Jeremiás
11 Jehova így szólt Jeremiáshoz: 2 „Halljátok meg e szövetség szavait!
Te* pedig mondd el azokat Júda embereinek és Jeruzsálem lakosainak. 3 Mondd meg nekik: »Így szól Jehova, Izrael Istene: ’Átkozott az az ember, aki nem tartja meg e szövetség szavait,+ 4 amelyeket ősapáitoknak parancsoltam azon a napon, amikor kihoztam őket Egyiptom földjéről,+ a vasolvasztó kemencéből,+ ezt mondva: „Hallgassatok szavamra, és cselekedjétek mindazt, amit parancsolok nektek. Akkor népem lesztek, én pedig Istenetek leszek,+ 5 hogy beteljesítsem az esküt, amelyet ősapáitoknak tettem, hogy nekik adom a tejjel és mézzel folyó földet,+ és ez ma is így van.”’«”
Erre én így válaszoltam: „Ámen,* ó, Jehova!”
6 Jehova aztán ezt mondta nekem: „Hirdesd ki mindezeket a szavakat Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin: »Halljátok meg e szövetség szavait, és cselekedjetek is azok szerint! 7 Mert én nyomatékosan intettem ősapáitokat azon a napon, amikor kihoztam őket Egyiptom földjéről, és mind a mai napig újra meg újra intettem* őket: ’Hallgassatok szavamra!’+ 8 Ők azonban nem figyeltek, és a fülük botját sem mozdították, hanem mindegyikük makacsul a gonosz szívét követte.+ Ezért végrehajtottam rajtuk e szövetségnek minden szavát, mert nem engedelmeskedtek annak, amit megparancsoltam nekik.«”
9 Jehova aztán ezt mondta nekem: „Összeesküvés van Júda emberei és Jeruzsálem lakosai között. 10 Visszatértek legkorábban élt ősapáik vétkeihez, akik nem akartak hallgatni szavaimra.+ Ők is más isteneket követtek, és azokat szolgálták.+ Izrael népe és Júda népe megszegte szövetségemet, amelyet ősapáikkal kötöttem.+ 11 Ezért ezt mondja Jehova: »Veszedelmet hozok rájuk,+ amelyből nem tudnak kimenekülni. Amikor segítségért kiáltanak hozzám, nem hallgatom meg őket.+ 12 Akkor Júda városai és Jeruzsálem lakosai azokhoz az istenekhez mennek majd, akiknek áldoznak*, és tőlük kérnek segítséget,+ de azok úgysem mentik meg őket nyomorúságuk idején. 13 Mert annyi istened van már, ó, Júda, ahány városod, és annyi oltárt állítottatok a szégyenletességnek*, ahány utca van Jeruzsálemben; oltárokat, hogy Baálnak áldozzatok.+«
14 Te* pedig ne imádkozz ezért a népért. Ne kiálts hozzám az érdekükben, és ne mondj imát,+ mert nem hallgatom meg őket, amikor hozzám kiáltanak nyomorúságuk miatt.
15 Milyen jogon van az én kedves népem a házamban,
ha közülük olyan sokan gonoszságokat követnek el?
Vajon a szent hússal* el tudják kerülni a nyomorúságot, mely eljön rád*?
Ujjongsz-e majd akkor?
16 Jehova egykor viruló olajfának,
gyönyörű és szép gyümölcsű fának nevezett téged.
De nagy dübörgés hangja mellett felgyújtotta,
és letörték ágait.
17 A seregek Jehovája, aki elültetett téged,+ kijelentette, hogy veszedelem jön rád Izrael népének és Júda népének a gonoszsága miatt, akik azzal bosszantottak, hogy Baálnak áldoztak.+”
18 Jehova közölte velem, hogy tudjam.
Akkor megláttattad velem, mit művelnek.
19 Olyan voltam, mint egy engedelmes bárány, amelyet levágásra visznek.
Nem tudtam, hogy ellenem szőnek ilyen terveket:+
„Pusztítsuk el a fát gyümölcsével együtt,
és vágjuk ki az élők földjéről,
hogy nevére se emlékezzenek többé!”
20 De a seregek Jehovája igazságosan ítél.
A legbensőbb gondolatokat* és a szívet vizsgálja ő.+
Hadd lássam, hogy bosszút állsz rajtuk,
hiszen rád bíztam peres ügyemet.
21 Ezért ezt mondja Jehova az anatóti+ emberek ellen, akik az életedre törnek*, és így beszélnek: „Ne prófétálj Jehova nevében,+ különben megölünk”, 22 ezért ezt mondja a seregek Jehovája: „Számadásra vonom őket. A fiatal férfiak kard által halnak meg,+ fiaik és lányaik pedig éhínség miatt vesznek oda.+ 23 Senki sem marad meg közülük, mert veszedelmet hozok az anatóti+ emberekre számadásuk évében.”