Figyeljük a világot

Kolerajárvány sújtja Kelet-Afrikát

„A kolera járványos méreteket öltött Kelet-Afrikában” — szól az Associated Press nairobi (Kenya) tudósítása. A kolera fertőző bélbetegség, mely súlyos hasmenést okoz, és halálos kimenetelű lehet, ha nem kezelik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 1997-ben Kelet-Afrikában több mint 61 000 ember kapta el a betegséget, és 2687 halálesetet jelentettek. A kolerajárvány-kitörések olyan országokban gyakoriak, ahol nem megfelelő a köztisztaság és szegényes az orvosi ellátás. A helyzetet súlyosbítja az, amikor az időszaki esőzések belemossák az emberi ürüléket az ivóvízbe. A WHO kolerával kapcsolatos munkacsoportjának vezetője, dr. Maria Neira azt mondta, hogy míg nem állnak rendelkezésre minden érintett területen szennyvízcsatornák és tiszta víz, addig a környék valószínűleg nem tud teljesen megszabadulni a kolerától.

Segíteni a halottaknak?

Hongkongban a külsőségek mutogatása nem mindig ér véget, amikor valaki meghal — néhányuknál ez folytatódik a Túlvilágon. Ez azért van, mivel az ősök imádata nagy szerepet játszik a mindennapi életben a kínai kultúrában. Így tehát „azt gondolják, hogy még a szellemvilágban is nagyon fontos kérkedni a gazdagsággal” — mondja Kuan Ving-ho üzlettulajdonos. Hogy segítsen az életben maradt rokonoknak és barátoknak javítaniuk elhunyt szeretteik helyzetén, Kuan úr különféle anyagi javak papírból készült másolatait árusítja, melyek között vannak mobiltelefonok, számítógépek, mikrohullámú sütők, sőt még Mercedes Benz autó is életnagyságban. „A vagyont elégetik a személy halálát követő hét napon belül, az évfordulókon, valamint amikor egy rokon azt álmodja, hogy az elhunyt személynek szüksége van arra, hogy bevásároljon” — szól az Associated Press egyik tudósítása. „Ez jó üzlet — állítja Kuan úr —, mivel a vevő nem tud visszajönni, hogy reklamáljon.”

Radioaktív drágakövek

Amikor egy bangkoki kereskedőnek eladott drágakövekről kiderült, hogy radioaktívak, riadót fújtak a nemzetközi kereskedelemben. Sahabudeen Nizamudeen, aki tapasztalt drágakő-kereskedő, felismeri, ha jó üzletről van szó. Így amikor egy indonéz kereskedő a szokásos árnál jóval alacsonyabb összegért kínált neki 50 macskaszem ékkövet, gyorsan felvásárolta őket. „Mindegyik csokoládébarna árnyalatú volt, amit nagyon értékesnek tartanak, és kettészelte őket a macska keskeny vágású szembogárjához hasonló, jellegzetes fénylő sáv” — számol be az Asiaweek. Kiderült azonban, hogy a drágakövek ragyogása más forrásból való. Besugárzással nemesítették a színüket azzal a céllal, hogy nőjön értékük. Egy hongkongi ékszervásáron talált másik kő sugárzási szintje az ázsiai biztonsági határérték 25-szörösét mutatta. „Mostanáig ez a gond csak a krizoberill-macskaszemre korlátozódott” — mondja a folyóirat.

Olvasási szokások

A brazíliaiak átlagosan 2,3 könyvet olvasnak évente, tudósít a Jornal da Tarde. Miután elhagyták az iskolát, a brazíliaiak többsége már nem vesz a kezébe könyvet. „Az igazi baj az — mondja a Művelődési Minisztérium titkára, Ottaviano de Fiore —, hogy Brazíliában az olvasott könyvek 60 százaléka kötelező olvasmány” a gyerekeknek az iskolában. „A fennmaradó 40 százalék többségében vallásos és ezoterikus könyv, valamint szexről szóló vagy »segíts magadon« könyv” — mondja az újság. Az olvasási szokásokkal kapcsolatban De Fiore megjegyzi: „A gyerekek összejönnek a családban, az iskolában és a tévé előtt. Ha nincs a családban olyan, aki szívesen olvas, soha nem kapnak majd semmilyen ösztönzést.” Még hozzáfűzi: „Ami a tévét illeti, a nagyobb tévécsatornák az olvasásra való ösztönzéssel foglalkoznak a legkevésbé.”

Saját maguk által kialakított vallás

Sok latin-amerikai „saját maga által kialakított vallást” gyakorol — mondja Fortunato Mallimaci szociológus. Az emberek elhúzódnak az egyházaktól és a felekezetektől, s úgy érzik, nyugodtan végezhetnek jógatanfolyamokat, olvashatnak keleti misztikáról szóló könyvet, eljárhatnak olyan összejövetelekre, ahol a prédikátor gyógyítást ajánl fel, vagy elmehetnek afrobrazíliai szertartásokra. „Ez nem jelenti azt, hogy az emberek közönyössé váltak a vallás iránt. Ők hisznek, de kialakították a saját vallásukat” — mondja Mallimaci. A (latin-amerikai) Déli-foki Laikus Központok Negyedik Találkozóján tartott beszédében a szociológus azt mondta, hogy „a katolicizmus »súlyos belső viszályokkal és nézeteltérésekkel járó« átszerveződési folyamaton megy keresztül” — számol be az ENI Bulletin.