Józsué
9 Miután minden király, a hettiták, amoriták, kánaániták, periziták, hivviták és jebusziták,+ akik a Jordán nyugati oldalán voltak+ – a hegyvidékes területen, a Sefélán, végig a Nagy-tenger*+ mentén és a Libanon mellett –, meghallották, hogy mi történt, 2 szövetséget kötöttek, hogy együtt harcoljanak Józsué és Izrael ellen.+
3 Gibeon lakói+ is hallottak arról, mit tett Józsué Jerikóval+ és Aival+. 4 Ők okosak voltak, így hát ócska zsákokba útravalót tettek, és ezeket kopott, megrepedezett és foltozott bőr borostömlőkkel együtt a szamaraikra tették. 5 Elnyűtt, foltozott sarut húztak a lábukra, elhasznált ruhákat vettek fel, a kenyerük pedig száraz volt, és szétmorzsolódott. 6 Majd Józsuéhoz mentek a gilgáli táborba+, és ezt mondták neki és Izrael férfiainak: „Messziről jöttünk. Kössetek most velünk szövetséget.” 7 Izrael férfiai azonban ezt mondták a hivvitáknak+: „Lehet, hogy itt laktok a közelünkben. Hogyan köthetnénk hát szövetséget veletek?+” 8 Ők így válaszoltak Józsuénak: „A szolgáid* vagyunk.”
Ekkor Józsué ezt kérdezte tőlük: „Kik vagytok, és honnan jöttetek?” 9 Azok pedig így feleltek: „Nagyon messziről+ jöttek a te szolgáid Jehovának, a te Istenednek a neve miatt, mert hallottuk a hírét és mindazt, amit Egyiptomban tett+. 10 És azt is, amit az amoriták két királyával tett, akik a Jordán túloldalán* éltek, Szihonnal+, Hesbon királyával, és Óggal+, Básán királyával, aki Astarótban volt. 11 Ezért a véneink és az országunk lakói ezt mondták nekünk: »Vegyetek magatokhoz útravalót, és menjetek el, hogy találkozzatok velük. Mondjátok ezt nekik: ’A szolgáitok leszünk.+ Kössetek most velünk szövetséget.+’« 12 A kenyerünk, amit útravalónak hoztunk, még meleg volt aznap, amikor elindultunk hozzátok. És most láthatjátok, hogy száraz és szétmorzsolódott!+ 13 Ezek a bőr borostömlők még újak voltak, amikor megtöltöttük őket, most meg szét vannak repedezve.+ A ruháink és a saruink pedig elhasználódtak a hosszú úton.”
14 Akkor a férfiak szemügyre vették az útravalót*, de Jehovát nem kérdezték meg+. 15 Aztán Józsué békét és szövetséget kötött velük,+ hogy életben hagyja őket, a közösség fejedelmei pedig megesküdtek nekik.+
16 Három nappal azután, hogy megkötötték velük a szövetséget, megtudták, hogy ők a közelben, a szomszédságukban laknak. 17 Ekkor az izraeliták a harmadik napon útra keltek, és elmentek ezeknek az embereknek a városaiba, melyek a következők voltak: Gibeon+, Kefira, Beérót és Kirját-Jeárim+. 18 De az izraeliták nem támadtak rájuk, mert a közösség fejedelmei megesküdtek nekik Jehovára+, Izrael Istenére. Ekkor az egész közösség zúgolódni kezdett a fejedelmek ellen. 19 Erre a fejedelmek így szóltak az egész közösséghez: „Mivel megesküdtünk nekik Jehovára, Izrael Istenére, nem bánthatjuk őket. 20 Ezt fogjuk tenni: életben hagyjuk őket, hogy ne haragítsuk magunkra Istent az eskü miatt, melyet tettünk nekik.+” 21 A fejedelmek még hozzátették: „Életben hagyjuk őket, de mostantól fogva gyűjtsenek fát és húzzanak vizet az egész közösségnek.” Ezt ígérték nekik a fejedelmek.
22 Józsué erre odahívta őket, és megkérdezte tőlük: „Miért csaptatok be minket, ezt mondva: »Nagyon messze lakunk tőletek«, mikor valójában itt éltek közöttünk?+ 23 Mostantól fogva átkozottak lesztek,+ mindig rabszolgák lesztek, mivel fát fogtok gyűjteni és vizet fogtok húzni az én Istenem házának.” 24 Ők ezt felelték Józsuénak: „Azért tettünk így, mert szolgáidnak nyíltan megmondták, hogy Jehova, a te Istened megparancsolta Mózesnek, az ő szolgájának, hogy adja nektek az egész földet, és hogy irtsa ki a föld minden lakosát előletek.+ Mi pedig attól féltünk, hogy megöltök minket*.+ Ezért tettük ezt.+ 25 Most a kezedben vagyunk. Tedd velünk azt, amit jónak és helyesnek tartasz.” 26 És Józsué kiszabadította őket az izraeliták kezéből, és nem ölték meg őket. 27 Azon a napon Józsué elrendelte, hogy fahordással és vízhúzással szolgálják a közösséget+ és Jehova oltárát, azon a helyen, melyet Isten kiválaszt+. Ez a mai napig így van.+