1Mózes
30 Amikor Ráhel látta, hogy egyáltalán nem szül Jákobnak, féltékeny lett Ráhel a nővérére,+ és ezt mondta Jákobnak: „Adj nekem gyermekeket, különben meghalok!”+ 2 Jákob ekkor haragra lobbant Ráhel ellen, és ezt mondta:+ „Vajon Isten helyében vagyok én, ki megtagadta tőled a méhnek gyümölcsét?”+ 3 Ráhel pedig ezt mondta: „Itt van a rabszolgám, Bilha+. Hálj vele, hogy a térdemen szülhessen, és így nekem, igen, nekem gyermekeim lehessenek általa.”+ 4 Így hát hozzáadta feleségül Bilhát, a szolgálóját, és Jákob vele hált.+ 5 Bilha pedig teherbe esett, és idővel fiút szült Jákobnak.+ 6 Ráhel ekkor ezt mondta: „Isten a bírám+ volt, meghallotta szavam, és fiút adott nekem.” Ezért nevezte el Dánnak+. 7 És Bilha, Ráhel szolgálója megint teherbe esett, és idővel megszülte második fiát Jákobnak. 8 Ráhel ekkor ezt mondta: „Hevesen küzdöttem nővéremmel, és győztem is!” Ezért Naftalinak+ nevezte el.
9 Amikor Lea látta, hogy nem szül, fogta Zilpát, a szolgálóját, és Jákobhoz adta feleségül.+ 10 Idővel Zilpa, Lea szolgálója fiút szült Jákobnak. 11 Lea ekkor ezt mondta: „Jó szerencse ért!” Ezért Gádnak+ nevezte el. 12 Zilpa, Lea szolgálója utána megszülte második fiát Jákobnak. 13 Lea ekkor ezt mondta: „Ó, én boldogságom! Boldognak fognak mondani engem a leányok.”+ Ezért Ásernek+ nevezte el.
14 Egyszer Rúben+ a búzaaratás+ idején sétálni ment, mandragórát talált a mezőn, és vitte Leának, az anyjának. Ráhel ekkor ezt mondta Leának: „Adj nekem, kérlek, a fiad mandragórabogyóiból+.” 15 Erre ő így felelt: „Talán kevesled, hogy elvetted tőlem a férjemet,+ most már a fiam mandragórabogyóit is elvennéd?” Ráhel így szólt: „Hát akkor háljon veled ezen az éjjelen a fiad mandragórabogyóiért.”
16 Amikor Jákob este megjött a mezőről,+ Lea eléje ment, és ezt mondta: „Most velem fogsz hálni, mert bizony bérbe vettelek a fiam mandragórabogyóiért.” Így hát vele hált azon az éjszakán.+ 17 És Isten meghallgatta Leát,+ és az teherbe esett, s idővel megszülte ötödik fiát Jákobnak. 18 Lea ekkor ezt mondta: „Isten megadta béremet, amiért a férjemnek adtam szolgálólányomat.” Ezért Issakárnak+ nevezte el. 19 És Lea újra teherbe esett, és idővel megszülte hatodik fiát Jákobnak.+ 20 Lea ekkor ezt mondta: „Isten megajándékozott engem, igen, engem, méghozzá jó ajándékkal. Férjem végre el fog fogadni,+ mert hat fiút szültem neki.”+ Ezért Zebulonnak+ nevezte el. 21 Utána pedig egy lányt szült, akit Dínának+ nevezett el.
22 Isten végül megemlékezett Ráhelről, meghallgatta őt, és megnyitotta a méhét.+ 23 Ő pedig teherbe esett, fiút szült, és ezt mondta: „Isten elvette gyalázatomat!”+ 24 Ezért Józsefnek+ nevezte el, ezt mondva: „Jehova most egy másik fiút is ad nekem.”
25 Jákob rögtön azután, hogy Ráhel megszülte Józsefet, ezt mondta Lábánnak: „Bocsáss el, hadd menjek el az én helyemre, az én országomba.+ 26 Add ki a feleségeimet és a gyermekeimet, akikért nálad szolgáltam, hadd menjek el; hisz te magad is tudod, hogyan szolgáltalak.”+ 27 Lábán erre ezt mondta neki: „Bárcsak kegyet találnék szemedben . . . ; megtudtam a jelekből, hogy Jehova miattad áld meg.”+ 28 Még hozzáfűzte: „Szabd meg a béredet, s én megadom.”+ 29 Ő így felelt: „Jól tudod te magad is, hogyan szolgáltam nálad, hogy mi lett a nyájadból;+ 30 és hogy ami kevesed volt a jöttöm előtt, sokra szaporodott, mivel Jehova megáldott azóta, hogy idekerültem.+ Mikor tehetek már valamit a saját házamért is?”+
31 Lábán ezt mondta: „Mit adjak neked?” Jákob így folytatta: „Ne adj nekem semmit!+ Ha megteszed nekem a következőket, akkor újra legeltetem a nyájadat,+ és tovább őrzöm.+ 32 Ma végigjárom az egész nyájadat. Különíts el belőle minden pettyes és tarka juhot, minden sötétbarna juhot a fiatal kosok közül, valamint minden tarkát és pettyeset a nőstény kecskék közül. Mostantól ez legyen a bérem.+ 33 Igazságosságomat fogja mutatni, akármikor jössz is majd, hogy megnézd béremet:+ ami nem pettyes és nem tarka a nőstény kecskék közül, és nem sötétbarna a fiatal kosok közül, az mind lopott, ha nálam van.”+
34 Lábán erre így szólt: „Nos, jól van! Legyen a te beszéded szerint.”+ 35 Még aznap elkülönítette a csíkos és tarka kecskebakokat meg az összes pettyes és tarka nőstény kecskét, mindazt, amiben valami fehér volt, s mindazt, ami sötétbarna volt a fiatal kosok közül, de fiainak a kezébe adta azokat. 36 Majd utána háromnapi járóföldet jelölt ki maga és Jákob között, Jákob pedig Lábán ottmaradt nyájait legeltette.
37 Majd Jákob vett magának még zöld sztóraxfa-+, mandulafa-+ és platánfavesszőket+, és fehér foltokat hántolt beléjük, fehér hántolt részeket hagyva a vesszőkön+. 38 Végül a hántolt vesszőket a nyáj elé tette a vályúkba, az itatókba+ — ahova a nyájak inni jártak —, hogy azok előtt hevüljenek fel, amikor inni jönnek.
39 A nyájak ezért felhevültek a vesszők előtt, és a nyájak csíkosakat, pettyeseket és tarkákat ellettek.+ 40 Jákob elkülönítette a fiatal kosokat, és utána a nyájakat szembefordította a csíkosakkal és az összes sötétbarnával, ami Lábán nyájai között volt. Utána elkülönítette saját nyájait, és nem eresztette Lábán nyájai közé. 41 Valahányszor az erősebb+ nyájak hevültek fel, akkor Jákob mindig kitette a vesszőket a vályúkba+ a nyájak elé, hogy a vesszőknél hevüljenek fel. 42 De amikor a nyájak gyengének mutatkoztak, akkor nem tette oda. Így a gyengébbek mindig Lábánéi lettek, az erősek pedig Jákobéi.+
43 És egyre jobban gyarapodott ez a férfi, nagy nyájai lettek, valamint sok szolgálólánya, szolgája, tevéje és szamara lett.+