Az evolúció és te

A XIX. SZÁZADBAN A fajok eredete embertömegeket győzött meg arról, hogy az ember isteni közbenjárás nélkül maradt fenn, és továbbra is anélkül fog fennmaradni. A tudományos vívmányok sokakat rabul ejtettek, akik úgy érezték, hogy többé már nincs szükség Istenre, és a tudomány meg tudja menteni az emberiséget. Az Age of Progress című könyv megjegyezte, hogy a XIX. századot „egy olyan meggyőződés pezsdítette fel, hogy az ésszerűen megvalósított erőfeszítések át tudják alakítani a világot”.

Annak a századnak a végére azonban még Charles Darwin is megingott optimizmusában. Egy történész szerint Darwin attól félt, hogy az evolúció elmélete „megölte Istent, és beláthatatlan következményekkel jár az emberiség jövőjére nézve”. Alfred Russel Wallace, Darwin egyik fiatalabb kortársa így emlékezett vissza: „Darwinnal folytatott utolsó beszélgetésem alkalmával [nem sokkal Darwin halála előtt] nagyon borús véleménynek adott hangot az emberiség jövőjével kapcsolatban.”

Mit eredményezett az emberi erőfeszítés?

Azóta a XX. század történelme feltárta, hogy tényleg nagyon komor idők álltak előttünk. Darwin kora óta a technikai vívmányok csupán leplezték azt, ami az emberiség egész történelme során a legsötétebb, legerőszakosabb kornak bizonyult. Abban az időben élünk, amelyet H. G. Wells úgy írt le, mint ami „valódi demoralizálódás”.

Azóta, hogy Wells ezt a kijelentést tette (mintegy 75 éve), a világ csak még több demoralizálódást tapasztal. A tudósok, a közgazdászok, a szociális intézmények, az emberi kormányzatok vagy a világ vallásai által tett próbálkozások közül semmi sem orvosolta a helyzetet, s még csak meg sem gátolta a demoralizálódás áradatát. Az állapotok tovább romlanak.

Ezért valóban fel kell tennünk a kérdést: Mit eredményezett az emberi erőfeszítés? Vajon a tudomány és a technológia egy jobb világot hozott létre? „Ha kinyitjuk a napilapot és megnézzük, hogy mi megy végbe — nyilatkozta Ruth Hubbard biológus —, akkor azt látjuk, hogy a gondok nem tudományos jellegűek. A társadalmi szervezet gondjai ezek, az elhatalmasodó dolgoké és olyan embereké, akiket a nyereség hajt és akik semmibe veszik az emberi szükségleteket.” Hubbard hozzáfűzte: „Nem igazán hiszem, hogy az erőforrások ésszerű elosztása esetén a tudománynak esélye lenne arra, hogy megoldjon akár egyet vagy többet is azok közül a gondok közül, melyek a legtöbb embert nyugtalanítják a világban.”

Tényleg, mi haszna van, hogy az ember a holdra tud utazni, amikor az emberi család alapvető gondjait sem képes megoldani? Az egyre pusztítóbb fegyverek, például az atombomba feltalálása véget vetett a háborúknak és az etnikai erőszaknak? Vajon a tudomány vívmányai lényegesen csökkentették a bűnözést, a családok felbomlását, a szexuális úton terjedő betegségeket, az erkölcstelenséget, a házasságon kívül született gyermekek számát, a magas állásokban tapasztalható korrupciót, a szegénységet, az éhséget, a hajléktalanságot, a kábítószerrel való visszaélést és a szennyezést? Nem, sőt a tudomány ezen dolgok némelyikét csak rontotta. Elhagyva Istent, és az evolúcióval valamint a tudománnyal helyettesítve őt, az emberi család nemhogy javított volna a helyzetén, inkább csak ártott magának.

Nem meglepő, hogy sokan újra elgondolkodnak azon az elméleten, hogy az ember majomszerű állatokból fejlődött ki, ellentétben azzal, hogy van Isten, aki megteremtette az első embereket. Az Egyesült Államokban egy közvélemény-kutatás rámutatott, hogy az amerikaiaknak mindössze 9 százaléka támogatja azt a meggyőződést, hogy az ember isteni közbenjárás nélkül fejlődött ki; 47 százalékuk pedig elfogadja azt az elképzelést, hogy Isten teremtette meg az embert a jelenlegi formában.

Amit a Biblia megjövendölt

Míg A fajok eredete azt jósolta, hogy az ember a tökéletesedés irányába fog haladni, addig a Biblia megjövendölte, hogy a világot egy erkölcsi válság rázkódtatja meg (Máté 24:3–12; 2Timótheus 3:1–5). A Biblia azt is megjövendölte, hogy ez a válság eléri csúcspontját, mely után a hűséges emberiség öröksége egy paradicsom lesz, amely mentes lesz a ma létező összes problémától (Zsoltárok 37:10, 11, 29; Ésaiás 11:6–9; 35:1–7; Jelenések 21:4, 5).

Ez a remény sokakat arra indított, hogy élénk érdeklődéssel vizsgálják meg a Bibliát. Tényleg lehetséges, hogy az élet célja több a létért való küzdelemnél? Lehetséges, hogy a Bibliában van nemcsak az ember múltjának, de a jövőjének, s így a te jövődnek is a kulcsa? Nagyon is megérné a fáradságot, ha kutatnád, hogy a Biblia valójában mit tanít Istenről, valamint ezzel a földdel és az azon élő emberekkel kapcsolatos szándékáról. Ha szeretnél további felvilágosítást, Jehova Tanúi örömmel segítenek neked.

[Kiemelt rész a 9. oldalon]

Az élet — hogyan jött létre? Evolúció vagy teremtés útján?a című könyv felhasználásával több millió ember kapott segítséget ahhoz, hogy újra megvizsgálja egy teremtő Isten létezésének bizonyítékát. Eddig mintegy 30 millió példányt nyomtattak ki belőle 27 nyelven. Az Ébredjetek! folyóirat úgyszintén tovább folytatja a felvilágosítás közlését azzal kapcsolatban, hogy mit mutatnak az igazi tudomány tényei az evolúció elméletének érvényességére vonatkozóan.

[Lábjegyzet]

[Képek a 8., 9. oldalon]

Az evolúció elméletével ellentétben a Biblia megjövendölte napjaink erkölcsi válságát és annak megoldását — egy baj nélküli paradicsomot

[Kép forrásának jelzése a 8. oldalon]

U.S. Coast Guard photo

[Kép forrásának jelzése a 8. oldalon]

Éhező gyermek: WHO photo by P. Almasy

[Kép forrásának jelzése a 8. oldalon]

Jobbra: U.S. National Archives photo