Dániel

3 Nabukodonozor király készíttetett egy aranyszobrot, amely 60 könyök* magas és 6 könyök* széles volt, és felállíttatta Dura síkságán, Babilon tartományban. 2 Ekkor Nabukodonozor király összehívatta a satrapákat*, felügyelőket, kormányzókat, tanácsadókat, kincstárnokokat, bírókat, békebírókat és a tartományok valamennyi intézőjét, hogy jöjjenek el a szobor felavatására, melyet Nabukodonozor király állíttatott.

3 Ekkor a satrapák, felügyelők, kormányzók, tanácsadók, kincstárnokok, bírók, békebírók és a tartományok valamennyi intézője összegyűlt a szobor felavatására, amelyet Nabukodonozor király állíttatott fel. Ott álltak a szobor előtt, melyet Nabukodonozor állíttatott. 4 A hírnök pedig hangosan kihirdette: „Népek, nemzetek és nyelvi csoportok, ez a király parancsa: 5 amint meghalljátok a kürt, síp, citera, kis hárfa, húros hangszer, duda és a többi hangszer hangját, boruljatok le, és imádjátok az aranyszobrot, melyet Nabukodonozor király állíttatott! 6 Aki pedig nem borul le, és nem imádja, azt azon nyomban az izzó, tüzes kemencébe dobják.+” 7 Így hát amikor minden nép, nemzet és nyelvi csoport meghallotta a kürt, síp, citera, kis hárfa, húros hangszer és a többi hangszer hangját, akkor leborult, és imádta az aranyszobrot, melyet Nabukodonozor király állíttatott.

8 Néhány káldeus ekkor előállt, és bevádolta* a zsidókat. 9 Ezt mondták Nabukodonozor királynak: „Ó, király, élj örökké! 10 Te, ó, király, kiadtad a parancsot, hogy minden ember, aki hallja a kürt, síp, citera, kis hárfa, húros hangszer, duda és a többi hangszer hangját, boruljon le, és imádja az aranyszobrot, 11 és hogy aki nem borul le, és nem imádja, azt dobják az izzó, tüzes kemencébe.+ 12 Csakhogy van néhány zsidó, akiket kineveztél Babilon tartomány igazgatására, Sidrák, Misák és Abednegó,+ akik nem tisztelnek téged, ó, király. Nem szolgálják a te isteneidet, és nem hajlandók imádni az aranyszobrot, melyet állíttattál.”

13 Nabukodonozor ekkor nagy haragjában meghagyta, hogy hozzák elé Sidrákot, Misákot és Abednegót. Így hát a király elé vitték őket. 14 Nabukodonozor ezt kérdezte tőlük: „Sidrák, Misák és Abednegó, igaz, hogy nem szolgáljátok az isteneimet,+ és nem vagytok hajlandók imádni az aranyszobrot, melyet állíttattam? 15 Ha tehát most, amint meghalljátok a kürt, síp, citera, kis hárfa, húros hangszer, duda és a többi hangszer hangját, készek vagytok leborulni és imádni a szobrot, melyet készíttettem, akkor jó. De ha nem imádjátok, azon nyomban bedobnak titeket az izzó, tüzes kemencébe. És ki az az isten, aki ki tudna szabadítani benneteket a kezemből?+”

16 Sidrák, Misák és Abednegó így válaszolt a királynak: „Ó, Nabukodonozor, nem szükséges erre felelnünk neked. 17 Ha így kell történnie, akkor a mi Istenünk, akit szolgálunk, ki tud minket szabadítani az izzó, tüzes kemencéből és a kezedből, ó, király.+ 18 De ha nem tenné is, tudd meg, ó, király, hogy mi a te isteneidet nem szolgáljuk, és az aranyszobrot, melyet állíttattál, nem imádjuk.+”

19 Ekkor Nabukodonozor annyira dühös lett Sidrákra, Misákra és Abednegóra, hogy eltorzult az arca*. Meghagyta, hogy hétszer annyira fűtsék be a kemencét, mint szokták. 20 Néhány erős katonájának megparancsolta, hogy kötözzék meg Sidrákot, Misákot és Abednegót, és dobják be őket az izzó, tüzes kemencébe.

21 Erre a katonák megkötözték őket úgy, ahogy voltak, a köntösükkel, fejfedőjükkel és minden más ruhájukkal együtt, és bedobták őket az izzó, tüzes kemencébe. 22 Mivel a király parancsa szigorú volt, és a kemencét rendkívül felhevítették, a tűz lángja azokat a férfiakat ölte meg, akik Sidrákot, Misákot és Abednegót felvitték. 23 Sidrák, Misák és Abednegó, ez a három férfi pedig megkötözve az izzó, tüzes kemencébe esett.

24 Nabukodonozor király pedig megijedt, és sietve felkelt. Megkérdezte a magas rangú tisztviselőket: „Nem három megkötözött férfit dobtunk a tűzbe?” Ezt válaszolták a királynak: „De igen, ó, király.” 25 A király erre ezt mondta: „Én négy férfit látok szabadon járkálni a tűzben, és semmi bajuk. A negyedik pedig úgy néz ki, mintha istenek fia lenne!”

26 Nabukodonozor ekkor odament az izzó, tüzes kemence ajtajához, és ezt mondta: „Sidrák, Misák és Abednegó, a legfelségesebb Isten szolgái,+ gyertek ki, és jöjjetek ide!” Sidrák, Misák és Abednegó ekkor kijött a tűzből. 27 A király összegyűlt satrapái, felügyelői, kormányzói és magas rangú tisztviselői+ látták, hogy a tűz nem tett kárt ezekben a férfiakban*+. Egyetlen hajszáluk sem perzselődött meg, a ruhájuk sem ment tönkre, és még a tűz szaga sem járta át őket.

28 Nabukodonozor ekkor kijelentette: „Legyen magasztalva Sidrák, Misák és Abednegó Istene,+ aki elküldte angyalát, és megmentette szolgáit. Bíztak benne, ellenszegültek a király parancsának, és készek voltak inkább meghalni*, mint hogy az ő Istenükön kívül más istent szolgáljanak vagy imádjanak.+ 29 Rendeletet bocsátok ki tehát, hogy ha bármely nép, nemzet vagy nyelvi csoport valami rosszat mond Sidrák, Misák és Abednegó Istenére, darabolják fel, és a házukat tegyék nyilvános illemhellyé*, mivel nincs más isten, aki úgy tudná megszabadítani a szolgáit, mint ő.+”

30 A király ekkor előléptette* Sidrákot, Misákot és Abednegót Babilon tartományban.+