Dávid éneke, amikor Júda pusztájában volt.+
63 Ó, Isten, te vagy Istenem, téged kereslek szüntelen.+
Vágyakozom utánad.+
Epedezek utánad
a száraz, szikkadt földön, ahol nincs víz.+
2 Így néztelek a szent helyen,
láttam erődet és dicsőségedet+.
3 Dicsőítenek téged az én ajkaim,+
mert odaadó szereteted az életnél is jobb+.
4 Ezért dicsérlek, amíg csak élek,
a te nevedben emelem föl kezemet.
5 A legjobb és legkiválóbb rész jut nekem,
ezért ujjongó ajkakkal dicsérlek+.
6 Rád emlékezem ágyamon,
rólad elmélkedem az éjjeli őrségek idején.+
7 Hiszen te vagy a segítőm,+
és szárnyaid árnyékában ujjongok+.
8 Ragaszkodom hozzád,
jobb kezed erősen tart engem+.
9 De akik ki akarják oltani életemet,
a föld mélyére jutnak.
10 Karddal ölik meg őket,
sakálok zsákmányává lesznek.
11 De a király majd Istenben leli örömét.
Mindenki, aki Istenre esküszik, ujjongani fog,
mert a hazugok szája elnémul.