„Ez a templom törvénye”

1–2. a) Mit tudtunk meg az előző fejezetben Ezékiel templomról szóló látomásáról? b) Melyik két kérdésre fogunk választ kapni ebben a fejezetben?

EZÉKIEL látomásban nem a nagy jelképes templomot látta, melyről Pál apostol évszázadokkal később beszélt. Ezt vizsgáltuk meg az előző fejezetben. Azt is megtudtuk, hogy a látomás célja az volt, hogy megtanítsa Isten népének, mennyire fontosak a tiszta imádathoz kötődő, Istentől származó irányelvek. A nép csak akkor lehetett újra jó kapcsolatban Jehovával, ha figyelembe vette ezeket az irányelveket. Ez megmagyarázza, hogy miért emeli ki Jehova kétszer is a következő kulcsgondolatot egyetlen versen belül: „Ez a templom törvénye.” (Olvassátok fel: Ezékiel 43:12.)

² Most további két kérdésre kell választ kapnunk. Először is: milyen tanulságokat vonhattak le a látomásból az Ezékiel napjaiban élő zsidók Jehova tiszta imádatra vonatkozó irányelveiről? A válasz segíteni fog a következő kérdés megválaszolásában is: milyen jelentősége van a látomásnak ezekben a vészterhes, utolsó napokban?

 3. Miért szégyellték el magukat az emberek, ha a látomásban levő magas hegyre gondoltak?

³ Ahhoz, hogy választ kapjunk az első kérdésre, figyeljük meg a templomról szóló látomás néhány szembetűnő jellegzetességét. A magas hegy. A nép feltehetőleg összefüggésbe hozta Ezékiel látomását Ézsaiás szívmelengető próféciájával, mely a helyreállításról szólt (Ézs 2:2). De milyen tanulságot szűrhettek le abból, hogy Jehova háza egy ilyen magas hegyen van? Azt, hogy a tiszta imádatnak ki kell emelkednie, minden más felett kell állnia. Természetesen a tiszta imádat már önmagában fenséges, hiszen az a személy hozta létre, aki „magasan felette [áll] minden más istennek” (Zsolt 97:9). Viszont a nép nem tette meg a maga részét. Évszázadokon át újból és újból engedték, hogy a tiszta imádat beszennyeződjön, lealacsonyodjon és megromoljon. Amikor az őszinte szívű emberek látták, hogy Isten szent háza fel van magasztalva az őt megillető helyre, ahol dicsőség és tisztelet övezi, akkor kétségkívül elszégyellték magukat.

4–5. Milyen tanulságot szűrhetett le Ezékiel hallgatósága a templom magas kapuiból?

⁴ A magas kapuk. A látomás elején Ezékiel azt látta, hogy az angyal, aki körbevezeti, megméri a kapukat. Ezek körülbelül 30 méter magasak voltak (Ez 40:14). A kapubejárókban őrszobák voltak. Mit sugallhatott mindez azoknak, akik áttanulmányozták a tervrajzot? Jehova ezt mondta Ezékielnek: „Jól figyelj oda a templom bejáratára”. Miért? Mivel a nép olyan embereket hozott Isten imádatának a házába, „akik körülmetéletlen szívűek és testűek” voltak. Mihez vezetett ez? Jehova kijelentette: „megszentségtelenítik templomomat” (Ez 44:5, 7).

⁵ „Akik körülmetéletlen. . . testűek” voltak, nem engedelmeskedtek Isten világos parancsának, melyet még Ábrahám napjaiban adott (1Móz 17:9, 10; 3Móz 12:1–3). Ám azokkal komolyabb gond volt, „akik körülmetéletlen szívűek” voltak. Makacsul lázadoztak, megvetették Jehova vezetését és irányítását. Az ilyen embereknek sosem lett volna szabad megengedni, hogy belépjenek Jehova imádatának szent házába! Jehova gyűlöli a képmutatást, a népe viszont hagyta, hogy ez eluralkodjon a házában. A látomásban szereplő templom kapui és őrszobái egyértelműen erre a tanulságra világítottak rá: nincs több visszaélés! Csak az léphet be Isten házába, aki megfelel a magas irányadó mértékeinek! Kizárólag ekkor fogja megáldani Jehova a népe imádatát.

6–7. a) Mi volt az üzenete a külső falnak a nép számára? b) Mit tett a nép korábban Jehova házával? (Lásd a széljegyzetet.)

⁶ Külső fal. A látomásban szereplő templom egy másik szembetűnő jellegzetessége a templom teljes területét körülölelő fal. Ezékiel szavai szerint a fal mindegyik oldala 500 nádnyi, vagyis úgy 1,5 kilométer hosszú volt (Ez 42:15–20). Viszont a templom épületei és udvarai egy olyan négyzetet alkottak, melynek minden oldala csak 500 könyök, vagyis 259 méter hosszú volt. Tehát a templomot egy nagy terület vette körül, melyet egy külső fal határolt.a Mi a jelentősége ennek?

⁷ Jehova ezt mondta: „Most azért hagyjanak fel hűtlenségükkel, messzire távolítsák el tőlem királyaik tetemeit, és akkor örökké köztük fogok lakni” (Ez 43:9). A királyok tetemei minden bizonnyal bálványokra utaltak. Amikor tehát Jehova az Ezékiel látomásában szereplő templomot körülvevő nagy területre utalt, valójában ezt mondta: „Minden szennyet tartsatok távol tőlem! Még a közelembe se engedjétek!” Ha a zsidók figyeltek arra, nehogy bármi is beszennyezze az imádatukat, akkor Jehova megáldotta őket azzal, hogy ott lakott közöttük.

8–9. Mit tanulhatott a nép Jehova határozott tanácsából, melyet a felelős férfiaknak adott?

⁸ Határozott tanács a felelős férfiaknak. Jehova határozott, de szeretetteljes tanácsot adott azoknak a férfiaknak, akik fontos feladatokat láttak el a népen belül. Erőteljesen megfeddte a lévitákat, akik messzire eltávolodtak tőle, amikor a nép bálványimádásba kezdett. Velük ellentétben Cádók leszármazottait megdicsérte, mivel „teljesítették kötelezettségeiket [a szentélyében], amikor az izraeliták eltávolodtak” tőle. Mindkét csoporttal igazságosan és irgalmasan bánt, a tetteikhez mérten (Ez 44:10, 12–16). Izrael fejedelmeit is szigorúan rendreutasította (Ez 45:9).

⁹ Jehova ezáltal világosan feltárta, hogy azoknak a férfiaknak, akiknek hatalmuk volt, és a felvigyázással voltak megbízva, el kellett számolniuk a tetteikkel. Nekik is szükségük volt tanácsra, feddésre és fegyelmezésre. Sőt, nekik kellett példát mutatniuk abban, hogy Jehova irányadó mértékei szerint élnek!

10–11. Mi utal arra, hogy a száműzöttek közül néhányan tanultak Ezékiel látomásából?

¹⁰ Vajon a visszatérő száműzöttek alkalmazták az Ezékiel látomásából leszűrhető tanulságokat? Természetesen nem tudjuk pontosan, hogy az akkoriban élt hűséges férfiak és nők mit gondoltak erről a lenyűgöző látomásról. De Isten Szavából egész sokat megtudunk arról, hogy mit tettek, és hogyan tekintették Jehova tiszta imádatát. Vajon megfogadták az Ezékiel látomásában rejlő alapelveket? Bizonyos mértékig igen – különösen, ha a babiloni száműzetés előtt élt, lázadó őseikre gondolunk.

¹¹ Hűséges férfiak, mint például Aggeus és Zakariás próféta, a pap és másoló Ezsdrás, valamint Nehémiás kormányzó, mindannyian keményen fáradoztak azon, hogy olyan alapelveket tanítsanak meg a népnek, amilyenek például Ezékiel templomról szóló látomásában is vannak (Ezsd 5:1, 2). Arra oktatták a népet, hogy a tiszta imádatnak kiemelkedő helyen kell lennie az életükben, és elsőbbséget kell élveznie az anyagias célokkal és önző vágyakkal szemben (Agg 1:3, 4). Ragaszkodtak ahhoz, hogy a nép kövesse a tiszta imádatra vonatkozó alapelveket. Ezsdrás és Nehémiás például erőteljes tanácsot adott nekik, hogy küldjék el a más nemzetiségű feleségeiket, akik meggyengítették az Istennel ápolt kapcsolatukat (olvassátok fel: Ezsdrás 10:10, 11; Neh 13:23–27, 30). Mit mondhatunk a bálványimádásról? Úgy tűnik, hogy a száműzetés után a nép végre utálatos szokásként tekintett a bálványimádatra, mely oly gyakran csalta csapdába őket a történelmük során. És mi a helyzet a papokkal és a fejedelmekkel? Ahogy arra Ezékiel látomása rámutatott, ők is azok között voltak, akik tanácsot kaptak Jehovától (Neh 13:22, 28). Sokan közülük alázatosan megfogadták az intést (Ezsd 10:7–9, 12–14; Neh 9:1–3, 38).

12. Milyen módokon áldotta meg Jehova a száműzötteket a hazatérésük után?

¹² Ezért Jehova megáldotta a népét. Közeli kapcsolatban voltak vele, egészségesek voltak, és olyan rendezettség uralkodott közöttük, melyre rég nem volt példa (Ezsd 6:19–22; Neh 8:9–12; 12:27–30, 43). Minek volt ez köszönhető? A nép végre elkezdte figyelembe venni Jehova tiszta imádatra vonatkozó igazságos irányadó mértékeit. A látomásban szereplő templom tanulságai sok őszinte szívet elértek. Összefoglalva tehát ez a látomás két fontos módon vált a száműzöttek javára: 1. Megtanította nekik, hogy miért hasznos követni a tiszta imádatra vonatkozó irányadó mértékeket, és hogy hogyan tudnak ragaszkodni azokhoz. 2. Biztosíték volt a jövőre, hiszen megjövendölte, hogy a tiszta imádat helyre lesz állítva, továbbá hogy hogyan fogja megáldani Jehova a népét egészen addig, amíg elfogadható módon imádják őt. Mi viszont kíváncsiak vagyunk arra, hogy vajon napjainkra is vonatkozik-e ez a látomás.

13–14. a) Honnan tudjuk, hogy Ezékiel látomása napjainkra is vonatkozik? b) Hogyan fordíthatjuk a javunkra a látomást napjainkban? (Lásd a „Különböző templomok különböző tanulságokkal” című 13A kiegészítő részt is.)

¹³ Miért lehetünk biztosak abban, hogy Ezékiel látomása napjainkra is vonatkozik? Gondoljunk arra, milyen hasonlóság van Ezékiel látomása (melyben Isten szent háza „egy igen magas” hegyen fekszik) és Ézsaiás próféciája között (melyben „Jehova házának hegye szilárdan áll majd a hegyek teteje fölött”). Ézsaiás konkrétan elmondja, hogy a próféciája „az utolsó napokban” fog beteljesedni (Ez 40:2; Ézs 2:2–4; lásd még: Mikeás 4:1–4). Ezek a próféciák az utolsó napoknak nevezett időszakra vonatkoznak, 1919 utánra, amikortól a tiszta imádat helyre lett állítva, fel lett magasztalva, mintha csak egy magas hegyen lenne.b

¹⁴ Tehát semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy Ezékiel látomása napjainkra is vonatkozik. Az ókorban élt zsidó száműzöttekhez hasonlóan mi is kétféle módon fordíthatjuk a javunkra: 1. Hasznos tanulságokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudjuk figyelembe venni Jehova tiszta imádatra vonatkozó irányadó mértékeit. 2. Biztosíték a jövőre, hiszen beszél a tiszta imádat helyreállításáról, továbbá arról, hogy hogyan fogja megáldani Jehova a népét.

15. Mit ne felejtsünk el, miközben leszűrjük a tanulságokat Ezékiel látomásából?

¹⁵ Most nézzük meg Ezékiel látomásának néhány konkrét részletét. Képzeljük el, hogy vele tartunk, miközben körbejárja a látomásban szereplő lenyűgöző templomot. Ne felejtsük el, hogy nem a nagy jelképes templomot látjuk, hanem egyszerűen csak olyan tanulságokat fogunk megismerni, melyek napjainkban is hasznosak az imádatunkban. Nézzünk meg néhányat!

16. Mit tanulhatunk abból, hogy az angyal ennyi mindent megmér a látomásban? (Lásd a képet a fejezet elején.)

¹⁶ Miért kell ennyi mindent megmérnie az angyalnak? Miközben Ezékiel figyel, az angyal, aki úgy ragyog, mint a réz, gondosan leméri a templomot, beleértve a falakat, kapukat, őrszobákat és az oltárt. Már pusztán ennek a sok adatnak az elolvasása is fárasztó lehet az olvasónak (Ez 40:1–42:20; 43:13, 14). Gondoljunk azonban bele, milyen fontos tanulságokkal szolgálnak ezek a részletek. Jehova ezáltal hangsúlyozza ki az irányadó mértékeinek a fontosságát. Ezeket az irányelveket nem emberek határozzák meg, hanem ő maga. Akik azt állítják, hogy nem számít, hogyan imádjuk Istent, nagyon is tévednek. Továbbá azáltal, hogy a templom ilyen gondosan van lemérve, Jehova arról biztosít minket, hogy a tiszta imádat minden kétséget kizáróan helyre lesz állítva. Éppen olyan biztos, hogy Isten ígérete pontosan be fog teljesedni, mint amilyen pontosak ezek a méretek. Ezékiel tehát megerősíti, hogy a tiszta imádat az utolsó napokban kétségkívül helyre lesz állítva!

17. Mire emlékeztet minket a külső fal?

¹⁷ A külső fal. Ahogy arról már szó volt, Ezékiel egy falat látott, mely a látomásban szereplő templom egész területét körülölelte. Ez határozottan arra emlékeztette Isten népét, hogy mindenféle tisztátalanságot távol kell tartaniuk a tiszta imádattól, nehogy beszennyezze Isten házát. (Olvassátok fel: Ezékiel 43:7–9.) Rendkívül fontos, hogy napjainkban is megfogadjuk ezt a tanácsot! Miután Isten népe kiszabadult Nagy Babilon hosszú évszázadokig tartó jelképes fogságából, Krisztus kinevezte a hű és értelmes rabszolgát 1919-ben. Különösen ettől kezdve Isten népe keményen fáradozik azon, hogy megszabaduljon minden hamis tanítástól és szokástól, mely bálványimádathoz és pogány imádathoz kötődik. Figyelünk arra, hogy a hamis valláshoz kapcsolódó dolgokat távol tartsuk a tiszta imádattól. Emellett nem üzletelünk a királyságteremben, hogy ne keverjük az imádatunkat világi dolgokkal (Márk 11:15, 16).

18–19. a) Mit tanítanak nekünk a hatalmas kapuk? b) Hogyan reagáljunk, ha valaki igyekszik aláásni Jehova magas irányadó mértékeit? Mondj egy példát!

¹⁸ A hatalmas kapuk. Mit tanulhatunk abból, ha elgondolkodunk a magas kapukon, melyeket Ezékiel látott? A látomásban szereplő templomnak ez a jellegzetessége minden bizonnyal megtanította a zsidó száműzötteknek, hogy Jehovának rendkívül magas irányadó mértékei vannak. Ha ez igaz volt az ókorban, mi a helyzet napjainkban? Jehovát a nagy jelképes templomban imádjuk. Hát nem fontosabb most, mint valaha, hogy becsületesen viselkedjünk, és ne legyünk képmutatóak? (Róma 12:9; 1Pét 1:14, 15). Az utolsó napokban Jehova fokozatosan feltárta a népének, hogy mit jelent ragaszkodni az erkölcsi normáihoz.c Példa erre az, hogy a megbánást nem tanúsító személyeket eltávolítják a gyülekezetből (1Kor 5:11–13). Sőt, a kapubejárókban levő őrszobák talán azt vésik az elménkbe, hogy senki sem lehet Jehova tiszta gyülekezetének a tagja, akiben ő nem leli örömét. Tegyük fel például, hogy valaki kettős életet él. A királyságterembe ugyan elmehet, de amíg nem tesz eleget Jehova elvárásainak, nem nyerheti el a tetszését (Jak 4:8). Milyen különleges módon vigyáz Jehova a tiszta imádatra ezekben a lealacsonyodott, erkölcstelen időkben!

¹⁹ A Biblia megjövendölte, hogy a világ mélyre fog süllyedni a vég előtt. Ezt olvashatjuk: „A gonosz emberek és a szélhámosok. . . egyre messzebbre mennek majd a gonoszságban, félrevezetnek másokat, és őket is félrevezetik” (2Tim 3:13). Napjainkban egyre több és több embert vezetnek félre. Elhitetik velük, hogy Jehova magas irányelvei túlságosan szigorúak, idejétmúltak vagy éppen helytelenek. Te is elhiszed ezeket az állításokat? Ha például valaki meg akar győzni arról, hogy Isten irányelvei a homoszexualitással kapcsolatban tévesek, akkor elfogadod az érvelését? Vagy Jehova Istennel fogsz egyetérteni, akinek a Szava egyértelműen kijelenti, hogy az ilyen emberek „szemérmetlenül” viselkednek? Isten arra int minket, hogy ne helyeseljük az erkölcstelen viselkedést (Róma 1:24–27, 32). Amikor ilyen kérdésekben kell állást foglalnunk, jól tesszük, ha magunk elé képzeljük Ezékiel látomását a templom hatalmas kapuiról, és nem feledkezünk meg a következőről: függetlenül attól, hogy mit hangoztat ez a gonosz világ, Jehova nem enged a magas irányadó mértékeiből! Vajon egyetértünk égi Atyánkkal, és kiállunk amellett, ami helyes?

20. Milyen emlékeztetőket találnak a nagy sokaság tagjai Ezékiel látomásában?

²⁰ Az udvarok. Amikor Ezékiel látta a templom nagy külső udvarát, biztosan fellelkesítette a gondolat, hogy milyen sokan tudnának ott összegyűlni, hogy boldogan imádják Jehovát. Napjainkban a keresztények egy ennél szentebb helyen imádják Istenüket. A nagy sokaság tagjai, akik Jehova jelképes templomának külső udvarában imádják őt, ösztönző emlékeztetőket találhatnak Ezékiel látomásában (Jel 7:9, 10, 14, 15). Ezékiel azt látta, hogy az udvarok oldalai mentén étkezők voltak, ahol Jehova imádói elfogyaszthatták a közösségi áldozatokat, melyeket hoztak (Ez 40:17). Olyan volt, mintha együtt ettek volna Jehova Istennel – ez jól jelképezte a köztük levő békés barátságot. Mi nem mutatunk be áldozatokat, ahogy arra a mózesi törvény kötelezte a zsidókat. Ehelyett „dicséretáldozatot” ajánlunk fel a tiszta imádatban való részvételünkkel, például azzal, hogy hozzászólunk vagy más módon fejezzük ki a hitünket az összejöveteleinken, illetve a szántóföldi szolgálatban (Héb 13:15). A szellemi táplálék is megerősít minket, melyről Jehova gondoskodik. Nem véletlen, hogy mi is úgy érzünk, mint Kórah fiai, akik ezt énekelték Jehovának: „jobb egy nap a te udvaraidban, mint ezer máshol!” (Zsolt 84:10).

21. Mit tanulhatnak a felkent keresztények az Ezékiel látomásában szereplő papságtól?

²¹ A papság. Ezékiel azt látta, hogy a papok és a léviták ugyanolyan kapukon mentek be a belső udvarba, mint amilyeneken a nem papi törzshöz tartozók a külső udvarba. Ez hatásos emlékeztető volt a papság tagjainak, hogy nekik is alkalmazniuk kell Jehova tiszta imádatra vonatkozó irányelveit. És mi a helyzet napjainkban? Isten szolgái között a papság nem apáról fiúra száll, hanem azt olvassuk a felkent keresztényekről, hogy ők „választott nemzetség, királyi papság” (1Pét 2:9). Az ókori Izrael papjai egy elkülönített udvarban imádták Jehovát. Napjainkban a felkent keresztények nincsenek szó szerint elkülönítve a hittársaiktól, viszont Jehova örökbefogadott gyermekeiként különleges kapcsolatban vannak vele (Gal 4:4–6). Ugyanakkor a felkentek is találhatnak hasznos emlékeztetőket Ezékiel látomásában. Nem kerüli el a figyelmüket például az, hogy a papok is kaptak tanácsot. Minden keresztény jól teszi, ha nem feledkezik meg arról, hogy „egy nyáj” vagyunk „egy pásztorral”. (Olvassátok fel: János 10:16.)

22–23. a) Mit tanulhatnak a felvigyázók napjainkban az Ezékiel látomásában szereplő fejedelemtől? b) Mire kerülhet sor a jövőben?

²² A fejedelem. Ezékiel látomásában a fejedelem kiemelkedő szerepet tölt be. Ő nem a papi törzsből származott, és a templomban alá kellett vetnie magát a papoknak. De egyértelműen felvigyázóként viselkedett a nép között, és segítette őket az áldozatok felajánlásában (Ez 44:2, 3; 45:16, 17; 46:2). Ezért jó példa azoknak a férfiaknak, akik bizonyos mértékű hatalmat kaptak a keresztény gyülekezetekben, hiszen a felvigyázóknak, beleértve a körzetfelvigyázókat is, mindig alá kell rendelniük magukat a felkent hű rabszolgának (Héb 13:17). A vének keményen dolgoznak azon, hogy segítsenek Isten népének dicséretáldozatokat felajánlani az összejöveteleken és a szolgálatban (Ef 4:11, 12). Az sem kerüli el a figyelmüket, hogy Jehova megfeddte Izrael fejedelmeit, amiért visszaéltek a hatalmukkal (Ez 45:9). Ezért nem gondolják azt, hogy nincs szükségük tanácsra vagy arra, hogy kiigazítsák a gondolkodásukat. Ehelyett nagyra értékelnek minden egyes alkalmat, amikor Jehova csiszol rajtuk, hogy így még jobb pásztorok és felvigyázók legyenek. (Olvassátok fel: 1Péter 5:1–3.)

²³ Jehova az eljövendő paradicsomi földön is gondoskodni fog szerető, rátermett pásztorokról. Napjainkban sok vén igazából arra kap képzést, hogy hogyan lehet majd segítőkész, ügyes pásztor a paradicsomban (Zsolt 45:16). Hát nem izgalmas eltűnődni azon, hogy milyen áldás lesz, hogy ezek a férfiak ott lesznek az új világban? Más, helyreállítással kapcsolatos próféciákhoz hasonlóan Ezékiel látomását is talán majd akkor értjük meg jobban, amikor azt Jehova jónak látja. Lehet, hogy néhány részlet a jövőben fog izgalmas módon teljesedni, úgy, ahogy azt ma el sem tudjuk képzelni. Majd az idő megmutatja!

24–25. Ezékiel látomása szerint hogyan fogja Jehova megáldani a hűséges népét?

²⁴ Végül gondoljunk arra a kiemelkedő eseményre, melyre Ezékiel látomásában kerül sor. Jehova eljön a látomásban szereplő templomhoz, és megígéri a népének, hogy egészen addig ott is marad, amíg hűségesen ragaszkodnak a tiszta imádatra vonatkozó irányelveihez (Ez 43:4–9). Milyen hatással lesz a népre és a földjükre, hogy Jehova ott van velük?

²⁵ A látomás két élénk képpel írja le, hogy Isten milyen jövőbeli áldásokat ígér: 1. egy folyó árad a templom szentélyéből, mely aztán életet ad a földnek, és termékennyé teszi azt; és 2. az ország rendezetten és pontosan van felosztva, a templom és a területe pedig a közepén van. Mit kell értenünk ezalatt napjainkban? Nos, olyan időben élünk, amikor Jehova az imádatnak egy sokkal szentebb helyére, a nagy jelképes templomba lépett be, megtisztította és elfogadta azt (Mal 3:1–4). A kiadvány 19–21-ig terjedő fejezetei az előbb említett két prófétai ígérettel foglalkoznak majd.