Jób
31 Szövetséget kötöttem a szemeimmel.+
Hogy fordíthatnék túlzott figyelmet egyetlen szűzre is?+
2 Ha ezt tenném, mit adna nekem Isten fentről,
vagy milyen örökséget kapnék a Mindenhatótól, aki a magasságban van?
Becsaptam én valaha bárkit is?+
7 Ha lépteim letérnek a helyes útról,+
vagy szívem a szememet követi,+
vagy bemocskolom a kezem,
8 akkor egye meg más, amit én vetek,+
és szaggassák ki, amit én ültetek*.
9 Ha a szívemet elcsábította egy asszony,+
és embertársam ajtajánál leselkedtem,+
10 akkor más férfinak őröljön gabonát a feleségem,
11 Mert ez szégyenteljes viselkedés lenne a részemről,
és olyan vétek, amelyért a bíráktól büntetés jár.+
13 Ha nem szolgáltattam igazságot a szolgáimnak és a szolgálólányaimnak,
amikor panaszt emeltek* ellenem,
Mit felelhetnék neki, ha számadásra vonna?+
15 Hát nem az alkotta őket is, aki engem alkotott az anyaméhben?+
Hát nem ugyanaz a valaki formált meg bennünket, mielőtt megszülettünk*?+
16 Ha megtagadtam a szegényektől, amire vágytak,+
és elszomorítottam* az özvegyek szemét,+
17 ha egyedül ettem az ételemet,
és nem adtam belőle az árvának+
18 (hiszen fiatalkorom óta nálam nevelkedik az árva*, mintha az apja lennék,
és gyermekkorom óta* segítem az özvegyet*),
19 ha elnéztem, hogy valaki meghal a hidegben, mert nincsen ruhája,
vagy hogy nincs mivel betakarnia magát a szegénynek,+
amikor juhaim gyapjában melegedett,
21 ha az öklömet ráztam,
amikor az árvának szüksége volt a segítségemre+ a városkapuban*+,
22 akkor szakadjon ki a karom* a vállamból,
és törjön el a karom a könyökömnél*.
23 Hisz rettegtem attól, hogy Isten csapással sújt,
és méltóságával szemben nem állhattam meg.
24 Ha aranyba vetném a bizalmamat,
vagy azt mondanám a színaranynak: »Te adsz nekem biztonságot!«,+
25 ha örömet találnék a nagy vagyonomban,+
abban, hogy sok mindent felhalmoztam,+
26 ha nézném, hogy süt a nap*,
vagy hogy hogyan halad a tündöklő hold,+
27 és szívem elcsábulna titokban,
és kezemmel csókot hintve imádnám őket,+
28 akkor az olyan vétek lenne, amelyért büntetés jár a bíráktól,
hiszen ezzel megtagadnám az igaz Istent odafent.
31 Vajon nem ezt kérdezték a sátramban lévők:
»Ki tud olyan emberről, aki ne lakott volna jól az ételével*?«+
33 Próbáltam én valaha is takargatni a törvényszegéseimet, mint mások,+
ruhám zsebébe rejtve vétkemet?
34 Féltem én attól, hogy mit szól a tömeg?
Vagy rettegtem attól, hogy megvetnek más családok?
Vajon elnémultam ezért, és nem mertem kimenni?
35 Bárcsak meghallgatna valaki!+
Aláírnám, amit mondtam.*
Válaszoljon nekem a Mindenható!+
A vádlóm bárcsak leírná vádjait egy okiratban!
36 A vállamon hordanám azt,
a fejemre kötném, mint egy koronát.
37 Számot adnék neki minden egyes lépésemről,
magabiztosan járulnék eléje, mint egy fejedelem.
38 Ha panaszosan kiáltana miattam a földem,
és a barázdái együtt sírnának,
39 ha termését fizetés nélkül enném,+
és a tulajdonosai kétségbeesnének* miattam,+
40 akkor búza helyett töviskóró teremjen nekem,
és árpa helyett büdös gyom.”
Itt végződnek Jób szavai.