Fiatalok kérdezik:
Hogyan szokhatnék le az ivásról?
„Másnap érzelmileg és szellemileg egyaránt borzalmasan éreztem magam!” — Bob.
„Állandóan összeütközéseim voltak otthon, az iskolában, a baratáimmal és a törvénnyel!” — Jerome.
BOB és Jerome súlyos árat fizetett azért, mert túl sokat és túl sűrűn fogyasztott alkoholt. Mindketten rászoktak az alkoholra, és amíg Bob képes volt teljesen felhagyni az ivással, Jerome még most sem tudott szakítani az alkoholizmussal.
A szenvedélyes alkoholfogyasztás egyre nagyobb gondot okoz a fiatalok között a világ számos részén. Némely becslés szerint csupán az Egyesült Államokban körülbelül ötmillió fiatalnak vannak súlyos gondjai az ivás következtében. Amennyiben keresztény fiatal vagy, bizonyára távol tartottad magad attól, hogy tapasztalatokat szerezz az alkoholfogyasztás terén, különösen akkor, ha a ti közösségetekben még a törvény is tiltja az ivást a tizenévesek számára. A következő tájékoztatás azonban számodra is hasznos lehet, mert megerősítheti azt az elhatározásodat, hogy semmiképpen se fogyassz alkoholt — legalábbis addig ne, amíg idősebb és felkészültebb nem leszel, és helyes döntést tudsz hozni ebben a kérdésben. Abban az esetben pedig, ha már rászoktál az alkoholra, reméljük, ez a tájékoztatás segítségedre szolgál ahhoz, hogy megbirkózhass ezzel a gonddal. A te őszinte erőfeszítéseiddel, és Jehova Isten segítségével lehetséges a gyógyulás.
Ne tagadd le!
Az első és a legnehezebb lépés, amelyet meg kell tenned az, hogy ne tagadd le a helyzetedet! Az alkoholisták jellemző vonása: nem hajlandók elismerni azt a tényt, hogy valamilyen gondjuk van az ivás terén. „Tudom én, hogy mennyi az elég” — szoktak hősködő hangon dicsekedni az alkoholisták. Figyeld meg például, hogy mit mond egy 15 éves fiatalember: „Nem vagyok én iszákos. Hat doboz sörnél nem iszok meg többet egy este.” Erről az a férfi jut eszünkbe, akiről azt írja a Biblia: „Azzal ámítja magát bensőleg, hogy bűnét senki föl nem fedi és el nem ítéli” (Zsoltárok 36:3, Katolikus fordítás).
Igen, a tagadás végzetes. Ezért, ha gondjaid vannak az ivás miatt, el kell ismerned magad előtt ezt a fájdalmas igazságot.a Ne hagyd figyelmen kívül a barátaid, a testvéreid vagy a szüleid véleményét, akik szerint túl sokat iszol! Azzal még nem az ellenségeid, ha megmondják a szemedbe az igazságot. (Vö. Galátzia 4:16.) Bob (akiről a cikk elején történt említés) minden hétvégén nagyon sokat ivott. Amikor az egyik barátja felhozta ezt előtte, Bob visszautasított minden olyan feltevést, hogy neki valamilyen problémája lenne az ivással, és nem volt hajlandó további beszélgetésekbe bocsátkozni erről a témáról. Pedig milyen szerepet játszott az akohol Bob életében? „Kész idegroncs lettem, ha nem ihattam meg a magamét, ha viszont igen, akkor nem ismertem a mértéket — ismeri el Bob. — A családi életem teljesen tönkrement — csakúgy, mint az Istenhez fűződő kapcsolatom.”
Egy későbbi alkalommal Bob megtört, és bevallotta a barátjának, hogy valóban szenvedélyévé vált az alkohol. A tagadás falának leomlásával, Bob meg tudta tenni az első lépést a gyógyulása felé.
Fejlessz ki elszántságot az abbahagyáshoz!
George Vaillant professzor azt írja, hogy az „alkoholizmus . . . eredményesen kezelhető, de . . . nagy felelősségérzetet követel a beteg részéről.” Ez magában foglalja azt az elhatározást is, hogy abbahagyod az alkohol fogyasztását. Az elszántság hiánya azt jelentheti, hogy alkoholistaként élő halottként élsz. Mi segíthet az elhatározás kifejlesztésében? Ha az alkohol romboló hatására összpontosítasz, az segíthet ’gyűlölni a gonoszt’, és megerősítheti az elszántságodat, hogy egyszer s mindenkorra abbahagyd az ivást (Zsoltárok 97:10).
Sűrűn gondolhatnál például arra, hogy milyen súlyos fizikai, érzelmi és erkölcsi károkat okoz az alkoholizmus. Igaz, egy ital rövid időre látszólag gyógyírként szolgálhat lelki bajaidra vagy arra, ha értéktelennek érzed magad. Ha azonban az alkoholhoz menekülsz, az hosszú távon csak még súlyosabb bajok forrásául szolgál; barátságok szakadnak meg, és feszültségek keletkeznek a családi kapcsolatokban. Ráadásul, mivel az alkohol feloldja gátlásaidat, könnyen ’elveheti az észt’ és kirívóan illetlen viselkedéshez vezethet (Hóseás 4:11).
Vedd figyelembe azt is, hogy a nagy mennyiségű alkohol milyen károkat okozhat a testednek, mivel fokozatosan mérgezi meg létfontosságú szerveidet. Ezért mondja a Biblia, hogy a sok ivás nem kevesebbet okoz, mint ’nyomorúságot, bűntudatot, veszekedéseket, aggodalmat és zúzódásokat’ (Példabeszédek 23:29–30, The New English Bible). Megéri-e ezt az árat bármely ideig-óráig tartó öröm?
Segíthet az is, ha emlékezteted magad: nincs szükséged alkoholra ahhoz, hogy boldog legyél. Nincs szükséged mesterségesen felkeltett izgalomra és boldogságérzetre sem, hogy rendelkezzél önbizalommal, jó egészséggel, hűséges barátokkal és szerető családdal. Az életnek ezen a területein elért sikerek Isten Szavának az alkalmazásából származnak (Zsoltárok 1:1–3). Ez a Szó egy ragyogóbb jövőről szóló reménységgel is ellát — az érzelmi és fizikai fájdalmaktól mentes örök élet reménységével! (Jelenések 21:3, 4). Ez a reménység további okot szolgáltat számodra ahhoz, hogy tartózkodj az alkoholtól. (Vö. 1Korinthus 6:9, 10.)
Kérj segítséget!
A gyógyulás utáni vágy azonban önmagában rendszerint még nem elég. Szükséged lesz mások támogatására és mások segítségére. „Sokkal jobban van dolga a kettőnek, hogynem az egynek — mondta Salamon király. — Mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát” (Prédikátor 4:9, 10). Nehéz megbízni valakiben, hogy segítsen a bajok megoldásában. Egy Katy nevű gyógyult alkoholista azonban azt tanácsolja: „Tanulj meg bízni emberekben, különösen a családodban.” Igen, a legtöbb esetben a családod van a legkedvezőbb helyzetben ahhoz, hogy megadja a számodra szükséges segítséget.
Igaz, talán pont a családi helyzeted volt az első számú indítóok arra, hogy ivásra add magad. Ha azonban feltárnád a helyzetedet a szüleid előtt, talán belátnák, hogy változtatni kell az otthoni dolgokon. Miért ne mennél hát oda a szüleidhez, és mondanád el nekik, hogy milyen súlyos gonddal küszködsz. Ahelyett, hogy mindenért őket hibáztadnád, kérj tőlük segítséget és támogatást. Ha nyílt és őszinte vagy a szüleidhez, az segít a családodnak ’egybeilleszkedni’, éppen úgy, ahogy Isten háznépének tagjai is illeszkednek egymáshoz (Efézus 4:16, Ö.f.). Ezen a módon mindegyikőtök megteheti a kezdőlépéseket az eredményes gyógyulásért végzett együttes munkában.
Abban az esetben, ha a családodtól nem kaphatod meg a szükséges támogatást, másokhoz is fordulhatsz segítségértb (Példabeszédek 17:17). Bobot egy keresztény vén vette pártfogásába, aki egy több hónapos időszak alatt minden héten találkozott vele, hogy szemügyre vegye az előrehaladását. Bob ezt mondja: „Az a tény, hogy érdeklődött irántam és törődött velem, visszaadta az önbecsülésemet, ami addig hiányzott ahhoz, hogy le tudjak szokni az ártalmas szenvedélyemről (Jakab 5:13, 14).
Mindenekelőtt vedd tudomásul, hogy szükséged van Jehova Isten segítségére. Kérd tőle a szükséges erőt! Igen, Isten segítségével ’a megtört szívűek’ tapasztalhatják, hogy Jehova „meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket” (Zsoltárok 147:3; lásd a Zsoltárok 145:14-et is).
Találj új barátokat!
Egy új-zélandi felmérés szerint az alkohollal visszaélő fiatalok számára a barátok jelentik a legnagyobb befolyást. Következésképpen nehéznek fogod találni az ivás abbahagyását, ha iszákosokkal vagy egy társaságban. Ezért figyelmeztet a Biblia: „Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek” (Példabeszédek 23:20). Kössél új, egészséges barátságokat! Amint igaz az, hogy „jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok”, úgy a jó társaság is pozitív hatású (1Korinthus 15:33).
Kim rájött arra, hogy ez igaz. „Nagyon kínos volt — ismeri el —, de ott kellett hagynom a barátaimat . . . nem akartam alkohol vagy kábítószerek közelében maradni.” Ráadásul nehéznek tűnik olyan barátokat találni, akik nem isznak. Meglátod azonban, hogy Jehova Tanúi között példamutató fiatalokat találsz, akik nem merülnek bele — még titokban sem — az ivásba. Nem tekintik az alkoholt a kikapcsolódás vagy a menekülés eszközének. Tehát segíthetnek neked — nem pedig akadályoznak — abban a törekvésedben, hogy ’levetkezd amaz ó embert, az ő cselekedeteivel együtt” (Kolossé 3:9).
Meggyógyulhatsz!
Az alkohol nélküli életmód további küzdelmet fog jelenteni számodra. Az önmegtartóztatás olykor nagyon nehéz lehet. „Még mindig borzalmas kényszert érzek [az ivásra] — ismeri el Ana — különösen akkor, amikor ideges, csalódott, lehangolt vagy sértődött vagyok.” Ezért nem szokatlan az, hogy egy gyógyulófélben lévő alkoholista visszaesik, miközben gyötrő bűntudatot érez. Ha ez veled is megtörténne, emlékezz arra, hogy „mindnyájan sokképen vétkezünk”! (Jakab 3:2). Jusson eszedbe az is, hogy Jehova az irgalom Istene, aki megérti gyengeségeidet! (Zsoltárok 103:14).
Ügyelj azonban arra, hogy ne élj vissza Isten kedvességével! Tanulj a tévedéseidből, és határozd el még erősebben mint valaha, hogy nem fogsz újra visszaesni! Bob ilyen elszántságot tanúsítva, le tudott szokni az ivásról. Azóta békés kapcsolatnak örvendhet családjával és Istennel. Boldog életéhez most az is hozzátartozik, hogy teljes idejű szolgálatot végez. Neked is boldogságban és elmebeli békében lehet részed, ha győzedelmeskedsz az alkohol elleni küzdelemben.
[Lábjegyzetek]
a A „Fiatalok kérdezik . . . Csakugyan rabul ejthet az ivás?” (Ébredjetek! 1993. január 8.) című cikke segíthet eldöntened, hogy vannak-e gondjaid ezen a téren.
b Sokan merítenek hasznot az alkoholszenvedély gyógyítására kiképzett orvosok és tanácsadók segítségéből. Számos szakértőnek az a véleménye, hogy amíg maga a szenvedélyhez kapcsolódó életmód nem változik meg, addig a gyógyítás más oldalai egyszerűen nem járhatnak eredménnyel. Emiatt és egyéb okok miatt is ajánlják némelyek, hogy az alkoholisták feküdjenek be egy kórházba vagy klinikára, ahol részt vehetnek egy elvonókúrán.
[Kép a 16. oldalon]
Az alkoholista fiatalok hajlamosak letagadni azt, hogy milyen gonddal küszködnek