1Királyok
20 Ben-Hadád+, Szíria+ királya pedig összegyűjtötte egész seregét 32 királlyal, a lovaikkal meg a szekereikkel együtt. Felvonult, ostrom alá vette+ Szamáriát,+ és harcolt ellene. 2 Majd követeket küldött Ahábhoz+, Izrael királyához a városba, és így szólt hozzá: „Ezt mondja Ben-Hadád: 3 »Ezüstöd és aranyad az enyém, csakúgy, mint feleségeid és fiaid közül a legszebbek.«” 4 Izrael királya ezt válaszolta: „Ahogy mondod, uram, királyom, tied vagyok én, és mindenem, amim csak van.”+
5 A követek később visszatértek, és így szóltak: „Ezt mondja Ben-Hadád: »Ezt üzentem neked: ’Ezüstödet, aranyadat, feleségeidet és fiaidat nekem adod.’ 6 Sőt, holnap ilyenkor elküldöm hozzád szolgáimat, alaposan átkutatják a házadat és szolgáid házait. Elvesznek és magukkal hoznak mindent, amit csak értékesnek tartasz.«”
7 Izrael királya erre összehívta az ország valamennyi vénjét, és ezt mondta: „Figyeljétek meg, hogy ez az ember bajt hoz ránk. Feleségeimet, fiaimat, ezüstömet és aranyamat már magának követelte, én pedig nem tagadtam meg ezeket tőle.” 8 Akkor az összes vén és az egész nép ezt mondta neki: „Ne engedelmeskedj, és ne egyezz bele!” 9 Ő azért így szólt Ben-Hadád követeihez: „Mondjátok meg uramnak, a királynak: »Mindazt, amit először követeltél magadnak a te szolgádtól, megteszem, de ezt nem tudom megtenni.«” Azzal a követek elmentek, és elmondták neki a választ.
10 Ben-Hadád ekkor ezt üzente neki: „Mérjenek rám súlyos büntetést az istenek,* ha elegendő por marad Szamáriában ahhoz, hogy akár csak egy-egy marékkal is jusson minden emberemnek!” 11 Izrael királya erre így válaszolt: „Mondjátok meg neki: »Aki háborúra készül, ne dicsekedjen úgy, mint aki már meg is nyerte.«”+ 12 Ő és a királyok a sátraikban* ittak, amikor meghallotta a választ. Rögtön így szólt a szolgáihoz: „Készüljetek fel a támadásra!” Fel is készültek a város megtámadására.
13 Ekkor egy próféta odament Ahábhoz+, Izrael királyához, és így szólt: „Ezt mondja Jehova: »Látod ezt a sok embert? Ma a segítségemmel legyőzöd őket, és megtudod, hogy én vagyok Jehova.+«” 14 Aháb megkérdezte: „Ki által?” Erre ezt felelte: „Ezt mondja Jehova: »A tartományok fejedelmeinek segítői által.«” Aháb ekkor ezt kérdezte: „Ki kezdi a csatát?” A próféta ezt mondta: „Te!”
15 Aháb akkor megszámolta a tartományok fejedelmeinek segítőit: 232-en voltak. Utána megszámolta az összes izraelita férfit, ők 7000-en voltak. 16 Kivonultak délben, mialatt Ben-Hadád részegre itta magát a sátrakban* a 32 királlyal együtt, akik segítettek neki. 17 Amikor a tartományok fejedelmeinek segítői elsőkként kivonultak, Ben-Hadád nyomban követeket küldött. Azok pedig ezt jelentették neki: „Férfiak vonultak ki Szamáriából.” 18 Ő így szólt: „Akár békés szándékkal jöttek ki, akár csatára, fogjátok el őket élve!” 19 De amikor a tartományok fejedelmeinek segítői és az őket követő seregek kivonultak a városból, 20 mindegyik öldöste az ellenséget. Akkor a szírek megfutamodtak,+ Izrael pedig üldözőbe vette őket, de Ben-Hadád, Szíria királya elmenekült lovon néhány lovassal együtt. 21 Izrael királya pedig kivonult, és öldöste az ellenség lovasait és a szekereken harcolókat. Súlyos vereséget mért a szírekre.
22 Később a próféta+ odament Izrael királyához, és ezt mondta neki: „Menj, és szilárdítsd meg a helyzetedet. Gondold meg, hogy mit teszel,+ mert jövő év elején* Szíria királya felvonul ellened.+”
23 Szíria királyának pedig ezt mondták a szolgái: „Az ő Istenük a hegyek Istene. Ezért voltak erősebbek nálunk. De ha síkságon harcolunk ellenük, mi leszünk az erősebbek. 24 Tedd a következőt: Mozdítsd el mindegyik királyt+ a helyéről, és a helyükre kormányzókat állíts. 25 Gyűjts össze egy akkora sereget, mint amekkorát elvesztettél, ugyanannyi lóval és szekérrel. Síkságon harcoljunk ellenük, és akkor biztosan erősebbek leszünk náluk.” Ő pedig megfogadta a tanácsukat, és pontosan úgy tett.
26 A következő év elején* Ben-Hadád szemlét tartott a szírek felett, és Afékhoz+ vonult, hogy megütközzön Izraellel. 27 Izrael népét is megszemlélték, és megkapták ellátmányukat, így vonultak ki a szírek ellen. Amikor az izraeliták előttük táboroztak, olyanok voltak, mint két kis kecskenyáj, a szírek viszont ellepték az egész területet.+ 28 Akkor az igaz Isten embere odament Izrael királyához, és ezt mondta: „Így szól Jehova: »Mivel a szírek azt mondták: ’Jehova a hegyek Istene, és nem a síkságok Istene’, a segítségemmel legyőzöd ezt a sok embert,+ és akkor megtudjátok, hogy én vagyok Jehova.+«”
29 Hét napig táboroztak egymással szemben, a 7. nap aztán megütköztek. Izrael népe egyetlen nap alatt megölt 100 000 szír gyalogost. 30 A többiek elmenekültek Afékba+, a városba, ám közülük 27 000 emberre rádőlt a fal. Ben-Hadád is elmenekült, bement a városba, és elrejtőzött egy belső szobában.
31 A szolgái akkor így szóltak hozzá: „Hallottuk, hogy Izrael népének királyai irgalmas* királyok. Kérünk téged, hadd viseljünk a csípőnkön zsákruhát, a fejünkön meg kötelet, és hadd menjünk ki Izrael királyához! Talán életben hagy téged*.”+ 32 Zsákruhát viseltek hát a csípőjükön, a fejükön pedig kötél volt, és odamentek Izrael királyához, majd így szóltak: „Ezt mondja Ben-Hadád, a te szolgád: »Kérlek, hagyj életben*!«” Erre az megkérdezte: „Hát él még? Testvérem ő!” 33 Az emberek ezt előjelnek vették, máris a szaván fogták, és ezt mondták: „Ben-Hadád a testvéred.” Ő így válaszolt: „Menjetek, hozzátok el.” Ben-Hadád erre kiment hozzá, ő pedig felvette a szekérre.
34 Akkor Ben-Hadád ezt mondta neki: „A városokat, amelyeket apám elvett apádtól, visszaadom. Piacokat alakíthatsz ki* magadnak Damaszkuszban, mint ahogy apám is ezt tette Szamáriában.”
Aháb így válaszolt: „Erre a megállapodásra* való tekintettel elengedlek.”
Azzal megállapodást kötött vele, és elengedte.
35 Jehova parancsára a próféták fiainak*+ egyike ezt mondta a társának: „Verj meg, kérlek!” De az nem akarta megverni. 36 Ezért így szólt hozzá: „Mivel nem hallgattál Jehovára, amint elmész, egy oroszlán megöl* téged.” Miután az elment, egy oroszlán rátalált, és megölte.
37 Aztán találkozott egy másik emberrel is, és ezt mondta neki: „Verj meg, kérlek!” Erre az sebesre verte őt.
38 A próféta akkor elment, és várta a királyt az útnál. A külsejét elváltoztatta: kötés volt a szemén. 39 Amikor a király arra ment, ő így kiáltott hozzá: „A te szolgád kivonult a csatába, oda, ahol a leghevesebb a harc. Egy férfi odahozott nekem egy embert, és ezt mondta: »Vigyázz erre az emberre. Ha megszökik, életeddel fizetsz az életéért,*+ vagy fizetsz egy talentum* ezüstöt!« 40 És miközben szolgádnak itt is, ott is tennivalója volt, a férfi egyszer csak eltűnt.” Izrael királya akkor ezt mondta neki: „Ez a te ítéleted, magad döntöttél.” 41 Ő ekkor gyorsan levette a kötést a szeméről, és Izrael királya rájött, hogy a próféták közül való.+ 42 A próféta így szólt hozzá: „Ezt mondja Jehova: »Mivel szabadon engedted azt a férfit, akiről azt mondtam, hogy öld meg,+ életeddel fizetsz az életéért,*+ és népeddel a népéért.«”+ 43 Izrael királya akkor rosszkedvűen és leverten hazament Szamáriába+.