2Mózes

5 Azután bement Mózes és Áron a fáraóhoz, és ezt mondták neki: „Ezt mondja Jehova, Izrael Istene: »Engedd el a népemet, hogy ünnepet tartson nekem a pusztában!«” 2 A fáraó azonban így felelt: „Ki az a Jehova,+ hogy hallgassak a szavára, és elengedjem Izraelt?+ Egyáltalán nem ismerem Jehovát, és nem is engedem el Izraelt.”+ 3 Ők azonban ezt mondták: „A héberek Istene beszélt velünk. Szeretnénk elmenni egy háromnapos útra a pusztába, és áldozatot bemutatni Jehovának, a mi Istenünknek,+ máskülönben betegséggel vagy karddal büntet minket.” 4 Egyiptom királya erre így felelt nekik: „Mózes és Áron, miért vonjátok el a népet a munkájától? Menjetek vissza dolgozni*!”+ 5 A fáraó így folytatta: „Nézzétek a népeteket, milyen sokan vannak az országban! Ti meg azt akarjátok, hogy leálljanak a munkával?!”

6 A fáraó még aznap ezt parancsolta a munkafelügyelőknek és a segédeiknek*: 7 „Ne adjatok többé a népnek szalmát a téglakészítéshez.+ Menjenek csak ők, és gyűjtsenek maguknak szalmát! 8 De ugyanannyi téglát csináltassatok velük, mint korábban. Ne csökkentsétek a számot, mert csak lustálkodnak! Ezért siránkoznak: »El akarunk menni, és áldozatot akarunk bemutatni az Istenünknek!« 9 Dolgoztassátok őket keményebben, adjatok nekik munkát bőven, hogy ne figyeljenek a hazugságokra.”

10 A munkafelügyelők+ és a segédeik pedig kimentek, és ezt mondták a népnek: „Így szól a fáraó: »Nem adok nektek több szalmát. 11 Menjetek, és szerezzetek magatoknak, ahol tudtok, de a munkátok nem lesz kevesebb.«” 12 A nép pedig szétszéledt Egyiptom egész földjén, hogy gabonaszárat gyűjtsenek szalmának. 13 A munkafelügyelők pedig így hajszolták őket: „Mindegyikőtöknek el kell végeznie a napi munkáját, ugyanúgy, mint amikor kaptatok szalmát!” 14 Később a fáraó munkafelügyelői még a segédeiket is megverték,+ akiket ők neveztek ki a nép fölé. Ezt kérdezték tőlük: „Hogyhogy tegnap sem, és ma sem csináltatok annyi téglát, mint korábban?”

15 Az izraelita segédek ezért elmentek a fáraóhoz, és így panaszkodtak neki: „Miért bánsz így a szolgáiddal? 16 Nem adnak szalmát a szolgáidnak, mégis ezt mondják nekünk: »Készítsetek téglát!« Megverik a szolgáidat, pedig a te néped a hibás.” 17 Ő azonban így szólt: „Lustálkodtok, csak lustálkodtok!+ Ezért mondjátok ezt: »El akarunk menni, és áldozatot akarunk bemutatni Jehovának.«+ 18 Most pedig menjetek vissza dolgozni! Szalmát nem kaptok, de ugyanannyi téglát kell csinálnotok!”

19 Az izraelita segédek ekkor látták, hogy nagy bajban vannak, mivel így szól a parancs: „Ne csökkentsétek a napi téglamennyiséget!” 20 Utána összetalálkoztak Mózessel és Áronnal, akik ott álltak, és várták őket, hogy kijöjjenek a fáraótól. 21 Azon nyomban így szóltak hozzájuk: „Lássa meg Jehova, hogy mit tettetek, és ítéljen meg titeket, hiszen miattatok a fáraó és a szolgái megvetnek minket,* és kardot adtatok a kezükbe, hogy megöljenek minket!”+ 22 Mózes ekkor Jehovához fordult, és ezt mondta: „Jehova, miért sújtod ezt a népet? Miért küldtél el engem? 23 Hisz attól fogva, hogy bementem a fáraó elé, hogy beszéljek a nevedben,+ ő rosszabbul bánik ezzel a néppel,+ te pedig nem szabadítottad meg a népedet.+”