26 Mint hó a nyárhoz és eső az aratáshoz,
úgy nem illik az ostobához, hogy tisztelet övezze.+
2 Ahogy okkal menekül a madár és repül el a fecske,
úgy az átok sem jön ok nélkül.
3 Az ostor a lónak való, a zabla a szamárnak,+
a bot pedig az ostoba hátának.+
4 Ne felelj az ostobának az ő butasága szerint,
nehogy egy szintre kerülj vele.
5 Felelj csak az ostobának az ő butasága szerint,
nehogy azt gondolja magáról, hogy bölcs.+
6 Mint aki megnyomorítja lábát, és kárt okoz magának,
olyan az, aki ostobára bíz valamit.
7 Mint a sánta rossz lába,
olyan a példabeszéd az ostoba szájában.+
8 Mint belekötni a követ a parittyába,
olyan dicsőséget adni az ostobának.+
9 Mint a töviskóró, mely a részeg ember kezébe kerül,
olyan a példabeszéd az ostoba szájában.
10 Mint az íjász, aki találomra lő és sebez meg másokat,
olyan az, aki felfogadja az ostobát vagy az épp arra járót.
11 Ahogy a kutya visszatér a hányásához,
úgy az ostoba is megismétli a butaságát.+
12 Láttál már olyan embert, aki bölcsnek gondolja magát?+
Több reményt lehet fűzni az ostobához, mint hozzá.
13 Azt mondja a lusta: „Fiatal oroszlán van az úton,
oroszlán van a köztéren!”+
14 Az ajtó forog a sarkán,
a lusta meg az ágyában.+
15 A lusta belenyúl a tálba,
de túl fáradt ahhoz, hogy a szájához emelje a kezét.+
16 Azt gondolja a lusta, hogy bölcsebb,
mint hét olyan ember, aki értelmes választ ad.
17 Mint aki fülön ragad egy kutyát,
olyan az, aki meghall egy veszekedést, mikor arra jár, és dühbe gurul, pedig nincs is hozzá köze.+
18 Mint az őrült, aki tüzes dárdát hajít, nyilat és halált lő,
19 olyan az, aki becsapja embertársát, és azt mondja: „Csak vicceltem!”+
20 Ahol nincs fa, kialszik a tűz,
és ahol nincs rágalmazó, elcsitul a veszekedés.+
21 Mint faszén a parazsat és fa a tüzet,
úgy szítja a vitát a veszekedős ember.+
22 A rágalmazó szavai finom falatok,
lenyelik őket, és egyenesen a gyomorba kerülnek.+
23 Mint ezüstmáz a cserépdarabon,
olyan a gonosz szívből fakadó gyengéd szó.+
24 Aki gyűlöl másokat, leplezi ezt az ajkaival,
belül azonban rosszat forral.
25 Noha kedvesen szól, ne higgy neki,
mert hét utálatosság van a szívében.
26 Bár cselesen leplezi a gyűlöletét,
gonoszsága kitudódik a gyülekezetben.
27 Aki vermet ás, beleesik abba,
és aki elhengeríti a követ, arra visszagurul.+
28 A hazug nyelv gyűlöli azt, akit összetör,
és a hízelgő száj bukást okoz.+