Egy új világ, ahol nem lesz szenvedés
„Az előbbi dolgokra nem is emlékeznek és a szívben sem jönnek elő. De ujjongj, te nép, és örüljetek mindörökké annak, amit én teremtek” (Ésaiás 65:17, 18).
EZEKET a prófétai szavakat több mint 2700 évvel ezelőtt Isten ihletése alatt írta le Ésaiás. Ezek részben azt ecsetelik, milyen élet várja az embereket majd a földön a jövőben. Mikor? Amikor Isten véget vet a dolgok jelenlegi rendszerének. Számos bibliai jövendölésből világosan kitűnik: Istennek az a szándéka, hogy hamarosan eltávolítsa a dolgok jelen rendszerét és egy szenvedés nélküli új világot vezessen be.
Milyen más lesz az élet abban az új világban, ellentétben azzal az élettel, amelyet az eddigi emberi történelemben tapasztaltunk! Isten prófétai Szava elmondja, hogy az új világban egyáltalán nem lesz háború, bűncselekmény, szegénység és igazságtalanság. A betegségnek és a halálnak is örökre vége lesz. Többé nem lesznek széthúzó kormányok, vallások vagy gazdasági rendszerek, amelyek feladatukra oly alkalmatlanoknak bizonyultak. A bánat könnyeit az öröm könnyei váltják fel, hiszen végérvényesen a múlté lesz a gonoszság és a szenvedés.
Előárnyékolás a bibliai próféciákban
Figyeljük meg, hogyan árnyékolták elő ezeket az állapotokat a bibliai próféciák:
Háború nem lesz többé: „Háborúkat szüntet meg a föld végső határáig” (Zsoltárok 46:9, [46:10, Károli]). „Nemzet nemzet ellen kardot nem emel és hadakozást többé nem tanulnak” (Ésaiás 2:4).
Mindenkinek igazságot szolgáltatnak: „És a jogosságot teszem zsinórmértékké és az igazságosságot szintezővesszővé” (Ésaiás 28:17).
Félelemmentesség: „És mindenki a saját szőlőtőkéje és a saját fügefája alatt ül és senki sem riasztja meg őket” (Mikeás 4:4). „Biztonságban lesznek földjükön” (Ezékiel 34:27).
Az éhezés kiküszöbölése: „És bőven lesz gabona a földön, a hegyek csúcsán is túlcsordul” (Zsoltárok 72:16). „És a mező fája meghozza gyümölcsét és a föld megadja termését” (Ezékiel 34:27).
Nem lesz öregség vagy betegség: „Hústeste ifjúságtól duzzad; visszatér fiatalsága” (Jób 33:25). „Egyetlen lakos sem fogja mondani: ’beteg vagyok’ ” (Ésaiás 33:24).
A halál, a gyász és a szenvedés örökre eltűnik: „[Isten] letöröl szemükről minden könnyet, és halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. Az előbbi dolgok elmúltak” (Jelenések 21:4).
A múlt nem lesz zavaró hatású
Isten eljövendő új világa oly tökéletes megelégedést hoz majd, hogy a föld lakosai mindenféle zavaró körülménytől mentesen fogják élvezni az életet, s ezt nem zavarják meg még az előző szenvedés kellemetlen emlékei sem. Az a sok építő gondolat és tevékenység, amely az új korszak embereinek mindennapi életét betölti majd, fokozatosan elhalványítja az elmúlt időszak rossz emlékeit. Isten ezt ígéri: „Az előbbi dolgokra nem is emlékeznek és a szívben sem jönnek elő.” Az emberek „mindörökre örvendenek” annak, amit Isten az egész földön létrehoz. „Lecsendesedett az egész föld, újra megtalálta nyugalmát. Örömujjongásban törtek ki az emberek” (Ésaiás 65:17, 18; 14:7).
Ma a „halogatott várakozás megbetegíti a szívet” — ahogyan a Biblia mondja. De teljesen más lesz a helyzet az új világban. Akkor a „beteljesült kívánság [olyan lesz, mint] az élet fája” (Példabeszédek 13:12). Nem fájdítja senkinek a szívét a szenvedés, sem pedig valamilyen be nem teljesült kívánság. Ellenkezőleg, megelégedés és öröm tölti be a szívüket, tapasztalva azt a sok csodálatos dolgot, amiről Isten gondoskodik az emberi család számára.
Másfajta uralom
Az új világban merőben más uralkodás lesz. Ez teljesen különbözni fog az Istentől független emberi uralomtól, amely nem tudott megelégedést hozni. Ezért az uralkodás joga elvétetik az emberektől. Soha többé nem kapnak engedélyt arra, hogy Istentől függetlenül uralkodjanak.
A bibliai prófécia ezt mondja: „Azoknak a királyoknak [a most hatalmon lévő uralkodóknak] idejében az egek Istene létrehoz egy királyságot [az égben], amely soha el nem pusztul, és ez a királyság egyetlen más népre sem száll át [minthogy nem lesz már többé emberi uralom], hanem szétzúzza és megsemmisíti mindazokat a királyságokat [amelyek most léteznek], maga pedig megáll határtalan ideig” (Dániel 2:44).
Jézus így tanította követőit a föld számára beiktatandó új uralomért imádkozni: „Jöjjön el a te királyságod. Legyen meg a te akaratod, miként az égben, úgy a földön is” (Máté 6:10).
Ez lesz az emberiség új kormányzata — Isten égi uralma Krisztus kezében összpontosuló Királyság formájában. És a földön Isten lojális emberi szolgái isteni irányítás szerint fogják intézni a föld ügyeit (Ésaiás 32:1). Péter apostol erről az új elrendezésről a következőképpen szólt: „De új egeket és egy új földet várunk az ő ígérete szerint, s ezekben igazságosság fog lakozni” (2Péter 3:13). Ez a Királság-uralom képezi a Biblia központi tanítását.
’A teremtés felszabadul’
Ez az új uralom a föld természeti erői felett is tökéletes uralmat fog gyakorolni. Természeti katasztrófák, pl. földrengések, hurrikánok, áradások és aszályok nem okoznak többé gyötrelmet. Jézus maga igazolta, hogy képes ezeknek az erőknek parancsolni. Egy alkalommal, amikor Jézus és tanítványai egy hajóban ültek, és a vihar már-már felborította a hajójukat, Jézus lecsendesítette a szelet és a tengert. Az elképedt tanítványok kijelentették: „Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki?” (Máté 8:23–27).
A föld is, és az egész emberi teremtés is páratlan szabadságnak fog örvendeni. „Majd a teremtés is felszabadul a romlottság rabszolgaságából és elnyeri az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságát. Mert tudjuk, hogy az egész teremtés továbbra is együtt sóhajtozik és szenved mind ez ideig” (Róma 8:21, 22).
Biztosak lehetünk-e abban, hogy az emberi uralom hamarosan véget ér és Isten új kormányzata veszi át az irányítást a földi ügyekben? A leghatározottabban igennel felelhetünk erre, mivel a világegyetem Szuverén Ura erre szavát adta: „ ’Saját tanácsom megáll, és mindent megteszek, ami nekem tetszik’ . . . Én mondtam, meg is teszem. Elterveztem, meg is cselekszem!” (Ésaiás 46:10, 11).
„A meghatározott idő”
Hogyan valósul meg ez? És mikor? Isten Szava ezt mondja:„Mindennek meghatározott ideje van” (Prédikátor 3:1). Ez magában foglalja azt a meghatározott időt is, amikor Isten ezt mondja: ’elég!’, és véget vet a gonoszságnak és szenvedésnek. Dániel is hivatkozott a „vég meghatározott idejére” (Dániel 8:19). Sőt Jézus is beszélt a „meghatározott időről” (Márk 13:32, 33).
Igen, Isten kitűzött egy időt magának, amikor beavatkozik az emberi ügyekbe és kitörli a létből a tőle független emberi uralom minden nyomorúságos próbálkozását. „Az igazat is, a gonoszt is megítéli az igaz Isten; mert minden dolognak és minden cselekedetnek van ideje” (Prédikátor 3:17). A bibliai prófécia teljesülésében a bizonyítékok arra mutatnak, hogy Isten hamarosan véget vet annak az időnek, amely alatt megengedte a szenvedést. Amikor ez az idő lejár, kitörli a létből az emberi uralom rendszerét, amely nem hozott megelégedést, hanem évezredeken át csak mérhetetlen szenvedést zúdított az emberi családra (Máté 24:3–14; 2Timótheus 3:1–5, 13; Jelenések 19:11–21).
Amikor Isten végrehajtja ítéleteit, figyeljük meg, mi történik azokkal, akik engedelmeskednek uralmának, és mi történik azokkal, akik nem engedelmeskednek: „Csak kevés idő már, és a gonosz nem lesz többé . . . A föld pedig a szelídeké lesz, és bizony maradéktalan örömet találnak a béke bőségében.” „Ami a gonoszok leszármazottait illeti, biztosan kivágattatnak. A föld pedig az igazságosaké lesz, és örökké rajta lakoznak.” „Figyelj az ártatlanra és tartsd szemmel az egyenest, mert az ilyen ember jövője békés lesz. Azonban a törvényszegőket biztosan együtt semmisítik meg” (Zsoltárok 37:10, 11 28, 29, 37, 38; lásd még Példabeszédek 2:21, 22; Máté 5:5).
De mi lesz azokkal az embermilliárdokkal, akik már eddig meghaltak? Hogyan fordíthatják javukra az új világot? A feltámadás által, amikor helyreállíttatnak itt a földön. Visszatérnek a sírból és lehetőséget kapnak arra, hogy egy örökkévalóságon át örvendjenek az életnek. Isten Szava ezt megerősíti: „Lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak” (Cselelekedetek 24:15). Jézus ezt azzal támasztotta alá, hogy halottakat támasztott fel, pl. Lázárt és a naini özvegy fiát (János 11:38–44; Lukács 7:11–16).
„Kárpótlás”
Milyen szívderítő az a tudat, hogy Istennek szándékában áll véget vetni a szenvedésnek és bevezetni egy igazságos új világot! Gondolj arra, hogy több millió évig — igen, örökké — fognak élni az emberek tökéletes egészségben és boldogságban paradicsomi környezetben, ahol a gonoszság és a szenvedés örökre a múlté lesz!
Bizonyára egyetértesz azzal, hogy Isten részéről az emberiségnek nyújtott ilyen méretű — egy egész örökkévalóságon át tartó — „kárpótlás” messzemenően feledtetni fogja azt a viszonylag rövidnek számító néhány ezer évet, amely alatt Isten megengedte a szenvedést! És vajon ez nem sokszoros elégtétel lesz azért a 70 vagy 80 évig vagy még kevesebb ideig tartó szenvedésünkért, amelyeket életünk során egyénileg talán kénytelenek voltunk elviselni?
Hosszú távú szemlélet
Az események hosszú távú szemléletében a Teremtő jól tudja, hogy először is azokat a döntő fontosságú kérdéseket kellett tisztázni, hogy neki mint Egyeduralkodónak joga van uralkodni, és hogy az ő uralma igazságos. Fontos volt tisztázni, mivel jár a szabad akarat helyes és helytelen használata. Azt is szükséges volt kimutatni, hogy teremtése tökéletes, hiszen az igazságos törvényeinek lojálisan engedelmeskedő emberek meg tudták őrizni feddhetetlenségüket iránta a világi uralkodók részéről jövő üldözés és próbák között is. Ennek kiváló példája volt a saját Fia, Jézus, a földön létekor.
Miután minden vitás kérdés tisztázódik, utána Isten nem engedi meg többé, hogy a gonoszság és szenvedés újra felüsse a fejét és békés világegyetemét megzavarja. „Nem lesz kétszer veszedelem” (Náhum 1:9).
Isten az eljövendő örökkévalóságon át az elmúlt évezredek történelmi tapasztalatait jobban felhasználhatja, mint a legfelsőbb bíróság egy minta értékű per eredményét, amikor döntést hoz. És ezt mint irányadó esetet alkalmazhatja a jövőben bármikor, a világegyetem bármely helyén, ha netán újra felmerülnének kétségek Isten felsőbbségével vagy a szabad akarat helyes felhasználásával kapcsolatban.
Te mit választasz?
Ma mindannyian választás előtt állunk. Kétféle módon is gyakorolhatjuk szabad akaratunkat: Dönthetünk úgy, hogy figyelmen kívül hagyjuk Isten szándékát, megelégszünk a tökéletlen emberi uralommal és osztozunk annak sorsában; de dönthetünk úgy is, hogy a szabad akaratunkat Isten szándékainak megismerésére használjuk fel, valamint annak megismerésére, mit kell tennünk, hogy Királysága hű alattvalóiként elnyerjük tetszését.
Jézus ezt mondta Istenhez intézett imájában: „Az jelent örökké tartó életet, ha egyre jobban megismernek téged, az egyedüli igaz Istent, és akit elküldtél, Jézus Krisztust” (János 17:3). Ha tehát élni szeretnénk az új világban, szükséges erőfeszítést tenni arra, hogy megismerjük Isten igazságát, szándékait és követelményeit. Jegyezzük meg, hogyan fejezi ezt ki a Biblia: „Jehova veletek van, amíg ti is vele vagytok, és ha keresitek őt, engedi, hogy megtaláljátok, de ha elhagyjátok, ő is elhagy titeket” (2Krónika 15:2).
Az idő egyre kevesebb e régi világ számára; az új világ küszöbön van. „A világ azonban elmúlik és annak kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1János 2:17). Melyiket akarod választani — az elmúlóban levő régi világot vagy az eljövendő újat?
Isten Szava ezt mondja: „Eléd tártam az életet és a halált, az áldást és az átkot; válaszd az életet, hogy életben maradhass, te és a leszármazottad, azáltal, hogy szereted Jehovát, a te Istenedet, hogy hallgatsz a szavára és ragaszkodsz hozzá, mert ő a te életed és napjaid hosszúsága” (5Mózes 30:19, 20).
Te is szeretnéd élvezni azokat az áldásokat, amelyeket Isten azoknak tartogat, akik akaratukat Isten akaratához igazítják? E folyóirat kiadói vagy Jehova Tanúi bárhol a világon, ellenszolgáltatás nélkül boldogan segítenek abban, hogy minél többet megtudj ezekről.
[Oldalidézet a 12. oldalon]
A halottaknak Isten új világában alkalmuk lesz újra élni, amikor feltámadnak a sírból