4Mózes
17 Jehova ekkor beszélt Mózessel, és ezt mondta: 2 „Beszélj Izrael fiaival, és vegyél tőlük egy-egy vesszőt+ minden atyai háznépért valamennyi fejedelmüktől,+ az ő atyáik háza szerint, tizenkét vesszőt. Írd fel mindegyikük nevét a saját vesszőjére. 3 Áron nevét Lévi vesszejére írd fel, mert egy vessző van az ő atyáik háznépének a fejéért. 4 Tedd azokat a találkozás sátrában a Bizonyság+ elé, ahol meg szoktam jelenni nektek.+ 5 És úgy lesz, hogy amelyik férfit kiválasztom+, annak a vesszeje kirügyezik, és lecsendesítem Izrael fiainak az ellenem való zúgolódását+, mellyel ellenetek zúgolódnak.”+
6 Mózes tehát beszélt Izrael fiaival, és az összes fejedelmük adott neki fejedelmenként egy vesszőt, egy-egy vessző egy-egy fejedelemért, atyáik háza szerint, tizenkét vesszőt;+ és Áron vesszeje is az ő vesszejük között volt.+ 7 Mózes ekkor letette a vesszőket Jehova elé a Bizonyság sátrában+.
8 Másnap, amikor Mózes bement a Bizonyság sátrába, íme, Áron vesszeje kirügyezett Lévi házáért, rügyet meg virágot hozott, és érett mandulát. 9 Mózes ekkor kivitte az összes vesszőt Jehova elől Izrael fiaihoz, mindnyájukhoz, ők pedig megnézték, és mindenki elvette a saját vesszejét.
10 Jehova azután ezt mondta Mózesnek. „Tedd vissza Áron vesszejét+ a Bizonyság elé mint jelet+, melyet meg kell őrizni a lázadó+ fiak számára, hogy megszűnjön az ellenem való zúgolódásuk, és meg ne haljanak.” 11 Mózes azon nyomban úgy tett, ahogy Jehova parancsolta neki. Pontosan úgy tett.
12 Izrael fiai pedig így szóltak Mózeshez: „Kileheljük utolsó leheletünket, elveszünk, mindannyian el fogunk veszni.+ 13 Aki Jehova hajlékához közeledik,+ meghal!+ Hát így kell kilehelnünk utolsó leheletünket?!”+