Ezékiel
37 Jehova keze pedig rajtam volt,+ és ő kivitt engem Jehova szelleme által,+ és letett a völgy* közepén, az pedig tele volt csontokkal.+ 2 Elvezetett engem mellettük körös-körül, és íme, nagyon sok volt belőlük a völgy* színén, és íme, igen szárazak voltak.+ 3 És így szólt hozzám: „Embernek fia! Vajon életre kelhetnek-e ezek a csontok?” Én ezt feleltem: „Legfőbb Úr, Jehova, te tudod.”+ 4 Akkor így szólt hozzám: „Prófétálj ezekről a csontokról, és mondd meg nekik: »Ó, ti száraz csontok, halljátok meg Jehova szavát:
5 Így szól a legfőbb Úr, Jehova ezekhez a csontokhoz: ,Íme, leheletet adok belétek, és ti életre keltek.+ 6 Inakat adok rátok, és húst növesztek rátok, bőrrel borítalak be titeket, és leheletet adok belétek, és életre keltek;+ és megtudjátok, hogy én vagyok Jehova.’«”+
7 Én pedig úgy prófétáltam, ahogy parancsot kaptam.+ És mihelyt prófétáltam, valami hang hallatszott, és íme, zörgés volt, és közeledni kezdtek a csontok egymáshoz, csont a hozzátartozó csonthoz. 8 Láttam, és íme, inak kerültek rájuk, és hús növekedett, és bőr kezdte beborítani őket felül. Lehelet azonban nem volt bennük.
9 Akkor így szólt hozzám: „Prófétálj a szélnek. Prófétálj, ó, embernek fia, és ezt mondd a szélnek: »Így szól a legfőbb Úr, Jehova: ,A négy szél felől jöjj el, ó, szél, és fújj ezekre a megöltekre+, hogy életre keljenek.’«”+
10 Én úgy prófétáltam, ahogy megparancsolta nekem, és lehelet ment beléjük, ők pedig életre keltek, és lábukra álltak+ — egy igen-igen nagy hadsereg.
11 Akkor így szólt hozzám: „Embernek fia! Ezek a csontok Izraelnek egész háza.+ Íme, azt mondják: »Csontjaink elszáradtak, és oda a reménységünk.+ Elszakíttattunk!« 12 Ezért prófétálj, és mondd meg nekik: »Így szól a legfőbb Úr, Jehova: ,Íme, én megnyitom sírhelyeiteket,+ és felhozlak benneteket sírhelyeitekből, ó, népem, és beviszlek titeket Izrael földjére.+ 13 És megtudjátok, hogy én vagyok Jehova, amikor megnyitom sírhelyeiteket, és amikor felhozlak benneteket sírhelyeitekből, ó, népem!’«+ 14 »Belétek helyezem szellememet, és ti életre keltek,+ én pedig letelepítelek benneteket földeteken; és megtudjátok, hogy én, Jehova szóltam, és meg is cselekedtem« — ez Jehova kijelentése.”+
15 És Jehova szava így szólt még hozzám: 16 „Te pedig, ó, embernek fia, fogj egy botot,+ és írd rá: »Júdáé és Izrael fiaié, a társaié.«+ Fogj egy másik botot is, és írd rá: »Józsefé, Efraim botja,+ és Izrael egész házáé, a társaié.«+ 17 Közelítsd őket egymáshoz, hogy egyetlen bottá legyenek neked, és eggyé is válnak majd kezedben.+ 18 Ha pedig így szólnak hozzád néped fiai: »Nem mondod el nekünk, mit jelentenek ezek neked?«,+ 19 akkor mondd meg nekik: »Így szól a legfőbb Úr, Jehova: ,Íme, fogom József botját, amely Efraim kezében van, és Izrael törzseit, a társait, és rá, mármint Júda botjára teszem őket, és egyetlen botot alkotok belőlük,+ és eggyé válnak kezemben.’« 20 És a botok, amelyekre írsz, legyenek a kezedben a szemük előtt.+
21 Így beszélj hozzájuk: »Ezt mondja a legfőbb Úr, Jehova: ,Íme, kiveszem Izrael fiait a nemzetek közül, amelyekhez elmentek, és egybegyűjtöm őket mindenfelől, és beviszem őket földjükre.+ 22 E g y nemzetté teszem őket az országban,+ Izrael hegyein, és e g y király lesz mindnyájuk királya;+ nem lesznek többé két nemzet, nem is oszlanak többé két királyságra.+ 23 Nem fogják többé beszennyezni magukat mocskos bálványaikkal, utálatosságaikkal és egyetlen törvényszegésükkel sem;+ megszabadítom őket minden lakóhelyükről, ahol vétkeztek, és megtisztítom őket,+ és a népem lesznek, én pedig Istenük leszek.+
24 Szolgám, Dávid lesz a király fölöttük,+ és e g y pásztoruk lesz mindnyájuknak;+ bírói döntéseim szerint fognak járni,+ megtartják rendeleteimet,+ és végre is hajtják azokat.+ 25 Azon a földön laknak majd, amelyet szolgámnak, Jákobnak adtam, amelyen ősatyáitok laktak;+ azon fognak lakni+ ők maguk és a fiaik és fiaiknak fiai időtlen időkig,+ és szolgám, Dávid lesz a fejedelmük időtlen időkig.+
26 És békeszövetséget kötök velük;+ időtlen időkre szóló szövetség lesz velük.+ Elhelyezem és megsokasítom őket,+ és közéjük helyezem szentélyemet időtlen időkre.+ 27 Fölöttük lesz a hajlékom,+ és én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek.+ 28 És megtudják a nemzetek, hogy én, Jehova+ szentelem meg Izraelt, amikor közéjük kerül az én szentélyem időtlen időkre.’«”+