Maszkil. Asáfé.+
78 Figyelj, népem, törvényemre!
Hallgassatok szavaimra!
2 Példabeszédet mondok,
régi fejtörőket adok elő.+
3 Amiket hallottunk és ismerünk,
amiket apáink mondtak el nekünk,+
4 nem rejtjük el fiaik elől.
Elbeszéljük a jövendő nemzedéknek+
Jehova dicséretre méltó tetteit és erejét,+
a csodálatos dolgokat, melyeket véghez vitt+.
5 Rendelkezést adott Jákobnak,
és törvényről gondoskodott Izraelnek.
Megparancsolta ősapáinknak,
hogy ismertessék meg ezeket gyermekeikkel,+
6 és így a következő nemzedék,
születendő gyermekeik megismerjék azokat+.
Ők pedig elmondják majd azokat az ő gyermekeiknek.+
7 Akkor ők majd Istenbe vetik bizalmukat,
és nem felejtik el Isten cselekedeteit,+
hanem megtartják parancsolatait+.
8 Akkor nem lesznek olyanok, mint ősapáik,
makacs és lázadó nemzedék,+
határozatlan szívű nemzedék,+
mely nem volt hű Istenhez.
9 Az efraimiták felfegyverzett íjászok voltak,
de meghátráltak a harc napján.
10 Nem tartották meg Isten szövetségét,+
nem akartak engedelmeskedni a törvényének+.
11 Cselekedeteiről is megfeledkeztek,+
csodálatos tetteiről, melyeket mutatott nekik.+
12 Bámulatos tetteket vitt véghez ősapáik szeme láttára+
Egyiptom földjén, Coán vidékén+.
13 Kettéválasztotta a tengert, hogy átvonulhassanak,
szavára úgy álltak a vizek, mint a gátak.+
14 Nappal felhővel vezette őket,
és egész éjjel tűz fényével.+
15 Sziklákat hasított szét a pusztában,
és inniuk adott megelégedésig. A víz olyan bőséges volt, akárcsak a mély vizek.+
16 Patakokat fakasztott a kőszirtből,
és a vizeket folyók módjára zúdította alá.+
17 De ők továbbra is vétkeztek ellene,
lázongtak a legfelségesebb Isten ellen a pusztában.+
18 Próbára tették Istent szívükben,+
ennivalót követelve a saját kívánságuk szerint.
19 Isten ellen beszéltek.
Ezt mondták: „Vajon tud-e Isten a pusztában asztalt teríteni?”+
20 Ő volt az, aki ráütött a sziklára,
és vizek fakadtak, meg patakok törtek elő.+
„Vajon tud-e kenyeret is adni,
vagy húst a népének?”+
21 Amikor Jehova meghallotta őket, elöntötte a düh.+
Tűz+ lobbant fel Jákob ellen,
és haragra gerjedt Izrael ellen.+
22 Mert nem hittek Istenben,+
nem bíztak abban, hogy meg tudja menteni őket.
23 Ezért parancsolt a felhős égboltnak odafenn,
megnyitotta az ég ajtóit.
24 Mannát hullatott, hogy legyen mit enniük,
égi gabonát adott nekik.+
25 A hatalmasok+ kenyerét ették az emberek,
élelmet küldött nekik megelégedésig+.
26 Keleti szelet támasztott az égben,
és erejével hajtotta a déli szelet.+
27 Annyi húst hullatott rájuk, mint a por,
annyi madarat, mint a tengerparton a homokszemek.
28 Tábora közepére hullatta őket,
sátoraihoz körös-körül.
29 Ettek és jóllaktak;
megadta nekik, amit kívántak.+
30 De még mielőtt teljesen kielégítették volna sóvárgásukat,
és még szájukban volt az étel,
31 Isten haragja fellángolt ellenük.+
Megölte legerősebb embereiket,+
leterítette Izrael életerős férfiait.
32 Ennek ellenére újra meg újra vétkeztek,+
és nem hittek csodálatos tetteiben+.
33 Ezért véget vetett napjaiknak, mint a párának,+
éveik hirtelen rémületben értek véget.
34 Ám valahányszor öldösni kezdte őket, hozzá fordultak,+
visszatértek, és keresték Istent.
35 Megemlékeztek róla, hogy Isten az ő kősziklájuk,+
és hogy a legfelségesebb Isten a megváltójuk+.
36 Mégis megpróbálták rászedni őt szájukkal,
és nyelvükkel hazudtak neki.
37 Szívük nem volt rendíthetetlen iránta,+
és nem voltak hűek szövetségéhez+.
38 De ő irgalmas volt;+
megbocsátotta vétküket, és nem pusztította el őket+.
Sokszor visszatartotta haragját,+
és nem engedte, hogy egészen fellángoljon a dühe.
39 Mert emlékezetében tartotta, hogy csupán hús-vér emberek,+
olyanok, mint a szél, mely tovaszáll, és vissza nem tér.
40 Mily sokszor lázongtak ellene a pusztában,+
és bántották meg+ a sivatagban!
41 Újra meg újra próbára tették Istent,+
fájdalmat okoztak Izrael szentjének!
42 Nem emlékeztek meg hatalmáról,
a napról, melyen megszabadította őket az ellenségtől,+
43 hogy hogyan vitte véghez jeleit Egyiptomban,+
és csodáit Coán vidékén,
44 és miként változtatta vérré a Nílus csatornáit,+
hogy aztán nem ihattak patakjaikból.
45 Bögölyrajokat küldött rájuk, hogy csípéseikkel kínozzák őket,+
és békákat, hogy bajt hozzanak rájuk+.
46 A falánk sáskáknak adta termésüket,
munkájuk gyümölcsét a sáskarajoknak.+
47 Jégesővel pusztította szőlőjüket,+
szikomorfáikat jégveréssel.
48 Teherhordó állataikat kiszolgáltatta a jégesőnek,+
háziállataikat a villámcsapásoknak.
49 Rájuk bocsátotta lángoló haragját,
dühöt, felháborodást és nyomorúságot,
a csapással sújtó angyalok seregeit.
50 Utat készített haragjának.
A haláltól sem óvta meg őket,
és járványos betegségnek szolgáltatta ki őket.
51 Végül lesújtott Egyiptom minden elsőszülöttjére,+
nemzőképességük első gyümölcsére Hám sátraiban.
52 Aztán kihozta népét, mint a juhokat,+
és vezette őket, mint egy nyájat a pusztában.
53 Biztonságban vezette őket,
és nem féltek.+
Ellenségeiket elborította a tenger.+
54 Őket pedig elvitte szent területére,+
arra a hegyvidékre, amelyet jobbja szerzett+.
55 A nemzeteket kiűzte előlük,+
és örökséget mért ki nekik mérőzsinórral+.
Letelepítette Izrael törzseit otthonaikban.+
56 Ám ők újra meg újra próbára tették a legfelségesebb Istent, és fellázadtak ellene.+
Nem figyeltek oda emlékeztetőire.+
57 Elfordultak, és hűtlenek lettek, mint ősapáik.+
Megbízhatatlanok voltak, mint a laza íj.+
58 Bosszantották őt magaslataikkal,+
és feldühítették faragott bálványaikkal+.
59 Isten látta ezt, és haragra gerjedt,+
ezért teljesen elvetette Izraelt.
60 Végül elhagyta Siló hajlékát,+
a sátrat, ahol az emberek között lakott.+
61 Engedte, hogy fogságba vigyék erejének jelképét,
és hogy az ellenség kezére kerüljön ékessége.+
62 Engedte, hogy népét karddal megöljék,+
és megharagudott örökségére.
63 Ifjait tűz emésztette meg,
szüzeinek nem énekeltek nászdalt.
64 Papjai kard által estek el,+
és özvegyeik nem ejtettek könnyeket+.
65 Akkor Jehova felébredt, mintha aludt volna,+
mint a harcos,+ aki sok borivás után ébredezik.
66 Visszaverte ellenségeit,+
hosszú időkre megszégyenítette őket.
67 József sátrát elvetette,
és nem Efraim törzsét választotta,
68 hanem Júda+ törzsét,
Sion hegyét, melyet szeret+.
69 Olyan maradandóvá tette szentélyét, akár az eget,+
mint a földet, melyet örökre megszilárdított+.
70 Kiválasztotta szolgáját, Dávidot,+
és elhozta őt a juhakloktól+.
71 A szoptatós anyajuhok őrzése helyett
pásztorrá tette őt a népe, Jákob felett,+
és öröksége, Izrael felett+.
72 Ő pedig feddhetetlen szívvel terelgette őket,+
és hozzáértéssel vezette őket+.