Példabeszédek

23 Ha leülsz enni a királlyal, jól nézd meg, mi van előtted,+ 2 és kést tegyél a torkodra, ha lelked kívánságokkal teli.+ 3 Ne sóvárogj ízletes ételei után, mert hazugság eledele az.+

4 Ne fáradozz azon, hogy meggazdagodj.+ A magad értelmére ne támaszkodj.+ 5 Szemet vetettél arra, holott semmi az?+ Mert bizony szárnyakat szerez, mint amilyen a sasé, és elszáll az ég felé.+

6 Ne edd fukar szeműnek az eledelét,+ és ne is sóvárogj ízletes ételei után,+ 7 mert mint aki számítgat a lelkében, olyan ő.+ „Egyél, igyál!” — mondja neked, de szíve nincs veled.+ 8 A megevett falatokat kihányod majd, és csak elvesztegetted kedves szavaidat.+

9 Az ostoba füle hallatára ne beszélj,+ mert megveti értelmes szavaidat.+

10 Ne mozdítsd el a régi határt,+ és az apátlan fiúk mezejére ne menj,+ 11 mert erős az ő Megváltójuk; ő védi ügyüket veled szemben.+

12 Irányítsd szívedet a fegyelmezésre, és füledet az ismeret beszédeire.+

13 Ne tagadd meg a fiútól a fegyelmezést.+ Ha megvered vesszővel, nem fog meghalni. 14 Te magad verd meg őt vesszővel, hogy lelkét a seolból kiszabadítsd.+

15 Fiam, ha bölcs lett szíved,+ örül az én szívem is.+ 16 Ujjonganak veséim, amikor ajkad egyenesen szól.+

17 Ne irigykedjen szíved a bűnösökre,+ hanem féld Jehovát egész napon át,+ 18 mert akkor van jövőd,+ és reményed nem foszlik szerte.+

19 Hallgass, ó, fiam, és légy bölcs, és vezesd szívedet az úton.+

20 Ne légy azok közül való, akik sok bort isznak,+ azok közül, akik falánk húsevők,+ 21 mert a részeges és a falánk szegénységre jut,+ és rongyokba öltöztet az aluszékonyság.+

22 Hallgass apádra, aki nemzett téged,+ és meg ne vesd anyádat, csupán mert megöregedett.+ 23 Végy igazságot,+ és el ne add, bölcsességet, fegyelmezést és értelmet.+ 24 Az igazságosnak apja bizony örül,+ és a bölcsben örömét leli a nemzője.+ 25 Apád és anyád örvendezik, és örül, aki szült téged.+

26 Fiam, add nekem a te szívedet, és gyönyörködjenek szemeid az én útjaimban.+ 27 Mert mély verem a szajha,+ és szűk kút az idegen nő. 28 Bizony mint a rabló lesben áll,+ és az emberek közt a hűtleneket szaporítja.+

29 Kinek jaj? Kinek kellemetlenség? Kinek viszálykodások?+ Kinek aggodalom? Kinek vannak sebei ok nélkül? Kinek vannak elhomályosult szemei? 30 A bor mellett időzőknek,+ akik mennek, hogy kevert bort keressenek.+ 31 Ne nézd a bort, mint vöröslik, mint gyöngyözik a pohárban; könnyen csúszik az. 32 Végül megmar, mint a kígyó,+ mérget ereszt, mint a vipera.+ 33 Szemeid különös dolgokat fognak látni, és szíved romlott dolgokat beszél.+ 34 És bizony olyan leszel, mint aki a tenger közepén fekszik, sőt, mint aki az árbockosárban fekszik.+ 35 „Ütöttek, nem betegedtem bele; megvertek, de én nem is tudtam róla. Mikor ébredek már fel?+ Újra megkeresem azt.”+