorolt hatását (Zsoltárok 25:14). Pont időben tárja fel előttük az asszony és a vadállat rejtélyét (Zsoltárok 32:8).

3–4. a) Milyen nyilvános előadást tartott N. H. Knorr 1942-ben, és hogyan azonosította a skarlátszínű vadállatot? b) Mit mondott az angyal Jánosnak, amit Knorr testvér megmagyarázott?

³ Jehova Tanúi 1942. szeptember 18–20. között – a második világháború leghevesebb időszakában – tartották az Egyesült Államokban az „Új világ” teokratikus kongresszusukat. A fő helyszín, Cleveland (Ohio állam) több mint 50 kongresszusi várossal volt telefon-összeköttetésben. A csúcslétszám összesen 129 699 fő volt. A világ más részein is megtartották a kongresszusi programot, ahol a háborús körülmények engedték. Abban az időben Jehova népének tagjai közül sokan arra számítottak, hogy a háború átcsap Isten armageddoni háborújába, ezért nagyon kíváncsivá tette őket a nyilvános előadás címe: „Béke – Vajon tartós lehet?” Hogy beszélhet a Watch Tower Society új elnöke, N. H. Knorra békéről, amikor éppen az ellenkezőjére van kilátás? Ennek az volt az oka, hogy a János osztály ’a szokottnál jobban figyelt’ Isten prófétai szavára (Héberek 2:1; 2Péter 1:19).

⁴ Hogyan derített fényt a „Béke – Vajon tartós lehet?” című előadás a próféciára? Knorr testvér a Jelenések 17:3-ban szereplő skarlátszínű vadállatot egyértelműen a Népszövetséggel azonosította, a továbbiakban pedig kifejtette annak viharos történetét az alapján, amit az angyal a következőkben mond Jánosnak: „A vadállat, melyet láttál, volt, de nincs, és mégis feljönni készül a mélységből, és a pusztulásba megy” (Jelenések 17:8a).

 5. a) Hogyan teljesedett be az, hogy ’a vadállat volt, de nincs’? b) Mit válaszolt Knorr testvér arra a kérdésre, hogy a Népszövetség a mélységben marad-e?

⁵ ’A vadállat volt.’ Igen, 1920. január 10-től kezdve mint Népszövetség létezett, melynek időnként 63 tagállama is volt. De Japán, Németország és Olaszország egymás után kilépett a szövetségből, a korábbi Szovjetuniót pedig kizárták. Németország náci diktátora 1939 szeptemberében kirobbantotta a második világháborút.b Mivel a Népszövetség képtelen volt fenntartani a világbékét, gyakorlatilag a tétlenség mélységébe merült; 1942-ben a múlté lett: már csak volt. Nem korábban, és nem is később, hanem pontosan ebben a kritikus időszakban tette Jehova világossá a látomást teljes mértékben a népe számára! Az „Új világ” teokratikus kongresszuson Knorr testvér a próféciával összhangban kijelenthette, hogy „a vadállat . . . nincs”. Majd feltette a kérdést: „Vajon a Népszövetség a mélységben marad?” A Jelenések 17:8-at idézve válaszolt rá: „A világ nemzeteinek szövetsége fel fog támadni.” És pontosan ez történt. Jehova prófétai Szava beigazolódott!

Feljön a mélységből

 6. a) Mikor jött fel a skarlátszínű vadállat a mélységből, és mi lett az új neve? b) Miért mondhatjuk, hogy az ENSZ valójában az újjáéledt skarlátszínű vadállat?

⁶ A skarlátszínű vadállat valóban feljött a mélységből. San Franciscóban 1945. június 26-án 50 nemzet látványos külsőségek között megszavazta az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elfogadását. A testület célja az volt, hogy „fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot”. A Népszövetség és az ENSZ között sok hasonlóság van. Egy enciklopédia megjegyzi: „Bizonyos szempontból az ENSZ hasonlít a Népszövetségre, melyet az első világháború után hoztak létre . . . Számos nemzet, amely megalapította a Népszövetséget, az ENSZ létrehozásában is részt vett. Miként a Népszövetség, az ENSZ is abból a célból jött létre, hogy megőrizze a nemzetek közötti békét. Az ENSZ főbb intézményei nagyban hasonlítanak a Népszövetség intézményeire” (The World Book Encyclopedia). Az ENSZ tehát valójában az újjáéledt skarlátszínű vadállat. Több mint 190 tagállamával jóval felülmúlja a Népszövetséget, melynek 63 tagállama volt, és szélesebb körű felelősséget is vállal, mint az elődje.

 7. a) Milyen módon csodálkoztak csodálattal a föld lakosai a skarlátszínű vadállat újjáéledésén? b) Milyen célt nem képes elérni az ENSZ, és mit mondott erről a szervezet főtitkára?

⁷ Kezdetben nagy reményeket fűztek az ENSZ-hez. Ezáltal beteljesedtek az angyal szavai: „Mikor pedig azok, akik a földön laknak, látják, hogy a vadállat volt, de nincs, és mégis jelen lesz, akkor csodálattal csodálkoznak majd, de nevük a világ megalapításától fogva nincs felírva az élet tekercsére” (Jelenések 17:8b). A föld lakosai csodálattal tekintettek erre az új óriásra, amely a New York-i East River mellett található lenyűgöző központjából irányítja tevékenységét. Az igazi béke és biztonság azonban elérhetetlen az ENSZ számára. A XX. század túlnyomó részében a világbékét csak azért sikerült fenntartani, mert egyébként „kölcsönös teljes megsemmisítés” (angol rövidítése MAD, melynek jelentése: ’őrült’) fenyegetett, de a fegyverkezési verseny egyre inkább csillagászati méreteket öltött. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közel 40 évi erőfeszítései ellenére a szervezet egykori főtitkára, Javier Pérez de Cuéllar 1985-ben így panaszkodott: „Egy újfajta fanatizmus korában élünk, és nem tudunk mit kezdeni vele.”

8–9. a) Miért nem talál megoldást az ENSZ a világ bajaira, és mi történik vele rövidesen Isten határozatának megfelelően? b) Miért nincs felírva az „élet tekercsére” az ENSZ megalapítóinak és csodálóinak neve? c) Mit fog megvalósítani Jehova Királysága?

⁸ Az ENSZ nem képes megoldást találni. És miért nem? Mert nem az emberiség Életadója hozta létre. Rövid életű lesz, hiszen Isten határozata kimondja róla, hogy „a pusztulásba megy”. Az ENSZ megalapítóinak és csodálóinak nevét Isten nem írta fel az élet tekercsére. Hogyan is lennének képesek bűnös, halandó emberek, akik közül sokan gúnyolják Isten nevét, olyasmit megvalósítani az ENSZ révén, amiről Jehova Isten megmondta, hogy ő fogja rövidesen véghezvinni? És nem emberi eszközök, hanem Krisztusának Királysága által fogja ezt megtenni (Dániel 7:27; Jelenések 11:15).

⁹ Az ENSZ valójában káromló utánzata csupán Isten messiási Királyságának, amelynek uralkodója Jézus Krisztus, a Béke Fejedelme, akinek fejedelmi uralma nem ér véget (Ézsaiás 9:6, 7). Még ha sikerülne is az ENSZ-nek létrehoznia valamiféle ideiglenes békét, nemsokára újból kitörne a háború. Ez a bűnös emberek természetéből adódik. „Nevük a világ megalapításától fogva nincs felírva az élet tekercsére.” Jehova Királysága Krisztussal az élén nem csupán örök békét hoz a földre, hanem Jézus váltságáldozata alapján feltámasztja a halottakat is, akik Isten emlékezetében vannak, legyenek azok igazságosak vagy igazságtalanok (János 5:28, 29; Cselekedetek 24:15). Ebbe mindenki beletartozik, aki ellenállt Sátán és az ő magva támadásainak, és azok is, akiknek még be kell bizonyítaniuk, hogy engedelmesek. Nyilvánvaló, hogy az élet tekercsére soha nem kerül fel Nagy Babilon megátalkodott híveinek a neve, sem azoké, akik továbbra is a vadállatot imádják (2Mózes 32:33; Zsoltárok 86:8–10; János 17:3; Jelenések 16:2; 17:5).

Béke és biztonság – Hiú ábránd

10–11. a) Mit hirdetett meg az ENSZ 1986-ban, és hogyan reagáltak rá a nemzetek? b) Hány „valláscsalád” jött össze Assisiben, hogy a békéért imádkozzon, és meghallgatta-e Isten ezeket az imákat? Magyarázd meg!

¹⁰ Hogy az ENSZ nagyobb reményt adjon az emberiségnek, 1986-ot nemzetközi békeévvé nyilvánította, ezzel a jeligével: „A béke megőrzéséért és az emberiség jövőjéért!” Felhívást intézett a háborút viselő nemzetekhez, hogy legalább ebben az évben tegyék le a fegyvert. És mi volt a nemzetek válasza? A Nemzetközi Békekutató Intézet jelentése szerint csupán az 1986-os évben mintegy ötmillió embert öltek meg háborúban! Jóllehet kibocsátottak néhány különleges érmét és emlékbélyeget, de a nemzetek többsége abban az évben is vajmi keveset tett a béke eszményének megvalósításáért. Ugyanakkor a világ vallásai – állandóan arra törekedve, hogy jó kapcsolatot tartsanak fenn az ENSZ-szel – többféle módon igyekeztek népszerűsíteni ezt az évet. II. János Pál pápa 1986. január 1-jén magasztalta az ENSZ munkáját, és bejelentette a békeévet. Október 27-én pedig számos vallás vezetőjét meghívta az olaszországi Assisibe, hogy imádkozzanak a békéért.

¹¹ Meghallgatta Isten ezeket az imákat? Nos, melyik Istenhez imádkoztak ezek a vallási vezetők? Ha megkérdezted volna őket, mindegyik csoport más választ adott volna. Vajon létezik több millió isten, amely mind meghallja az oly sokféle módon előterjesztett könyörgéseket, és eleget is tud tenni azoknak? A résztvevők közül sokan a kereszténység háromszemélyű istenét imádták.c A buddhisták, a hinduk és mások számtalan istenhez kántálták imáikat. Összesen 12 „valláscsalád” gyűlt össze, s olyan neves személyiségek képviselték őket, mint az anglikán canterburyi érsek, a buddhista dalai láma, az orosz ortodox metropolita, a tokiói Sintó Szentélyek Egyesületének elnöke, valamint jelen voltak afrikai animisták és két amerikai indián is tollfejdíszben. Meg kell hagyni, színes csoport volt; látványos tv-műsor lett belőle. Az egyik csoport egyszer 12 órán át imádkozott megszakítás nélkül. (Vesd össze: Lukács 20:45–47.) De átjutottak ezek az imák az összejöveteli hely felett tornyosuló esőfelhőkön? Nem, ennek pedig több oka is van.

12. Miért nem hallgatta meg Isten a világ vallási vezetőinek az imáit, melyeket a békéért mondtak?

¹² Ellentétben azokkal, akik ’Jehova nevében járnak’, ezek közül a vallásos egyének közül egyetlenegy sem imádkozott Jehovához, az élő Istenhez, akinek a neve mintegy 7000-szer fordul elő a Biblia eredeti szövegében (Mikeás 4:5; Ézsaiás 42:8,12).d Mint csoport, nem Jézus nevében közeledtek Istenhez, sőt, a többségük nem is hitt Jézus Krisztusban (János 14:13; 15:16). Egyikük sem cselekszi Isten napjainkra vonatkozó akaratát, amely szerint világszerte hirdetni kell Isten eljövendő Királyságát, mert az az emberiség valódi reménysége, nem pedig az ENSZ (Máté 7:21–23; 24:14; Márk 13:10). Vallásszervezeteik a legtöbbször belekeveredtek a történelem véres háborúiba, a XX. század két világháborúját is beleértve. Az ilyeneknek Isten ezt mondja: „Ha sokat imádkoztok is, én meg nem hallgatom; vérontással van tele a kezetek” (Ézsaiás 1:15; 59:1–3).

13. a) Miért van nagy jelentősége annak, hogy a világ vallási vezetői az ENSZ-szel vállvetve kiáltanak békéért? b) Milyen végkimenetelt jövendölt meg Isten, melyet a békéért való kiáltások előznek meg?

¹³ Azonkívül igen nagy jelentősége van annak is, hogy a világ vallási vezetői az ENSZ-szel vállvetve kiáltanak békéért. Szeretnék a saját érdekükben befolyásolni ezt a szervezetet, különösen napjainkban, amikor a híveik közül oly sokan hagyják el a vallást. Miként az ókori Izrael hűtlen vezetői, ők is így kiáltanak fel: „»Béke van! Béke van!«, holott nincsen béke” (Jeremiás 6:14). Kétségtelenül ezután is kiáltozni fognak a békéért, hozzájárulva ahhoz a végkimenetelhez, amelyet Pál apostol egy próféciában így jelentett be: „Jehova napja pontosan úgy jön el, mint a tolvaj éjjel. Amikor azt mondják: »Béke és biztonság!«, akkor hirtelen pusztulás jön rájuk egy szempillantás alatt, mint ahogy a gyötrő fájás a várandós asszonyra; és semmiképpen nem fognak megmenekülni” (1Tesszalonika 5:2, 3).

14. Milyen formában teljesedhet be a „béke és biztonság” kikiáltása, és hogyan kerülhetjük el, hogy ez megtévesszen minket?

¹⁴ Az utóbbi években a politikusok gyakran használták a „béke és biztonság” kifejezést, amikor különféle emberi törekvésekre utaltak. Vajon ezek a törekvések az 1Tesszalonika 5:3 beteljesedésének a kezdetét jelentik? Vagy Pál egy konkrét eseményre utal, mely annyira drámai lesz, hogy az egész világ felfigyel rá? Minthogy a bibliai próféciákat gyakran csak azután lehet teljes egészében megérteni, miután beteljesedtek vagy amikor épp teljesedőben vannak, várnunk kell a válaszra. Addig is a keresztények tisztában vannak azzal, hogy bármilyen látszólagos békét és biztonságot valósítsanak is meg a nemzetek, alapvetően semmi sem fog változni. Az önzés, a gyűlölet, a bűnözés, a családok széthullása, az erkölcstelenség, a betegség, a bánat és a halál továbbra is megmarad. Ezért ha éber maradsz, és észben tartod, hogy mit jelentenek a világesemények, valamint megszívleled Isten Szavának prófétai figyelmeztetését, akkor téged nem fog megtéveszteni a „béke és biztonság” kikiáltása (Márk 13:32–37; Lukács 21:34–36).

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész a 250. oldalon]

Ellentmondásos „béke”

Jóllehet 1986-ot az ENSZ nemzetközi békeévvé nyilvánította, az öngyilkos fegyverkezési verseny fokozódott. Egy 1986-os beszámoló, mely a világ katonai és szociális kiadásairól készült, a következő kijózanító tényeket közli:

1986-ban a világ katonai kiadásai elérték a 900 milliárd dollárt.

A világ óránkénti katonai kiadásai elegendők lettek volna ahhoz, hogy védettséget biztosítsanak 3,5 millió személynek. Ennyien halnak meg évente megelőzhető járványos betegségekben.

Világszerte minden ötödik ember teljes nyomorban élt. Ezeket az éhezőket egy éven át jól lehetett volna lakatni abból a pénzből, melyet a világ két nap alatt katonai kiadásokra fordított.

A világ összes atomfegyverének robbanóereje 160 000 000-szor volt nagyobb, mint a csernobili robbanás ereje.

Egyetlen atombombának 500-szor volt nagyobb a robbanóereje, mint a Hirosimára 1945-ben ledobott atombombáé.

A nukleárisfegyver-készletek robbanóereje több mint egymillió Hirosimának felelt meg. 2700-szor volt nagyobb az erejük, mint a második világháborúban felhasznált bombáké, amikor is 38 millió ember halt meg.

A háborúk még gyakoribbak és még pusztítóbbak lettek. A háborúk áldozatainak száma a XVIII. században 4,4 millió, a XIX. században 8,3 millió, a XX. század első 86 éve alatt pedig 98,8 millió volt. A XVIII. század óta az áldozatok száma több mint hatszor gyorsabban emelkedett, mint a föld lakosságának a száma. A XX. században tízszer annyian haltak meg egy-egy háborúban, mint a XIX. században.

[Képek a 247. oldalon]

Ahogy az a skarlátszínű vadállatról meg lett jövendölve, a Népszövetség a második világháború alatt a mélységbe került, majd újjáéledt Egyesült Nemzetek Szervezete néven

[Képek a 249. oldalon]

Az ENSZ által meghirdetett békeév támogatására az olaszországi Assisiben a világ vallásainak képviselői milliónyi módon imádkoztak Istenhez, de egyikük sem imádkozott az élő Istenhez, Jehovához

35. fejezet

Nagy Babilon kivégzése

 1. Mit mond az angyal a skarlátszínű vadállatról, és milyen bölcsesség szükséges ahhoz, hogy megérthessük a Jelenések könyvében található jelképeket?

A SKARLÁTSZÍNŰ vadállatról, melyet a Jelenések 17:3 említ, az angyal még ezt mondja Jánosnak: „Ide kell az értelem, melyben bölcsesség van: A hét fej hét hegyet jelent, és ezek tetején ül az asszony. És hét király van: öt elesett, egy van, a másik még nem érkezett el, de amikor elérkezik, rövid ideig fog megmaradni” (Jelenések 17:9, 10). Az angyal itt felülről való bölcsességet ad át (Jakab 3:17). Egyedül ez a bölcsesség segíthet megértenünk a Jelenések könyvében található jelképeket. Ennek a bölcsességnek köszönhetően érti meg tisztán a János osztály és társai, hogy milyen jelentőségteljes időkben élünk. Ez a bölcsesség értékelést ébreszt Jehova közelgő ítéletei iránt azok szívében, akik átadták magukat neki, és egészséges istenfélelemre ösztönzi őket. Ahogyan a Példabeszédek 9:10 kijelenti: „Jehova félelme a bölcsesség kezdete, és a Legszentebb ismerete az értelem.” Mit tár fel nekünk az isteni bölcsesség a vadállatról?

 2. Mit jelképez a skarlátszínű vadállat hét feje, és mit értsünk azalatt, hogy „öt elesett, egy van”?

² A kegyetlen vadállat hét feje hét „hegyet” vagy hét ’királyt’ jelképez. A Szentírás mindkét kifejezéssel kormányzatokat szemléltet (Jeremiás 51:24, 25; Dániel 2:34, 35, 44, 45). A Bibliában hat olyan világhatalom van megemlítve, amely hatással volt Isten népének az életére: Egyiptom, Asszíria, Babilon, Méd–Perzsia, Görögország és Róma. Ezek közül öt már eljött és le is tűnt, amikor János megkapta a Jelenések könyvének látomásait. Róma viszont még javában világhatalom volt. Ez jól összecseng azzal, hogy „öt elesett, egy van”. De mi a helyzet „a másik” világhatalommal, amely még nem érkezett el?

 3. a) Hogyan szakadt ketté a Római Birodalom? b) Milyen fejlemények mentek végbe nyugaton? c) Hogyan kell tekinteni a Német-római Császárságot?

³ A Római Birodalom János halála után még évszázadokig fennmaradt, sőt terjeszkedett is. I. sz. 330-ban Konstantin császár Rómából Bizáncba helyezte át székhelyét, amelynek a Konstantinápoly nevet adta. I. sz. 395-ben a Római Birodalom kettészakadt, keleti és nyugati részre. I. sz. 410-ben Róma Alarik nyugati góta király kezére került. Germán törzsek – amelyek szintén keresztények voltak – meghódították Hispániát, valamint Róma észak-afrikai területeinek nagy részét is. Európa a zűrzavar, a nyugtalanság és a változások évszázadait élte. Nyugaton nevezetes császárok kerültek uralomra, például Nagy Károly a IX. században, aki szövetségre lépett III. Leó pápával; és II. Frigyes, aki a XIII. században uralkodott. Bár birodalmukat Német-római Császárságnak nevezték, jóval kisebb volt, mint a korábbi Római Birodalom a fénykorában. Inkább a régi birodalom visszaállítása vagy folytatása volt, mintsem egy új birodalom.

 4. Milyen sikereket ért el a Keletrómai Birodalom, de ennek ellenére mi történt a régi Róma észak-afrikai, hispániai és szíriai területeinek nagy részével?

⁴ A Keletrómai Birodalom, melynek központja Konstantinápoly volt, nem volt túl jó viszonyban a Nyugatrómai Birodalommal. A VI. században a keleti birodalom császárának, I. Jusztinianosznak sikerült Észak-Afrika jelentős részét visszahódítania, valamint Hispániában és Itáliában is ért el sikereket. A VII. században II. Jusztinianosz visszaszerezte a birodalomnak Makedónia egyes részeit, melyeket korábban szláv törzsek hódítottak el. A VIII. századra azonban a régi Róma észak-afrikai, hispániai és szíriai területeinek nagy része az új iszlám birodalom fennhatósága alá került, és így kikerült mind Konstantinápoly, mind Róma kezéből.

 5. Miért kellett sok évszázadnak eltelnie ahhoz, hogy a Római Birodalomnak mint politikai nagyhatalomnak minden nyoma eltűnjön a világ színteréről, noha Róma városa már i. sz. 410-ben elesett?

⁵ Konstantinápoly valamivel tovább kitartott. Túlélte a gyakori perzsa, arab, bolgár és orosz támadásokat, míg végül 1203-ban elesett, de nem a muszlimok, hanem a nyugati keresztesek foglalták el. 1453-ban azonban a muszlim ottomán uralkodó, II. Mehmed uralma alá került, és nemsokára az ottomán, vagyis a Török Birodalom fővárosa lett. Így hát, bár Róma városa i. sz. 410-ben elesett, még sok évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a Római Birodalomnak mint politikai nagyhatalomnak minden nyoma eltűnjön a világ színteréről. Befolyását azonban még ezután is fel lehetett fedezni azokban a vallásos birodalmakban, melyek a római pápaságra és a keleti ortodox egyházra épültek.

 6. Milyen új birodalmak jöttek létre, és melyik lett közülük a legsikeresebb?

⁶ A XV. századra azonban néhány ország teljesen új birodalommá nőtte ki magát. Bár néhány ilyen új birodalom a korábbi római tartományok területén volt, mégsem mondhatjuk, hogy a Római Birodalom fennmaradt általuk. Portugália, Spanyolország, Franciaország és Hollandia mind távoli gyarmatokat szerzett magának. A legsikeresebb azonban Anglia volt, amely óriási birodalom felett uralkodott, melyben „sohasem nyugodott le a nap”. Ez a birodalom különböző időszakokban Észak-Amerika, Afrika, India és Délkelet-Ázsia nagy részét felölelte, valamint a Csendes-óceán déli részét is.

 7. Hogyan jött létre egyfajta kettős világhatalom, és János szerint mennyi ideig marad fenn a hetedik „fej”, azaz világhatalom?

⁷ A XIX. századra Észak-Amerikában a gyarmatok egy része elszakadt Angliától, és megalakította a független Amerikai Egyesült Államokat. Politikai téren továbbra is voltak konfliktusok az új nemzet és a korábbi anyaország között. Mindazonáltal az első világháború mindkét országot arra kényszerítette, hogy felismerjék közös érdekeiket, és különleges kapcsolatot hozott létre köztük. Ezáltal egyfajta kettős világhatalom jött létre, amelyet az Amerikai Egyesült Államok – a leggazdagabb nemzet – és Anglia alkot, mely a világ legnagyobb kiterjedésű birodalmának központja volt. Íme, itt van hát a hetedik „fej”, vagyis világhatalom, amely a vég idejéig fennáll, és amelynek a területén Jehova modern kori Tanúi először vetik meg a lábukat. A hatodik fej hosszú uralkodásához viszonyítva a hetedik csak „rövid ideig” marad fenn, addig, amíg Isten Királysága el nem pusztítja az összes emberi kormányzatot.

Miért hívják nyolcadik királynak?

8–9. Minek nevezi az angyal a jelképes skarlátszínű vadállatot, és hogyan származik az a másik hétből?

⁸ Az angyal ezután így szól Jánoshoz: „A vadállat pedig, amely volt, de nincs, maga is egy nyolcadik király, de a hétből származik, és a pusztulásba megy” (Jelenések 17:11). A jelképes skarlátszínű vadállat a hét fejből „származik”, vagyis az eredeti, ’tengerből feljövő vadállat’ fejeinek köszönheti a létét; ennek a vadállatnak a képmása. Miért mondhatjuk ezt? Nos, 1919-ben az angol–amerikai hatalom volt a felemelkedőben lévő fej. A korábbi hat fej már elesett, és a világhatalmi pozíció erre a kettős hatalomra szállt át, abban összpontosult. Ez a hetedik fej – mint a világhatalmak sorának jelenlegi képviselője – volt a fő mozgatóerő a Népszövetség létrehozásában, és még mindig fő pártfogója és pénzügyi támogatója az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Tehát jelképes értelemben a skarlátszínű vadállat – a nyolcadik király – az eredeti hét fejből „származik”. Ebből a szemszögből az a kijelentés, hogy a hétből származik, összhangban van a korábbi látomással, melyben az a vadállat, melynek két szarva van, mint a báránynak (az angol–amerikai világhatalom, az eredeti vadállat hetedik feje), sürgette a képmás elkészítését, és életet lehelt belé (Jelenések 13:1, 11, 14, 15).

⁹ Ezenkívül, a Népszövetség eredeti tagjai között ott volt Nagy-Britannia, és vele együtt olyan kormányzatok is, amelyek a korábbi fejek valamelyikének a székhelyén uralkodnak, név szerint Görögország, Irán (Perzsa Birodalom) és Olaszország (Római Birodalom). Idővel a korábbi hat világhatalom uralta területeken fennálló mai kormányzatok is tagjai lettek a vadállat képmásának. Ebben az értelemben is elmondható, hogy a skarlátszínű vadállat a hét világhatalomból származik.

10. a) Miért mondhatjuk, hogy a skarlátszínű vadállat „maga is egy nyolcadik király”? b) Hogyan fejezte ki a korábbi Szovjetunió egyik vezetője, hogy támogatja az ENSZ-et?

¹⁰ Figyeljük meg, hogy a skarlátszínű vadállat „maga is egy nyolcadik király”. Tehát az ENSZ úgy lett megalkotva, hogy egy világkormányzatra hasonlítson. Néha ténylegesen úgy is viselkedik: csapatokat küld, hogy nemzetközi vitákat simítson el; ezt tette például Koreában, a Sínai-félszigeten, egyes afrikai országokban és Libanonban. De így is csak egy képmás. Miként egy vallásos képmásnak, ennek sincs valódi befolyása vagy hatalma, csupán annyi, amennyivel felruházzák azok, akik létrehozták, és akik imádják. Ez a jelképes vadállat néha igen gyengének bizonyul; mégsem esett még meg vele, hogy teljesen elhagyták volna olyan, diktatúrára hajló tagállamok, amelyek a Népszövetséget a mélységbe taszították (Jelenések 17:8). A korábbi Szovjetunió egyik kiemelkedő vezetője a római pápákéval azonos véleményt nyilvánított ki 1987-ben az ENSZ támogatásának kérdésében, jóllehet egyéb területeken gyökeresen ellentétes nézeteket vallott. Sőt felvetette, hogy hozzanak létre egy „átfogó nemzetközi biztonsági rendszert”, mely az ENSZ-en alapulna. Ahogyan János hamarosan megtudja, eljön az idő, amikor az ENSZ jelentős hatalommal fog cselekedni. Azután, amikor rá kerül a sor, „a pusztulásba megy”.

Tíz király egy órára

11. Mit mond el Jehova angyala a tíz szarvról, mely a jelképes skarlátszínű vadállaton van?

¹¹ A Jelenések könyvének előző fejezetében a hatodik és a hetedik angyal kiöntötte Isten haragjának egy-egy csészéjét. Megtudtuk, hogy a föld királyait egybegyűjtik Isten armageddoni háborújára, és azt is, hogy Isten ’meg fog emlékezni Nagy Babilonról’ (Jelenések 16:1, 14, 19). Most részletekbe menően megvizsgáljuk, hogyan hajtják végre rajtuk Isten ítéleteit. Figyeljünk ismét az angyalra, amint Jánoshoz beszél: „A tíz szarv, amelyet láttál, tíz királyt jelent, akik még nem kaptak királyságot, de mint királyok egy órára hatalmat kapnak a vadállattal. Ezeknek egy a gondolatuk, s ezért erejüket és hatalmukat a vadállatnak adják. Ezek harcra kelnek a Bárány ellen, de a Bárány legyőzi őket, mivel uraknak Ura és királyoknak Királya ő; és vele együtt azok is, akik elhívottak, választottak és hűségesek” (Jelenések 17:12–14).

12. a) Mit jelképez a tíz szarv? b) Mit jelent az, hogy a jelképes tíz szarv ’még nem kapott királyságot’? c) Hogyan kapott a jelképes tíz szarv ma „királyságot”, és mennyi időre?

¹² A tíz szarv az összes jelenleg fennálló politikai hatalmat szemlélteti, amely támogatja a vadállat képmását. János napjaiban nagyon kevés létezett a ma létező országok közül. Azoknak pedig, amelyeket már akkor is ismertek, mint például Egyiptom és a Perzsa Birodalom (Irán), ma egészen más a politikai arculatuk. Ezért az első században ’a tíz szarv még nem kapott királyságot’. Ma azonban, az Úr napján már van ’királyságuk’, vagyis politikai hatalmuk. A nagy, gyarmatosító birodalmak megszűnésével sok új nemzet született, különösen a második világháború óta. Ezek, valamint a régóta fennálló hatalmak rövid időre – csupán „egy órára” – hatalmat kapnak a vadállattal, mielőtt Jehova véget vet az összes politikai hatalomnak Armageddonkor.

13. Milyen értelemben van a tíz szarvnak ’egy gondolata’, és emiatt hogyan fognak viszonyulni a Bárányhoz?

¹³ Ma a nacionalizmus az egyik legerősebb mozgatórugója ennek a tíz szarvnak. Ezeknek „egy a gondolatuk” abban az értelemben, hogy fenn akarják tartani nemzeti szuverenitásukat ahelyett, hogy alárendelnék magukat Isten Királyságának. Ez volt a céljuk akkor is, amikor elfogadták a Népszövetséget és az ENSZ-et, vagyis az, hogy fenntartsák a világbékét, és így biztosítsák a saját fennmaradásukat is. Ez a magatartás azt mutatja, hogy a szarvak biztosan szembefordulnak a Báránnyal, aki „uraknak Ura és királyoknak Királya”, hiszen Jehovának az a szándéka, hogy Jézus Krisztus vezetésével az Ő Királysága lépjen nemsokára az összes ilyen királyság helyébe (Dániel 7:13, 14; Máté 24:30; 25:31–33, 46).

14. Hogyan tudnak a világ uralkodói harcra kelni a Bárány ellen, és mi lesz ennek a kimenetele?

¹⁴ Természetesen e világ uralkodói semmit sem tehetnek Jézus ellen. Ő az égben van, ahol semmiképpen nem érhetik el. Ámde Jézus testvérei, az asszony magvából megmaradtak még itt vannak a földön, és ők látszólag sebezhetők (Jelenések 12:17). A szarvak közül már több is kifejezte gyűlöletét velük szemben, és ezáltal harcra kelt a Bárány ellen (Máté 25:40, 45). Nemsokára azonban eljön az idő, amikor Isten Királysága „szétzúzza és megsemmisíti mindazokat a királyságokat” (Dániel 2:44). A föld királyai ezután végső támadást indítanak a Bárány ellen, ahogy hamarosan látni fogjuk (Jelenések 19:11–21). De már ezekből a versekből is eleget megtudunk ahhoz, hogy biztosak legyünk benne: a nemzetek nem járnak sikerrel. Bár nekik és a skarlátszínű ENSZ-vadállatnak „egy a gondolatuk”, képtelenek legyőzni a nagy ’uraknak Urát és királyoknak Királyát’, és azokat sem győzhetik le, akik vele együtt „elhívottak, választottak és hűségesek”, beleértve a még földön lévő felkenteket is. Ők is győzni fognak azáltal, hogy feddhetetlenek maradnak, választ adva Sátán aljas vádjaira (Róma 8:37–39; Jelenések 12:10, 11).

Elhagyottá teszik a szajhát

15. Mit mond az angyal a szajháról, és arról, hogy a tíz szarv és a vadállat mit fog érezni a szajhával szemben, és mit tesz majd ellene?

¹⁵ Nem Isten népe az egyedüli célpontja az ellenséges tíz szarvnak. Az angyal most újra a szajhára irányítja János figyelmét: „És ezt mondja nekem: »A vizek, melyeket láttál, ahol a szajha ül, népeket, tömegeket, nemzeteket és nyelveket jelentenek. A tíz szarv pedig, melyet láttál, és a vadállat, ezek meg fogják gyűlölni a szajhát, s elhagyottá és mezítelenné teszik, és megeszik a húsát, és teljesen elégetik őt tűzzel«” (Jelenések 17:15, 16).

16. Miért nem bízhat Nagy Babilon védelmező vizei támogatásában, amikor a politikai kormányzatok megtámadják?

¹⁶ Ahogy az ősi Babilon a vizei által nyújtott védelemben bízott, úgy ma Nagy Babilon is a mögötte álló ’népek, tömegek, nemzetek és nyelvek’ hatalmas számában bízik. Az angyal felhívja rájuk a figyelmünket, mielőtt bejelenti a megütközést keltő fordulatot: a föld politikai kormányzatai hirtelen megtámadják Nagy Babilont. Mit fognak tenni ekkor ’a népek, tömegek, nemzetek és nyelvek’? Isten népe már most figyelmezteti Nagy Babilont arra, hogy az Eufrátesz vize ki fog száradni (Jelenések 16:12). Vizei teljesen kiapadnak majd. Amikor az utálatos, ősi szajhának leginkább szüksége lenne rájuk, képtelenek lesznek bármilyen kézzelfogható segítséget nyújtani neki (Ézsaiás 44:27; Jeremiás 50:38; 51:36, 37).

17. a) Miért nem menti meg Nagy Babilont a mérhetetlen gazdagsága? b) Miért nem lesz méltóságteljes Nagy Babilon pusztulása? c) A tíz szarvon, azaz az egyes nemzeteken kívül ki vesz még részt Nagy Babilon elpusztításában?

¹⁷ Természetesen Nagy Babilont a mérhetetlen gazdagsága sem mentheti meg. Sőt, inkább sietteti majd a pusztulását, hiszen a látomásból kiderül, hogy amikor a vadállat és a tíz szarv kinyilvánítja a vele szemben érzett gyűlöletét, megfosztja őt királyi ruháitól és az összes ékszerétől. Elveszik minden vagyonát. „Mezítelenné teszik”, megszégyenítő módon közszemlére bocsátják valódi mivoltát. Teljesen elhagyott lesz! A sorsa mindennek mondható, csak méltóságteljesnek nem. Elpusztítják, „megeszik a húsát”, csak egy élettelen csontváz marad belőle. Végül pedig „teljesen elégetik őt tűzzel”. Elégetik, mint egy pestises hullát, még tisztességes temetése sem lesz! És nemcsak a nemzetek fognak ebben részt venni, melyeket a tíz szarv szemléltet, hanem „a vadállat” is, vagyis maga az ENSZ is csatlakozik a tíz szarvhoz ebben a pusztításban. Áldását adja a hamis vallás elpusztítására. Több mint 190 tagállamának többsége már az eddigi döntéseivel is kinyilvánította ellenérzését a vallással, főként a kereszténységgel szemben.

18. a) Miből láthatjuk, hogy megvan az esélye annak, hogy a nemzetek a babiloni vallás ellen forduljanak? b) Mi lesz az alapvető oka a nagy szajha elleni döntő támadásnak?

¹⁸ Vajon miért bánnak ilyen kegyetlenül a nemzetek a korábbi szeretőjükkel? A közelmúlt eseményeiből láthatjuk, hogy megvan az esélye annak, hogy a babiloni vallás ellen forduljanak. A vallás ellen hozott hivatalos rendeletek jelentősen csökkentették a befolyását olyan országokban, mint a korábbi Szovjetunió és Kína. Európa protestáns részében a széles körű közöny és kétely miatt kiürültek a templomok; a vallás gyakorlatilag meghalt. A hatalmas katolikus birodalmat lázadás és viszálykodás szaggatja szét, amit a vallási vezetők képtelenek lecsillapítani. Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy a Nagy Babilon elleni végső, döntő támadás nem más, mint Isten megváltoztathatatlan ítélete a nagy szajha felett.

Megvalósítják Isten gondolatát

19. a) Hogyan szemléltetheti Jehovának a hitehagyott Jeruzsálemen i. e. 607-ben végrehajtott ítélete a nagy szajha feletti ítéletének végrehajtását? b) Mit vetített előre napjainkra vonatkozóan Jeruzsálem i. e. 607 utáni kifosztott, lakatlan állapota?

¹⁹ Hogyan hajtja végre Jehova az ítéletét? Ezt azzal lehetne szemléltetni, amit az ókori hitehagyott népével tett, amelyről ezt mondta: „Jeruzsálem prófétáiban is szörnyűségeket láttam: házasságot törnek, és hazugságban járnak; megerősítették a gonosztevők kezét, hogy meg ne térjenek, ki-ki a gonoszságából. Mind olyanná lettek előttem, mint Szodoma, és lakói, mint Gomorra” (Jeremiás 23:14). Jehova Nabukodonozort használta fel i. e. 607-ben arra, hogy a szellemi értelemben házasságtörő városról ’lehúzzák ruháit, elvegyék tőle szépséges holmijait, és otthagyják mezítelenül és ruhátlanul’ (Ezékiel 23:4, 26, 29). Az akkori Jeruzsálem és a mai kereszténység párhuzamba állítható. Ahogyan János a korábbi látomásaiban látta, Jehova hasonló büntetést mér majd a kereszténységre és a hamis vallás többi részére. Jeruzsálem i. e. 607 utáni kifosztott, lakatlan állapota megmutatja, hogyan fest majd a kereszténység, miután megfosztották gazdagságától, és szégyenszemre leleplezték. Nagy Babilon többi része sem jár jobban.

20. a) Hogyan mutatta meg János, hogy Jehova ismét emberi uralkodókat fog felhasználni ítéletének végrehajtására? b) Mi Isten ’gondolata’? c) Hogyan hajtják végre a nemzetek a saját „egyazon gondolatukat”, ámde valójában kinek a gondolatát viszik véghez?

²⁰ Jehova ismét emberi uralkodókat használ fel ítélete végrehajtására. „Mert az Isten adta a szívükbe, hogy megvalósítsák gondolatát, igen, hogy egyazon gondolatukat megvalósítsák azáltal, hogy királyságukat a vadállatnak adják, míg be nem teljesülnek az Isten szavai” (Jelenések 17:17). Mi Isten ’gondolata’? Az, hogy Nagy Babilon kivégzői felsorakozzanak a teljes elpusztítására. Természetesen a megtámadásával az uralkodók a saját „egyazon gondolatukat” akarják végrehajtani. Úgy érzik, hogy nacionalista érdekeik megkívánják, hogy a nagy szajha ellen forduljanak. Úgy gondolhatják, hogy az országukban működő szervezett vallások fenyegetik a szuverenitásukat. De valójában Jehova irányítja az eseményeket; az uralkodók az ő gondolatát hajtják végre, amikor egy csapásra elpusztítják Isten ősi, házasságtörő ellenségét! (Vesd össze: Jeremiás 7:8–11, 34.)

21. Mivel Nagy Babilont a skarlátszínű vadállat fogja elpusztítani, nyilvánvalóan hogyan segítik majd a nemzetek az ENSZ-et?

²¹ Igen, a nemzetek a skarlátszínű vadállatot, az Egyesült Nemzetek Szervezetét fogják felhasználni Nagy Babilon elpusztítására. Nem a saját kezdeményezésükből teszik ezt, hanem mert Jehova adja a szívükbe, „hogy egyazon gondolatukat megvalósítsák azáltal, hogy királyságukat a vadállatnak adják”. Amikor elérkezik az ideje, a nemzetek nyilvánvalóan úgy látják majd, hogy meg kell erősíteni az ENSZ-et. Bizonyos értelemben fogakat adnak ennek a szervezetnek, ráruházva minden hatalmukat és erejüket, hogy az a hamis vallás ellen fordulhasson, és sikeresen harcolhasson ellene, „míg be nem teljesülnek az Isten szavai”. Így az ősi szajha teljesen megsemmisül. Végre megszabadultunk tőle!

22. a) Mit mutat az, ahogyan az angyal befejezi a tanúskodását a Jelenések 17:18-ban? b) Hogyan reagálnak Jehova Tanúi, amikor megértik a rejtélyt?

²² Mintha csak hangsúlyozni akarná, hogy Jehova ítélete biztosan végre lesz hajtva a hamis vallás világbirodalmán, az angyal így fejezi be tanúskodását: „Az asszony pedig, akit láttál, azt a nagy várost jelenti, melynek királysága van a föld királyai felett” (Jelenések 17:18). Miként Babilont Belsazár idejében, Nagy Babilont is ’megmérték a mérlegen, és hiányosnak találták’ (Dániel 5:27). Pusztulása gyors és végleges lesz. És hogyan reagálnak Jehova Tanúi, amikor megértik a nagy szajha és a skarlátszínű vadállat rejtélyét? Buzgón hirdetik Jehova ítéletnapját, és „kellemes” szavakkal segítenek azoknak, akik őszintén kutatják az igazságot (Kolosszé 4:5, 6; Jelenések 17:3, 7). Ahogy a következő fejezetben látni fogjuk, mindenkinek, aki szeretne életben maradni, amikor a nagy szajhát kivégzik, cselekednie kell, mégpedig sürgősen!

[Lábjegyzet]

[Képek a 252. oldalon]

A hét egymást követő világhatalom

EGYIPTOM

ASSZÍRIA

BABILON

MÉD–PERZSIA

GÖRÖGORSZÁG

RÓMA

ANGLIA ÉS AMERIKA

[Képek a 254. oldalon]

„Maga is egy nyolcadik király”

[Kép a 255. oldalon]

A Báránynak hátat fordítva „erejüket és hatalmukat a vadállatnak adják”

[Kép a 257. oldalon]

A kereszténység, Nagy Babilon legfőbb része olyan lesz, mint Jeruzsálem a pusztulása után

36. fejezet

A nagy város elpusztítása

12. látomás – Jelenések 18:1–19:10

Téma: Nagy Babilon eleste és pusztulása; a Bárány menyegzőjének bejelentése

A beteljesedés ideje: 1919-ben kezdődött és a nagy nyomorúság után is tart

 1. Mi jelzi majd a nagy nyomorúság kezdetét?

NAGY BABILON pusztulása hirtelen, megdöbbentő és elsöprő lesz! Ez lesz az egyik legnagyobb katasztrófa az egész történelemben, amely egyúttal azt is jelzi, hogy kezdetét vette egy „nagy nyomorúság, olyan, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig; nem, és nem is lesz többé” (Máté 24:21).

 2. Melyik birodalom maradt fenn annak ellenére, hogy számos politikai birodalom felemelkedett és letűnt?

² A hamis vallás nagyon régen jött létre, és megszakítás nélkül fennáll a vérszomjas Nimród napjai óta, aki szembeszállt Jehovával, és embereket gyűjtött maga köré, hogy felépítse Bábel tornyát. Amikor Jehova összezavarta a lázadók nyelvét, és szétszórta őket a föld színén, az emberek Babilon hamis vallását is magukkal vitték (1Mózes 10:8–10; 11:4–9). Azóta számos politikai birodalom emelkedett fel és tűnt le, de a babiloni vallás fennmaradt. Sokféle formát öltött, miközben a hamis vallás világbirodalmává, a megjövendölt Nagy Babilonná vált. Legkiemelkedőbb része a kereszténység, amely a korábbi babiloni tanítások és a hitehagyott „keresztény” dogmák ötvözetéből nőtte ki magát. Mivel Nagy Babilon történelme hosszú időre nyúlik vissza, sokan nehezen tudják elhinni, hogy valaha is elpusztulhat.

 3. Hogyan erősíti meg a Jelenések könyve, hogy milyen sors vár a hamis vallásra?

³ Helyénvaló tehát, hogy a Jelenések könyve azzal erősíti meg, milyen sors vár a hamis vallásra, hogy két részletes leírást is közöl az elestéről és a teljes pusztulásához vezető eseményekről. Már láttuk őt mint ’nagy szajhát’, akit a korábbi, politikai szeretői semmisítenek meg (Jelenések 17:1, 15, 16). Most egy újabb látomásban városként látjuk, amely az ókori Babilon vallási megfelelője.

Nagy Babilon bukása

 4. a) Milyen látomást kap most János? b) Hogyan azonosíthatjuk az angyalt, és miért helyénvaló, hogy ő jelenti be Nagy Babilon elestét?

⁴ János folytatja a beszámolót, és ezt mondja: „Ezek után láttam egy másik angyalt leszállni az égből, nagy hatalommal, és dicsőségétől világosság árasztotta el a földet. És erős hangon így kiáltott: »Elesett! Elesett Nagy Babilon . . .«” (Jelenések 18:1, 2a). János most hallja másodszor ezt az angyali bejelentést. (Lásd: Jelenések 14:8.) Ezúttal azonban a bejelentés fontosságát hangsúlyozza az égi angyal fensége, akinek dicsőségétől világosság árasztja el az egész földet! Ki lehet ez az angyal? Évszázadokkal korábban Ezékiel próféta egy égi látomásáról beszélve azt mondta, hogy ’a föld ragyogott Jehova dicsőségétől’ (Ezékiel 43:2). Egyetlen angyal ragyoghat Jehova dicsőségéhez hasonlóan: az Úr Jézus, aki „Isten dicsőségének visszatükröződése és magának a lényének pontos mása” (Héberek 1:3). Jézus 1914-ben égi Király lett, és azóta hatalmat gyakorol a föld felett mint Jehova Társkirálya és mint Bíró. Helyénvaló tehát, hogy ő jelenti be Nagy Babilon elestét.

 5. a) Kit használ fel az angyal Nagy Babilon elestének kihirdetésére? b) Mi lett a kereszténységgel, amikor elkezdődött az ítélet azokon, akik ’Isten házának’ vallották magukat?

⁵ Kit használ fel ez a nagyhatalmú angyal, hogy kihirdesse az emberiségnek a megdöbbentő hírt? Nos, éppen azt a népet, amely Nagy Babilon elestének köszönhetően vált szabaddá: a földön levő felkent maradékot, a János osztályt. Ők 1914-től 1918-ig sokat szenvedtek Nagy Babilon miatt, de 1918-ban Jehova és az ábrahámi „szövetség követe”, Jézus Krisztus elkezdte az ítéletet „Isten házán”, azokon, akik kereszténynek vallották magukat. A hitehagyott kereszténységet tehát perbe fogták (Malakiás 3:1; 1Péter 4:17). Az ítélkezés idején nem szólt a javára az a hatalmas vérbűn, amely az első világháború miatt terhelte, sem a Jehova hűséges tanúi üldözésében vállalt bűnrészessége, és babiloni tantételei sem. De Nagy Babilon többi része sem érdemelte ki Isten helyeslését. (Vesd össze: Ézsaiás 13:1–9.)

 6. Miért mondhatjuk, hogy Nagy Babilon 1919-ben elesett?

⁶ Nagy Babilon tehát 1919-ben elesett, ami lehetővé tette, hogy Isten népe szabad legyen és szinte egyetlen nap alatt visszakerüljön szellemi jólétének földjére (Ézsaiás 66:8). Abban az évben Jehova Isten és Jézus Krisztus, a nagyobb Dáriusz és nagyobb Círusz úgy irányították az eseményeket, hogy a hamis vallás ne tudja többé fogva tartani Jehova népét. Senki nem tudta többé meggátolni ezt a népet abban, hogy Jehovát szolgálja, és hogy közölje mindazokkal, akik hajlandók meghallgatni, hogy a szajhához hasonló Nagy Babilon pusztulásra lett ítélve, és Jehova szuverenitása nemsokára igazolva lesz! (Ésaiás 45:1–4; Dániel 5:30, 31).

 7. a) Hogyan tekint Jehova Nagy Babilonra, jóllehet az nem pusztult el 1919-ben? b) Mit eredményezett Jehova népe számára, hogy Nagy Babilon elesett 1919-ben?

⁷ Igaz, Nagy Babilon nem pusztult el 1919-ben, mint ahogyan az ősi Babilon városát sem pusztították el i. e. 539-ben, amikor a perzsa Círusz seregeinek kezére került. Jehova nézőpontja szerint azonban ez a szervezet már elesett. Jogi szempontból kimondták felette az ítéletet, és már csak a kivégzésére vár; a hamis vallás tehát nem tarthatta tovább fogságban Jehova népét. (Vesd össze: Lukács 9:59, 60.) Ez a nép kiszabadult, hogy az Úr hű és értelmes rabszolgájaként szolgáljon, és gondoskodjon szellemi eledelről a kellő időben. Ők a „jól van” szavakat érdemelték ki ítéletül, és azt a megbízást kapták, hogy újra serénykedjenek Jehova munkájában (Máté 24:45–47; 25:21, 23; Cselekedetek 1:8).

 8. Milyen eseményt jelentett be az Ézsaiás 21:8, 9-ben szereplő őrálló, és kit árnyékolt elő napjainkra?

⁸ Évezredekkel ezelőtt Jehova más próféták által is bejelentette ezt a korszakalkotó eseményt. Ézsaiás egy őrállóról beszélt, aki „kiáltást hallatott, mint egy oroszlán: »Ó, Jehova! Szüntelenül az őrtornyon állok nappal, és ott állok őrhelyemen minden éjszaka.«” Vajon milyen eseményt figyelt meg és jelentett be oroszlánéhoz hasonló bátorsággal ez az őrálló? A következőt: „Elesett! Elesett Babilon, [Jehova] pedig földre zúzta istenei minden faragott képmását!” (Ézsaiás 21:8, 9). Ez az őrálló előárnyékolta a rendkívül éber János osztályt, amely Az Őrtorony folyóirat és más teokratikus kiadványok segítségével széles körben visszhangozza a hírt: Babilon elesett!

Nagy Babilon hanyatlása

9–10. a) Mit történt a babiloni vallás befolyásával az első világháború óta? b) Hogyan jellemzi a hatalmas angyal Nagy Babilont az eleste után?

⁹ Az ókori Babilon hosszú ideig tartó hanyatlása i. e. 539-ben kezdődött, míg végül pusztasággá vált. Ehhez hasonlóan az első világháború óta világviszonylatban jelentősen csökkent a babiloni vallás befolyása. Japánban a sintó császárkultuszt a második világháború után betiltották. Kínában a kommunista kormányzat ellenőrzés alatt tartja a vallási tisztviselők kinevezését és mindenfajta vallásos tevékenységet. A protestáns Észak-Európában a legtöbb ember közömbössé vált a vallás iránt. A római katolikus egyházat pedig mostanában egyházon belüli szakadások és belső viszályok gyengítik világszerte. (Vesd össze: Márk 3:24–26.)

¹⁰ Ez a tendencia kétségtelenül részét képezi ’az Eufrátesz folyó kiszáradásának’, ami ahhoz vezet, hogy a fegyveres erők megtámadják Nagy Babilont. Ez a ’kiszáradás tükröződik a pápa 1986. októberi bejelentésében is, amely szerint az egyháznak az óriási költségvetési hiány miatt ismét „koldussá” kell lennie (Jelenések 16:12). Különösen 1919 óta nyilvánvaló mindenki előtt, hogy Nagy Babilon szellemi pusztaság, ahogyan most a hatalmas angyal bejelenti: „és démonok lakóhelye lett, minden tisztátalan kigőzölgés rejtekhelye, és minden tisztátalan és gyűlölt madár rejtekhelye!” (Jelenések 18:2b). Nemsokára szó szerint is pusztasággá válik. Éppolyan elhagyatott lesz, mint Babilon romjai a mai Irak területén. (Lásd még: Jeremiás 50:25–28.)

11. Milyen értelemben mondhatjuk, hogy Nagy Babilon „démonok lakóhelye” és ’tisztátalan kigőzölgések és tisztátalan madarak rejtekhelye’?

¹¹ A „démonok” szó jelentése itt valószínűleg megegyezik a „kecske formájú démonok” (sze‘í·rímʹ) kifejezés jelentésével, melyet Ézsaiás említ a Babilon elestéről szóló leírásban: „Víztelen vidékek lakói fognak ott leheveredni, és házaik tele lesznek uhubaglyokkal. Struccok laknak ott, és kecske formájú démonok fognak ott szökdelni” (Ézsaiás 13:21). Nem szó szerinti démonokról lehet szó, hanem inkább hosszú szőrű, sivatagi állatokról, melyeknek külseje démonokra emlékeztette az embereket. Ezek az állatok, valamint az áporodott, mérgező levegő („tisztátalan kigőzölgés”) és a tisztátalan madarak a romokban heverő Nagy Babilon szellemileg halott állapotát jelképezik. Semmilyen reményt nem nyújt az emberiségnek. (Vesd össze: Efézus 2:1, 2.)

12. Hogyan illik rá a Jeremiás könyve 50. fejezetében található prófécia Nagy Babilon állapotára?

¹² Nagy Babilon állapotát Jeremiás próféciája is találóan jellemzi: „Kard támad a káldeusokra – ez Jehova kijelentése –, és Babilon lakóira, meg fejedelmeire és bölcseire . . . Pusztítás száll vizeire, és ki fognak száradni. Mert faragott képmások földje az, és rémisztő látomásaik miatt bolond módjára viselkednek. Ezért a víztelen tájékok lakói üvöltő állatokkal laknak majd, és struccok fognak tanyázni benne. Soha többé nem lesznek lakosai, nem lesz hely számára nemzedékről nemzedékre.” Nagy Babilon nem kerülheti el a bálványimádással és az imák ismételgetésével Isten ítéletét, mely hasonló lesz Szodoma és Gomorra megsemmisítéséhez (Jeremiás 50:35–40).

Haragnak bora

13. a) Hogyan hívja fel a figyelmet a hatalmas angyal Nagy Babilon nagymérvű szajhaságára? b) Milyen erkölcstelenség jellemezte az ókori Babilont, és jellemzi Nagy Babilont is?

¹³ A hatalmas angyal ezután Nagy Babilon nagymérvű szajhaságára hívja fel a figyelmet: „Mert paráznasága haragja borának áldozatul esett az összes nemzet, és a föld királyai paráznaságot követtek el vele, és szégyentelen fényűzése hatalmának köszönhetően meggazdagodtak a föld utazó kereskedői” (Jelenések 18:3). Nagy Babilon a föld minden nemzetébe belesulykolta tisztátalan vallási szokásait. A görög történész, Hérodotosz szerint az ősi Babilonban minden nő köteles volt életében egyszer felajánlania magát prostituáltként a templomi imádatban. A kambodzsai Angkorvat templom háborúban megsérült szobrai, valamint az indiai Khajuraho templomában látható szobrok, melyek a hindu Visnu istent ábrázolják undorító erotikus jelenetekkel körülvéve, mind a mai napig árulkodnak a felháborító szexuális romlottságról. Az Egyesült Államokban 1987-ben, és egy évvel később is, erkölcstelenség híre rázta meg a tv-evangelizálás világát. Ezenkívül a vallási vezetők közt széles körben gyakorolt homoszexualitás is kitudódott. Mindez megmutatja, hogy még a kereszténységben is megtűrik a szégyenletes, szó szerinti paráznaságot. De a nemzetek még egy ennél is súlyosabb paráznaságba keveredtek.

14–16. a) Hogyan fonódott össze szellemi értelemben törvénytelen módon a vallás és a politika a fasiszta Olaszországban? b) Milyen nyilatkozatokat tettek a római katolikus egyház püspökei, amikor Olaszország lerohanta Abesszíniát?

¹⁴ Korábban már áttekintettük a vallás és a politika törvénytelen összefonódását, melynek következményeként Hitler hatalomra jutott a náci Németországban. Más országoknak is szenvedniük kellett amiatt, hogy a vallás beleavatkozik a világ ügyeibe. Például a fasiszta Olaszországban az 1929. február 11-én megkötött lateráni szerződés, amelyet Mussolini és Gasparri bíboros írt alá, szuverén állammá nyilvánította Vatikánvárost. Akkor XI. Pius pápa úgy nyilatkozott, hogy „visszaadta Olaszországot Istennek, és Istent Olaszországnak”. De igaz ez? Figyeljük meg, mi történt hat évvel később. Olaszország 1935. október 3-án lerohanta Abesszíniát, azt állítva, hogy az „barbár ország, ahol még divatban van a rabszolgaság”. De ki viselkedett valójában barbárként? Elítélte-e a katolikus egyház Mussolini barbárságát? Mialatt a pápa homályos nyilatkozatokat tett, a püspökei nyíltan áldásukat adták az olasz „haza” hadseregére. Anthony Rhodes egy könyvében ezt írja:

¹⁵ „Az [olaszországi] Udine város püspöke [1935.] október 19-én pásztori levelében ezt írta: »Se nem időszerű, se nem helyénvaló, hogy helyesnek vagy helytelennek ítéljük meg az esetet. A feladatunk mint olaszoké, és még inkább mint keresztényeké az, hogy hozzájáruljunk csapataink győzelméhez.« A padovai püspök október 21-én ezt írta: »Ezekben a nehéz órákban, amelyeket most átélünk, arra kérünk titeket, hogy bízzatok államférfiainkban és hadseregünkben.« Október 24-én Cremona püspöke a következő szavakkal szentelte fel a katonai zászlókat: »Az Isten áldása legyen ezeken a katonákon, akik Afrika földjén új és termékeny földeket hódítanak meg az olasz szellem számára, hogy elvigyék oda a római és a keresztény kultúrát. Legyen ismét Olaszország az a nemzet, amely megmutatja a világnak a keresztény utat!«” (The Vatican in the Age of Dictators).

¹⁶ Abesszíniát meggyalázták, méghozzá a római katolikus papság jóváhagyásával. Elmondhatta-e bármelyikük is bármilyen vonatkozásban, hogy miként Pál apostol, „mindenkinek a vérétől tiszta”? (Cselekedetek 20:26).

17. Hogyan szenvedett Spanyolország amiatt, hogy a papjai nem ’kovácsolták kardjaikat ekevasakká’?

¹⁷ Németországon, Olaszországon és Abesszínián kívül Spanyolország is áldozatul esett Nagy Babilon paráznaságának. Az 1936–39 között dúló polgárháborút részben az robbantotta ki, hogy a demokratikus kormányzat lépéseket tett a római katolikus egyház óriási hatalmának visszaszorítására. A háború kezdetén a felkelő seregek vezére, a katolikus fasiszta Franco úgy jellemezte önmagát, mint „a szent keresztes háború legfőbb keresztény hadvezérét”; ettől a címtől később megvált. Több százezer spanyol halt meg az ütközetek során. Ezenkívül óvatos becslések szerint Franco nacionalista hívei a népfront 40 000 tagját gyilkolták meg, a népfront pedig 8000 egyházi személyt ölt meg: szerzeteseket, papokat, apácákat és papnövendékeket. Igen, a polgárháborúk borzalmasak és tragikusak. Ez jól mutatja, hogy mennyire bölcs megszívlelni Jézus szavait: „Tedd vissza kardodat a helyére, mert mindazok, akik kardot fognak, kard által vesznek el” (Máté 26:52). Milyen förtelmes dolog, hogy a kereszténység részt vesz az ilyen tömeges vérontásokban! A papság bizony korántsem ’kovácsolta a kardjait ekevasakká’! (Ézsaiás 2:4).

Az utazó kereskedők

18. Kik „a föld utazó kereskedői”?

¹⁸ De vajon kik „a föld utazó kereskedői”? Kétségtelen, hogy ma inkább üzletembereknek, nagytőkéseknek vagy tőzsdecápáknak neveznénk őket. Nem mintha helytelen dolog lenne becsületes üzleteket kötni. A Biblia bölcs tanácsokat ad azoknak, akik üzleti tevékenységet folytatnak, és óva inti őket a becstelenségtől, a kapzsiságtól és hasonló dolgoktól (Példabeszédek 11:1; Zakariás 7:9, 10; Jakab 5:1–5). A legnagyobb nyereség „az Isten iránti odaadás megelégedettséggel” (1Timóteusz 6:6, 17–19). De Sátán világa nem követi az igazságos alapelveket. Burjánzik a korrupció: jelen van a vallásban, a politikában és persze az üzleti életben is. A hírközlő eszközök időnként nagy botrányokról számolnak be, például magas rangú kormánytisztviselők sikkasztásairól és illegális fegyverkereskedelemről.

19. Milyen világgazdasági tények szolgálnak magyarázatul arra, hogy miért beszél kedvezőtlenül a Jelenések könyve a föld kereskedőiről?

¹⁹ A nemzetközi fegyverkereskedelem évi forgalma meghaladja az ezermilliárd dollárt, miközben több százmillió ember még a legszükségesebb dolgokat is nélkülözi. Ez már önmagában is elég nagy baj. Ráadásul úgy tűnik, hogy a fegyverkezés ma a világgazdaság egyik alappillére. A londoni Spectator című lap 1987. április 11-én a következőkről tudósított: „Ha csak a közvetlenül érintett iparágakat vesszük, az Egyesült Államokban mintegy 400 000, Európában pedig 750 000 állás van közvetlen kapcsolatban a fegyvergyártással. De különös módon míg a fegyvergyártás gazdasági és társadalmi szerepe megnőtt, a háttérbe szorult az a kérdés, hogy vajon a gyártók védelme kellőképpen biztosított-e.” Óriási haszon származik a bombák és egyéb hadifelszerelések gyártásából, melyeket az egész világon értékesítenek, még a lehetséges ellenségeknek is. Egy napon ezeket a bombákat tömeges tűzhalál formájában visszakaphatják azok, akik eladták őket. Micsoda furcsa helyzet! És adjuk hozzá ehhez a fegyverkezési iparágban mindenütt szokásos kenőpénzt is. Az újság szerint csupán az Egyesült Államokban „a Pentagonnál minden évben 900 millió dollár értékű fegyvernek és egyéb katonai felszerelésnek vész nyoma”. Nem csoda, hogy a Jelenések könyve kedvezőtlenül beszél a föld kereskedőiről!

20. Milyen példa mutatja, hogy a vallás beleavatkozik a korrupt üzleti ügyletekbe?

²⁰ Miként a dicsőséges angyal előre bejelentette, a vallás alaposan beleártotta magát a korrupt kereskedelmi ügyletekbe. Ott van például a Vatikán szerepe az olaszországi Ambrosiano Bank 1982-es csődjének ügyében. Ez az ügy egészen a 80-as évek végéig elhúzódott, mivel nem kaptak választ arra a kérdésre, hogy hová tűnt a pénz. 1987 februárjában a milánói ügyészség elfogatási parancsot adott ki három vatikáni egyházi személy ellen – köztük egy amerikai érsek ellen is –, akiket azzal vádoltak, hogy bűnrészesei voltak a csalással kieszközölt bankcsődnek. A Vatikán azonban megtagadta a kiadatásukat. Óriási tiltakozás közepette 1987 júliusában az olasz fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyzete a letartóztatási parancsot egy régi szerződés alapján, mely a Vatikán és az olasz kormány között köttetett.

21. Honnan tudjuk, hogy Jézus nem keveredett bele kétes üzleti vállalkozásokba, mégis mit látunk ma a babiloni vallásoknál?

²¹ Belekeveredett-e Jézus valaha is kétes üzleti vállalkozásokba? Nem. Még csak saját háza sem volt, hiszen ’nem volt hová lehajtania a fejét’! Egyszer ezt tanácsolta egy gazdag, ifjú elöljárónak: „adj el mindent, amid van, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz az egekben; és jöjj, légy a követőm!” Ez kitűnő tanács volt, melyet ha az ifjú megfogadott volna, nem nyomasztották volna többé üzleti gondok (Lukács 9:58; 18:22). Ezzel szemben a babiloni vallás gyakran gyanús kapcsolatokat ápol az üzleti világgal. Például 1987-ben az Albany Times Union című lap beszámolt róla, hogy Miami (Florida állam) katolikus érsekségének pénzügyi adminisztrátora elismerte, hogy az egyháznak részvényei vannak olyan vállalatokban, melyek atomfegyvereket, korhatáros filmeket és cigarettát gyártanak.

„Menjetek ki belőle, népem”

22. a) Mit mond az égből jövő hang? b) Miért örvendezett Isten népe i. e. 537-ben, és mi szerzett örömet neki 1919-ben?

²² János következő szavai a prófécia további beteljesedésére világítanak rá: „És hallottam, hogy egy másik hang ezt mondja az égből: »Menjetek ki belőle, népem, ha nem akartok részestársai lenni a bűneiben, és nem akartok kapni a csapásaiból . . .«” (Jelenések 18:4). A Héber Iratokban az ókori Babilon elestét megjövendölő próféciák Jehova parancsát is tartalmazták, mely a népének szólt: „Meneküljetek Babilonból!” (Jeremiás 50:8, 13). Nagy Babilon közeli pusztulására való tekintettel Isten népét ma szintén menekülésre sürgetik. I. e. 537-ben a hithű izraelitáknak nagy örömet szerzett a lehetőség, hogy kimenekülhetnek Babilonból. Ugyanígy 1919-ben is megörvendeztette Isten népét a babiloni fogságból való szabadulás (Jelenések 11:11, 12). Azóta további milliók engedelmeskedtek a parancsnak, hogy meneküljenek.

23. Hogyan hangsúlyozza az égből jövő hang, hogy mennyire sürgős kimenekülni Nagy Babilonból?

²³ Valóban annyira sürgős kimenekülni Nagy Babilonból, kilépni a világ vallásaiból, és minden kapcsolatot megszüntetni velük? Igen, mert ugyanazt a nézetet kell vallanunk, mint amit Isten vall erről az ősi vallási szörnyről, Nagy Babilonról. Isten nem szépítette a dolgot, amikor nagy szajhának nevezte el. Az égből jövő hang most tovább beszél Jánosnak erről a rosszhírű nőről: „Mert bűnei egészen az égig halmozódtak, és megemlékezett Isten az igazságtalanságairól. Éppen úgy fizessetek neki, ahogy ő fizetett, és kétszer annyit tegyetek vele, igen, a kétszeresét annak, amit ő tett; a pohárba, melybe ő töltött kevert italt, kétszer annyit töltsetek neki abból. Amennyire dicsőítette magát, és szégyentelen fényűzésben élt, annyira adjatok neki kínt és kesergést. Mert folyton ezt mondja szívében: »Királynőként ülök, és nem vagyok özvegy, és kesergést soha nem fogok látni.« Ezért jönnek el egyetlen napon a csapásai: halál, kesergés és éhínség, és teljesen elégetik őt tűzzel, mert erős Jehova Isten, aki megítélte őt” (Jelenések 18:5–8).

24. a) Mit kerülhet el Isten népe, ha kimenekül Nagy Babilonból? b) Milyen bűnökben lesznek részestársak azok, akik nem menekülnek ki?

²⁴ Bizony kemény szavak! Tettekre van hát szükség. Jeremiás is tettekre sürgette az izraelitákat, amikor ezt mondta: „Meneküljetek Babilonból! . . . Mert bizony Jehova bosszújának ideje ez. Megfizet neki érdeme szerint. Menjetek ki belőle, ó népem! Mindenki mentse a lelkét Jehova lángoló haragjától!” (Jeremiás 51:6, 45). Ma hasonló módon figyelmezteti az égből jövő hang Isten népét, hogy meneküljön ki Nagy Babilonból, ha nem akar kapni annak csapásaiból. Már hirdetik Jehova csapásszerű ítéleteit, melyeket e világ felett mondott ki, beleértve Nagy Babilont is (Jelenések 8:1–9:21; 16:1–21). Isten szolgáinak el kell különülniük a hamis vallástól, ha nem akarják elszenvedni ezeket a csapásokat, és ha nem akarnak végül vele együtt elpusztulni. Ezenkívül, ha Nagy Babilonban maradnának, részestársai lennének a bűneiben. Éppolyan bűnösök lennének a szellemi házasságtörésben és mindazok vérének a kiontásában, „akiket legyilkoltak a földön”, mint Nagy Babilon (Jelenések 18:24; vesd össze: Efézus 5:11; 1Timóteusz 5:22).

25. Hogyan menekült ki Isten népe az ókori Babilonból?

²⁵ De hogyan menekülhet ki Isten népe Nagy Babilonból? Az ókori Babilon esetében a zsidóknak meg kellett tenniük a hosszú utat Babilon városától egészen az Ígéret földjéig. De ennél többről volt szó. Ézsaiás ezt prófétálta az izraelitáknak: „Távozzatok, távozzatok! Jöjjetek ki onnan, semmi tisztátalant ne érintsetek, jöjjetek ki belőle, maradjatok tiszták, ti, akik Jehova edényeit hordozzátok!” (Ézsaiás 52:11). Igen, szakítaniuk kellett a babiloni vallás minden tisztátalan szokásával, amely beszennyezhette volna a Jehovának bemutatott imádatukat.

26. Hogyan engedelmeskedtek a korintuszi keresztények a következő szavaknak: ’jöjjetek ki közülük, és ne érintsétek többé a tisztátalant’?

²⁶ Pál apostol a korintusziaknak írt levelében a következőképpen idézte Ézsaiás szavait: „Ne kerüljetek felemás igába nem hívőkkel. Mert mi közössége van az igazságosságnak és a törvénytelenségnek? Vagy mi részessége van a világosságnak a sötétséggel? . . . »,Így tehát jöjjetek ki közülük, és különítsétek el magatokat – ezt mondja Jehova –, és ne érintsétek többé a tisztátalant’«”. A korintuszi keresztényeknek nem kellett elhagyniuk a várost ahhoz, hogy eleget tegyenek ennek a parancsnak. De kerülniük kellett fizikailag a hamis vallás tisztátalan templomait, és szellemileg is el kellett különülniük a bálványimádók tisztátalan cselekedeteitől. Isten népe 1919-ben kezdett kimenekülni ugyanilyen módon Nagy Babilonból, megszabadulva a tisztátalan tanítások és szokások minden maradványától. Így tiszta népként tudta szolgálni Jehovát (2Korintusz 6:14–17; 1János 3:3).

27. Milyen párhuzam van az ókori Babilon és a Nagy Babilon feletti ítélet között?

²⁷ Az ókori Babilon eleste és későbbi pusztulása büntetés volt a bűneiért. „Bizony az egekig hatolt ítélete” (Jeremiás 51:9). Hasonlóképpen Nagy Babilon „bűnei egészen az égig halmozódtak”, olyannyira, hogy magukra vonták Jehova figyelmét. Nagy Babilont igazságtalanság, bálványimádás, erkölcstelenség, elnyomás, rablás és gyilkosság bűne terheli. Az ókori Babilon részben azért esett el, mert Jehova bosszút akart állni rajta mindazért, amit a templomával és az igaz imádóival tett (Jeremiás 50:8, 14; 51:11, 35, 36). Nagy Babilon eleste és későbbi pusztulása szintén Isten bosszúja azért, amit az évszázadok során az igaz imádókkal művelt. Végleges pusztulása egyben ’Istenünk bosszúja napjának’ a kezdetét is jelenti majd (Ézsaiás 34:8–10; 61:2; Jeremiás 50:28).

28. Milyen mérce szerint fog Jehova igazságot szolgáltatni Nagy Babilon esetében, és miért?

²⁸ A mózesi törvény alatt, ha egy izraelita valamit ellopott a társától, legalább a kétszeresét vissza kellett fizetnie jóvátételként (2Mózes 22:1, 4, 7, 9). Nagy Babilon közelgő pusztulásakor Jehova hasonló mérce szerint fog igazságot szolgáltatni. Nagy Babilonnak szintén kétszer annyit kell kapnia, mint amennyit adott. Nem lesz irgalom, mivel ő sem tanúsított irgalmat az áldozatai iránt. Élősködő módjára a föld népeiből táplálkozott, hogy folytathassa ’szégyentelen fényűzését’. Ezért most szenvedni és keseregni fog. Az ókori Babilon teljes biztonságban érezte magát, és így dicsekedett: „Nem fogok özvegyen ülni, és nem ismerem meg a gyermekek elvesztését” (Ézsaiás 47:8, 9, 11). Nagy Babilon is biztonságban érzi magát. Ám gyors lesz a pusztulása, melyet Jehova rendelt el, aki „erős”. Szinte „egyetlen napon” következik be!

[Kiemelt rész a 263. oldalon]

’A királyok paráznaságot követtek el vele’

Az 1800-as évek elején európai kereskedők nagy mennyiségű ópiumot csempésztek be Kínába. A kínai hatóságok 1839 márciusában megpróbálták leállítani az illegális kereskedelmet, és 20 000 láda kábítószert koboztak el a brit kereskedőktől. Ez feszültséget teremtett Anglia és Kína között. Amint a két ország közötti viszony egyre inkább megromlott, protestáns misszionáriusok arra buzdították Angliát, hogy indítson háborút Kína ellen. Például ilyen kijelentéseket tettek:

„Mennyire megörvendeztetik e nehézségek a szívemet, mert azt hiszem, hogy az angol kormány rendkívül dühös lesz, és Isten az erejével elmozdíthatja azokat a korlátokat, amelyek eddig megakadályozták, hogy Krisztus evangéliuma bejusson Kínába” (Henrietta Shuck, déli baptista misszionárius).

Végül kitört a háború, amelyet ma ópiumháború néven ismerünk. A misszionáriusok ilyen kijelentésekkel lelkesítették teljes szívvel Angliát:

„Kénytelen vagyok a jelenlegi helyzetet nem annyira az ópium eladásához vagy Angliához kapcsolni, mint inkább a Gondviselés nagyszerű tervét látni benne, amelyben az emberi gonoszság Isten Kína iránti irgalmas szándékát szolgálja, lerombolva a Kínát elszigetelő falat” (Peter Parker, kongregacionalista misszionárius).

Egy másik kongregacionalista misszionárius, Samuel W. Williams hozzáfűzte: „Isten keze egyértelműen megnyilvánul ezekben a rendkívüli eseményekben, és semmi kétségünk afelől, hogy aki azt mondta: azért jött, hogy kardot hozzon a földre, az eljött, éspedig azért, hogy gyors pusztulást hozzon ellenségeire, és létrehozza saját királyságát. Egyik győzelmet aratja a másik után, amíg be nem iktatja a Béke Fejedelmét.”

A kínai állampolgárok borzalmas lemészárlása tekintetében J. Lewis Shuck misszionárius ezt írta: „Úgy tekintem ezeket a tetteket . . . mint eszközt az Úr kezében annak a szennynek az eltávolítására, amely akadályozza az isteni Igazság előrehaladását.”

A kongregacionalista misszionárius, Elijah C. Bridgman hozzátette: „Isten gyakran használta fel a világi hatóság erős karját arra, hogy előkészítse az utat a Királysága számára . . . Ezekben a döntő percekben az eszköz emberi, de az erő isteni. Az összes nemzet legfőbb kormányzója Angliát használja fel arra, hogy megbüntesse és alázatra tanítsa Kínát” (Idézetek az „Ends and Means” című esszéből, melyet Stuart Creighton Miller írt [John K. Fairbank szerk.: The Missionary Enterprise in China and America, Harvard Study, 1974]).

[Kiemelt rész a 264. oldalon]

„Meggazdagodtak a föld utazó kereskedői”

„1929 és a második világháború kitörése között [Bernadino] Nogara [a Vatikán pénzügyi adminisztrátora] vatikáni ügynököket küldött az olasz gazdasági élet különféle területeire. A vatikáni tőkét főként villamos erőművekbe, telekommunikációba, a bankvilágba, kisebb vasúttársaságokba, valamint mezőgazdasági gépek, cement és műszálas textíliák gyártásába fektette be. A Vatikán vállalkozásai közül sok felettébb nyereséges volt.

Nogara egy sor vállalkozást bekebelezett, köztük a következő cégeket: La Società Italiana della Viscosa, La Supertessile, La Società Meridionale Industrie Tessili, La Cisaraion. Ezeket egyetlen társaságba tömörítve – CISA-Viscosa néven – Francesco Maria Oddasso báró felügyelete alá helyezte, annak a vatikáni világi tisztviselőnek a felügyelete alá, aki a legnagyobb bizalmat élvezte a Vatikánban. Nogara ezután azon mesterkedett, hogy az új társaságot bekebeleztesse Olaszország legnagyobb textilipari cégével, mely a SNIA-Viscosa volt. Idővel a Vatikán egyre nagyobb érdekeltségre tett szert a SNIA-Viscosa cégben, és végül átvette annak vezetését, amit az is bizonyít, hogy Oddasso báró később a cég alelnöke lett.

Így tört be Nogara a textiliparba. Más módszerekkel egyéb iparágakba is betört, ugyanis sokféle trükk volt a tarsolyában. Ez az önzetlen férfiú . . . alighanem többet tett az olasz gazdasági élet fellendítéséért, mint bármelyik üzletember Olaszország történetében . . . Benito Mussolini sohasem volt képes megvalósítani birodalmi álmát, de lehetővé tette, hogy a Vatikán és Bernadino Nogara létrehozzon egy másfajta uralmat” (Nino Lo Bello: The Vatican Empire, 71–3. oldal).

Ez csupán egyetlen példa arra, milyen szoros az együttműködés a föld kereskedői és Nagy Babilon között. Nem csoda, hogy ezek a kereskedők keseregni fognak, amikor üzleti partnerük nem lesz többé!

[Kép a 259. oldalon]

Amikor az emberek szétszóródtak a föld színén, babiloni vallásukat is magukkal vitték

[Képek a 161. oldalon]

A János osztály, miként egy őrálló, hirdeti, hogy Babilon elesett

[Kép a 266. oldalon]

Az ókori Babilon romjai fenyegetően jelzik Nagy Babilon közelgő pusztulását

37. fejezet

Kesergés és örvendezés Babilon pusztulása felett

 1. Hogyan reagálnak majd „a föld királyai” Nagy Babilon hirtelen pusztulására?

BABILON pusztulása jó hír Jehova népének, de hogyan tekintenek rá a nemzetek? János elmondja nekünk: „A föld királyai pedig, akik paráznaságot követtek el vele, és szégyentelen fényűzésben éltek, sírni fognak, és verni fogják magukat a miatta való bánatukban, amikor égésének füstjére néznek, mialatt kínjától való félelmükben távol állnak, és ezt mondják: »Milyen kár, milyen kár, te nagy város, Babilon, te erős város, mert egyetlen óra alatt elérkezett a te ítéleted!«” (Jelenések 18:9, 10).

 2. a) Miért bánkódnak a „föld királyai” Nagy Babilon pusztulása felett, jóllehet a skarlátszínű vadállat jelképes tíz szarva pusztítja el? b) Miért állnak távol az elpusztult várostól a gyásztól lesújtott királyok?

² A nemzetek reagálása talán meglepőnek tűnik annak fényében, hogy Babilont a skarlátszínű vadállat jelképes tíz szarva pusztította el (Jelenések 17:16). De amikor Babilon nincs többé, „a föld királyai” valószínűleg rádöbbennek arra, milyen hasznos volt számukra, mert békességben és alárendeltségben tartotta az embereket. A papság szentesítette a háborúkat, toborzó ügynökként szolgált, és prédikációival a harcvonalba küldte a fiatalokat. A vallásnak köszönhetően a korrupt uralkodók a szentség leple alatt elnyomhatták az egyszerű embereket. (Vesd össze: Jeremiás 5:30, 31; Máté 23:27, 28.) Figyeljük meg azonban, hogy ezek a gyásztól lesújtott királyok most távol állnak az elpusztult várostól. Nem jönnek annyira közel hozzá, hogy a segítségére siethessenek. Bánkódnak amiatt, hogy már nincs, ámde nem annyira, hogy kockázatot is vállaljanak érte.

A kereskedők sírnak és keseregnek

 3. Kik sajnálkoznak még Nagy Babilon elmúlása miatt, és mit mond János, miért teszik ez?

³ Nem csak a föld királyai sajnálkoznak Nagy Babilon elmúlása miatt. „A föld utazó kereskedői is sírnak és keseregnek miatta, mert senki sincs már, aki megvegye teljes árukészletüket, az arany, az ezüst, a drágakő, a gyöngyök, a finom lenvászon, a bíbor, a selyem és a skarlát teljes árukészletét, és mindent, ami illatos fából való, és mindenféle elefántcsont tárgyat, és mindenféle igen értékes fából, rézből, vasból és márványból készült tárgyat, továbbá fahéjat, indiai fűszert, füstölőszert, illatos olajat, tömjént, bort, olívaolajat, finomlisztet, búzát, marhákat, juhokat, lovakat, kocsikat, rabszolgákat és emberi lelkeket. Igen, a jó gyümölcs, melyet lelked kívánt, eltávozott tőled [Nagy Babilontól], és minden csemege és minden, ami pazar, kiveszett tőled, és soha többé meg nem találják” (Jelenések 18:11–14).

 4. Miért sírnak és keseregnek ’az utazó kereskedők’ Nagy Babilon pusztulása miatt?

⁴ Igen, Nagy Babilon a gazdag kereskedők közeli barátja és jó vevője volt. Például a kereszténység kolostoraiban, zárdáiban és templomaiban az évszázadok során óriási mennyiségű aranyat, ezüstöt, drágakövet, értékes fát és egyéb kincseket halmoztak fel. Továbbá a vallás áldását adta a lázas bevásárlásokra és az ivászatokra, melyek a Krisztust gyalázó karácsonyhoz és más úgynevezett szent ünnepekhez kapcsolódnak. A kereszténység misszionáriusai távoli országokba is eljutottak, új piacokat nyitva meg e világ „utazó kereskedői” számára. Japánba a XVII. században érkezett a katolicizmus a kereskedőkkel együtt, és az egyház még a feudális harcokba is beleavatkozott. Az oszakai vár falai alatt lezajlott döntő ütközetről egy enciklopédia megállapítja: „Tokugawa csapatai olyan ellenséggel találták szembe magukat, melynek zászlaján címerként a kereszt, valamint a Megváltónak és Szent Jakabnak, Spanyolország védőszentjének a képe volt” (The Encyclopædia Britannica). A győztes fél üldözni kezdte a katolicizmust, és gyakorlatilag kiirtotta az országból. Az egyház beleavatkozása a világ ügyeibe napjainkban sem fog áldást hozni számára.

 5. a) Hogyan írja le az égből jövő hang az „utazó kereskedők” kesergését? b) Miért ’állnak távol’ a kereskedők is?

⁵ Az égi hang ezután ezt mondja: „Az ezekkel üzletelő utazó kereskedők, akik őbelőle lettek gazdagok, kínjától való félelmükben távol állnak majd, sírnak és keseregnek, és így szólnak: »Milyen kár! Milyen kár a nagy városért, mely finom lenvászonba, bíborba és skarlátba volt öltözve, és gazdagon fel volt ékesítve aranydíszekkel, drágakővel és gyönggyel, mert egyetlen óra alatt elpusztult ilyen nagy gazdagság!«” (Jelenések 18:15–17a). Amikor Nagy Babilon elpusztul, a „kereskedők” keseregnek kereskedelmi partnerük elvesztése miatt. Valóban „milyen kár” ez számukra. Figyeljük meg azonban, hogy kizárólag önző okokból keseregnek, és akárcsak a királyok, ők is „távol állnak”. Ők sem jönnek elég közel ahhoz, hogy bármilyen segítséget nyújtsanak Nagy Babilonnak.

 6. Hogyan számol be az égből jövő hang ’a hajóskapitányok és a tengerészek’ kesergéséről, és ők miért sírnak?

⁶ A beszámoló folytatódik: „És minden hajóskapitány, és mindenki, aki hajózik valahol, és a tengerészek és mindazok, akiknek a tenger biztosítja a megélhetését, távol álltak, és amint égésének füstjét nézték, így kiáltottak: »Melyik város olyan, mint a nagy város?« És port hintettek fejükre, kiáltoztak sírva és keseregve, és ezt mondták: »Milyen kár! Milyen kár a nagy városért, melyben mindazok meggazdagodtak a pompájából, akiknek hajóik vannak a tengeren, mert egyetlen óra alatt elpusztult!«” (Jelenések 18:17b–19). Az ókori Babilon kereskedelmi város volt nagy hajóflottával. Hasonlóképpen Nagy Babilon is óriási üzleteket bonyolít le népének ’sok vizei’ által. Ez számos vallásos alattvalójának állást biztosít. Micsoda anyagi csapást jelent nekik Nagy Babilon pusztulása! Soha többé nem lesz még egy ilyen megélhetési forrásuk.

Örvendezés a megsemmisítése felett

7–8. Hogyan éri el csúcspontját a Nagy Babilonnal kapcsolatos égből jövő üzenet, és kik örvendeznek e szavak hallatán?

⁷ Amikor az ókori Babilont a médek és a perzsák elfoglalták, Jeremiás ezt prófétálta: „Örömmel kiáltanak majd Babilon miatt az egek és a föld, és minden, ami bennük van” (Jeremiás 51:48). Amikor Nagy Babilon elpusztul, az égből jövő üzenet eléri csúcspontját. A hang ezt mondja Nagy Babilonról: „Örvendj miatta, ó, ég, ti szentek és ti apostolok, és ti próféták is, mert az Isten bírói büntetést hajtott végre rajta értetek!” (Jelenések 18:20). Jehova és az angyalok örvendeznek, amikor látják Isten ősi ellenségének megsemmisülését. Az apostolok és a korai keresztény próféták is örülni fognak, akik azóta már feltámadtak, és a 24 vén égi soraiban kaptak helyet. (Vesd össze: Zsoltárok 97:8–12.)

⁸ Nem kétséges, hogy az összes ’szent’ – akár feltámasztottként az égben, akár itt a földön – örömmel kiált fel, és velük együtt a más juhok nagy sokaságához tartozó társaik is. Az új rendszerben idővel az összes ókori hűséges feltámad majd, és ők is csatlakoznak az örvendezéshez. Isten népe nem próbált meg bosszút állni hamis vallásos üldözőin. Jehova szavaira emlékeztek: „Enyém a bosszú; én visszafizetek, ezt mondja Jehova” (Róma 12:19; 5Mózes 32:35, 41–43). Nos, Jehova most megfizetett. Megbosszulta a Nagy Babilon által kiontott összes vért.

A nagy malomkő levetése

9–10. a) Mit tesz és mit mond most egy erős angyal? b) Mi történt Jeremiás idejében, ami megegyezik a Jelenések 18:21-ben szereplő erős angyal tettével, és mit erősített ez meg? c) Mire biztosíték az, amit a János által látott erős angyal tesz?

⁹ Amit János ezután lát, az megerősíti, hogy Jehova Nagy Babilon feletti ítélete végleges: „Egy erős angyal pedig felemelt egy nagy malomkőhöz hasonló követ, a tengerbe vetette, és ezt mondta: »Így fogják levetni Babilont, a nagy várost sebes hajítással, és soha többé meg nem találják . . .«” (Jelenések 18:21). Jeremiás idejében hasonló esemény történt, melynek nagyon nagy prófétai jelentősége volt. Jeremiás arra kapott ihletést, hogy egy könyvben írja meg „mindazt a veszedelmet, amely utoléri Babilont”. Átadta a könyvet Serájának, és megkérte, hogy utazzon el Babilonba. Ott Serája felolvasott egy kijelentést a város ellen Jeremiás utasítása szerint: „Ó, Jehova! Te magad szóltál ez ellen a hely ellen, hogy megsemmisítsd, hogy ne legyen lakója, se ember, de még háziállat se, hanem elhagyatott pusztasággá legyen időtlen időkre.” Serája ezután követ kötött a könyvre, és bedobta az Eufráteszbe e szavak kíséretében: „Így merül el Babilon is, és soha többé nem kel fel, olyan veszedelmet hozok rá” (Jeremiás 51:59–64).

¹⁰ Azzal, hogy a könyvet és a rákötött követ bedobták a folyóba, megerősítették, hogy Babilon feledésbe fog merülni, és soha többé nem fog helyreállni. Az, hogy a János apostol által látott erős angyal is ilyesmit tesz, szilárd biztosíték arra, hogy Jehova Nagy Babilonnal kapcsolatos szándéka teljesülni fog. Az ókori Babilon teljes pusztulása óriási bizonyíték arra, hogy a közeljövőben a hamis vallással is ugyanez fog történni.

11–12. a) Milyen szavakat intéz most az erős angyal Nagy Babilonhoz? b) Mit prófétált Jeremiás a hitehagyott Jeruzsálemről, és mit jelent ez napjainkban?

¹¹ Az erős angyal most Nagy Babilonhoz intézi szavait: „És soha többé nem hallatszik benned hárfás énekesek hangja, zenészeké, fuvolásoké és trombitásoké, soha többé nem találják meg benned semmilyen mesterség kézművesét sem, malomkő hangja sem hallatszik benned soha többé, lámpafény sem világít benned soha többé, és vőlegény és menyasszony hangja sem hallatszik benned soha többé; mert utazó kereskedőid a föld főrangú emberei voltak, mert azzal, hogy spiritizmust gyakoroltál, félrevezetted az összes nemzetet” (Jelenések 18:22, 23).

¹² Jeremiás hasonló kifejezésekkel prófétált a hitehagyott Jeruzsálemről: „Elnémítom náluk az ujjongás hangját, az örvendezés hangját, a vőlegény hangját, a menyasszony hangját, a kézimalom hangját, és kioltom a lámpa fényét. Pusztasággá, döbbenet tárgyává lesz ez az egész föld” (Jeremiás 25:10, 11). Nagy Babilon fő része, a kereszténység élettelen rommá lesz, ahogyan az élénken tükröződik Jeruzsálem i. e. 607 utáni elhagyott állapotából. A kereszténység, amely egykor gondtalanul örvendezett, és amelyben zajlott az élet, legyőzött és elhagyott lesz.

13. Milyen hirtelen változáson megy át Nagy Babilon, és ez milyen hatással lesz az ’utazó kereskedőire’?

¹³ Mint ahogy az angyal elmondja Jánosnak, Nagy Babilon erős, nemzetközi birodalmából teljes egészében terméketlen pusztaság lesz. Nagy Babilon „utazó kereskedői”, a legfelsőbb körök milliomosait is beleértve, hasznot húztak a vallásból, vagy ürügyként használták fel; a papságnak pedig jól jött, hogy velük lehet a rivaldafényben. De ezeknek a kereskedőknek nem lesz többé ott Nagy Babilon mint bűntárs. Nem fogja többé megtéveszteni a föld nemzeteit misztikus vallási szokásaival.

Égbekiáltó vérbűn

14. Mit mond az erős angyal, miért olyan szigorú Jehova ítélete, és mit mondott ezzel összhangban Jézus, amikor a földön volt?

¹⁴ Az erős angyal befejezésül elmondja, hogy miért ítéli meg Jehova oly szigorúan Nagy Babilont: „Igen, próféták és szentek vérét találták benne, és mindazokét, akiket legyilkoltak a földön” (Jelenések 18:24). Amikor Jézus a földön volt, azt mondta a jeruzsálemi vallási vezetőknek, hogy számot kell majd adniuk ’minden igazságos vérről, amelyet kiontottak a földön, az igazságos Ábel vérétől’ kezdve. Ezeknek a szavaknak megfelelően az az elferdült nemzedék i. sz. 70-ben elpusztult (Máté 23:35–38). Ma a vallásos emberek egy másik nemzedéke viseli a vérbűn terhét Isten szolgáinak üldözéséért.

15. Milyen két vádpont alapján terhelte vérbűn a katolikus egyházat a náci Németországban?

¹⁵ Guenter Lewy ezt írja az egyik könyvében: „Amikor [1933.] április 13-án Bajorországban betiltották Jehova Tanú munkáját, az egyház még azt a megbízást is elfogadta a Vallás- és Oktatásügyi Minisztériumtól, hogy jelentse fel a szekta mindazon tagjait, akik még mindig gyakorolják a betiltott vallást” (The Catholic Church and Nazi Germany). A katolikus egyházat tehát felelősség terheli, amiért Tanúk ezreit hurcolták koncentrációs táborokba; kezeit a kivégzett Tanúk százainak vére szennyezi be. Amikor a fiatal Tanúk, mint például Wilhelm Kusserow, megmutatták, hogy készek bátran meghalni a kivégző osztag előtt, Hitler úgy döntött, hogy a golyó általi halál túl jó a lelkiismereti okokra hivatkozók számára. Ezért Wilhelm 20 éves testvérét, Wolfgangot nyaktilóval végeztette ki. Ezzel egy időben a katolikus egyház arra buzdította fiatal tagjait, hogy a hadseregben haljanak meg a hazáért. Az egyház vérbűne tehát teljesen nyilvánvaló!

16–17. a) Milyen vérbűnért kell felelnie Nagy Babilonnak, és miért terheli a Vatikánt vérbűn azoknak a zsidóknak a haláláért, akiket a nácik módszeresen lemészároltak? b) Mi az egyik oka annak, hogy a hamis vallás felelősségre vonható milliók haláláért, akik a mi időnkben zajló több száz háborúban haltak meg?

¹⁶ A prófécia azonban azt mondja, hogy Nagy Babilont terheli ’mindazoknak vére, akiket legyilkoltak a földön’. Ez nagyon is igaznak bizonyult a modern korban. Például a Vatikánt rettenetes vérbűn terheli annak a hatmillió zsidónak a haláláért, akiket a nácik módszeresen lemészároltak, mivel katolikus mesterkedések segítették hatalomra Hitlert Németországban. Ezenkívül csupán a mi időnkben jóval több mint százmillió ember halt meg háborúk százaiban. Vádolható ezért a hamis vallás is? Igen, mégpedig két ok miatt.

¹⁷ Az egyik az, hogy számos háború vallási konfliktusból ered. Például Indiában 1946–48 között a muszlimok és a hinduk közti erőszakos összetűzések vallási okokból robbantak ki. Több százezer emberélet veszett oda. Az 1980-as években Irak és Irán közt dúló háború szektás okokra vezethető vissza, és ebben a háborúban is százezrek vesztették életüket. Észak-Írországban a katolikusok és a protestánsok közt dúló erőszak több ezer emberéletet követelt. Ezt a témát elemezve C. L. Sulzberger rovatvezető 1976-ban kijelentette: „A szomorú igazság az, hogy a világon jelenleg folyó háborúknak valószínűleg legalább a fele nyílt vallási konfliktus, vagy vallási vitákkal függ össze.” De így volt ez Nagy Babilon egész viharos történelme során.

18. Milyen további ok miatt terheli vérbűn a világ vallásait?

¹⁸ És mi a másik ok? Jehova nézőpontja szerint a világ vallásait azért terheli vérbűn, mert erőtlen volt a tanításuk azt illetően, hogy mit vár el Jehova a szolgáitól. Azt sem tanították meg az embereknek, hogy Isten igaz imádóinak Jézus Krisztust kell követniük, és szeretetet kell mutatniuk mások iránt, függetlenül attól, hogy ki milyen nemzetiségű (Mikeás 4:3, 5; János 13:34, 35; Cselekedetek 10:34, 35; 1János 3:10–12). Mivel Nagy Babilon vallásai nem tanították meg ezeket a dolgokat a híveiknek, azok belesodródtak a nemzetközi hadviselés forgatagába. Ez különösen nyilvánvaló volt a XX. század első felének két világháborújában, melyeket keresztény államok robbantottak ki, és amelyekben egy hiten lévők gyilkolták egymást halomra. Ha mindenki ragaszkodott volna a bibliai alapelvekhez, aki kereszténynek vallotta magát, sohasem került volna sor ezekre a háborúkra.

19. Milyen égbekiáltó vérbűn terheli Nagy Babilont?

¹⁹ Jehova Nagy Babilont teszi felelőssé mindezért a vérontásért. Ha a vallási vezetők, főleg a kereszténység vezetői megtanították volna a híveiknek a Biblia igazságait, nem fordulhatott volna elő ilyen tömeges vérontás. Tehát Nagy Babilon, a nagy szajha – a hamis vallás világbirodalma – közvetlenül vagy közvetve felelős, ezért számadással tartozik Jehovának „a próféták és szentek” véréért, akiket üldöztek és megöltek, sőt, ’mindazok véréért, akiket legyilkoltak a földön’. Nagy Babilont csakugyan égbekiáltó vérbűn terheli. Jó lesz végre megszabadulni tőle, amikor bekövetkezik végső pusztulása!

[Kiemelt rész a 270. oldalon]

A megalkuvás ára

Guenter Lewy ezt írja egyik könyvében: „Ha a német katolicizmus már kezdettől fogva határozottan kiállt volna a náci uralommal szemben, a világtörténelem minden bizonnyal más fordulatot vett volna. Még ha kudarcot vallottak volna is a Hitler elleni küzdelemben, és nem tudták volna megakadályozni számos bűntettét, akkor is jelentősen nőtt volna az egyház erkölcsi tekintélye. Egy ilyen ellenállás tagadhatatlanul sok emberéletbe került volna, de ezeket az áldozatokat a legnemesebb cél érdekében hozták volna. Ha Hitler nem bízhatott volna honfitársai támogatásában, talán nem mert volna háborút kezdeményezni, és szó szerint emberéletek millióit lehetett volna megmenteni . . . Náciellenes németek ezreit kínozták halálra Hitler koncentrációs táboraiban, a lengyel értelmiséget lemészárolták, oroszok százezrei haltak meg, mert szláv Untermenschenként [alsóbbrendűként] bántak velük, és 6 000 000 embert irtottak ki mint »nem árjákat«. Mindeközben a németországi katolikus egyház elöljárói támogatták a náci rendszert a bűntettei végrehajtásában. Rómában a pápa, a római katolikus egyház szellemi vezetője és a katolikus erkölcs legfőbb tanítója mélyen hallgatott” (The Catholic Church and Nazi Germany, 320., 341. oldal).

[Kép a 268. oldalon]

„Milyen kár!” – mondják az uralkodók

[Kép a 268. oldalon]

„Milyen kár!” – mondják a kereskedők