Énekek éneke
1 Az énekek éneke* Salamontól+:
2 „Csókolj meg engem szádnak csókjaival!
Hiszen kedveskedéseid jobbak a bornál.+
Neved olyan, mint a kiöntött illatos olaj.+
Ezért szeretnek téged a lányok.
A király behozott engem belső szobáiba!
Örüljünk és ujjongjunk együtt,
és dicsérjük* kedveskedéseidet, jobban, mint a bort.
Méltán szeretnek* téged.
5 Sötét a bőröm,* de szép vagyok, ó, Jeruzsálem lányai.
Olyan, mint Kédár+ sátrai, és mint Salamon sátorlapjai+.
6 Ne bámuljatok engem azért, mert bőröm sötét,
mert a nap rám tekintett.
Anyám fiai megharagudtak rám,
és a szőlők őrzésével bíztak meg,
de a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Mondd meg nekem te, akit annyira szeretek*,
merre legelteted nyájadat,+
hol pihenteted délben juhaidat.
Miért legyek olyan asszony, akit fátyol* borít
a társaid nyájai között?”
8 „Ha nem tudod ezt, ó, lányok legszebbje,
indulj el a nyáj nyomában,
és legeltesd kecskegidáidat a pásztorok sátrainál.”
9 „Olyan vagy szerelmem, mint egy kanca* a fáraó szekerei előtt+.
15 „Mily gyönyörű vagy, szerelmem!
Mily gyönyörű! Szemeid galambszemek.”+
16 „Milyen jóképű vagy, kedvesem, mily szép!+
Fekhelyünk a lombok közt van.