Kik fogyasztanak drogokat?

AZ ÉBREDJETEK! DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁGI ÍRÓJÁTÓL

„MINDENKI fogyaszt drogokat.” Ezzel a túlzóan általános kijelentéssel tapasztalatlan embereket rá lehet venni arra, hogy kóstoljanak bele a tiltott drogok használatába. De attól függően, hogyan határozzuk meg a „drog” szót, ebben a kijelentésben azért van némi igazság.

A „drog” szót így lehet meghatározni: „Bármilyen természetes vagy mesterséges kémiai anyag, amellyel változásokat lehet előidézni a felfogóképességben, a hangulatban vagy más lelki folyamatokban.” Ez egy jól használható és általános megfogalmazás a pszichoaktív drogokra, noha a fizikai betegségek kezelésére használt gyógyszerek közül sokra nem vonatkozik.

Ezen meghatározás alapján az alkohol is drognak számít. Túlzott használata veszélyt jelent, és az effajta használat szemmel láthatólag terjedőben van. Egy nyugati ország főiskoláin és egyetemein végzett felmérésből kiderült, hogy a „főiskolások és egyetemisták körében a túlzott alkoholfogyasztása a legsúlyosabb drogprobléma”. A felmérés szerint a hallgatók 44 százaléka viszi túlzásba az alkoholfogyasztást.

Az alkoholhoz hasonlóan a dohányhoz is törvényesen hozzá lehet jutni, bár erős mérget, nikotint tartalmaz. Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente körülbelül négymillió ember hal meg a dohányzás miatt. A dohánymágnások mégis a társadalom jómódú, tiszteletben álló tagjai. A cigarettázás is erős függőséget okozhat, talán még inkább, mint sok illegális drog.

Az elmúlt években számos országban korlátozták a dohányreklámokat, valamint egyéb megszorításokat vezettek be. Mégis sok ember még mindig úgy tekinti a dohányzást, mint ami a társadalomban elfogadható tevékenység. A filmipar továbbra is dicsőíti a dohányzást. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemen felmérést készítettek az 1991 és 1996 között készült legnyereségesebb filmekről. Mint kiderült, a főszereplők 80 százaléka olyan férfit alakított, aki dohányzott.

Mit mondjunk a „biztonságos” drogokról?

A gyógyszerekként használt drogok bizonyára sokaknak használnak, ám vissza lehet élni velük. Előfordul, hogy az orvosok időnként túl könnyen felírnak gyógyszereket, vagy a beteg beszéli rá őket arra, hogy írjanak fel olyan gyógyszereket, amelyekre igazából nincs is szükség. Egy orvos megjegyezte: „Az orvosok nem mindig szakítanak időt arra, hogy megbeszéljék a beteggel a tünetek okait. Könnyebb azt mondani: »Szedje be ezt a gyógyszert.« Ilyenkor azonban az igazi gonddal nem is foglalkoznak.”

Még a recept nélkül kapható gyógyszerek — például az aszpirin és a paracetamol (Tylenol, Panadol) — is komoly kárt okozhatnak valakinek az egészségében, ha visszaélnek velük. Világszerte több mint 2000 ember hal meg évente azért, mert visszaél a paracetamollal.

Az előbbi meghatározásunk értelmében a teában és kávéban lévő koffein is drognak számít, noha aligha tekintjük annak, amikor kedvenc reggeli kávénkat szürcsölgetjük. Nevetséges lenne egy napon említeni a társadalom által elfogadott italokat, mint a teát vagy a kávét, a kemény drogokkal, például a heroinnal. Ez olyan lenne, mintha egy kiscicát egy vad oroszlánhoz hasonlítanánk. Ám néhány egészségügyi szakember szerint, ha napi rendszerességgel több mint öt csésze kávét vagy kilenc csésze teát iszunk, akkor az káros lehet az egészségünkre. Továbbá, ha hirtelen csökkentenénk ezeknek az italoknak a túlzott fogyasztását, akkor elvonási tüneteket tapasztalhatnánk, mint ahogy ez egy teázó hölggyel történt, aki hányást, erős fejfájást tapasztalt, és érzékeny volt a fényre.

Mit mondjunk a tiltott drogok használatáról?

Általában több vitát vált ki az, amikor a sportban használnak drogokat. Ez az 1998-as Tour de France-on éles megvilágításba került, amikor a legesélyesebb csapat kilenc kerékpárosát kizárták a versenyből, mivel teljesítményfokozó drogot használtak. A sportolók különféle módszereket találtak ki arra, hogy kijátsszák a doppingteszteket. A Time International című magazin szerint egyesek olyan messzire mentek, hogy még a „»vizeletátültetést« is vállalták, ami azt jelenti, hogy valaki másnak a »tiszta« vizeletét katéteren át bevezettették a saját húgyhólyagjukba, noha ez gyakran fájdalmas eljárás”.

De foglalkoznunk kell még a tiltott drogok ijesztően sok fajtájával, melyeket „szórakozásból” használnak. Ide tartozik a marihuána, az Extasy (metilén-dioxi-metamfetamin, vagyis MDMA), az LSD (lizergsav-dietil-amid), a stimulánsok vagy serkentőszerek (mint például a kokain és az amfetaminszármazékok), a bódítók (depresszánsok, mint például a nyugtatók), valamint a heroin. Ám ne feledkezzünk meg a fiatalok körében népszerű, különféle belélegezhető szerekről sem, például a ragasztókról és a benzinről. Ezek a belélegezhető szerek persze nincsenek betiltva, és könnyen hozzáférhet bárki.

Csalóka lehet az az általános nézet, hogy egy kórosan lesoványodott kábítószeres egy koszos szobában „lövi be magát”. Sok drogfogyasztó viszonylag normális életet él a mindennapokban, bár függősége többé-kevésbé biztosan kihat élete minőségére. De nem becsülhetjük le a kábítószerezés sötét oldalát. Egy író szerint néhány kokainfogyasztó „képes rövid időn belül többször is »belőni magát«, míg végül teljesen elcsúfítja a testét: agyon van szurkálva, vérzik, és kék foltokkal van tele”.

Miután az 1980-as évek vége felé látszólag csökkent az illegális drogok használata, most újra fellendülőben vannak világszerte. A Newsweek magazin megjegyezte: „A hatóságok tehetetlenül szemlélik a növekvő drogcsempészést, szinte mindenféle drog fokozott használatát, valamint az anyagi keretek és az információ hiányát, melyek nélkül képtelenek győzni.” A dél-afrikai köztársasági Johannesburg The Star című lapja kijelentette, hogy a kormány adatai szerint „a Dél-afrikai Köztársaságban minden negyedik ember alkohol- vagy kábítószerfüggő”.

Az ENSZ Szociális Fejlődéssel Foglalkozó Kutatóintézete rámutatott, hogy „a kábítószer-előállítók és -forgalmazók . . . világméretekben szervezetten dolgoznak, és a kábítószerből befolyó hasznuk jelentős részét a pénzügyi világ központjainál helyezik el, melyeket titoktartás kötelez, és amelyek vonzó befektetési hasznot ígérnek . . . A kábítószer-forgalmazók ma már tisztára tudják mosni az illegálisan szerzett hasznot azáltal, hogy a pénz elektronikus úton járja be a világot, és ezen az úton nemigen lehet ellenőrizni.”

Úgy tűnik, hogy sok amerikai naponta kerül kapcsolatba kokainnal, jóllehet tudtán kívül. A Discover című folyóirat egyik cikke kifejtette, hogy a legtöbb amerikai bankó magán viseli a drog nyomait.

A helyzet az, hogy ma már sokak számára elfogadhatóvá vált a drogok — köztük a tiltott drogok — használata, és a mindennapi élet velejárójának tekintik. Figyelembe véve a tiltott drogok, valamint a dohány és az alkohol széles körben ismertté vált káros hatásait, nyilván felmerül a kérdés: Miért élnek vissza velük? Miközben ez a kérdés jár a fejünkben, jó, ha átgondoljuk: mi hogyan vélekedünk a drogokról.

[Lábjegyzet]

[Kép a 3. oldalon]

Sok főiskolán a túlzott alkoholfogyasztás a fő gond

[Kép az 5. oldalon]

Sokan ártalmatlannak tartják a cigarettát és a „szórakozásból” használt drogokat