Milliók szenvednek — Lehet-e segíteni rajtuk?

Az Ébredjetek! afrikai tudósítójától

HA LENNE hozzá hatalmad, megszüntetnéd az emberi szenvedést? Természetesen igen — ha lenne hozzá hatalmad! A valóság az, hogy egyetlen ember sincs abban a helyzetben, hogy véget vessen a fájdalomnak és a gyötrődésnek a világon.

Ugyanakkor lehet elég erőd ahhoz, hogy enyhítsd, sőt akár meg is előzd néhány esetben a körülötted lévők kínjait. Vegyük például azt, hogy a becslések szerint különböző országokban a nők tízmilliói szenvednek testi-lelki gyötrelmet egy régi és szilárdan gyökerező hagyomány következtében. A hagyomány szerint a jószándékú szülők lépéseket tesznek lányuk külső nemi szerveinek teljes vagy részleges eltávolítása érdekében. Ezt a nők körülmetélésének nevezik.a Mostanában azonban a legtöbb szakértő az FGM (female genital mutilation, azaz a női nemi szervek megcsonkítása) nevet használja, ami pontosabban fejezi ki a szokás lényegét.

A Hosken Report című könyv tájékoztatása szerint a nemi szervek megcsonkítása Kelet-Afrikától Nyugat-Afrikáig nagy területeken és néhány ehhez közeli vidéken igen elterjedt gyakorlat. A nők ilyen szörnyű megcsonkítása egészségügyi gondokat okoz, és még az életet is veszélybe sodorhatja.

Sokan felemelték ellene a hangjukat

Nem volt könnyű szót emelni e gyakorlattal szemben. A kenyai The Standard című újság megjegyezte, hogy az FGM-et „nagyrészt titok lengi körül. Azok a férfiak vagy nők, akik gátat szeretnének vetni ezeknek a beavatkozásoknak és nyilvánosan fellépnek e gyakorlat ellen, nehéz, sőt sokszor veszélyes dologba fognak. Gyakran illetik őket hagyományellenesség, családellenesség, vallásellenesség, nemzetellenesség vádjával, vagy azzal, hogy megtagadják saját népüket és kultúrájukat.”

Ugyanez az afrikai újság kifejti, hogy az FGM „nem egy ’veszélytelen kulturális hagyomány’, hanem a nők és leánygyermekek testi épsége tartós veszélyeztetésének és halálának legfőbb oka . . . Sérti minden leánygyermek azon jogát, hogy egészséges emberhez méltó módon nevelkedjen.”

Afrika-szerte és nemzetközi szinten sokan mások is szót emelnek annak érdekében, hogy ismertté váljon mindenki előtt ez a gyakorlat. Megcsonkítja és gyötrelmet okoz a kislányoknak már gyermekkorukban, és az egésznek semmiféle egészségügyi indoka nincs.

Az állandó szenvedést okozó testi fogyatékosság és a bejelentett halálesetek száma sok országban felriasztotta az egészségügyi hatóságokat. Még az sem kizárható, hogy az FGM jelentős szerepet játszik az AIDS terjedésében Afrikában. Ezen felül az afrikai és közel-keleti menekültek Kanadába, Ausztráliába, Európába és az Egyesült Államokba történő beáramlása miatt a nők ilyen megcsonkítása közegészségügyi kérdéssé vált néhány nyugati ország egészségügyi ellátásban. Nem láthatóak előre azok a költségek, amelyek a fellépő szövődmények és sok esetben a lelki károsodások folyamatos gyógyításával függenek össze.

Sok helyen törvényeket hoztak e szokás megfékezésére. Anglia, Franciaország, Olaszország és Svédország néhány azon európai államok közül, ahol az FGM gyakorlata törvénybe ütköző. A kanadai The Globe and Mail jelentése szerint az „Ontario állambeli orvosokat irányító testület betiltotta” az FGM-et. A továbbiakban megállapította: „Bár a kanadai törvények nem foglalkoznak kifejezetten a nők körülmetélésével vagy a női nemi szervek összekapcsolásával, a szövetségi tisztviselők szerint az ilyen szokások kimerítik a gyermekek veszélyeztetése vagy a súlyos testi sértésnek minősített eset fogalmát.”

Sok nemzetközi szervezet, így például az Egészségügyi Világszervezet is azon fáradozik, hogy visszaszorítsa az FGM gyakorlatát. Ebben a tekintetben mérföldkő volt 1990 szeptembere, amikor a világ vezetői — köztük afrikai országok, például Szenegál, Uganda és Zimbabwe elnökei — összeültek New Yorkban, hogy aláírják a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményt. Ez a dokumentum kínzásnak és megbecstelenítésnek minősítve ítéli el a nők körülmetélését.

A londoni Economist tudósítása szerint a „Nők körülmetélése — pontosabban megcsonkítása — még ma is létezik, mint a kimondhatatlan afrikai szörnyűségek egyike. A londoni székhelyű Kisebbségi Jogok Csoportja egyik jelentése szerint . . . évente több tízmillió lányt érint az FGM.”

Ugyanez a kiadvány így folytatja: „A különféle eljárások, az enyhén szólva fájdalmastól a borzalmasig terjednek, és magukban foglalhatják a csikló és egyéb szervek eltávolítását késsel, törött üvegdarabbal vagy pengével — a legritkább esetben érzéstelenítéssel. Mindez a későbbiekben komoly gondokat okozhat a menstruáció, a nemi élet és a gyermekszülés terén, továbbá pszichológiai betegségeket, sőt halált is eredményezhet . . . A gyakorlat folytatódása annak köszönhető, hogy babonás félelemmel tekintenek a női nemiségre, és tartja magát az a tévhit, hogy ez egészséges.”

A gyakorlat tovább él

Az egyik afrikai országban, ahol a nők többsége átesett ezen, 1947-ben törvényi úton tiltották be a megcsonkítás legsúlyosabb formáját. A szertartást ennek ellenére még ma is gyakorolják. Miért? Azért, mert jószándékú emberek millióit vezetik félre és hitetik el még mindig velük, hogy az FGM jótékony hatású. Például az idősebb falusi asszonyok úgy tartják, hogy ez javára válik a fiatal lányoknak. Ezért van az, hogy — a nigériai The Guardian tudósítása szerint — a Kisebbségi Jogok Csoportja kijelentette: szükséges „megváltoztatni azoknak az idősebb falusi asszonyoknak a gondolkodásmódját, akik ezt a szokást életben tartják”.

A Nursing Times magazin hasonlóan érvel: „A felvilágosítás az egyetlen fegyver a nők körülmetélése elleni harcban.” Később ugyanez a lap kifejti: „A probléma gyökerestől való kitépését csak a szörnyűségek feltárása és úgy a férfiak, mint a nők teljes felvilágosítása jelentheti.” Miért kell a férfiakat is felvilágosítani? Mert sok apa fizet a műtétért, hogy így férjhez tudják adni a lányaikat olyan férfiakhoz is, akik nem vesznek el körülmetéletlen nőt.

A megcsonkítások folytatódásának másik oka a pénz. A The American Journal of Nursing megállapítja: „A körülmetélés fontos jövedelemforrás azok számára, akik végzik azt, ezért sokan fektettek pénzt a szokás fenntartásába.” Nemcsak idősebb asszonyoknak fizetnek a beavatkozás elvégzéséért, hanem bábáknak és borbélyoknak is. Némely rendelőben orvosok és ápolónők is megteszik, hogy ezzel megkíméljék a lányokat az egészségtelen körülmények között lefolytatott műtétek megrázkódtatásától és veszélyeitől. Ám tekintet nélkül arra, hogy ki a végrehajtó, ez mégiscsak megcsonkítás.

Néhány esetben a felnőtt nők újra és újra átesnek ezen a műtéten, amíg termékeny korban vannak. A The New York Times International megjegyzi, hogy „sok asszony éli át a körülmetélés megszüntetése és az újbóli körülmetélés fájdalmas műveletét minden szülés után. A körülmetélés behegedt sebét felvágják a szülés előtt, utána pedig újra összevarrják. Ez súlyos vérzést okoz, elnyújtja a szülést és megnöveli a magzati agykárosodás veszélyét.”

A New Scientist magazin tudósítása szerint „sok kislány vérzett el, mert az ügyetlen operálók átvágták a szeméremtest vagy a csikló hátoldali verőerét. Sokan a beavatkozást követő sokk miatt halnak meg, mivel senki nem tudja, hogyan kellene újraéleszteni őket, a kórház pedig túl messze van, vagy a műtétet végző vonakodik segítséget hívni, nehogy szégyenbe kerüljön a kontár módon végzett operáció miatt.”

Mégis folytatódik minden. Afrikai és európai lapokban sorra jelennek meg az FGM-mel foglalkozó riportok. Az egyik afrikai újság a közelmúltban jelentette, hogy „az FGM legtöbb áldozata csecsemő és gyereklány. Bár a szülők abban a hitben metéltetik körül leánygyermekeiket, hogy ez jó és szükséges, maga a műtét és a kihatások is kínzásnak tekinthetők.” A londoni The Independent 1992. július 7-i számában megjelent tanulmány szerint „a gyakorlat szélesebb körben terjedt el az Egyesült Királyságban, mint korábban hitték”. Nagy-Britanniában a becslések szerint több mint 10 000 „nyolcéves vagy ennél fiatalabb kislányt veszélyeztet a körülmetélés.”

Hazugságon alapuló hagyomány

Sokan elhiszik azt a hazugságot, hogy a női nemi szervek tisztátalanok és meg kell tisztítani őket azáltal, hogy eltávolítják azokat. Ezek úgy gondolják, hogy csak a férfiak jogosultak a nemi élvezetre. Azt is hiszik, hogy az FGM növeli a termékenységet, gátat vet a nemi erkölcstelenségnek és javítja a lányok házassági esélyeit. „A sors fintora —jegyzi meg a Time magazin —, hogy éppen a megcsonkítás miatt fellépő frigiditás vagy terméketlenség miatt menekül sok férfi fiatal feleségétől.”

Mivel nem hiszik, hogy a nők körülmetélése megelőzné a nők erkölcstelenné válását, az Afrikai Államok Közötti Bizottság legutóbbi, Lagosban, Nigériában megtartott értekezletén a résztvevők kijelentették, hogy az ifjúkori erkölcsi nevelés sokkal előnyösebb. A rossz cselekedeteket neveléssel, nem pedig csonkítással kell megelőzni. Szemléltetésül: Le kellene-e vágnunk egy kisgyermek karjait, hogy ne lehessen tolvajjá, ha felnő? Vagy netán kivágnánk a nyelvüket, hogy soha ne mondhassanak rossz dolgokat?

Egy nigériai házaspár nem egyezett bele lánya körülmetélésébe. Ez felbőszítette a férj anyját, aki úgy érezte, hogy a gyermekből erkölcstelen felnőtt válik majd. Ám a helyes erkölcsi nevelés eredményeképp a lány tiszta maradt. Ezzel szemben más családok általuk ismert gyermekei, ahol a szülők nem fordítottak időt arra, hogy helyes erkölcsi alapelveket plántáljanak gyermekeikbe, a későbbiekben erkölcstelen életmódot folytattak a körülmetélés ellenére is. A nagymama így meggyőződött arról, hogy nem a körülmetélés vagy annak hiánya a fontos, hanem az, hogy Isten erkölcsi törvényei a gyermek szívébe vésődjenek.

Ha szeretjük leányainkat, akkor jó okunk van átgondolni az FGM életükre gyakorolt rossz hatásait, és tartózkodni attól, hogy bármilyen módon elősegítsük vagy támogassuk ezt a gyakorlatot. Ez bátorságot követel, hisz számos helyen a többiektől való félelem erős nyomást jelent a hagyomány folytatására.

Vallási vonatkozás

Megvilágosodik a nők megcsonkításának története. Ez a gyakorlat sok évszázados múltra tekint vissza, sőt még az egyiptomi múmiákon is fellelhetők ennek bizonyítékai. A Plastic and Reconstructive Surgery című folyóirat megjegyzi: „A nők körülmetélése gyakorlat volt az ősi Egyiptomban és kapcsolatban állt a fáraók korában az istenek biszexualitásába vetett hittel.” Egészen napjainkig e megcsonkítás legsúlyosabb formáját fáraói körülmetélésnek nevezik.

Sok helyen ősi vallási szertartások kapcsolódnak az FGM-hez. Egy afrikai államférfi elmondta, hogy az egyik különleges szertartást az egyik ősi istenséggel való bensőséges kapcsolatnak tekintik, akinek segítségét kérik a lány számára magának a műtétnek az elvégzése idejére, és ugyanankkor azt, hogy adja meg nekik az ősök bölcsességét.” (Vö. 2Korinthus 6:14–18.)

Nem nehéz megérteni, hogy az igaz keresztények miért nem tartják magukat ehhez a hagyományhoz, még ha olyan országban élnek is, ahol az FGM egyébként megszokott gyakorlat. Semmi nincs a Bibliában, ami akár csak utalna arra, hogy ilyen megcsonkító műtétnek kellene alávetni a nőket. Egyértelmű, hogy a Teremtő úgy alkotta meg a nőt, hogy élvezetet találhasson a nemi kapcsolatban a házasságon belül. A női nemi szervek megcsonkítása nem egyeztethető össze a szeretet, az együttérzés és az ésszerűség alapelvével, melyeket az Írások támogatnak (Efézus 5:28, 29; Filippi 4:5).

Még fontosabb, hogy Jehovát, a szeretet Istenét elszomorítja az emberek oktalan megcsonkítása, s asszonyok és kislányok millióinak ebből fakadó szenvedése. Valóban boldogok lehetünk, mivel az Isten ígérete szerinti új világban senki nem fog szenvedni! (Jelenések 21:3, 4)

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 21. oldalon]

Hogyan tekintsük a férfiak körülmetélését?

Néhányan feltehetik a kérdést, hogy vajon a férfiak körülmetélése nem tekinthető-e ugyanúgy a test megcsonkításának? A Biblia kijelenti, hogy egy időben Isten kötelezővé tette a férfiak körülmetélését. Később a keresztény gyülekezet megalapítása után ez nem volt többé követelmény, de nem is vált tiltottá. Mindenki saját elhatározása szerint döntött, aláveti-e magát vagy fiait ennek, avagy sem.

Ma sok helyen szokás a férfiak körülmetélése. Igaz, hogy a műtét a test egy részének sebészi eltávolításával jár. Ám ez az eljárás semmiképpen sem az FGM megfelelője. Általában a férfiak esetében nem tapasztalhatók káros mellékhatások a körülmetélés után. Ezzel ellentétben a nő természetes életműködései, mint például a menstruáció, a nemi élet, a szülés és a vizelet ürítése egy életen át a szörnyű fájdalommal járnak együtt az FGM eredményeképp. Hasonlóképpen az igen nehézzé váló szülés sok súlyos fogyatékosságot, sőt még halált is okozott sok újszülött esetében.

Hány férfi vetné alá magát vagy fiát egy olyan műtétnek, amely oly mértékben csonkítaná a péniszt, hogy többé nem találna élvezetet a nemi életben, ehelyett inkább állandó fájdalom és egészségének egy életen át tartó veszélyeztetése lenne az eredmény? Egyértelmű, hogy az FGM és a férfiak körülmetélése nem hasonlítható össze.

[Kiemelt rész a 23. oldalon]

Egy afrikai lány mindent elmond

’Nyolcéves voltam, amikor körülmetéltek. Most 11 vagyok, de még jól emlékszem a műtétre. Most is feldúl, ha csak rágondolok, és néha szörnyű álmaim vannak. Általában vidám vagyok, de ha erre gondolok, úgy érzem, mintha meghaltam volna belül.

Igazán boldog voltam, amikor először hallottam erről. Sok ajándékot kaptam a családtól és a rokonságtól. Nem tudtam, mi a körülmetélés, és nem is gondoltam arra, hogy fájdalmat okozhat nekem.

Az izgatottságom eltűnt. Sírni kezdtem és komolyan megrémültem. Négy asszony tartotta a karjaimat és a lábaimat. Egyikük befogta a számat. Megpróbáltam kiszabadulni, de erősebbek voltak nálam, és visszakényszerítettek. Ez nagyon rossz volt.

Amikor a kés belém vágott, minden véres lett. Soha nem gondoltam, hogy lehet valami, ami ennyire fáj. Aztán tojásból és cukorból készült keverékkel fedték be a sebet. Ezután összekötözték a lábaimat. Visszavittek az autóhoz. A faluba hazafelé menet egész úton sírtam.’ (A beszámoló a kenyai The Standard című lapból származik.)

[Kép forrásának jelzése a 20. oldalon]

WHO/OXFAM