Figyeljük a világot
A vallásszabadság felülvizsgálata Görögországban
„Úgy tűnik, a [görög] kormány az utóbbi időben nyugtalankodik azok miatt a kérdések miatt, amelyek a vallásszabadsághoz való jogot érintik, és a függőben lévő alkotmánymódosítást is átgondolja — tudósít a To Vima című athéni újság. — A Külügyminisztériumon belül létrehoztak egy nem hivatalos bizottságot, hogy az újból megvizsgálja azokat a jogszabályokat, amelyek a vallásszabadság kérdéseire vonatkoznak — ezek olyan törvények, amelyeket Metaxasz diktátor hozott, és ezek a térítői tevékenységet bűncselekménynek minősítik, valamint azt is, ha a nem ortodox vallási kisebbségeknek megengedik, hogy templomokat és gyülekezési helyeket létesítsenek.” A tudósítás a továbbiakban azt mondja, hogy ezt a lépést főként azért tették meg, mert Görögországban Jehova Tanúi számos jogi esetet vittek az Emberi Jogok Európai Bíróságára.
A latin még mindig élő nyelv
Vatikánváros hivatalos nyelve a latin marad, jóllehet ezt a nyelvet az 1960-as évektől a római katolikus liturgiában nem használják. A szakértők lefordítják latinra a pápai okiratokat, de ezt a nyelvet most már alig használják magán a Vatikánon belül. 1997 novemberében a pápa azon siránkozott, hogy hanyatlóban van a beszélt latin nyelv, és ennek a nyelvnek a felelevenítésére buzdított. Időközben vatikáni tudósok egy csoportja befejezett egy nyolc évig tartó munkát, melynek során egy modern latin szótárt készítettek el. Most már a modern kifejezéseknek is vannak latin megfelelőik — ilyen kifejezések például az „aeroszol spray”, „repülőtér”, „áruház”, „taxi” és „forgalmi dugó”. Még a mindenütt megtalálható mobiltelefonból is telephonium cellulare lett. A latin nyelv rajongóinak még egy ennél is jobb hírünk van. A londoni The Times arról számol be, hogy Rómában egy pap mostanra már létrehozott egy latin nyelvű webhelyet az Interneten.
„Klónozott” szobrok
2000-re a római parkokban található összes szobor talán már csak másolat lesz. Miért? Carla Benocci, Róma egyik történelmi társaságának munkatársa ezt azzal magyarázza, hogy „a másolatokon kívül nincs más lehetőségünk, ha meg akarjuk védeni a műemlékeket”. Ehhez még azt is hozzáfűzte, hogy néhány műemlék „megdöbbentően megrongálódott állapotban van, kikezdte őket az idő és az autók, illetve a vandálok, és a lopott holmik felvásárlói sérülést okoztak rajtuk”. Azt próbálják meghatározni, hogy milyen anyagok biztosítanák a leginkább ugyanazt a művészi hatást, mint az eredeti műemlékek, ugyanakkor pedig melyek állnának leginkább ellen a szmog és a vandálok ostromának. Egyes „klónpéldányokat” gyantából készítettek el, másokat pedig márványporral bevont cementből. Benocci azt állítja, hogy ezek a műemlékek „oly élethűen adják vissza az eredetiket, hogy a tolvajok egyszer összetévesztettek egyet az eredetivel, lefejezték, hogy ellopják a fejét, egy másikat pedig megpróbáltak egy darabban ellopni”. Mi lesz az eredetikkel? Múzeumokban fogják tartani őket, ahol anélkül lehet megcsodálni őket, hogy valamilyen veszélynek lennének kitéve.
A rosszultápláltság megöli a gyermekeket
„A rosszultápláltság több gyermeket öl meg, mint bármely járvány, természeti katasztrófa vagy háború” — tudósít a francia Le Monde napilap. A becslések szerint majdnem hétmillió gyermek hal meg évente a hiányos táplálkozás miatt. Az Egyesült Nemzetek Gyermekvédelmi Alapjának (UNICEF) 1997-es beszámolója megmutatja, hogy annak a 12 millió, öt éven aluli gyermeknek, akik évente meghalnak, az 55 százaléka a rosszultápláltság miatt veszti el az életét. Amellett, hogy megöli a gyermekeket, a rosszultápláltság számos fizikai és szellemi fogyatékosság okozója, valamint legyengíti az immunrendszert. Dél-Ázsiában minden második, Afrikában pedig minden harmadik gyermek szenved a rosszultápláltság miatt. Ez a gond azonban az iparilag fejlett országokat is érinti. Az UNICEF például arról számol be, hogy az Egyesült Államokban a 12 évesnél fiatalabb gyermekek közül minden negyedik nem kapja meg a szükséges táplálékot.
Víz a Holdon?
A The New York Times arról tudósít, hogy a Lunar Prospector űrszonda a Hold sarkvidékein vízjégnek tűnő anyagot észlelt. Az űrszonda műszerei hidrogén jelenlétére mutatnak, és úgy vélik, az a legvalószínűbb, hogy a hidrogén a víz egyik alkotóelemeként jelenik meg a Holdon. Arra gondolnak, hogy a víznek a laza talajba keveredett kis jégkristályok formájában kell jelen lennie. Úgy tűnik, ez az anyag a sziklás talajnak egy vagy ennél még kevesebb százalékát teszi ki. Néhány tudós már azt latolgatja, hogy a víz emberi települések fenntartását szolgálhatná, és arra is szolgálhatna, hogy a Holdról fellőtt űrhajók számára üzemanyagról, vagyis hidrogénről és oxigénről gondoskodjon. Másokat az nyugtalanít, hogy még ha van is ott víz, nem lehet gazdaságosan kiaknázni. A Kaliforniai Műszaki Intézet egyik munkatársa, dr. Bruce Murray azt mondta, hogy olcsóbb volna a Földről vinni vizet, mint a Holdon hozzájutni ehhez.
Óvatosság a fájdalomcsillapító szerrel
A Health című folyóirat arra figyelmeztet, hogy „a Tylenol, az Excedrin és még rengeteg más, vény nélkül kapható gyógyszer egyik hatóanyagának, az acetaminofennek a viszonylag kis mértékű túladagolása komoly májkárosodáshoz vezethet, különösen, ha alkohollal keveredik össze”, és talán még halál is bekövetkezhet emiatt. William Lee, egy orvosi központ (University of Texas Southwestern Medical Center) egyik belgyógyász szakorvosa azt állítja, hogy „a legtöbben úgy gondolják, hogy kétszer vagy háromszor is bevehetik az ajánlott adagot anélkül, hogy bajuk lenne tőle. Ez azonban nem így van ennél a gyógyszernél.” Amikor a szervezet lebontja az acetaminofent, olyan melléktermék keletkezik, amely mérgező hatással van a májra. A máj a glutationnak nevezett méregtelenítő anyaggal védekezik. Az acetaminofen túladagolása azonban meghaladhatja a máj védekezőképességét. Az alkohol kimeríti a glutationkészleteket, így különösen akkor veszélyes bevenni a gyógyszert, ha az illető előtte már ivott néhány korty alkoholt. És mivel az acetaminofen több mint 300 készítményben megtalálható, könnyen túladagolhatjuk ezt az anyagot anélkül, hogy ez tudatosulna bennünk.
Emberrablással foglalkozó tanórák
A tajvani iskolákban a gyermekeknek most egy új tanfolyamot vezettek be — olyan tanórákat, amelyek az emberrablással foglalkoznak. „A gyermekrablás valószínűsége a Fülöp-szigetek után Tajvanon a legnagyobb, ahol átlagosan két és fél naponta elrabolnak valakit” — állítja az Asiaweek. A szülők kérték, hogy legyen ilyen program, mivel amiatt aggódnak, hogy a bűnözés folyamatos emelkedésével talán az ő gyermekük lesz az emberrablás következő áldozata. Az emberrablással foglalkozó tanfolyam arra neveli a gyermekeket, hogy legyenek óvatosak, amikor egyedül sétálnak, mikor belépni készülnek egy liftbe, és amikor tömegközlekedési eszközökön utaznak. Megtanulják, hogy elővigyázatosak legyenek a gyanús személyekkel szemben, és azt is, hogy miként reagáljanak, ha elrabolják őket. Bár nem valami kellemes a tanfolyam anyaga, erőfeszítést tesznek, hogy segítsenek a gyermekeknek abban, hogy pozitív felfogásuk legyen az életről.
Visszatérés a „kihalásból”
A Blewitt-bagolyról azt hitték, kihalt, mert már 113 éve nem láttak bizonyíthatóan ilyen baglyot, most azonban újra láttak ilyen madarat, és lencsevégre is kapták a Mumbaitól (India) északkeletre fekvő Sáhada közelében lévő erdős területen. A 20 centiméteres, barna színű madárnak nagy szeme van, és rendkívüli méretű a csőre, a lába és a karmai. „Ezt az állatot India egyik rejtélyes madarának tartják — mondta Pamela Rasmussen, a washingtoni National Museum of Natural History egyik munkatársa, aki még két kollégájával együtt készítette a fényképeket. — Az embernek ilyen élményben csak egyszer van része az életben.” Még két ilyen rejtélyes faj él Indiában, melyekről nincs feljegyzett bizonyíték, hogy életben vannak-e: az egyik a rózsásfejű réce, melyet utoljára az 1930-as években láttak, a másik pedig egy himalájai madár (Ophrysia superciliosa), melyet már körülbelül 100 éve nem láttak.
Ez az „ideális könnyű kábítószer”?
Már évszázadok óta dicsérik a csokoládét a serkentő, antidepresszáns és nemi aktivitást fokozó tulajdonságaiért. Egy nem régi kutatás azonban talán azt mutatja, hogy a csokoládé valóban hatással van a „szorongás mértékére, az elme békéjére és a szexuális viselkedésre” — tudósít a Le Monde című francia újság. A tudósok egy olyan alkotórészt fedeztek fel a csokoládéban, amely bizonyos hasonlóságokat mutat az amfetaminokkal, valamint még egy másik, „kifejezetten antidepresszáns tulajdonságokkal bíró anyagot” is felfedeztek benne. Az új kutatás az anandamid jelenlétét is feltárta — ez egy olyan neurotranszmitter, amely ugyanazt az „emelkedett érzést és eufóriát” okozza, mint a cannabis. Emiatt, valamint azért, mert a csokoládé kevéssé mérgező hatású, az újság ezt a következtetést vonja le: „Amiatt, hogy gyakorlatilag nincsenek mellékhatásai és kisfokú a hozzászokás, a csokoládét szinte ideális könnyű kábítószernek minősítik, mivel fokozza a fizikai és szellemi aktivitást, energiával lát el, és az eufória, valamint a jóllét érzését idézi elő.”