Tanulmányok az ihletett Iratokról és azok hátteréről

VII. tanulmány – A Biblia a jelenkorban

A bibliatársulatok története; Az Őr Torony Társulat munkája a nyomtatás és a bibliakiadás területén; az „Új Világ fordítás” elkészítése

 1. a) Miért kaptuk az isteni közléseket, és miért nem jegyezték fel az összes ilyen kijelentést? b) Jehova milyen különleges utasításokat adott több prófétájának, és milyen hasznot meríthetünk ezekből most, az „utolsó napok”-ban?

A SZENT IRATOK mind a 66 ihletett könyve, amit napjainkban Bibliaként ismerünk, Jehova írásban rögzített szavát tartalmazza (És 66:5). Ez a „szó” sok évszázadon keresztül szabadon áramlott Jehovától földi prófétáihoz és szolgáihoz. Ezek az isteni közlések egyrészt elérték azonnali céljukat, másrészt hatásosan vetítenek elő bizonyos eseményeket, amelyeknek a távoli jövőben kellett bekövetkezniük. Isten prófétáitól nem mindig követelték meg, hogy írásban rögzítsék ’Jehova szavát’, amit továbbadtak nekik. Illés és Elizeus egyes olyan kijelentéseit például, amelyek az akkori nemzedéknek szóltak, nem őrizték meg írásos formában. Ezzel szemben Mózes, Ésaiás, Jeremiás és Habakuk próféta, valamint mások azt a különleges utasítást kapták, hogy ’írják le’, illetve ’írják könyvbe vagy tekercsbe’ „Jehova szavát”, amit kijelentettek nekik (2Móz 17:14; És 30:8; Jer 30:2; Hab 2:2; Jel 1:11). Így más szent írásokkal együtt „a szent próféták által korábban mondottakat” is megőrizték, hogy Jehova szolgáit tiszta gondolkodásra serkentsék ezzel, különösen pedig azért, hogy vezetésről gondoskodjanak „az utolsó napokat” illetően (2Pét 3:1–3).

 2. A történelem melyik korszakában volt megfigyelhető a Biblia fokozott másolása?

² Az ihletett Héber Iratoknak Ezsdrás idejétől kezdve sok másolata készült. Az i. sz. I. századtól a korai keresztények újramásolták a Bibliát, és az akkor ismert világban széltében-hosszában használták azt a Jehova elhatározásáról és a Krisztusról szóló tanúskodás munkájában. A mozgatható betűszedés elterjedése (XV. század) meggyorsította a bibliamásolatok sokszorosítását. A XVI. és a XVII. században egyes magáncsoportok nekiláttak sok fordítás és másolat elkészítésének. A Biblia egészben vagy részben i. sz. 1800 táján már 71 nyelven megjelent.

BIBLIATÁRSULATOK

 3. Milyen tényező járult hozzá nagyrészt ahhoz, hogy a XIX. század elején megnövekedett az elterjesztett Bibliák száma?

³ Még nagyobb lendületet kapott ez a munka a XIX. és a XX. században, amikor is újonnan alakult bibliatársulatok kezdték kézbe venni a Biblia terjesztését, ami hatalmas feladat volt. Az egyik legkorábbi bibliatársulat a British and Foreign Bible Society volt, amelyet 1804-ben szerveztek meg Londonban. Ennek a bibliatársulatnak a megszervezése sok ilyen társulat létesítését idézte elő.a

 4. a) Mely statisztikai adatok bizonyítják, hogy az élet szava elterjedt a földön? b) Milyen hasznos információval szolgálnak a 322. oldalon levő táblázatban felsorolt bibliafordítások adatai? Szemléltesd ezt néhány jellegzetes bibliafordításra való utalással!

⁴ A sok bibliatársulat közreműködésével egyre jobban haladt a Biblia terjesztése. Az 1900-as évre a Biblia egészben vagy részben már 567 nyelven jelent meg, 1928-ban pedig már 856 nyelven. 1930-ban ez a szám már meghaladta az ezret, ma pedig több mint 1900 nyelven áll rendelkezésre a Biblia. Jehova felüdítő, életet jelentő szava az egész földön elterjedt. Ilyenformán a minden nemzetből való emberek részére lehetővé vált, hogy válaszoljanak a felhívásra: „Dicsérjétek Jehovát mind, ti nemzetek, és magasztaljátok őt mind, ti népek” (Róma 15:11). A 322. oldalon levő táblázat felsorolja „A hét fő nyelven készült jelentősebb bibliafordítások”-at; ez további tájékoztatást nyújt a Biblia napjainkban folyó terjesztéséről.

 5. Mi az, ami sokkal fontosabb a Biblia terjesztésénél, miért hálásak mégis Jehova Tanúi?

⁵ Bár igen fontos munka az, hogy elérhetővé tegyük a Bibliát a föld lakói számára, a legfontosabb mégis az, hogy megtanítsuk őket annak használatára azáltal, hogy megértetjük velük a tartalmát. A zsidók és a korai keresztények idejében, amikor még kevés Biblia állt rendelkezésre, igen fontos volt a szó „értelmének” továbbítása; ma is ez a legfontosabb (Máté 13:23; Neh 8:8). De az Isten Szavából való tanítás a földön élő összes nép számára a Biblia széles körű elterjesztése révén meggyorsult. Jehova Tanúi, akik már jelentősen előrehaladtak az egész földet felölelő bibliai nevelőmunkájukban, nagyon hálásak, hogy ma több millió Biblia áll rendelkezésükre sok országban és sok nyelven.

JEHOVA TANÚI MINT BIBLIATERJESZTŐK

 6. Mely tevékenység az, amely az ókorban és napjainkban egyaránt jellemző volt Jehova Tanúira?

⁶ Jehova Tanúi bibliaterjesztő emberek. Ez így volt Ezsdrás napjaiban, és így volt Jézus Krisztus korai tanítványai idején is, akik úgy elárasztották az ókori világot a Biblia kézzel írt másolataival, hogy az a gazdag örökség, amelyet a kéziratok alkotnak, túlszárnyal minden más ókori irodalmat. Napjainkban ugyanilyen hathatós bibliaterjesztés jellemzi Jehova Tanúit.

 7. Milyen testületet alapítottak Jehova Tanúi, és mikor? Hogyan kezdték el kibővíteni a tevékenységüket akkoriban?

⁷ Jehova Tanúi 1884-ben egy testületet alapítottak bibliaterjesztői tevékenységük kiterjesztésére; ez a testület most Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania néven ismeretes. Először más bibliatársulatoktól vásároltak Bibliákat, amit azután a Tanúk terjesztettek tovább, akik már akkor is végezték a rájuk jellemző házról házra való szolgálatot. A Biblia tanulmányozásánál az 1611-es King James Versiont használták alapvető fordításként.

 8. a) Hogyan igazolta nevét az Őr Torony Biblia és Traktátus Társulat? b) Hogyan használta fel a Társulat a különféle bibliafordításokat, és milyen célból tette ezt?

⁸ Az Őr Torony Biblia és Traktátus Társulat nevéhez méltón hozzálátott a Bibliák terjesztéséhez, valamint könyvek, traktátusok és más keresztény irodalom kiadásához. Ezt Isten Szavának helyes tanítása céljából tette. Az általa nyújtott bibliaoktatás segítette az igazságszerető embereket abban, hogy megszabaduljanak a hamis vallási hagyományoktól és világi filozófiáktól, továbbá segített nekik visszatérni a bibliai igazság szabadságához, amint azt Jézus és Jehova más önátadott szószólói feltárták (Ján 8:31, 32). Attól az időtől kezdve, hogy Az Őrtorony című folyóirat kiadását 1879-ben megkezdték, az Őr Torony Társulat kiadásai több különböző bibliafordításra utaltak idézett szövegeikben. Ezzel a Társulat elismerte azok értékét, és felhasználta az azokban tartalmazott jót mint értéket, hogy világosságot terjesszen a vallási zűrzavarban és megmagyarázza Isten üzenetét.

 9. Hogyan lépett a Társulat a bibliakiadások területére?

⁹ Rotherham- és Holmann-féle Bibliák. Jehova Tanúi már 1890-ben az Őr Torony Társulat segítségével mint bibliakiadók és -terjesztők közvetlenül is színre léptek. Megszerezték a nyomdai előállítás jogát a brit bibliafordítótól, Joseph B. Rotherhamtól, hogy az Egyesült Államokban is kiadásra kerüljön Rotherham Újszövetségének a második kiadása. Ezeknek a nyomtatott példányoknak a címoldalán megjelent a Watch Tower Bible and Tract Society Allegheny, Pennsylvania név; ott volt ugyanis abban az időben a Társulat főhivatala. 1901-ben a Holmer Linear Bible egy különleges kiadását jelentették meg, amely különféle információkat nyújtó lapszéli jegyzeteket tartalmazott a Társulat 1895 és 1901 között napvilágot látott kiadványai alapján. Maga a bibliaszöveg a King James Version és a Revised Version alapján képviselte a Héber és a Görög Iratokat. A teljes kiadásnak 1903-ig ötezer példányát terjesztették el.

10. A Keresztény Görög Iratok mely változatát adta ki a Társulat?

¹⁰ Az Emphatic Diaglott. Az Empathic Diaglott kizárólagos kiadói és terjesztői joga 1902-ben az Őr Torony Társulat tulajdona lett. A Keresztény Görög Iratoknak ezt a változatát az angol származású bibliafordító, Benjamin Wilson készítette Genevában (Illinois). Munkáját 1864-ben fejezte be. Ez a változat tartalmazza J. J. Griesbach görög szövegét egy angol szó szerinti, interlineáris (sorközi) fordítással, valamint Wilson saját fordítását, a jobb oldalon különleges hangsúlyjeleivel.

11. Mikor adta ki a Társulat a „Bible Students Edition”-t (Bibliakutatók kiadása), és mit tartalmazott az?

¹¹ A Bibliakutatók kiadása. Az Őr Torony Társulat 1907-ben kiadta a „Bible Students Edition” című Bibliát. Ez a kötet a King James Version tiszta másolatát tartalmazta, és kiváló széljegyzeteket, valamint értékes függelékeket foglalt magában, amiket Jehova Tanúi szerkesztettek. A függeléket, ami bővített formában az 550 oldalt is meghaladta, a „Bereai Bibliaoktatók Vezérkönyvé”-nek nevezték el és különálló könyvként is kiadták. Ez rövid kommentárokat tartalmazott sok bibliaversből Az Őrtoronyra és a Társulat szövegkönyveire való utalásokkal, és a tantétel jellegű témák rövid kivonatát kulcsidézetekkel, hogy megkönnyítse azok bemutatását másoknak. Ez hasonlított a Társulat egy későbbi kiadványához, amelynek címe: „Make Sure of All Things” („Győződjetek meg mindenről!”). Egy téma szerinti tárgymutatót is tartalmazott, valamint a nehéz szövegek magyarázatát, egy listát a nem hiteles szövegrészekről, egy írásszöveg-tárgymutatót, egy összehasonlító időszámítási táblázatot és 12 térképet. Ez a kiváló Biblia évtizedekig jó szolgálatot tett Jehova Tanúinak nyilvános hirdető munkájukban.

BIBLIAKIADÓ TÁRSULAT

12. Mikor kezdte el a Társulat a Bibliák nyomtatását?

¹² Az Őr Torony Társulat harminc éven át külső vállalatokra bízta Bibliái kinyomtatását. 1926 decemberében a The Emphatic Diaglott volt az első olyan fordítás, amelyet a Társulat saját nyomdagépein nyomtattak ki Brooklynban, New Yorkban. A Keresztény Görög Iratok ezen kiadásának a kinyomtatása felkeltette annak reményét, hogy egy napon talán sikerül majd a teljes Bibliát is kinyomtatni a Társulat saját nyomdagépein.

13. a) Melyik volt a Társulat által nyomtatott első teljes Biblia, és mikor adták ki azt? b) Milyen segítség található benne?

¹³ A King James Version. A második világháború időszaka megerősítette, hogy nagy szükség van a Biblia egy független kiadására. Amikor a világkonfliktus a csúcspontján volt, a Társulatnak sikerült megvásárolnia a Biblia King James Version néven ismert fordításának teljes nyomólemezanyagát. 1942 szeptemberében Jehova Tanúi Új Világ elnevezésű teokratikus kongresszusán, amelynek középpontjában a Clevelandben, Ohio államban megtartott összejövetel állt, a Társulat elnöke előadást tartott ezzel a címmel: „Mutassátok be a ’Szellem kardját’!” Ennek az előadásnak a csúcspontjaként közreadta Az Őr Torony Biblia és Traktátus Társulat brooklyni nyomdaüzemében készült első teljes Bibliát. Ez a Biblia a Függelékben felsorolt jó néhány tulajdonnevet azok jelentésével együtt, tartalmazott egy külön erre a célra készített „Bibliai szavak és kifejezések konkordanciája” című részt és egyéb segédanyagokat. Minden oldal felső margóján megfelelő feliratok, úgynevezett élőfejek voltak. Például a hagyományos „Jefte elhamarkodott fogadalma” helyébe „Jefte buzgó fogadalma” került a Bírák 11. fejezeténél, valamint „az Isten Szavának emberré válás előtti léte és emberi megszületése” kifejezés jelent meg a János 1. fejezeténél.

14. A Biblia mely tökéletesített fordítását nyomtatta ki a Társulat 1944-ben, és milyen sajátos tulajdonságai voltak ennek a Bibliának?

¹⁴ Az American Standard Version. A következő jelentőségteljes bibliafordítás az 1901-es American Standard Version. Ennek igen dicséretes vonása, hogy közel 7000 esetben állította vissza Isten „Jehova” nevét ott, ahol az az eredeti Héber Iratokban szerepelt. Hosszas tárgyalások után a Társulatnak 1944-ben sikerült megvásárolnia a teljes American Standard Version nyomólemezeinek használati jogát, s így a saját nyomdagépein állíthatta elő ezt a Bibliát. A New York államhoz tartozó Buffalóban, amely Jehova Tanúi egy időben 17 helyen megtartott és telefonvonalak segítségével összeköttetésben levő kongresszusának központja volt, 1944. augusztus 10-én a Társulat elnöke azzal örvendeztette meg a nagyszámú hallgatóságot, hogy közreadta az American Standard Versiont az Őr Torony kiadásában. A Függelék terjedelmes és igen hasznos részt foglalt magába ezzel a címmel: „Concordance of Bible Words, Names, and Expressions.” Ugyanennek a Bibliának a zsebméretű kiadását 1958-ban bocsátották közre.

15. Milyen fordítást készített a Társulat 1972-ben?

¹⁵ A The Bible in Living English. Az Őr Torony Társulat 1972-ben nyomtatta ki a néhai Steven T. Byington The Bible in Living English című változatát. Az következetesen „Jehova”-ként adja vissza az isteni nevet.

16. Milyen kettős munkába fogtak ezzel Jehova Tanúi?

¹⁶ Jehova Tanúi tehát nemcsak prédikálják az Isten felállított Királyságáról szóló jó hírt több mint 200 országban és szigeten világszerte, hanem széles körben nyomtatói és terjesztői is lettek annak a páratlan értékű könyvnek, amely a Királyság-üzenetet tartalmazza: a Jehova Istentől ihletett Szent Iratoknak.

A SZENT IRATOK ÚJ VILÁG FORDÍTÁSA

17. a) Hogyan bizonyultak hasznosnak a különböző bibliafordítások, és mégis milyen hiányosságaik voltak? b) Mire törekedett az Őr Torony Társulat elnöke már 1946 óta?

¹⁷ Jehova Tanúi elismerik, hogy hálával tartoznak annak a számos bibliafordításnak, amelyet felhasználtak az Isten Szava igazságának tanulmányozásában. Ámde mindezeknek a fordításoknak, még a legújabbaknak is, voltak hiányosságai. Voltak bennük következetlenségek, nem megfelelően fordított kifejezések, amelyeket megfertőztek bizonyos hagyományok vagy világi filozófiák, ezért nem lehettek teljesen összhangban azzal a szent igazsággal, amit Jehova a Szavában feljegyeztetett. Az Őr Torony Biblia és Traktátus Társulat elnöke már 1946 óta sürgette az eredeti nyelvekből készülő új, hű fordítást – egy olyan fordítást, amely könnyen érthető a mai olvasó számára, mint ahogyan az eredeti szöveg is érthető volt a bibliaírás területén akkor élő értelmes átlagemberek számára.

18. Hogyan lett a Társulat az Új Világ fordítás kiadójává és előállítójává?

¹⁸ 1949. szeptember 3-án a Társulat brooklyni főhivatalában a Társulat elnöke bejelentette az Igazgatótanácsnak az Új Világ Biblia Fordítási Bizottság létezését, amely befejezte a Keresztény Görög Iratok fordítását. Felolvasták azt a bizottság által készített okiratot, amely kimondja, hogy a bizottság a fordítás kéziratának tulajdonára, felülvizsgálatára és kiadására vonatkozó minden jogot a Társulatra ruház, valamint hogy a Társulat minden szektás törekvéstől mentesen igyekszik előmozdítani a bibliai ismeret növekedését az egész földön. Felolvastak bizonyos részeket is az új kéziratból, amelyek ízelítőt adtak a fordítás jellegét és minőségét illetően. Az igazgatók egyöntetűen örömmel fogadták a fordítást, és intézkedtek annak kinyomtatásáról. A szedés 1949. szeptember 29-én kezdődött el, és 1950 nyarának elején már több tízezer példány állt készen, bekötött formában.

19. a) Milyen részletekben jelent meg az Új Világ fordítás? b) Milyen erőfeszítést tettek ezeknek a köteteknek az elkészítése során?

¹⁹ Az Új Világ fordítás részletekben történő közreadása. 1950. augusztus 2-án, szerdán történt, hogy a New York városában levő Yankee Stadionban megtartott világkongresszus negyedik napján a 82 075 Tanúból álló meglepett hallgatóság szívből jövő örömmel fogadta a Keresztény Görög Iratok Új Világ fordításának közreadását. Az első lelkes fogadtatáson és a fordítás érdemeivel kapcsolatos későbbi elismerő nyilatkozatokon felbuzdulva a bizottság hozzáfogott a Héber Iratok lefordításának óriási munkájához. Ez öt egymást követő kötetben látott napvilágot 1953 és 1960 között. Az összesen hat kötetből álló mű egy modern angol nyelven kiadott teljes Bibliát alkotott. Minden egyes kötet értékes bibliatanulmányozási segédanyagot is tartalmazott. Az Írásokra vonatkozó információk gazdag tárháza vált így hozzáférhetővé a Biblia modern kori kutatói számára. A kiadók komoly erőfeszítéseket tettek minden olyan megbízható forrás felkutatására, amely a szöveggel kapcsolatos információ bővítését eredményezhette, ennek köszönhetően az Új Világ fordítás világosan és pontosan fejezi ki az eredeti ihletett Írások üzenetét.

20. Milyen értékes segédanyagot tartalmazott az Új Világ fordítás első kiadása a) a lábjegyzetekben, b) a lapszéli utalásokban, c) előszavában és függelékeiben?

²⁰ Az Új Világ fordítás hatrészes első kiadásában megjelent bibliai segédanyag között megtalálhatjuk a felbecsülhetetlen értékű szövegbeli lábjegyzetek gyűjteményét, amely megadja a fordítások hátterét. Így ezek az Írásokat védelmező erőteljes érvek mindenki számára hozzáférhetővé váltak. Értékes láncreferencia-rendszert is magába foglal. E fontos, tantételeket érintő szavakból álló láncok célja, hogy a kutatót egy adott témával kapcsolatban egy sor kulcsszöveghez vezessék. A lapszéleken fontos kereszthivatkozások találhatók. Ezek elvezetik az olvasót a) párhuzamos szavakhoz, b) párhuzamos gondolatokhoz, fogalmakhoz és eseményekhez, c) életrajzi információkhoz, d) földrajzi információkhoz, e) próféciák beteljesedéséhez és f) közvetlen idézetekhez, amelyek a Biblia más részeiben találhatók meg. Mindegyik kötetben fontos előszó is található néhány régi kézirat illusztrációjával, továbbá hasznos függelékek és indexek, valamint a bibliai országok és helységek térképe. Az Új Világ fordítás első kiadása valóságos „aranybánya” a személyes bibliatanulmányozáshoz és az őszinte emberek eredményes tanításához, amit Jehova Tanúi végeznek. Ez a különleges, tanulmányozásra szánt egykötetes kiadás legutóbb 1963. június 30-án került a nagy nyilvánosság elé 150 000 példányban az „Örökké tartó jó hír” elnevezésű kongresszus megnyitóján, az USA Wisconsin államában levő Milwaukee-ban.

21. a) Milyen körülmények között került sor az Új Világ fordítás átdolgozott kiadásának közreadására? b) Milyen sajátos vonásai voltak ennek a fordításnak?

²¹ Az egykötetes átdolgozott kiadás. 1961 nyarán, Jehova Tanúinak az Egyesült Államokban és Európában megtartott kongresszussorozatán bocsátották közre a Szent Iratok Új Világ fordítása terjesztésre szánt átdolgozott, egykötetes kiadását. A kongresszus több százezer résztvevője örömmel és csodálattal fogadta ezt a gyönyörű művet, amely mindössze egy (USA) dollárba került. Zöld színű, kemény kötésben 1472 oldalt, valamint bibliai témákkal foglalkozó függeléket és térképeket tartalmazott.

22., 23. Milyen további kiadásokat adtak közre, és mik voltak azok jellegzetességei?

²² További kiadások. A The Kingdom Interlinear Translation of the Greek Scriptures 1969-es első kiadását 1985-ben követte a második kiadás. Ez a kötet a Westcott és Hort által kiadott görög szöveg szó szerinti angol fordítását, valamint a New World Translation 1984-es modern nyelvezetű fordítását tartalmazta. Ez utat nyitott az eredeti görög szöveg értelmezésén keresztüli komoly bibliakutatáshoz.

²³ A New World Translation második javított kiadása 1970-ben jelent meg, ezt egy harmadik javított, lábjegyzetekkel ellátott kiadás követte 1971-ben. Jehova Tanúinak 1984-ben megtartott „Királyság-növekedés” című kerületkongresszusán egy javított referencia kiadás jelent meg angol nyelven. Ez a széljegyzetek teljes korszerűsítését és javítását tartalmazza, mindazt, ami az 1950-es kezdettől 1960-ig angol nyelven megjelent. Komoly bibliakutatásra tervezték, ezért több mint 125 000 széljegyzetet, több mint 11 000 lábjegyzetet, egy terjedelmes konkordanciát, térképeket és 43 függeléket találunk benne. Ugyancsak 1984-ben jelent meg a szokásos méretű javított változat, széljegyzetekkel, de lábjegyzet nélkül.

24. a) Mi az előnye a szokásos méretű és a referencia kiadásoknak? b) Szemléltesd az élőfejek használatát!

²⁴ Néhány előny. Hogy az olvasó gyorsabban megtalálhassa a kívánt anyagot, mind a szokásos méretű, mind a referencia kiadásban minden oldal felső lapszélén gondosan megtervezett élőfejek szerepelnek. Ezek az élőfejek utalnak az alattuk levő anyagra; elsősorban azért készültek, hogy segítsenek a Királyság-hírnököknek gyorsan megtalálni a felmerült kérdésre választ adó szöveget. Például: a hírnök egy a gyermekneveléssel kapcsolatos tanácsot igyekszik megtalálni. A könyv 860. oldalán (a szokásos méretű kiadásban), a Példabeszédeknél utolsóként megpillantja az „Egy jó név” kifejezést. Ez az utolsó élőfej, ami arra utal, hogy ez a téma az utolsó azon az oldalon, és az a Példabeszédek 22:1-ben található meg. Az első élőfej által érintett szöveget: „Neveld fel a fiút”, a 861. oldal elején, a 6. versnél találja meg az olvasó. A következő élőfej így szól: „Ne vond meg a vesszőt”. Ez a rész az első hasáb vége felé található meg, a 15. versben. Ezek a lap tetején levő élőfejek nagy segítségére lehetnek annak a Királyság-hírnöknek, aki ismeri annak a szövegnek az általános elhelyezését, amelyben valamit ki akar keresni. Ez a Biblia alkalmas arra, hogy gyorsan megtaláljuk a keresett írásszöveget.

25. Milyen konkordancia található benne, és milyen gyakorlati haszna van ennek?

²⁵ Úgy az általános méretű, mint a referencia Bibliának a végén van egy jellegzetes rész, nevezetesen a „Bibliai szavak indexe”. Itt a fontosabb bibliai szavak ezrei találhatók meg a sorbeli kapcsolt szövegrésszel együtt. Ez tulajdonképpen egy konkordancia, amelybe a szövegben előforduló új, leíró szavak sokaságát vették bele. Azok, akik megszokták a Károli-fordítás használatát, segítséget kapnak ahhoz, hogy át tudjanak váltani ezen átmenetet képező anyag segítségével a régi nyelvezetű Bibliákról a modernebb bibliai kifejezésekre. Vegyük például a „kegyelem” szót a Károli-fordítás alapján. Ez a szó az indexben a tanulót a „ki nem érdemelt kedvesség”-hez, azaz az új fordításban található modern kifejezéshez vezeti. A betűrendes névmutató lehetőséget nyújt az olyan kulcsfontosságú, tantétel jellegű témákra vonatkozó szövegek megkeresésére, mint a „lélek” vagy a „váltságdíj”, lehetővé téve ezáltal a bibliai szövegben való közvetlen vizsgálódást. A Királyság-hírnök, akitől azt kérik, hogy az egyik ilyen témáról prédikáljon, azonnal fel tudja használni a konkordanciában megtalálható rövid szövegrészt. Azonkívül a fontosabb tulajdonnevekkel, földrajzi helyekkel és kiemelkedő bibliai szereplőkkel kapcsolatban is megtaláljuk a fő idézeteket. Ezzel felbecsülhetetlen segítséget kapnak a Biblia azon tanulmányozói, akik ezt a fordítást használják.

26. Szemléltesd, hogyan jelenthet segítséget nekünk az Új Világ fordítás függeléke!

²⁶ Egy tudományos függelék szolgál további pontos információval, ami igen hasznos a tanítás szempontjából. A függelék anyaga úgy van elrendezve, hogy segítségként felhasználható legyen az alapvető bibliai tantételek és a hozzájuk kapcsolódó dolgok megmagyarázására. Például, amikor a „lélek” témával foglalkozik, a függelék nyolc különböző címszó alatt felsorolja azokat az írásszövegeket, ahol a „lélek” (héberül: neʹphesh) szó különböző jelentésekben előfordul. Diagrammok és térképek is találhatók a függelékben. A Referencia Biblia sokkal részletesebb függeléket és segítő, könnyen használható lábjegyzeteket tartalmaz, amelyek fontos információkkal szolgálnak. Az Új Világ fordítás tehát kiválóan alkalmas arra, hogy gyorsan az olvasó rendelkezésére lehessen bocsátani a pontos ismeretet.

27., 28. Magyarázd meg és szemléltesd, hogyan mutat rá az Új Világ fordítás a tulajdonnevek helyes kiejtésére!

²⁷ Segítség a bibliai nevek kiejtéséhez. Az Új Világ fordítás valamennyi angol nyelvű kiadásában segítséget kapunk a tulajdonnevek kiejtéséhez. A módszer ugyanaz, amit egy szakember az 1952-es kiadású Revised Standard Version esetében alkalmazott. A tulajdonnevet szótagokra osztják, amelyeket ponttal, illetve hangsúlyjellel (ʹ) választanak el egymástól. A hangsúlyjel azt a szótagot követi, amelyen a szó kiejtésénél a nagyobb hangsúly van. Ha a hangsúlyos szótag magánhangzóra végződik, a magánhangzót hosszan kell kiejteni. Ha pedig a szótag mássalhangzóra végződik, a magánhangzó kiejtése rövid.

²⁸ Példaként vegyük a Jób 4:1. versét. Itt a „Teʹman·ita Elʹi·fáz”-ról van szó. Bár a hangsúly mind a két esetben az első szótagon van, az „e” hangot különbözőképpen kell kiejteni. Az „Elʹi·fáz” névnél a hangsúlyjel az „l” betű után van, tehát az „e” magánhangzó kiejtése rövid, mint például az „ember” szóban. A „Teʹman·ita” szónál viszont a hangsúly jele közvetlenül az „e” magánhangzó után következik, tehát megnyújtja azt, mint például az „Eden” szó első „e” betűjénél, aminek kiejtése: „é”. Amikor az „a” és az „i” magánhangzó kombinációja fordul elő, mint például a „Morʹde·cai (Márdokeus) névben az Eszter 2:5-ben, valamint a Siʹnai névnél a 2Mózes 19:1-ben, az „ai”-t egyszerűen hosszú „i”-nek ejtjük. (Magyarban más szabályok mérvadók a kiejtésre.)

29. Vajon az Új Világ fordítás a korábbi fordításoknak csupán egy átdolgozott változata? Milyen jellegzetességek támasztják alá válaszodat?

²⁹ Egy új fordítás. Az (angol nyelvű) Új Világ fordítás jellegzetes vonása, hogy esetében egy teljesen új fordítás készült az eredeti bibliai nyelvekből, a héber, az arám és a görög nyelvből, s nem valamely más angol nyelvű fordítás átdolgozása vagy egyéb fordítás stílusának, szókincsének vagy ritmusának lemásolása történt. Ami a héber–arám részt illeti, a jól kidolgozott és általánosan elfogadott Rudolf Kittel-féle Biblia Hebraica 7., 8. és 9. kiadásának 1951–1955. évi szövege került lefordításra. A New World Translation—With References elnevezésű Biblia lábjegyzeteinek átdolgozásánál a Biblia Hebraica Stuttgartensia néven ismert héber szöveg 1977-es új kiadását használták fel. A görög nyelvű rész alapja főleg a Westcott és Hort-féle, 1881-ben kiadott szöveg. Az Új Világ Biblia Fordítási Bizottság azonban más görög szövegeket is figyelembe vett, köztük az 1948-as Nestle-féle görög szöveget. E szövegek részletes leírása e kötet V. és VI. tanulmányában olvasható. A Fordítási Bizottság a Biblia igen kifejező és pontos fordítását hozta létre; ez világos és eleven szöveget eredményezett, ami lehetővé teszi Isten Szavának mélyebb, pontosabb megértését.

30. Hogyan értékelte egy bíráló ezt a fordítást?

³⁰ Figyeljük meg a fordítás egyik bírálatát: „Az eredeti Héber Iratok lefordítása angol nyelvre igen ritka. Annál nagyobb örömmel üdvözöljük [a Héber Iratok] Új Világ fordításának a Genezistől a Ruth könyvéig terjedő első részét . . . Ennél a fordításnál nyilvánvaló az a törekvés, hogy könnyen olvasható szöveg kerüljön az olvasó kezébe. Senki sem mondhatja, hogy a szöveg nélkülözi a frissességet és az eredetiséget. Szóhasználata egyáltalán nem a korábbi fordításokra épül.”b

31. Mit mondott egy héber tudós az Új Világ fordításról?

³¹ Az izraeli Dr. Benjamin Kedar professzor, héber tudós, az Őr Torony Társulat egyik képviselőjének adott interjújában a következőképpen értékelte az Új Világ fordítást: „A héber Bibliával és annak fordításaival kapcsolatban végzett filológiai kutatásaim során gyakran hivatkozom arra az angol kiadásra, amely New World Translationként ismert. Minden alkalommal megerősödik bennem az az érzés, hogy ez a munka azt az őszinte törekvést tükrözi, hogy a szövegből a lehető legpontosabb megértést nyerjük. Az eredeti nyelv széles körű ismeretének bizonyítékát nyújtva ez a fordítás érthetően adja vissza egy második nyelven az eredeti szavakat anélkül, hogy szükségtelenül eltérne a héber nyelv sajátos szerkezetétől . . . Minden nyelvi kifejezés lehetőséget ad egy bizonyos fokú szabadságra az értelmezésben vagy a fordításban. A nyelvészeti megoldás bármely adott esetben magában rejti a vita lehetőségét. A New World Translationben azonban soha nem fedeztem fel semmilyen elfogult szándékot arra, hogy a szövegbe olyasmit olvassanak bele, amit az nem tartalmaz.”c

32. Mennyiben jelent szó szerinti fordítást az Új Világ fordítás, és mi annak a haszna?

³² Szó szerinti fordítás. Egy fordítás pontossága abból is kitűnik, hogy szó szerint adja-e vissza a mondanivalót. Ez megköveteli, hogy szinte szóról szóra megegyezzen az angol (vagy egyéb) és a héber vagy görög nyelvű szöveg, ahol a mai angol idióma ezt lehetővé teszi. A lefordított szövegnek annyira kell szó szerintinek lennie, amennyire azt a fordító nyelve lehetővé teszi. A szó szerintiség ezenkívül megkívánja, hogy figyelembe legyen véve a héber és a görög szórend, így biztosítva az eredeti írások hangsúlyát, nyomatékát. A szó szerinti fordítás segít pontosan megőrizni az eredeti írások hangulatát, színességét és ritmusát.

33. Hol figyelhetők meg a szó szerinti fordítástól való eltérések?

³³ Néha el kellett tekinteni a szó szerinti szövegtől, hogy a nehezen érthető héber vagy görög szólásokat, kifejezéseket érthető kifejezésekkel lehessen tolmácsolni. Az Új Világ fordítás referencia kiadásánál azonban ezt lábjegyzetekben hozták az olvasó tudomására, amely lábjegyzetek megadták a szó szerinti fordítást is.

34. a) Mit eredményez az, ha eltérnek a szó szerinti fordítástól? b) Szemléltesd ezt egy példával!

³⁴ Számos bibliafordító elvetette a szó szerinti fordítást a nyelvi elegancia és a forma kedvéért. Azzal érveltek, hogy a szó szerinti fordítás merev, nem rugalmas, és korlátozó. A szó szerinti fordítástól való eltérésük a körülírás és értelmezés által egyúttal az igazság pontos, eredeti kijelentéseitől való eltávolodást is jelentette. Tulajdonképpen „felvizezték”, felhígították Isten eredeti gondolatait. Például: az egyik amerikai egyetem nyugalmazott dékánja egyszer azzal vádolta Jehova Tanúit, hogy tönkretették a Biblia eleganciáját és szépségét. Itt Biblián a King James Versiont értette, amelyet hosszú időn át a szép angol nyelv alapművének tekintettek. Azt mondta: „Nézzék, mit műveltek önök a 23. zsoltárral! Tönkretették a ritmusát és a szépségét, amikor így fordították angolra: ’Je/ho/vah/is/my/shep/herd (Jehova az én pásztorom).’ Hét szótag hat helyett! [Magyarban nyolc szótag.] Ez botrányos. Ezzel felborították az egyensúlyt. Megölték a ritmust. A King James-fordításnak igaza volt, amikor az egyensúlyban levő hat szótagot alkalmazta: ’The/Lord/is/my/shep/herd (Az Úr az én pásztorom).’” Azt válaszoltuk a professzornak, hogy fontosabb úgy adni vissza a szöveget, ahogyan azt a bibliai író, Dávid megírta. Vajon Dávid az általánosító jelentésű „Úr” szót használta, avagy az isteni nevet? A professzor elismerte, hogy Dávid az isteni nevet használta, de továbbra is azzal érvelt, hogy a szépség és az elegancia kedvéért az „Úr” szó használata jogosabb. Milyen átlátszó kifogás arra, hogy igazolni próbálja Jehova dicső nevének eltörlését a dicséretére szerzett zsoltárból!

35. Miért tartozunk hálával Jehovának, mit remélünk, és miért imádkozunk?

³⁵ A kifejezések ezreinél áldozták fel ily módon a pontosságot a nyelv szépségéről alkotott emberi fogalom oltárán, számtalan pontatlanságot csempészve be a bibliafordításokba. Hála legyen Istennek, amiért gondoskodott az Új Világ fordításról és annak világos, valamint pontos szövegéről. Legyen hát megszentelve az ő nagy Jehova neve mindazok szívében, akik olvassák ezt a fordítást!

[Lábjegyzetek]

[Táblázat a 322. oldalon]

A HÉT FŐ NYELVEN KÉSZÜLT JELENTŐSEBB BIBLIAFORDÍTÁSOK

ANGOL

SPANYOL

Moderna 1893 M Jehová Scrivener

Nácar-Colunga* 1944 M Yavé Görög

PORTUGÁL

Figueiredo* 1778–1790 Vulgata Senhor Vulgata

Matos Soares* 1927–1930 Vulgata Senhor Vulgata

Jerusalém* 1976, 1981 M Iahweh Görög

NÉMET

Luther* 1522, 1534 M HERR Erasmus

Zürcher 1531 M Herr, Jahwe Görög

Menge 1926 M HErr Görög

FRANCIA

Darby 1859, 1885 M Eternel Görög

Crampon* 1894–1904 M Jéhovah Merk

Osty* 1973 M Yahvé Görög

HOLLAND

NBG-vertaling 1939–1951 M HERE Nestle

OLASZ

Diodati 1607, 1641 M Signore Görög

CEI* 1971 M Signore Görög

* A csillaggal való jelölés azt jelenti, hogy az apokrif iratokat bevették a szövegbe, de azok nem minden kiadásban jelennek meg.

„M” a maszoréta szövegre utal. Amikor ez a betűjelzés egymagában áll, nem jelöli meg a maszoréta szöveg egyetlen meghatározott kiadását sem.

„BHK” a Kittel-féle Biblia Hebraicára utal.

„EB” az Egyesült Bibliatársulatok által kiadott The Greek New Testamentre utal.

„BHS” a Biblia Hebraica Stuttgartensia kiadásra utal.

„Görög” a görög nyelvből készült fordításra utal, de meghatározott szöveg nincs megjelölve.