116 Szeretem Jehovát,
mert meghallgatja segélykiáltásomat.+
2 Hisz felém fordítja fülét,+
és én hozzá kiáltok, amíg csak élek.
3 A halál kötelei vettek körül,
a sír szorongat engem.+
Gyötrelem és bánat lett úrrá rajtam.+
4 De segítségül hívtam Jehovát:+
„Ó, Jehova, ments meg!”
5 Jehova könyörületes és igazságos,+
irgalmas a mi Istenünk.+
6 Jehova őrködik a tapasztalatlanok felett.+
Elgyengültem, de ő megmentett engem.
7 Lelj újra nyugalomra, lelkem,
mert Jehova kedvesen bánt velem.
8 Megmentettél a haláltól,
szememet a könnyektől, lábamat az elbotlástól.+
9 Jehova előtt fogok járni az élők földjén.
10 Volt hitem, ezért beszéltem,+
bár igen nagy baj ért.
11 Úrrá lett rajtam a rémület, és ezt mondtam:
„Minden ember hazug.”+
12 Mivel fizessek Jehovának
mindazért a jóért, amit értem tett?
13 Fölemelem a megmentés poharát,
és segítségül hívom Jehovát.
14 Teljesítem fogadalmaimat Jehovának
egész népe előtt.+
15 Jehova szemében drága
azoknak a halála, akik hűségesek hozzá.+
16 Könyörgök hozzád, ó, Jehova,
mert szolgád vagyok.
Szolgád vagyok, rabszolgalányod fia.
Leoldottad rólam kötelékeimet.+
17 Hálaáldozatot mutatok be neked,+
és segítségül hívom Jehovát.
18 Teljesítem fogadalmaimat Jehovának+
egész népe előtt,+
19 Jehova házának udvaraiban,+
tebenned, ó, Jeruzsálem!
Dicsérjétek Jahot!+