Józsué

5 Amikor a Jordán nyugati oldalán* lévő amoriták+ összes királya és a tenger mellett lakó kánaániták+ összes királya meghallotta, hogy Jehova felszárította a Jordán vizét az izraeliták előtt, míg át nem keltek, akkor félni kezdtek*,+ és elszállt a bátorságuk* az izraeliták miatt.+

2 Ekkor Jehova így szólt Józsuéhoz: „Készíts magadnak kovakőből késeket, és metéld körül*+ az izraelita férfiakat.” 3 Józsué tehát készített kovakőből késeket, és körülmetélte az izraelita férfiakat Gibeát-Haáralótnál*.+ 4 A következők miatt metélte körül őket Józsué: Minden férfi, aki kijött Egyiptomból, minden hadköteles* férfi meghalt a pusztában az úton, miután kijöttek Egyiptomból.+ 5 Mindenki, aki kijött Egyiptomból, körül volt metélve, de akik a pusztában születtek az úton, miután kijöttek Egyiptomból, azokat nem metélték körül. 6 Az izraeliták 40 évig+ vándoroltak a pusztában, míg meg nem halt az egész nemzet, mármint a hadköteles férfiak, akik kijöttek Egyiptomból, és akik nem engedelmeskedtek Jehovának.+ Jehova megesküdött, hogy nem engedi nekik, hogy meglássák a tejjel és mézzel folyó földet,+ mely felől Jehova megesküdött az ősapáiknak, hogy a népének* adja.+ 7 Ezért a fiaikat vitte be arra a földre helyettük.+ Ők viszont körülmetéletlenek voltak. Mivel nem metélték körül őket az úton, Józsué körülmetélte őket.

8 Amikor befejezték az egész nemzet körülmetélését, a férfiak a táborban maradtak, és pihentek, míg fel nem gyógyultak.

9 Azután Jehova ezt mondta Józsuénak: „Ma vetettem véget annak, hogy az egyiptomiak gyalázzanak titeket!”* Ezért azt a helyet Gilgálnak*+ nevezték el, és így is hívják mind a mai napig.

10 Az izraeliták Gilgálban maradtak, és megtartották a pászkát a hónap 14. napján, este,+ Jerikó kietlen síkságán. 11 És a pászka utáni napon elkezdték enni a föld termését, kovásztalan kenyeret+ és pörkölt gabonát. 12 Attól a naptól fogva, hogy a föld termését ették, nem volt többé mannájuk az izraelitáknak.+ Abban az évben Kánaán földjének a termését kezdték el enni.+

13 Egyszer, amikor Józsué Jerikó közelében volt, felnézett, és látta, hogy ott áll előtte egy férfi+ kivont karddal a kezében.+ Józsué odament hozzá, és megkérdezte tőle: „A mi oldalunkon állsz, vagy az ellenségeinkén?” 14 A férfi így felelt: „Nem úgy van, ahogy gondolod. Jehova seregének a fejedelme vagyok.+” Erre Józsué meghajolt előtte, arccal a földre borult, és ezt kérdezte: „Mit akar mondani az én uram a szolgájának?” 15 Jehova seregének a fejedelme pedig így válaszolt Józsuénak: „Vedd le a sarudat a lábadról, mert szent az a hely, ahol állsz.” És Józsué azonnal így tett.+