2Sámuel
7 Történt pedig, hogy amikor a király a maga házában lakott,+ és Jehova mindenfelől nyugalmat adott neki az összes ellenségétől,+ 2 akkor a király így szólt Nátán+ prófétához: „Nézd csak, én cédrusból+ készült házban lakom, míg az igaz Isten ládája a sátorlapok között lakik.”+ 3 Nátán erre ezt mondta a királynak: „Menj csak, tedd meg mindazt, ami a szívedben van,+ mert Jehova veled van.”
4 Azon az éjszakán pedig Jehova szava+ így szólt Nátánhoz: 5 „Menj, és mondd meg a szolgámnak, Dávidnak: »Ezt mondja Jehova: ,Te építenél nekem házat, hogy ott lakjam?+ 6 Hiszen nem laktam én házban attól a naptól fogva, hogy felhoztam Izrael fiait Egyiptomból, mind a mai napig,+ hanem sátorban+ és hajlékban+ jártam+. 7 Mindazon idő alatt, amikor ott jártam Izrael minden fia között,+ vajon mondtam-e egy szóval is Izrael törzsei valamelyikének,+ amelyeknek parancsot adtam népem, Izrael terelgetésére: „Miért nem építettetek nekem házat cédrusból?”’« 8 Most tehát így szólj az én szolgámhoz, Dávidhoz: »Ezt mondja a seregek Jehovája: ,Én hoztalak el a legelőről, a nyáj mögül,+ hogy vezetője+ légy népemnek, Izraelnek. 9 Veled leszek, bármerre mész is,+ és kiirtom előled összes ellenségedet;+ nagy nevet szerzek neked,+ amilyen a nagyok neve a földön. 10 Helyet jelölök ki népemnek,+ Izraelnek. Elültetem+ őket, és a maguk helyén fognak lakni, és nem háborgatják őket többé. Nem fogják megint nyomorgatni őket az igazságtalanság fiai, mint kezdetben,+ 11 attól a naptól fogva, hogy bírákat+ rendeltem népem, Izrael fölé. És nyugalmat adok neked minden ellenségedtől.+
Jehova megmondta neked, hogy házat+ készít számodra Jehova. 12 Amikor betelnek napjaid,+ és nyugodni térsz ősatyáidhoz,+ akkor fölemelem magodat teutánad, aki belőled fog származni, és megszilárdítom királyságát.+ 13 Ő fog a nevemnek házat építeni,+ én pedig megszilárdítom királysága trónját időtlen időkre.+ 14 Én atyjává leszek,+ ő pedig fiammá lesz.+ Ha valami helytelenséget követ el, megfeddem őt az emberek vesszejével+ és Ádám fiainak csapásaival. 15 Szerető-kedvességem nem fog eltávozni tőle, mint ahogy megvontam azt Saultól,+ akit eltávolítottam előled. 16 A te házad és a te királyságod időtlen időkig rendíthetetlen marad előtted. A trónod időtlen időkig szilárd lesz.’«”+
17 Nátán pedig pontosan e szavak és e látomás szerint beszélt Dáviddal.+
18 Dávid király akkor bement, leült Jehova előtt, és így szólt: „Ki vagyok én,+ ó, legfőbb Úr, Jehova? És mi az én házam, hogy eljuttattál idáig? 19 Sőt, mintha csak csekélység volna ez szemedben, ó, legfőbb Úr, Jehova, még a távoli jövőre nézve is szólsz a te szolgád házáról; és ez az embereknek adott törvény,+ ó, legfőbb Úr, Jehova!+ 20 Mit is tudna még mondani és szólni hozzád Dávid, amikor te jól ismered+ szolgádat, ó, legfőbb Úr, Jehova! 21 Szavadért+ és szíved szerint+ tetted mindezeket a nagy dolgokat, hogy tudasd őket szolgáddal.+ 22 Ezért vagy te oly nagy,+ ó, legfőbb Úr, Jehova! Bizony nincs hozzád hasonló,+ és nincs Isten rajtad kívül+ mindazok között, akikről füleinkkel hallottunk. 23 Melyik az a nemzet a földön, amelyik olyan volna, mint a te néped, Izrael,+ amelyért elment az Isten, hogy megváltsa magának mint népet,+ és nevet szerezzen magának,+ és nagy és félelmetes dolgokat tegyen értük+ — hogy elűzze a nemzeteket és isteneiket a te néped elől, amelyet megváltottál+ magadnak Egyiptomból? 24 Aztán megszilárdítottad magadnak népedet, Izraelt,+ hogy időtlen időkig a néped legyen. És te, ó, Jehova, te lettél Istenük!+
25 Most pedig, Jehova Isten, a szót, amelyet szolgádról és a házáról szóltál, teljesítsd be időtlen időkre, és cselekedj úgy, ahogy beszéltél.+ 26 Nagy legyen a te neved időtlen időkig,+ és így beszéljenek: »A seregek Jehovája Isten Izrael fölött«,+ és szilárduljon meg előtted szolgádnak, Dávidnak a háza.+ 27 Mert te, a seregek Jehovája, Izrael Istene, kinyilatkoztattad szolgád fülébe: »Házat építek neked.«+ Ezért merte rábírni a szívét a te szolgád, hogy ilyen imával imádkozzon hozzád.+ 28 Most azért, ó, legfőbb Úr, Jehova, te vagy az igaz Isten, és bizonyuljanak igazságnak a szavaid,+ hiszen te ígéred ezt a jót szolgádnak.+ 29 Határozd most el, és áldd meg+ a te szolgád házát, hogy fennmaradjon előtted időtlen időkig;+ hiszen te, ó, legfőbb Úr, Jehova, megígérted ezt, és áldásod nyomán áldott legyen a te szolgád háza időtlen időkig!”+