Jehova Szava élő
Főbb gondolatok a Királyok első könyvéből
„AMIKOR megsokasodnak az igazságosak, örül a nép, de ha gonosz uralkodik, sóhajtozik a nép” (Példabeszédek 29:2). A Királyok első könyve kézzelfoghatóan igazolja ezt a példabeszédet. Elbeszéli Salamon életét, akinek az uralkodása alatt az ókori Izrael biztonságnak és nagy jólétnek örvendett. A könyv beszámol arról, hogy Salamon halála után a nemzet kettészakadt, és ír 14 izraeli, illetve júdai királyról is, akik ezután uralkodtak. Közülük csupán ketten voltak mindvégig hűségesek Jehovához. Ezenkívül hat próféta, köztük Illés szolgálatáról olvashatunk a Királyok első könyvében.
Az elbeszélés 129 év (i. e. 1040—911) történéseit örökíti meg. Jeremiás próféta jegyezte fel Jeruzsálemben és Júdában. A könyv összeállításakor Jeremiás vélhetően olyan ókori feljegyzéseket is alapul vett, mint amilyen ’a Salamonról szóló krónikás könyv’ volt. Ezek a feljegyzések ma már nincsenek meg (1Királyok 11:41; 14:19; 15:7).
EGY BÖLCS KIRÁLY BÉKÉT ÉS JÓLÉTET HOZ
A Királyok első könyve egy érdekfeszítő történettel kezdődik, mely arról szól, hogy Dávid király fia, Adónia az apja trónjára tör. Nátán próféta azonnali közbelépése meghiúsítja a tervet, és Dávidnak egy másik fia, Salamon lesz a király. Jehovának tetszik az új király kérése, ezért nemcsak „bölcs és értelmes szívet” ad neki, hanem „gazdagságot [és] dicsőséget is” (1Királyok 3:12, 13). Salamon bölcsessége példa nélküli, és nincs nála gazdagabb ember. Izraelben jó ideig béke és jólét honol.
Salamon több épületet is emel, köztük Jehova templomát és különböző kormányzati épületeket. Jehova erről biztosítja őt: „időtlen időkre megszilárdítom Izrael feletti királyságod trónját.” Ennek az a feltétele, hogy a király engedelmes maradjon (1Királyok 9:4, 5). Az igaz Isten az engedetlenség következményeire is felhívja a figyelmét. Salamonnak végül mégis sok idegen felesége lesz. Az ő befolyásukra hamis imádatot kezd gyakorolni öregkorában. Jehova megjövendöli, hogy a királysága ketté fog szakadni. Salamon i. e. 997-ben, 40 évig tartó uralkodás után meghal. A fia, Roboám lép trónra.
Válasz néhány bibliai kérdésre:
1:5 — Miért tört a trónra Adónia, amikor Dávid még élt? Ez nem derül ki a Bibliából, de ésszerű arra következtetnünk, hogy mivel Adónia bátyjai, Amnon és Absolon már meghaltak, és valószínűleg Dávid Kileáb nevű fia is, Adónia úgy gondolta, hogy Dávid életben maradt fiai közül a legidősebb lévén joga van a trónhoz (2Sámuel 3:2–4; 13:28, 29; 18:14–17). Nyilván biztos volt a sikerében, minthogy a nagy hatalmú hadvezérnek, Joábnak, valamint a befolyásos főpapnak, Abjátárnak a támogatását élvezte. A Biblia nem tárja fel, hogy tudott-e arról, hogy Dávid Salamonnak szánta a trónt. Mindenesetre amikor „áldozott”, nem hívta meg sem Salamont, sem másokat, akik lojálisak voltak Dávidhoz (1Királyok 1:9, 10). Ez azt sejteti, hogy Salamont a vetélytársának tartotta.
1:49–53; 2:13–25 — Miért ölte meg Salamon Adóniát, miután megkegyelmezett neki? Betsabé ugyan nem ismerte fel, de Salamon rájött, mi volt Adónia valódi szándéka, amikor Betsabé által megkérte, hogy adja hozzá feleségül Abiságot. Noha Dávidnak nem volt nemi kapcsolata a szépséges Abisággal, az ágyasának tekintették. A korabeli szokás azt diktálta, hogy a nő csakis Dávid törvényes örökösének a tulajdona lehet. Adónia úgy gondolkodhatott, hogy ha feleségül veszi Abiságot, újra megpróbálhatja megszerezni a trónt. Salamon úgy értelmezte Adónia kérését, mint amivel a királyságra tör, ezért visszavonta a kegyelmet.
6:37—8:2 — Mikor szentelték fel a templomot? A templom i. e. 1027-ben, Salamon uralkodásának 11. évében, a nyolcadik hónapban készült el. Úgy tűnik, a berendezés elhelyezése és egyéb előkészületek 11 hónapig tartottak. A felszentelés minden bizonnyal i. e. 1026 hetedik hónapjában volt. A beszámoló más építkezésekről is ír a templom befejezése után, de még a felszentelése előtt, feltehetően azért, hogy teljes képet adjon az abban az időszakban folyó építkezésekről (2Krónikák 5:1–3).
9:10–13 — Összhangban volt a Mózesi Törvénnyel az, hogy Salamon 20 várost Hírámnak, Tírusz királyának adott Galilea földjén? A Törvénynek azt a szakaszát, mely a 3Mózes 25:23, 24-ben található, úgy is lehetett értelmezni, mint amely csak az izraeliták által lakott területekre érvényes. Lehetséges, hogy azokban a városokban, melyeket Salamon Hírámnak adott, nem izraeliták éltek, noha maguk a városok az Ígéret földjének határain belül voltak (2Mózes 23:31). Az is elképzelhető, hogy Salamonnak ez a tette azt mutatta, hogy nem teljesen tartja be a Törvényt, csakúgy, mint akkor, amikor ’sok lovat szerzett magának’, és sok feleséget tartott (5Mózes 17:16, 17). Hírám mindenesetre nem volt megelégedve az ajándékkal. A városokat talán nem tartották jól karban pogány lakóik, vagy nem volt ideális a fekvésük.
11:4 — Szenilitás okozta, hogy Salamon hűtlenné vált időskorában? Nem valószínű. Salamon viszonylag fiatalon kezdett uralkodni, és bár 40 évig volt a trónon, nem élt hosszú ideig. És hozzá kell tenni, hogy nem hagyott fel teljesen Jehova imádatával. Úgy látszik, megpróbálta vegyíteni a különböző vallási gyakorlatokat.
Tanulságok nekünk:
2:26, 27, 35 Amit Jehova megmond, az mindig valóra válik. Salamon azzal, hogy eltávolította Abjátárt, Éli leszármazottját a papi szolgálatból, beteljesítette „Jehova szavát, amelyet Éli házára mondott ki”. Az, hogy Abjátár helyére Fineás egyik utódja, Cádók került, a 4Mózes 25:10–13 beteljesedéseként történt (2Mózes 6:25; 1Sámuel 2:31; 3:12; 1Krónikák 24:3).
2:37, 41–46 Milyen veszélyes azt gondolni, hogy az ember büntetlenül átlépheti a korlátokat! Akik szándékosan letérnek ’a keskeny útról, amely az életre visz’, azok el fogják szenvedni oktalan döntésük következményeit (Máté 7:14).
3:9, 12–14 Jehova meghallgatja szolgái őszinte imáit, melyekben bölcsességet, értelmet és vezetést kérnek a szolgálata végzéséhez (Jakab 1:5).
8:22–53 Milyen mélységes értékelést fejezett ki Salamon Jehova iránt, aki a szerető-kedvesség Istene, az Ígéretek Megtartója és az Ima Meghallgatója! Salamon templomszentelési imáján elmélkedve bennünk is elmélyül az értékelés Isten személyiségének ezen és egyéb vonásai iránt.
11:9–14, 23, 26 Amikor Salamon engedetlenné vált idősebb korában, Jehova ellenszegülőket támasztott. „Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak viszont ki nem érdemelt kedvességet ad” — jelenti ki Péter apostol (1Péter 5:5).
11:30–40 Salamon király meg akarta ölni Jeroboámot amiatt, amit Ahija jövendölt róla. Mennyire másképpen viselkedett úgy 40 évvel korábban, amikor nem állt bosszút Adónián és más összeesküvőkön! (1Királyok 1:50–53). Azért változott meg a magatartása, mert eltávolodott Jehovától.
KETTÉSZAKAD AZ EGYSÉGES KIRÁLYSÁG
Jeroboám és a nép Roboám király elé járul, és arra kérik, hogy könnyítsen a terhükön, melyet az apja, Salamon tett rájuk. Roboám nemhogy eleget tenne a kérésüknek, hanem azzal fenyegeti őket, hogy még nehezít is a terhükön. Tíz törzs fellázad, és Jeroboámot teszi meg királyává. A királyság kettészakad. Roboám a déli királyság felett uralkodik, melyet Júda és Benjámin törzse alkot, Jeroboám pedig Izrael északi tíztörzs-királyságában van hatalmon.
Jeroboám nem akarja, hogy a nép Jeruzsálembe menjen imádatot bemutatni, ezért felállít két aranyborjút, egyet Dánban, egyet Bételben. Izraelben Jeroboám után többek között Nádáb, Baása, Elah, Zimri, Tibni, Omri, Aháb és Aházia király uralkodik. Júdában Abijám, Asa, Josafát és Jórám követi Roboámot a trónon. Ezeknek a királyoknak az idejében tevékenykedik Ahija, Semája, Jéhu, Illés és Mikája próféta, valamint Isten egyik embere, akinek a nevét nem tudjuk.
Válasz néhány bibliai kérdésre:
18:21 — Miért hallgatott a nép, amikor Illés felszólította őket, hogy vagy Jehovát, vagy Baált kövessék? Alighanem felismerték, hogy nem voltak kizárólagos odaadással Jehova iránt, pedig ő ezt követeli, és emiatt bűntudatuk volt. Vagy talán annyira érzéketlenné vált a lelkiismeretük, hogy semmi rosszat sem láttak abban, hogy Baált imádják, miközben Jehova imádóinak vallják magukat. Csak miután Jehova bemutatta hatalmát, akkor mondták, hogy „Jehova az igaz Isten! Jehova az igaz Isten!” (1Királyok 18:39).
20:34 — Amikor Aháb Jehova segítségével legyőzte a szíreket, miért kímélte meg a királyuk, Ben-Hadád életét? Aháb nem vágta le Ben-Hadádot, hanem szövetséget kötött vele arra, hogy utcákat jelölnek ki Ahábnak Szíria fővárosában, Damaszkuszban, kétségtelenül azzal a céllal, hogy ott bazárokat, vagyis piacokat létesítsen. Korábban Ben-Hadád apja is jelölt ki magának utcákat Szamáriában kereskedelmi célból. Aháb tehát azért engedte szabadon Ben-Hadádot, hogy kereskedelmi kapcsolatokat építhessen ki Damaszkuszban.
Tanulságok nekünk:
12:13, 14 Amikor nagy horderejű döntéseket hozunk, kérjük ki a tanácsát olyan bölcs és érett embereknek, akik jól ismerik a Szentírást, és nagy becsben tartják Isten alapelveit.
13:11–24 Ha valaki — akár egy jóindulatú hívőtársunk — kérdésesnek hangzó tanácsot vagy javaslatot ad, azt Isten Szava megbízható vezetésének fényében kell fontolóra vennünk (1János 4:1).
14:13 Jehova átkutat minket, hogy a jót keresse bennünk. Bármilyen csekély is ez a jó, ő gyarapítani tudja, ha mi minden tőlünk telhetőt megteszünk a szolgálatában.
15:10–13 Bátran el kell utasítanunk a hitehagyást, és támogatnunk kell az igaz imádatot.
17:10–16 A sareptai özvegyasszony felismerte Illésről, hogy próféta, és ekként bánt vele, Jehova pedig megáldotta hitből fakadó tetteit. Jehova ma szintúgy észreveszi hitből fakadó tetteinket, és megjutalmazza azokat, akik különféle módokon támogatják a Királyság-munkát (Máté 6:33; 10:41, 42; Héberek 6:10).
19:1–8 Amikor heves ellenségeskedést kell elviselnünk, biztosak lehetünk abban, hogy Jehova mellettünk van (2Korintusz 4:7–9).
19:10, 14, 18 Az igaz imádók soha nincsenek egyedül. Ott van nekik Jehova és a nemzetközi testvériség.
19:11–13 Jehova nem természetisten, tehát nem pusztán a természeti erők megtestesülése.
20:11 Amikor Ben-Hadád azzal kérkedett, hogy feldúlja Szamáriát, Izrael királya így válaszolt: „Aki övet köt [vagyis csatára készülődve felköti fegyverét], ne dicsekedjen úgy, mint aki már leoldja”, győztesen térve vissza a csatából. Amikor új feladat vár ránk, ne legyünk túlzottan magabiztosak, és ne kérkedjünk (Példabeszédek 27:1; Jakab 4:13–16).
Nagy értéke van számunkra
Amikor Mózes felidézte Izrael fiai előtt, hogy megkapták a Törvényt a Sínai-hegynél, ezt mondta nekik: „Lásd, ma áldást és átkot adok elétek: áldást, ha engedelmeskedtek Jehova, a ti Istenetek parancsolatainak, amelyeket ma parancsolok nektek, és átkot, ha nem engedelmeskedtek Jehova, a ti Istenetek parancsolatainak, letértek az útról, amely felől ma parancsot adok nektek” (5Mózes 11:26–28).
Milyen szépen kikristályosodik ez a lényeges igazság a Királyok első könyvében! Ahogy láttuk, ez a könyv egyéb értékes tanulságokkal is szolgál. Üzenete valóban élő, és erőt fejt ki (Héberek 4:12).
[Kép a 29. oldalon]
A templom és más épületek, melyeket Salamon emelt
[Kép a 30–31. oldalon]
Miután Jehova bemutatta hatalmát, a nép felkiáltott: „Jehova az igaz Isten!”