BENE-JAÁKÁN

(Jaákán fiai):

Egy hely, ahol az izraeliták a pusztai vándorlás közben megálltak (4Mó 33:31, 32). Úgy tűnik, hogy az 1Mózes 36:27-ben és az 1Krónikák 1:42-ben (ahol a maszoréta szövegben a „Jaákán” szó szerepel) az Akán név a Jaákánnak felel meg. A Mózes negyedik könyvének beszámolója elmondja, hogy az izraeliták „útnak indultak Moszerótból, és letáboroztak Bene-Jaákánban. Azután útnak indultak Bene-Jaákánból, és letáboroztak Hór-Haggidgádban.”

Az 5Mózes 10:6-ban Beérót-Bene-Jaákánt ’Moszérával’ (a Moszerót egyes száma) összefüggésben említik, ami valószínűleg azt jelzi, hogy Beérót-Bene-Jaákán ( jel.: ’Jaákán fiainak kútjai’) azonos Bene-Jaákánnal. A Mózes ötödik könyvének beszámolója viszont a Mózes negyedik könyvében lévő feljegyzéshez képest fordított sorrendben írja a neveket, amikor elmondja, hogy „Izrael fiai útnak indultak Beérót-Bene-Jaákánból Moszéra felé”. Tekintettel arra, hogy az izraeliták sok évet töltöttek a pusztában, nagyon is lehetséges, hogy kétszer is áthaladtak ezen a területen. Erre vonatkozóan a Mózes öt könyve és a Haftárák megjegyzi: „Valószínű magyarázata ennek az, hogy az izraeliták, miután déli irányban haladtak Édóm felé, hirtelen északnak fordultak” (V. köt. 135. o.). Talán egy rövid szakaszon vissza kellett menniük ugyanazon az úton, érintve azokat a helyeket, ahol már jártak, csak ezúttal fordított sorrendben. Érdemes megjegyezni, hogy a Mózes ötödik könyve (10:6) közvetlenül azután említi Áron halálát, miután ír a Moszérában való táborozásról, ellenben a Mózes negyedik könyve (33:31–39) először arról ír, hogy az izraeliták Ecjon-Geberbe mentek, majd ÉNy-ra, Kádesbe, és csak ezután foglalkozik Áron halálával. Ezen okból, valamint amiatt, hogy többéves időszakról beszélünk, mindenképpen fennáll annak a lehetősége, hogy valamennyit visszafelé is haladhattak, ha egyáltalán erről volt szó.

Bene-Jaákánt (Beérót-Bene-Jaákánt) általában egy Kádes-Barneától néhány km-re É-ra lévő hellyel azonosítják. (Lásd: BEÉRÓT-BENE-JAÁKÁN.)