Ufók — Azonosíthatók-e?

Milyen magyarázatot adnak a tudósok az ufókra? A néhai Dr. Donald H. Menzel, harvardi csillagász és Philip Klass, az Aviation Week című folyóirat volt főszerkesztője azok közé tartoznak, akik tanulmányozták az ufó-jelenségeket. Váltig azt állítják, hogy az ufók igazában ifók (azonosítható repülő tárgyak). A nyomozás során ugyanis kiderült, hogy az ufók azonosítható tárgyak vagy jelenségek, pl. meteorológiai léggömbök, éjszakai reklámot sugárzó repülőgépek és helikopterek, meteorok vagy melléknapok.a

Philip Klass szerint az ufók természeti jelenségek vagy pontatlan azonosítások. Szerinte pl. egyes ufók valószínűleg plazmák vagy gömbvillámok lehettek. Bírálói rögtön azt hozták fel, hogy a plazmák vagy az erősen ionizált gázok csak nagyon rövid életűek, és nem adnak a lényeget pontosan tükröző magyarázatot e jelenségekre. Klass azt mondja, hogy az egyes radarokon látott ufók valamilyen meteorológiai jelenségeket vizsgáló eszközök. De a radarkészülékek kezelői szerint ez a magyarázat nem ad választ az olykor szemmel láthatóan értelmes viselkedésre. Klass úgy vélekedik, hogy azok az emberek, akik hirtelen ki vannak téve rövid ideig tartó váratlan eseményeknek, „erősen elbizonytalanodnak, ha le kell írniuk pontosan azt, amit láttak”.

Terence Hines a Pseudoscience and the Paranormal című könyvében azt mondja, hogy „az alapos kutatás egyértelmű természetes magyarázatot ad még a leghihetetlenebb ufó-elbeszélésre is . . . Mindezek az esetek azt bizonyítják, hogy a szemtanúk beszámolói csaknem teljesen megbízhatatlanok. A tanúk beszámolói majdnem minden esetben alapvetően különböztek a tényleges ingertől, de csak nagyon kevés esetben lehetett megállapítani szándékos hazugságot. Az ufókról szerzett ismeretük, hogy milyeneknek is „kell” lenniük, befolyásolta az elmondásukat, és ehhez járulhatott az optikai csalódásuk.”

Ufók — vajon űrbeli lények irányítják?

Elterjedt az a közkedvelt teória, hogy az ufók valószínűleg a világűrből érkező intelligens lényekkel hozhatók összefüggésbe. A néhai dr. James McCampbell állt az élén azoknak, akik ilyen következtetésre jutottak. Ő így figyelmeztetett: „Nyilvánvalóvá fog válni, hogy egy szuperintelligens idegen faj egyre meghittebb része lesz földi környezetünknek.” Donald E. Keyhoe őrnagy, „a haditengerészeti alakulat nyugállományba vonult tisztje szabadúszó író lett . . . elsőként ő népszerűsítette az ufókat, és azt állította róluk, hogy földön kívüli űrhajósok” — írta Philip Klass az UFOs — The Public Deceived című könyvében. Keyhoe is támogatója volt „az űrlények”-ről szóló elméletnek, és így figyelmeztetett: „Ha az idegenek célja a Földünkre való bevándorlás lenne, akkor el kellene oszlatni az emberek félelmét és hisztériáját.”

Egyes kutatók érdeklődését egy újabb elgondolás ragadta meg, az ugyanis, hogy az ufók felsőbbrendű lények, akik egy „szomszéd világegyetemben” élnek. E szerint az elmélet szerint ezek a lények „képesek manipulálni az emberi agy áramkörét”. Ilyen képesség birtokában talán még az emberi kormányokat is képesek irányítani. Egyesek szerint ezek kapcsolatba hozhatók „olyan intelligenciákkal, [amelyek elválaszthatatlanok] a nagy vallási mozgalmaktól, a csodáktól, az angyaloktól, a kísértetektől, a tündérektől, a kopogó szellemektől és ehhez hasonlóktól” — írta Ronald D. Story (UFO and The Limits of Science).

Ufók — képesek vagyunk-e azonosítani ezeket?

Amint már megjegyeztük, egyes kutatók határozottan állítják, hogy minden ufó-jelenséget meg tudnak magyarázni természeti vagy ismert jelenségekkel. Mások viszont a saját egyéni elméleteikkel állnak elő.

Még abban az időszakban, amikor közzétették a Condon jelentést és az ufó-téma még mindig a közérdeklődés homlokterében állt, az Ébredjetek! áttekintést közölt erről a témáról és megvitatott egy-két látványosabb esetet.b Az Ébredjetek! akkor arra a következtetésre jutott, hogy „az összes [ufó] jelentés zöme ugyanolyan eredetű, mint amiről a Project Blue Book [a kormány megbízásából készült korábbi tanulmány] beszélt: vagyis bolygók, repülőgépek, léggömbök, meteoritok, és káprázatok”.

A cikk így folytatódott: „Az alaposabb [Condon jelentésben összegezett] kutatás tisztázta a fizikai és pszichológiai torzítások szerepét is. Kifejtette, hogy egyes személyek az égbolton látott közönséges tárgyakat esetleg nem ismerték fel, talán éppen a szokatlan körülmények miatti érzékelésükben rosszul értelmezhették, beszámolóikban esetleg felnagyíthatták élményeiket, az újságok pedig még jobban eltúlozhatták a jelenségeket, úgyhogy végül űrhajók lettek belőlük, amelyeket a Marsról jött apró zöld emberkék vezettek ide.”

Úgy tűnt, hogy a hivatalos Condon jelentés és a fenti következtetések, amelyek csökkenő számú ufó-jelenséggel párosultak, pontot tesznek a dolgok végére. De két évtizeddel később azt figyelhetjük meg, hogy az ufók még mindig az érdeklődés középpontjában állnak. Ahogyan első cikkünkben említettük, egy híres újság írója észrevette, hogy az ufó-jelenség új elemmel bővült. Amint a 2000. év felé közeledünk, életünk „mélyen gyökerező és apokaliptikus félelmek” jegyében telik el.

Most az egyre nagyobb bizonytalanság abból a jelenlegi állításból fakad, hogy a múltban az Egyesült Államok és más kormányok is feltehetőleg figyelmen kívül hagytak vagy eltitkoltak bizonyos, ufókra utaló bizonyítékokat. Egy 1988-as kiadvány szerzője kihasználta az Egyesült Államokban 1966-ban hozott Freedom of Information Act adta lehetőséget, és más országok hírforrásaira támaszkodva adatokat gyűjtött össze, amelyek „vitán felül bizonyítják, hogy az ufó-kérdést tudatosan agyonhallgatták” (Timothy Good: Above Top Secret).

Gary Kinder a Light Years című könyvében ilyen kérdéseket vet fel: Milyen bizonyíték szükséges ahhoz, hogy a hatóságokat meggyőzzzék az ufók létezéséről? Megjegyzésében szerepel az egyik néző kérdése: „Mi számít bizonyítéknak [az ufók létezésére]? Vajon le kell szállnia egy ufónak közvetlenül a Pentagon River Entrance nevű bejáratánál, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának irodája elé? Vagy elegendő bizonyíték az, ha egy földi radarállomás észlel egy ufót, sugárhajtású gépet küld utána, hogy elfogja, a sugárhajtású repülőgép pilótája látja az ufót, radarjával rááll, de azt tapasztalja, hogy az ufó fantasztikus sebességgel kilövi magát?”

Másrészt Hines professzor úgy érvel, hogy az 1949—1979 közötti időszakot felölelő 997 oldalas dokumentum azt igazolja, hogy a kormány nem akarta eltitkolni ezt az ügyet. Kijelenti: „Az ufókról szóló titkos CIA-akták és okiratok vizsgálata azt tárja fel, hogy ez a szerv csak mérsékelt érdeklődést tanusított a jelenség iránt, és kétkedve fogadta a földön kívüli lények hipotézisét. Ezek az okiratok . . . is ellentmondanak annak a gyakran ismételt állításnak, hogy a kormány el akarta volna kendőzni az ufókkal kapcsolatos’ igazságot’.”

Az egyik legerőteljesebb érv a bizonyítékok hiánya mellett az, hogy azóta sem sikerült egyetlen ufót sem a közönség elé állítani, és egyetlen földön kívüli lény sem jelentkezett hivatalosan nyilvános elismertetése végett. Továbbá Hines professzor a következőkre hivatkozik: „Nincs olyan ufó-felvétel, amelyet tisztán kivehető alaknak lehetne tekinteni, vagy ami több lenne egy bizonytalan fénypacninál.” A szakértők újból és újból megállapították, hogy az emberek ufónak nézték a Vénuszt vagy más égitesteket. Nyilvánvaló, hogy az ufó-kérdés nem tisztázódott kielégítően mindenki számára.

Akkor, amikor a Condon jelentés megjelent az újságokban, az Ébredjetek! egyik külső munkatársa személyesen megbeszélte a Boulderben, Colorado államban működő, ufókat tanulmányozó egyik tudóssal az elért eredményeket. Úgy tűnt, a tudós a meg nem magyarázott eseteknél arra gondol, hogy az ufó-élmények bizonyos fajta „mentális észlelésekkel” hozhatók kapcsolatba. Így, jóllehet sok ufó-jelenséget sikerült tudományosan tisztázni, hogy azok fizikai jelenségek vagy téves azonosítások voltak, egyesek esetében mentális vagy pszichikai élmények vagy észlelések is szóba jöhetnek.

Létezik-e okkult befolyás?

Ha áttekintjük újra azon egyének mentális vagy pszichológiai élményeit, akik beszámoltak az ufókkal kapcsolatos tapasztalataikról, fel tudunk ismerni bizonyos hasonlóságokat ezen élmények és a spiritiszta vagy paranormál jelenségek között. Ennek egyik példája John H. Andrews tanúvallomása a The Extraterrestrials and Their Reality című könyvében. A könyv elkészüléséhez nyújtott segítségért köszönetet mondva ezt írja: „Nagy elismerés illeti meg azt a négy űrlényt is [emberi testben, feltűnés nélkül köztünk levő „ET”-ket], akik elmondták nekem történetüket, de ragaszkodtak névtelenségükhöz, azokat a médiumokat és közlési csatornákat, akik segítettek sok kísérletemnél és a földön kívüli értelmes lényeket”. Ezekről az „űrlényekről” ezt mondja: „Mindannyian nagyon intelligensek voltak; összekötő csatornaként szolgáltak a láthatatlan személyiségek esetében.” (Vö. 1Sámuel 28:7, 8; Efézus 6:12.)

Andrews azt is állítja, hogy üzeneteket kapott földön kívüli intelligens lényektől. Egy-két ilyen üzenetet fel is sorol: „A halál mint olyan egyszerűen nem létezik . . . A jó és a rossz fogalma sem létezik. [Vö. 1Mózes 3:3, 4.] . . . Teremtés, evolúció és reinkarnáció ma is létező folyamat a világmindenségben . . . Mi, [ET-k] nem azért vagyunk itt, hogy hatalmunk vagy uralmunk alatt tartsunk titeket, inkább azért, hogy vezessünk benneteket . . . A Föld hamarosan óriási, katasztrofális változásokon fog átmenni. Ha ezek a változások végbemennek, a jelenlegi népességnek nem egészen egy ezreléke marad csak életben!”

A Biblia is beszél földön kívüli értelmes lényekről, szellemi teremtményekről, pl. engedelmes angyalokról, valamint olyan engedetlen, lázadó angyalokról, akik démonokká lettek. A Biblia egész történelme során Isten sok alkalommal felhasznált hűséges angyalokat arra, hogy üzeneteket továbbítsanak az embereknek (1Mózes 22:9–18; Ésaiás 6:1–7). Sátán még ma is felhasználja démonköveteit az emberek félrevezetésére. Jó eszköznek bizonyultak erre a filozófiák, a divathóbortok, az üzenetek, a közlések és az olyan kultuszok, amelyek elterelik az emberek figyelmét az Isten Királyságáról, Isten égi kormányzatáról szóló üzenetről, amely szerint ez a kormányzat hamarosan átveszi az uralmat a helyreállított föld felett. (Vö. Lukács 4:33, 34; Jakab 2:19; Jelenések 12:9; 21:1–4.)

A keresztény Pál apostol nyomatékosan figyelmeztetett bennünket az utolsó napokban megnyilvánuló démoni befolyásra, amikor ezt írta: „Az ihletett kijelentés pedig világosan mondja, hogy az utolsó időkben egyesek elesnek a hittől, mert félrevezető ihletett kijelentésekre és démoni tanításokra figyelnek” (1Timótheus 4:1).

Ha elménkben tartjuk azt a tényt, hogy mennyire mélyen benne járunk már az apokaliptikus időkben, nem lenne tanácsos a keresztényeknek az értékes idejüket az effajta dolgok tüzetes nyomozásával eltölteni. Sokkal fontosabb kérdéssel kell foglalkoznunk, azzal ugyanis, hogy engedelmeskedünk-e annak a földön kívüli szent angyalnak, aki hangos parancsként kihirdette: „Féljétek Istent és adjatok neki dicsőséget, mert elérkezett ítéletének órája, ezért imádjátok azt, aki az eget, a földet, és a tengert, s a vizek forrásait létrehozta” (Jelenések 14:6, 7).

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész a 10. oldalon]

Ufók — tudományos szempontból

„A csillagászat és az ufók szoros kapcsolatban vannak egymással: ha az emberek többet tudnának a csillagászatról, sokkal kevesebb ufó-jelenséget látnánk” (Astronomy, 1988. december).

„A Vénusz éjszakai égboltunk legragyogóbb bolygója, és több ufó-jelenséget okoz, mint bármely egyéb tárgy . . .

A mai repülőtéri radarok automatikusan azonosítanak minden repülőgépet a területükön . . . Ahogy a radarberendezések tökéletesedtek és pontosan azonosítani tudták a repülőgépet és kiszűrni a hibaforrásokat, a radarberendézéssel észlelt ufókról szóló jelentések majdnem a nullára csökkentek. Természetesen, ha az ufók valóságosak lennének, joggal elvárhatnánk, hogy . . . a modern radarberendezés egyre több ufót jelezzen a radarképernyőn . . 

A majdnem 40 évi kutatás során egyetlen hitelt érdemlő ufó-felvétel sem készült és egyetlen igazi törmelékdarab vagy egyéb fizikai bizonyíték sem volt található. Hangzatos, szenzációs ufó-látványokról minden évben hallhatunk, de gondos megvizsgálás után ezek a beszámolók évről évre a téves észlelések, hamis azonosítások és kacsák ködében vesznek el” — írta Terence Hines (Pseudoscience and the Paranormal).

„Sok baj abból a tényből fakad, hogy az égbolton szinte végtelen változatban fordulhatnak elő különleges látványok és tárgyak, amelyekből valószínűleg csak néhánnyal találkozik valaki az élete során. És ha ezekkel találkozik, tévesen azt gondolhatja, hogy most valami rendkívülit látott — pedig csak egyszerűen számára ismeretlent látott . . .

Alig van olyan téma, amelyhez ennyi csalás, hisztériakeltés, hiszékenység, vallási megszállottság, hozzá nem értés tapadt volna, — és még sorolhatnánk a nem éppen hízelgő egyéb emberi tulajdonságokat” — írta Arthur C. Clarke (The Promise of Space).

„Szeretném látni, hogy a tudomány minden templomának küszöbére fel lennének vésve ezek a szavak: ’Az elmezavar legnagyobb jele az, ha valaki azért hisz valamiben, mert szeretné azt hinni, hogy az úgy van’ ” (Louis Pasteur, XIX. századi francia tudós).

[Kép a 8. oldalon]

Az érzékelés szögétől függően, az éjszakai reklámot sugárzó léggömbök, repülőgépek és helikopterek tévesen ufóknak vélhetők

[Forrásjelzés]

Nite Sign, Inc.