’Isten adja a növekedést’

„Sem az ültető nem valami, sem az öntöző, hanem a növekedést adó Isten” (1KOR 3:7)

 1. Milyen értelemben vagyunk „Isten munkatársai”?

„ISTEN munkatársai vagyunk.” Így írta le Pál apostol, milyen kiváltságban lehet része mindannyiunknak. (Olvassátok fel: 1Korintusz 3:5–9.) Ezzel a tanítványképző munkára utalt, melyet a magvetéshez és az öntözéshez hasonlított. Ha szeretnénk sikeresek lenni ebben a létfontosságú munkában, szükségünk van Jehova segítségére. Pál emlékeztet rá, hogy ’Isten adja a növekedést’.

 2. Az a tény, hogy ’Isten adja a növekedést’, hogyan segít, hogy helyes legyen a szemléletmódunk a szolgálatunkról?

² Ez az alázatra intő tény segít, hogy helyes legyen a szemléletmódunk a szolgálatunkról. Lehet, hogy szorgalmasan prédikálunk és tanítunk, de minden növekedésért végső soron Jehovát illeti a dicséret. Miért? Mert bármilyen elszántan próbálkozunk is, egyikünk sem tudja teljesen megérteni a növekedés folyamatát, befolyásolni pedig végképp nem tudjuk. Salamon király a dolgok velejére tapintott, amikor ezt írta: „nem ismered az igaz Isten munkáját, aki véghezvisz mindent” (Préd 11:5).

 3. Miben hasonlít a szó szerinti magvetés és a tanítványképző munka?

³ Vajon hiábavaló a munkánk, amiért nem tudjuk megérteni a növekedés folyamatát? Nem. Ettől inkább izgalmasabb és érdekesebb lesz. Salamon király ezt mondta: „Reggel vesd el a magot, és ne pihentesd kezed estig, mert nem tudod, hol lesz az sikeres, itt, vagy ott, vagy mindkettő egyformán jó lesz-e” (Préd 11:6). Való igaz, hogy amikor a szó szerinti magot vetjük, nem tudjuk, hol fog kikelni, vagy hogy egyáltalán ki fog-e kelni. Sok mindent nem tudunk befolyásolni. Valami hasonlót mondhatunk el a tanítványképző munkáról is. Jézus két szemléltetésben is hangsúlyozta ezt, melyek Márk evangéliumának a 4. fejezetében lettek feljegyezve. Nézzük meg, mit tanulhatunk ebből a két szemléltetésből.

Különböző típusú földek

 4–5. Mondd el röviden Jézusnak a Márk 4:1–9-ben feljegyzett szemléltetését.

⁴ A Márk 4:1–9-ben Jézus egy magvetőről beszél. Ez a férfi magokat hint, melyek különböző helyekre esnek. Jézus ezt mondja: „Figyeljetek! Íme, a magvető kiment vetni. Amint vetett, némelyik mag az útfélre esett, majd jöttek a madarak, és felették. Más mag sziklás helyre esett, ahol persze nem volt sok földje, és azonnal szárba szökkent, mert nem volt mély a földje. De amikor felkelt a nap, megperzselődött, és mivel nem volt gyökere, elszáradt. Más mag pedig a tövisek közé esett. A tövisek felnőttek és megfojtották, így nem hozott termést. Más magok pedig a jó földbe estek, s felnőve és gyarapodva termést kezdtek hozni, és teremtek harmincszorosan, hatvanszorosan és százszorosan.”

⁵ A bibliai időkben általában szórva vetéssel vetettek. A magvető a ruhája redőjében vagy tarisznyában vitte a magokat, és széles mozdulatokkal szórta szét. Tehát ebben a szemléltetésben a magvető nem tudatosan veti a magokat különböző típusú földekbe, hanem az elszórt magok más-más helyre esnek.

 6. Hogyan magyarázta meg Jézus a magvetőről szóló szemléltetést?

⁶ Nem kell találgatnunk, mit jelent a szemléltetés, mert Jézus a Márk 4:14–20-ban megmagyarázza: „A magvető a szót veti. Ezek pedig az útfélen levők, ahová vetik a szót, de mihelyt meghallják azt, eljön Sátán, és elveszi a beléjük vetett szót. És hasonlóképpen ezek a sziklás helyekre vetettek: mihelyt meghallják a szót, örömmel fogadják. De mivel nincsen gyökér bennük, csak egy ideig maradnak meg, azután mihelyt nyomorúság vagy üldözés támad a szó miatt, elbotlanak. Vannak még mások is, a tövisek közé vetettek; ezek azok, akik hallják a szót, de ennek a világrendszernek az aggodalmai, a gazdagság megtévesztő hatalma és az egyéb dolgok utáni kívánságok a szívükbe hatolnak, és megfojtják a szót, és az gyümölcstelenné válik. Végezetül, a jó földbe vetettek azok, akik figyelnek a szóra, kedvezően fogadják, és gyümölcsöt teremnek harmincszorosan, hatvanszorosan és százszorosan.”

 7. Mit jelképeznek a különböző típusú földek és a mag?

⁷ Figyeld meg, Jézus nem azt mondja, hogy a magvető különböző típusú magokat szór el. Csak egyféle magról beszél, mely különböző típusú földekbe esik, és mindegyik földben valami más történik vele. Az első típusú föld kemény, letaposott, a második nem elég mély, a harmadikat benőtte a tövis, a negyedik pedig jó, és bőséges termést hoz (Luk 8:8). Mi a mag? Az Isten Szavában található Királyság-üzenet (Máté 13:19). Mit jelentenek a különböző típusú földek? Különböző szívállapotú embereket. (Olvassátok fel: Lukács 8:12, 15.)

 8. a) Kiket jelképez a magvető? b) Miért reagálnak az emberek különbözőképpen a Királyság-prédikáló munkára?

⁸ Kiket jelképez a magvető? Isten munkatársait, akik hirdetik a Királyság jó hírét. Ők Pálhoz és Apollóshoz hasonlóan ültetnek és öntöznek. És bár keményen dolgoznak, nem egyforma eredményt érnek el. Miért? Mert különböző a szívállapotuk azoknak, akik hallják az üzenetet. A szemléltetésben a magvető nem tudja befolyásolni az eredményt. Ez nagyon vigasztaló, különösen azoknak a hűséges testvéreinknek és testvérnőinknek, akik sok éven át, olykor még évtizedeken át is keményen dolgoztak, látszólag nagyon kevés eredménnyel.a Miért mondhatjuk ezt?

 9. Milyen vigasztaló igazságot hangsúlyozott Pál apostol és Jézus?

⁹ A magvető hűsége nem a munkájának az eredményéből mérhető le. Pál is utalt erre, amikor ezt mondta: „mindegyik a maga jutalmát fogja megkapni a maga fáradozása szerint” (1Kor 3:8). A jutalom a fáradozás szerint jár, nem pedig a fáradozás eredménye szerint. Jézus is hangsúlyozta ezt, amikor a tanítványai visszatértek egy prédikálóútról. A tanítványok felettébb örültek, mert Jézus nevének a használatára a démonok alávettettek nekik. Bármennyire izgalmas lehetett is ez, Jézus ezt mondta nekik: „ne annak örvendezzetek, hogy a szellemek alávettetnek nektek, hanem azért örvendezzetek, mert a nevetek fel van írva az egekben” (Luk 10:17–20). Még ha a magvető munkája nem hoz is jelentős növekedést, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevésbé szorgalmas vagy hűséges, mint mások. Az eredmény nagyrészt attól függ, hogy milyen a szívállapota az üzenet hallgatójának. De ami a legfontosabb, Isten adja a növekedést.

A szó hallgatóinak a felelőssége

10. Mi határozza meg, hogy a szó hallgatói olyanok lesznek-e, mint a jó föld?

¹⁰ Mi mondható el a szó hallgatóiról? Vajon előre meg van határozva, hogyan fognak reagálni? Nem. Tőlük függ, hogy olyanok lesznek-e, mint a jó föld. Az emberek szívállapota jóra is, és rosszra is változhat (Róma 6:17). Jézus a szemléltetésében azt mondta, hogy „mihelyt [néhányan] meghallják” a szót, eljön Sátán, és elveszi azt. De nem kell, hogy ez történjen. A Jakab 4:7-ben a keresztények arra kapnak ösztönzést, hogy ’álljanak ellen az Ördögnek’, és az el fog menekülni tőlük. Jézus másokat úgy jellemez, mint akik először örömmel fogadják a szót, de aztán elbotlanak, mivel „nincsen gyökér bennük”. Ám Isten szolgái arra kapnak figyelmeztetést, ’hogy legyenek meggyökerezve, és szilárdan álljanak az alapon’, hogy így képesek legyenek felfogni, „mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység, és megismerni a Krisztus szeretetét, amely felülmúlja az ismeretet” (Ef 3:17–19; Kol 2:6, 7).

11. Hogyan kerülheti el valaki, hogy a gazdagság és az aggodalmak megfojtsák a szót?

¹¹ A szó hallgatói közül mások hagyják, hogy „ennek a világrendszernek az aggodalmai, a gazdagság megtévesztő hatalma” a szívükbe hatoljon, és megfojtsa a szót (1Tim 6:9, 10). Hogyan lehet ezt elkerülni? Pál apostol megadja a választ: „Életmódotok mentes legyen a pénz szeretetétől, és elégedjetek meg azzal, amitek van. Mert ő megmondta: »Semmi esetre sem hagylak cserben, és el sem hagylak semmiképpen«” (Héb 13:5).

12. Miért nem ugyanannyi gyümölcsöt teremnek azok, akiket a jó föld szemléltet?

¹² Jézus végezetül azt mondja, hogy a jó földbe vetettek „gyümölcsöt teremnek harmincszorosan, hatvanszorosan és százszorosan”. Néhányan, akik hallják a szót, jó szívállapotúak és gyümölcsöt teremnek, de a körülményeiktől függően változhat, hogy mit tudnak megtenni a jó hír hirdetésében. Például az előrehaladott kor vagy egy legyengítő betegség korlátozhatja a prédikálómunkában való részvételüket. (Vesd össze: Márk 12:43, 44.) Ebből is látszik, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket a magvető alig vagy egyáltalán nem tud befolyásolni, de örül, amikor látja, hogy Jehova megadja a növekedést. (Olvassátok fel: Zsoltárok 126:5, 6.)

A magvető, aki alszik

13–14. a) Mondd el röviden Jézusnak a Márk 4:26–29-ben feljegyzett szemléltetését. b) Kiket szemléltet a magvető, és mit jelképez a mag?

¹³ A Márk 4:26–29-ben van egy másik magvetőről szóló szemléltetés: „Ily módon az Isten királysága éppen olyan, mint amikor egy ember elveti a magot a földbe, és éjjel alszik, nappal felkel, a mag pedig kisarjad, és magasra nő, de hogy pontosan hogyan, azt nem tudja. A föld saját magától hoz termést fokozatosan, először a zöld sarjat, azután a kalászt, végül a teljes szemet a kalászban. Mihelyt pedig a termés engedi, az ember nekiereszti a sarlót, mert eljött az aratás ideje.”

¹⁴ Ki a magvető? A kereszténységben néhányan úgy hiszik, hogy maga Jézus. De lehetséges volna, hogy Jézus alszik, és nem tudja, hogyan növekszik a mag? Jézus természetesen ismeri a növekedés folyamatát. Ez a magvető, az előbb említett magvetőhöz hasonlóan, inkább a Királyság-hirdetőket mint egyéneket szemlélteti, akik buzgó prédikálásukkal vetik a Királyság-magot. A földbe vetett mag pedig a szó, melyet prédikálnak.b

15–16. Milyen tényre mutatott rá Jézus a magvetőről szóló szemléltetésében a szó szerinti és a szellemi növekedéssel kapcsolatban?

¹⁵ Jézus azt mondja, hogy a magvető „éjjel alszik, nappal felkel”. Ez nem a magvető hanyagságára utal, hanem csupán a legtöbb ember életritmusára. A vers szóhasználata egy bizonyos ideig tartó folyamatra utal, mely során az emberek nappal dolgoznak, éjjel pedig alszanak. Jézus kifejti, mi történik ez alatt az idő alatt. „A mag pedig kisarjad, és magasra nő” – mondja. Majd hozzáfűzi: „de hogy pontosan hogyan, azt [a magvető] nem tudja.” A hangsúly azon van, hogy a növekedés „saját magától”c megy végbe.

¹⁶ Mire akart utalni ezzel Jézus? Figyeld meg, hogy a növekedésen van a hangsúly, illetve azon, hogy az fokozatosan megy végbe. „A föld saját magától hoz termést fokozatosan, először a zöld sarjat, azután a kalászt, végül a teljes szemet a kalászban” (Márk 4:28). A növekedés fokozatos, és szakaszokban történik. Nem lehet erőltetni vagy felgyorsítani. Ugyanez igaz a szellemi növekedésre is: szakaszokban történik, ahogy Jehova engedi, hogy az igazság növekedjen azoknak a szívében, akik helyesen viszonyulnak a szóhoz (Csel 13:48; Héb 6:1).

17. Kik örvendeznek, amikor az igazság magva gyümölcsöt terem?

¹⁷ Hogyan vesz részt a magvető az aratásban, „mihelyt . . . a termés engedi”? Miközben Jehova engedi, hogy a Királyság-igazság növekedjen az új tanítványok szívében, ők fejlődnek, míg végül az Isten iránti szeretetüktől indíttatva átadják az életüket neki. Önátadásukat vízben való megkeresztelkedéssel jelképezik. Azok a testvérek, akik további előrehaladást tesznek az érettség felé, fokozatosan képessé válnak arra, hogy több felelősséget vállaljanak a gyülekezetben. A Királyság-gyümölcsöt az is learatja, aki elvetette a magot, és más Királyság-hirdetők is, akik személyesen talán nem vettek részt abban a magvetésben, melynek eredményeképpen ez az új tanítvány lett. (Olvassátok fel: János 4:36–38.) Valóban, ’a magvető és az arató együtt örvendezik’.

Tanulságok nekünk

18–19. a) Hogyan buzdított téged személy szerint Jézus szemléltetéseinek az áttekintése? b) Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?

¹⁸ Mit tanultunk a Márk 4. fejezetében található két szemléltetés áttekintéséből? Világosan láthatjuk, hogy végeznünk kell egy munkát: vetnünk kell a magot. Sohase engedjük, hogy a kifogások, a lehetséges gondok és nehézségek miatt felhagyjunk ennek a munkának a végzésével (Préd 11:4). Tisztán látjuk azt is, milyen nagyszerű kiváltság, hogy Isten munkatársai lehetünk. Jehova adja a szellemi növekedést, és ő áldja meg az erőfeszítéseinket, és azok erőfeszítéseit is, akik kedvezően fogadják az üzenetet. Tudjuk, hogy senkinél sem erőltethetjük a szellemi növekedést. Azt is tudjuk, hogy nem szabad elcsüggednünk vagy elkedvetlenednünk, ha nincs vagy lassú a növekedés. Milyen vigasztaló tudni, hogy a sikerünk abból mérhető le, hogy hűségesek vagyunk Jehovához és ahhoz a tőle kapott kiváltsághoz, hogy prédikálhatjuk ’a királyság jó hírét tanúságul minden nemzetnek’ (Máté 24:14).

¹⁹ Mit tanított még Jézus az új tanítványokkal és a Királyság-munkával kapcsolatos növekedésről? A választ az evangéliumokban feljegyzett más szemléltetésekben találjuk meg. A következő cikkben elemezni fogunk néhányat ezek közül.

Nem tudod, hol lesz az sikeres

„Reggel vesd el a magot, és ne pihentesd kezed estig, mert nem tudod, hol lesz az sikeres” (PRÉD 11:6)

 1. Miért bámulatos, és miért int alázatra a növekedés folyamata?

A FÖLDMŰVESNEK türelmesnek kell lennie (Jak 5:7). A magvetés után várnia kell, hogy a mag kisarjadjon és növekedjen. Kedvező körülmények között a hajtások lassan előtörnek a földből. Növény fejlődik belőlük, és kalászok teremnek. Végül a földműves szántóföldje készen áll az aratásra. Igazán bámulatos a növekedés csodája! Emellett alázatra int, ha felismerjük, hogy ki ennek a növekedésnek a Forrása. Gondozni és öntözni tudjuk a magot, de csak Isten tudja megadni a növekedést. (Vesd össze: 1Korintusz 3:6.)

 2. Mit tanított meg Jézus az előző cikkben megvizsgált szemléltetésekben a tanítvánnyá válás folyamatáról?

² Az előző cikkben már láttuk, hogy Jézus a Királyság-prédikáló munkát ahhoz hasonlította, mint amikor egy földműves magot vet. A különböző típusú földekről szóló szemléltetésben Jézus hangsúlyozta, hogy bár a földműves jó magot vet, az emberek szívállapota határozza meg, hogy a magból fejlődik-e termést hozó növény (Márk 4:3–9). Abban a szemléltetésben, mely arról a magvetőről szól, aki alszik, Jézus kiemelte, hogy a földműves nem érti teljesen a növekedés folyamatát. Ez azért van így, mert Isten ereje idézi elő a növekedést, nem pedig az emberek erőfeszítései (Márk 4:26–29). Vizsgáljuk most meg Jézus további három szemléltetését, a mustármagról, a kovászról és a vonóhálóról szólót.a

Szemléltetés a mustármagról

 3–4. Mit hangsúlyoz a mustármagról szóló szemléltetés a Királyság-üzenettel kapcsolatban?

³ A mustármagról szóló szemléltetés is a Márk 4. fejezetében van feljegyezve, és két gondolatot hangsúlyoz. Először is azt, hogy milyen bámulatosan megnőtt azoknak a száma, akik figyelnek a Királyság-üzenetre, másodszor pedig azt, hogy milyen védelmet élveznek azok, akik elfogadják az üzenetet. Jézus ezt mondta: „Mihez hasonlítsuk az Isten királyságát, vagy milyen szemléltetésben ábrázoljuk? A mustármaghoz hasonló, amely, mikor elvetették a földbe, a legapróbb volt minden mag közül a földön, de miután elvetették, felnő, és nagyobb lesz minden más zöldségfélénél, és nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyéka alatt helyet találhatnak, ahol letelepedhetnek” (Márk 4:30–32).

⁴ Itt ’Isten királyságának’ a növekedését láthatjuk, melyet i. sz. 33 pünkösdje óta a Királyság-üzenet terjedése és a keresztény gyülekezet növekedése bizonyít. A mustármag nagyon apró, és valami egészen kis dolgot tud jelképezni. (Vesd össze: Lukács 17:6.) Ám a mustárnövény akár a 3–5 méteres magasságot is elérheti, erős ágai lesznek, és ezért jóformán olyan lesz, mint egy fa (Máté 13:31, 32).

 5. Hogyan növekedett az első századi keresztény gyülekezet?

⁵ A keresztény gyülekezet kezdetben – vagyis i. sz. 33-ban, amikor mintegy 120 tanítvány felkenetett szent szellemmel – nagyon kicsi volt, de azután növekedésnek indult. Viszonylag rövid időn belül a tanítványoknak ez a kicsiny gyülekezete már több ezer hívőt számlált. (Olvassátok fel: Cselekedetek 2:41; 4:4; 5:28; 6:7; 12:24; 19:20.) Az aratók száma három évtized leforgása alatt annyira megnövekedett, hogy Pál apostol azt mondhatta a kolosszéi gyülekezetnek, hogy a jó hírt ’az ég alatt levő egész teremtésben prédikálják’ (Kol 1:23). Micsoda látványos növekedés!

 6–7. a) Milyen növekedés ment végbe 1914 óta? b) Milyen további növekedés lesz még?

⁶ Azóta, hogy 1914-ben létrejött Isten Királysága az égben, a „mustárfa” minden várakozást felülmúlóan nagy ágakat hajtott. Isten népe látta annak a próféciának a szó szerinti beteljesedését, melyet Ézsaiás jegyzett fel: „A kevés ezerré lesz, a kicsiny pedig hatalmas nemzetté” (Ézs 60:22). A XX. század elején a Királyság-munkában részt vevő felkentek kicsiny csoportja el sem tudta képzelni, hogy 2008-ra több mint 230 országban, körülbelül hétmillió Tanú fog részt venni ebben a munkában. Ez valóban bámulatos növekedés, olyan, mint a Jézus szemléltetésében szereplő mustármagé.

⁷ De ezzel véget is ér a növekedés? Nem. Isten Királyságának alattvalói idővel az egész földet be fogják tölteni. Minden ellenség el lesz távolítva. Ez nem emberi erőfeszítések miatt lesz így, hanem azért, mert a Szuverén Úr, Jehova beavatkozik a földi ügyekbe. (Olvassátok fel: Dániel 2:34, 35.) Akkor majd meglátjuk egy másik prófécia végső beteljesedését, melyet szintén Ézsaiás írt le: „telve lesz a föld Jehova ismeretével, miként a vizek beborítják a tengert” (Ézs 11:9).

 8. a) Kiket jelképeznek Jézus szemléltetésében a madarak? b) Mitől vagyunk már most megvédve?

⁸ Jézus azt mondja, hogy e Királyság árnyéka alatt az ég madarai helyet találhatnak, ahol letelepedhetnek. Azzal a szemléltetéssel ellentétben, melyben egy ember különböző fajta földekbe szórja a magot, itt a madarak nem a Királyság ellenségeit jelképezik, akik megpróbálják felenni a jó magokat (Márk 4:4). Ebben a szemléltetésben a madarak helyes szívállapotú embereket jelképeznek, akik a keresztény gyülekezetben keresnek védelmet. Ezek az emberek már most védelmet élveznek ennek a gonosz világnak a szellemileg beszennyező és tisztátalan szokásaitól. (Vesd össze: Ézsaiás 32:1, 2.) Jehova is egy fához hasonlította a messiási Királyságot, és prófétailag kijelentette róla: „Izrael magaslatának hegyére ültetem át, és ágakat fog hajtani, gyümölcsöt hoz, és fenséges cédrus lesz belőle. Alatta lakik majd minden madár, a legkülönfélébb szárnyúak; lombja árnyékában fognak lakozni” (Ez 17:23).

Szemléltetés a kovászról

 9–10. a) Mit emelt ki Jézus a kovászról szóló szemléltetésben? b) Mit jelképez gyakran a kovász a Bibliában, és milyen kérdést fogunk megvizsgálni azzal kapcsolatban, ahogyan Jézus a kovászra utalt?

⁹ A növekedés emberi szemmel nem mindig látható. A következő szemléltetésben is ezt emeli ki Jézus. Ezt mondja: „Az egek királysága hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, és elrejtett három nagy mérce lisztbe, mígnem az egész tészta megkelt” (Máté 13:33). Mit jelképez itt a kovász, és hogyan kapcsolódik a Királyság-növekedéshez?

¹⁰ A Bibliában a kovász gyakran a bűnt jelképezi. Pál apostol is ebben az értelemben használta, amikor arról beszélt, hogy milyen romboló befolyása volt egy bűnös embernek az ókori korintuszi gyülekezetben (1Kor 5:6–8). Vajon Jézus is valami rossz dolog növekedését akarta szemléltetni a kovásszal?

11. Hogyan használták régen a kovászt Izraelben?

¹¹ Mielőtt válaszolnánk erre a kérdésre, figyeljünk meg három alapvető tényt. Először is, bár a pászka megünneplése idején Jehova nem engedte meg a kovász használatát, más alkalmakkor elfogadta a kovásszal készített áldozatokat. A hálaadó közösségi felajánlásokba tettek kovászt. Ezeket a felajánló önként mutatta be, hogy kifejezze háláját Jehova áldásaiért. Ez egy vidám étkezés volt (3Móz 7:11–15).

12. Mit tanulhatunk abból, ahogyan a Biblia a szóképeket használja?

¹² Másodszor, lehet, hogy egy jelkép a Szentírásban az egyik helyen rosszalló jelentéssel bír, máshol viszont valami jót szimbolizál. Például az 1Péter 5:8 Sátánt oroszlánhoz hasonlítja, mellyel a veszedelmes és gonosz természetét érzékelteti. Azonban a Jelenések 5:5 Jézust hasonlítja oroszlánhoz, amikor úgy utal rá, mint aki „a Júda törzséből való Oroszlán”. Ez utóbbi esetben az oroszlán a rendíthetetlen igazságosság jelképe.

13. Mit mutat meg Jézusnak a kovászról szóló szemléltetése a tanítvánnyá válás folyamatáról?

¹³ Harmadszor, Jézus a szemléltetésben nem azt mondta, hogy a liszt a kovásztól megromlik, és ezzel hasznavehetetlenné válik. Egyszerűen csak a kenyérkészítés szokásos folyamatáról beszélt. A háziasszony szándékosan adta a liszthez a kovászt, az eredmény pedig jó lett. A kovász el volt rejtve a lisztben. A kelés folyamatát tehát nem látta a háziasszony. Ez eszünkbe juttathatja azt az embert, aki magot vet, és éjjel alszik. Jézus azt mondta, hogy „a mag . . . kisarjad, és magasra nő, de hogy pontosan hogyan, azt [az ember] nem tudja” (Márk 4:27). Milyen egyszerűen szemlélteti ez a tanítvánnyá válás láthatatlan folyamatát! Eleinte talán nem látjuk a növekedést, de az eredmény végül nyilvánvaló.

14. A prédikálómunka mely vonását szemlélteti az, hogy a kovász megkeleszti az egész tésztát?

¹⁴ Ez a növekedés nemcsak hogy láthatatlan az emberi szemek számára, hanem mindenütt tapasztalható is. Ezt a gondolatot is kidomborítja a kovászról szóló szemléltetés. A kovász az egész tésztát, vagyis a ’három mérce lisztet’ megkeleszti (Luk 13:21). A Királyság-prédikáló munka hasonló a kovászhoz: szellemi növekedést mozdít elő, és olyan nagy mértékű, hogy a Királyságot most „a föld legtávolabbi részéig” prédikálják (Csel 1:8; Máté 24:14). Csodálatos kiváltság hozzájárulni a Királyság-munka bámulatos terjedéséhez!

A vonóháló

15–16. a) Mondd el röviden a vonóhálóról szóló szemléltetést. b) Mit jelképez a vonóháló, és a Királyság-növekedés mely vonására utal ez a szemléltetés?

¹⁵ Fontos, hogy mennyien vannak azok, akik Jézus Krisztus tanítványainak vallják magukat, de ennél még fontosabb az, hogy milyenek ezek a tanítványok. Jézus egy másik szemléltetésben, a vonóhálóról szólóban, a Királyság-növekedésnek erre a vonására utal. Ezt mondta: „Ismét: hasonló az egek királysága egy vonóhálóhoz, amelyet leeresztettek a tengerbe, és amely mindenfajta halat összegyűjtött” (Máté 13:47).

¹⁶ A vonóháló, mely a Királyság-prédikáló munkát jelképezi, mindenfajta halat összegyűjt. Jézus így folytatja: „Amikor [a vonóháló] megtelt, felhúzták a partra, és leülve, a jókat edényekbe gyűjtötték, a hasznavehetetleneket pedig eldobták. Így lesz ez a világrendszer befejezésekor: az angyalok kimennek, és kiválogatják a gonoszokat az igazságosak közül, és bevetik őket a tüzes kemencébe. Ott lesz nekik sírás és fogcsikorgatás” (Máté 13:48–50).

17. Melyik időszakban folyik a vonóhálóról szóló szemléltetésben említett kiválogatás?

¹⁷ Vajon ez a kiválogatás a juhok és kecskék végső ítéletére vonatkozik, mely ítéletre Jézus szavai szerint akkor kerül sor, amikor megérkezik a dicsőségében? (Máté 25:31–33). Nem. A végső ítélet akkor lesz, amikor Jézus a nagy nyomorúság idején eljön. Ezzel szemben a vonóhálóról szóló szemléltetésben a kiválogatás „a világrendszer befejezésekor” történik.b Mi most ebben az időben élünk, vagyis a nagy nyomorúságot megelőző napokban. Tehát hogyan folyik most a kiválogató munka?

18–19. a) Hogyan folyik most a kiválogató munka? b) Mit kell megtenniük a tiszta szívű személyeknek? (Lásd a 21. oldalon lévő lábjegyzetet is.)

¹⁸ A modern korban az emberiség tengeréből származó jelképes halaknak szó szerint a millióit vonzza Jehova gyülekezete. Vannak, akik részt vesznek az Emlékünnepen, mások eljönnek az összejöveteleinkre, megint mások tanulmányozzák a Bibliát. De vajon mindannyian őszinte keresztényeknek bizonyulnak? Lehet, hogy „felhúzták [őket] a partra”, ám Jézus elmondja nekünk, hogy csak „a jókat” gyűjtik edényekbe, vagyis a keresztény gyülekezetekbe. A hasznavehetetleneket eldobják, és végül bevetik egy jelképes tüzes kemencébe, mely a jövőbeni pusztulásra utal.

¹⁹ Hasznavehetetlen halakként sokan, akik már tanulmányozták a Bibliát Jehova népével, abbahagyták a tanulmányozást. Néhányan, akik keresztény családba születtek, sosem akartak igazán Jézus lábnyomkövetői lenni. Vonakodnak attól, hogy Jehova szolgálata mellett döntsenek, vagy miután egy ideig szolgálták őt, felhagytak ezzelc (Ez 33:32, 33). Ám sürgető, hogy minden tiszta szívű személy engedje, hogy begyűjtsék az edényhez hasonló gyülekezetbe a végső ítéletnap előtt, és az is nagyon fontos, hogy ezen a biztonságos helyen maradjon.

20–21. a) Mit tanultunk Jézus növekedéssel kapcsolatos szemléltetéseinek a rövid áttekintéséből? b) Mit határoztál el, mit fogsz tenni?

²⁰ Mit tanulhatunk tehát Jézus növekedéssel kapcsolatos szemléltetéseinek a rövid áttekintéséből? Először is, a mustármag növekedéséhez hasonlóan hihetetlenül megnőtt a földön azoknak a száma, akik hallgatnak a Királyság-üzenetre. Semmi sem állíthatja le Jehova munkájának a terjedését (Ézs 54:17). Továbbá szellemi védelemben részesülnek azok, akik a fa „árnyéka alatt helyet” keresnek, „ahol letelepedhetnek”. Másodszor, Isten adja a növekedést. Éppen úgy, mint ahogyan az elrejtett kovász az egész tésztát átjárja, ezt a növekedést sem mindig lehet rögtön észrevenni, vagy megérteni, hogyan megy végbe, de az vitathatatlan, hogy megtörténik. Harmadszor, nem mindenki bizonyul hasznosnak azok közül, akik kedvezően reagáltak. Némelyek olyanok, mint a Jézus szemléltetésében szereplő hasznavehetetlen halak.

²¹ De milyen buzdító, hogy Jehova oly sok hasznos személyt vonz! (Ján 6:44). Ez megannyi országban látványos növekedést eredményez. Ezért a növekedésért minden dicsőség Jehova Istent illeti. E növekedést látva mindegyikünknek indíttatást kellene éreznie arra, hogy engedelmeskedjen ennek az évszázadokkal ezelőtt leírt felhívásnak: „Reggel vesd el a magot . . . , mert nem tudod, hol lesz az sikeres, itt, vagy ott, vagy mindkettő egyformán jó lesz-e” (Préd 11:6).