Figyeljük a világot

Boszorkányság a menekültek körében

A háború sújtotta Ruandából menekülőket egy újabb nehézség gyötri a Tanzánia északi részén levő ngarai táboraikban: a boszorkányság. A Reuter hírügynökség szerint az UNHCR (az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala) külön megemlítette, hogy a boszorkányság „komoly nehézség” a táborokban. Chris Bowers, az UNHCR szóvivője szerint minden éjjel két vagy három embert megölnek okkult rituálék során. Így magyarázza: „Tudjuk, hogy boszorkányságról van szó, mivel különleges módon megcsonkított holttesteket találunk.” 1994 végén mintegy 580 000 ember élt a ngarai táborokban, és mindennap 2000 új menekült érkezett. A Reuter az ENSZ egyik forrását idézve ezt mondja: „Terjed a boszorkányság, és nem tudjuk, hogyan birkózzunk meg vele.”

„Szétkapcsolt” papok

A mobiltelefon talán a kényelmes kommunikáció csúcsa, de egy finnországi püspök úgy határozott, hogy jóból is megárt a sok. A Reuter hírügynökség szerint a püspök kijelentette, hogy „a mobiltelefonnak szolgálnia kell a használóját, nem rabszolgává tennie”, és arra utasította az egyházi dolgozókat és a lelkészeket, hogy korlátozzák készülékük használatát. Úgy látszik, a hívek panaszai eljutottak a püspökök fülébe — néhány pap ugyanis istentisztelet alatt kapott telefonhívást. Beszámoltak egy olyan hívásról is, amelyik éppen egy temetési szertartás közben érkezett. Hasonlóképpen egy katolikus folyóirat Olaszországban nemrégiben azt tanácsolta a papoknak, hogy ne vigyék be magukkal a telefonjukat a gyóntatószékbe — mivel egy nő arról panaszkodott, hogy miközben a bűneit gyónta, hallotta csörögni a pap telefonját.

Használ a mamáknak — árt a gyermekeknek

Sok nő vastablettát szed az egészsége érdekében vashiányos vérszegénység ellen, de néhányan nem tudják, milyen veszélyesek lehetnek ezek a tabletták a gyermekek számára, ha lenyelik őket. A Safety+Health folyóirat szerint a vastabletták a hatévesnél fiatalabb gyermekek körében mérgezés miatt bekövetkező halálesetek első számú okozói. Az Egyesült Államok kormánya azt tervezi, hogy az ilyen tablettákat az üvegek helyett nehezen nyitható műanyag csomagokba egyenként fogják becsomagolni. Mindenesetre azonban az anyáknak azt tanácsolják, hogy a vastablettákat tartsák olyan helyen, ahol a pici kezek nem érik el, ugyanúgy, ahogy más tablettákkal és gyógyszerekkel teszik.

Emelkedik a fegyveres összetűzések száma Japánban

Köztudott, hogy Japán egyike az olyan országoknak a világon, ahol a legbiztonságosabb az élet. Évente 100 000 emberre mindössze egy gyilkosság jut, míg az olyan országokban mint Thaiföld és az Egyesült Államok, az arány ennek majdnem tízszerese. Az Asiaweek folyóirat jelentése szerint azonban a közelmúltban a fegyveres gyilkosságok számának növekedése rázta meg Japánt. 1990—1993-ig évente 180 lövöldözés volt, s mindegyik a szervezett bűnözés embereit érintette. 1994-ben viszont ijesztő módon megnövekedett a lövöldözések száma, és az áldozatok közül heten egyszerű polgárok voltak. Bár Japánban szigorú törvények szabályozzák a magánszemélyek fegyverviselését, a rendőrség azt állítja, hogy az országban mintegy 100 000 fegyvert tartanak illegálisan. Miután egy orvost állítólag az egyik elégedetlen volt betege lelőtt egy forgalmas vasútállomáson, egy főiskolai hallgató megjegyezte, mikor erről kérdezték: „Azt hittem, hogy ilyesmi csak Amerikában fordulhat elő.”

A technika és kibúvók a sabbath alól

Izraelben, a technikailag fejlett világban a sabbath megtartása igazi kihívásokat jelent azok számára, akik szigorúan ragaszkodnak a Haláhához, azaz az ősi zsidó törvénytárhoz. Az ortodox zsidók például a fémérzékelőn való átsétálás miatt aggódnak. Ha a kulcsaik működésbe hozzák az érzékelőt, akkor akaratlanul is zárnak egy áramkört — ez pedig érvelésük szerint megsértené a Haláha tűzgyújtást tiltó rendelkezését. Emiatt egy Tsomet nevű szervezet olyan fémérzékelőket tervezett, amelyek nem reagálnak a hétköznapi tárgyakra, például a kulcsokra, s így nem veszélyeztetik a sabbath betartását. Egy másik szervezet ehhez hasonlóan megoldotta az ortodox orvosok gondját, akiknek sabbath napon bizonyos rutinmunkát kell végezniük, ami írást foglal magában. Olyan filctollat terveztek, melynek tintája néhány nap múlva eltűnik. Miben segít ez? A Haláha korlátozza az írást szombaton, de így határozza meg azt: maradandó nyom hagyása. A The New York Times idézi az egyik kiemelkedő rabbi érvelését: „Ha [Isten] hagyott valamilyen kibúvót, azt azért hagyta, hogy kihasználjuk.”

Veszélyeztetett óriások

A Galápagos-szigeteken élő óriásteknős nemzetközileg ismert és védett állat, mivel veszélyeztetett faj. Nemrégiben azonban kiderült, hogy a nagy testű hüllőket újabb veszély fenyegeti. Egy hónapon át tartó tűz pusztított végig a Galápagos szigetcsoporthoz tartozó Isabela-szigeten. A mentőcsapatok árkokat ástak, hogy megvédjék a sziget 6000 példányt számláló értékes teknőspopulációját, sőt, 400 állatot különleges rezervátumba vittek el. Az utóbbiakat nem annyira azért vitték el, hogy a tűztől, hanem inkább hogy az emberektől óvják meg. A The Unesco Courier szerint a „teknősvadászat, bár törvénybe ütközik, nyilvánvalóan hagyományos gyakorlat. A teknősök húsát, különösen a nőstényekét, valamint a vérüket gyógyhatásúnak tekintik, amellett hogy a teknőshús különösen tápláló is.” A mentőcsapatok 42 ilyen óriásteknős maradványait találták meg, amelyeket emberek ettek meg.

Death by Government (Kormányzatok gyilkosságai)

Ez a címe R. J. Rummel új könyvének, aki a Hawaii Egyetemen dolgozik. Egy nyolcéves időszak alatt Rummel „források ezreiből” gyűjtött adatokat abban a témában, hogy milyen szerepet játszottak századunkban a kormányzatok az emberek lemészárlásában. A The Honolulu Advertiser szerint a könyv kijelenti: „Csaknem 170 millió férfit, nőt és gyermeket lőttek vagy vertek agyon, kínoztak halálra, szúrtak le, égettek el, ítéltek éh- vagy fagyhalálra, zúztak össze vagy dolgoztattak halálra; temettek el élve, fojtottak meg, akasztottak föl, bombáztak le vagy öltek meg a számtalan módszer bármelyikét alkalmazva, melyek által a kormányzatok fegyvertelen, tehetetlen állampolgárok és külföldiek halálát okozták.” Rummel így fogalmaz: „Fajunkat mintha egy modern pestis tizedelné.” „Egyetlen másik évszázad sem tapasztalt ekkora méretű mészárlást” — jelenti az újság Rummel megállapításaival kapcsolatban.

Hasznos férgek

„A földigiliszta India titkos fegyvere egy katasztrófa újabb kitörésének megelőzésében” — jelenti a New Scientist folyóirat. Ha felgyülemlik a hulladék, a halálos betegségeket hordozó patkányok és más kártevők elszaporodnak. Most egy bennszülött, mélyen fúró féregfajt, a Pheretima elongatá-t állították munkába, hogy a szemetet hasznos komposzttá alakítsa. Ha belerakják őket a szemetesedénybe, ezek a férgek átrágják magukat a hulladékon, és finom komposztot állítanak elő, mely könnyen elbomlik. Ezzel a technikával, mely Bombayben már működik, naponta négy tonna maradékot dolgoznak fel egy vágóhídon. A helyi hatóságok, amelyek jelenleg a hulladékégetőket és a szemétbányákat használják, érdeklődést mutatnak ezek iránt a hasznos férgek iránt.

Az egyház és a háború

Milyen szerepet játszik a szerb ortodox egyház a balkáni konfliktusban? Ezt a kérdést tették fel egy angol, egyesült államokbeli, görög, német, orosz, svájci, svéd és szerb hátterű ortodox, illetve protestáns egyházi vezetők között nemrégiben megrendezett kerekasztal-tárgyaláson. A Christ in der Gegenwart (A Kortárs Keresztény) című, Németországban kiadott katolikus lap arról számolt be, hogy az előadásokat az Egyházak Világtanácsa szervezte, és a svájci Genfben tartották meg őket. A beszédeket olyan vádakat követően mondták el, melyek szerint a szerb ortodox egyház részrehajló volt a háborúban, és „határozott támogatást nyújtott” az általa pártfogolt félnek. A súlyos vádak ellenére a tárgyaláson részt vevők többsége arra szavazott, hogy a szerb ortodox egyház fenntarthatja tagságát az Egyházak Világtanácsában, jóllehet „nem [sikerült] tisztázni az összes nézeteltérést”.

A kábítószerüzlet jó üzlet

„A nemzetközi kábítószer-kereskedelem — közli a The Sydney Morning Herald című ausztrál újság — a fegyverkereskedelem után a világon a második legjövedelmezőbb üzletággá vált, évente 400 milliárd dollárt emészt föl, és politikai rendszereket forgat föl Ázsiában.” Az Interpol főtitkára szerint ekkora összegű pénzzel „szinte mindenkit meg lehet vásárolni”. Ázsia reflektorfénybe került, mivel a világ heroinkészletének 80 százalékát a Mianmar, Thaiföld és Laosz határaihoz közel eső „arany háromszögben”, valamint Afganisztán és Pakisztán „arany félholdjában” állítják elő. Az Interpol kábítószerekkel foglalkozó fő tisztviselője hozzáteszi: „A kábítószerek váltak a terrorizmus fő anyagi támaszaivá.”