27. tanulmány
A téma és a fő pontok kiemelése
1—4. Magyarázd meg, hogy mit értünk az előadás témáján?
1 Minden előadásnak kell hogy legyen témája, amely az előadásnak irányt ad és minden részét tetszetősen egybekapcsolja. Bármi is legyen a témád, az egész előadást át kell hatnia. Ez az előadásod magja; talán egy mondattal is ki lehet fejezni, de mégis az előadott anyag minden szempontját magában foglalja. A témának világosnak kell lennie minden hallgató előtt, és világos is lesz, ha helyesen fogod hangsúlyozni.
2 Az előadás témája nem egyszerűen egy olyan sok mindent magába foglaló tárgy, mint például a „hit”, hanem egy különleges szempont, amely szempontból erről a tárgyról beszélni kell. A téma például a következő lehet: „Milyen mélyreható a hited?”; vagy: „A hit nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Isten tetszését élvezhessük”; vagy: „A hited alapja”; vagy: „Állandóan növekedj a hitben!”. Habár ezeknek a témáknak mindegyike a hitre összpontosul, mégis mindegyik téma alapján más szempontból nézzük a tárgyat, és ez az előadás teljesen különböző irányú kifejtését vonja maga után.
3 Egyes esetekben talán azelőtt kell összegyűjtened az anyagot, mielőtt meghatároznád a témádat. A témát azonban világosan meg kell fogalmaznod, még mielőtt megkezded az előadás vázlatának összeállítását, vagyis mielőtt kiválasztod a fő pontokat. Például minden házi bibliatanulmányozás után Jehova Tanúi szervezetéről szeretnél beszélni. Ez egy nagyon széles körű tárgy. Hogy eldöntsd, mit mondjál majd erről a tárgyról, vedd figyelembe hallgatóságodat és a beszéd célját! Eszerint választod meg a témát. Ha új hírnököt akarnál bevezetni a szolgálatba, talán jónak látnád megmagyarázni neki, hogy Jehova Tanúi Jézus Krisztust utánozzák, amikor házról házra prédikálnak. Ez volna a témád. Mindannak, amit mondasz, a Jehova Tanúiról szóló széles körű téma ilyen szempontját kell alátámasztania.
4 Hogyan hangsúlyozhatod ki a témát előadásodban? Először is az előadásod céljának megfelelő témát kell választanod. Ez előzetes felkészülést igényel. Amikor már kiválasztottad a témát és felépítetted rá előadásodat, a téma úgyszólván önmagától kihangsúlyozódik, ha a készített vázlat szerint beszélsz. Magánál az előadásnál azonban a kulcsfontosságú szavaknak vagy a téma központi gondolatainak időnkénti ismétlése biztosítja, hogy a téma könnyebben a hallgatóság elméjébe vésődjön.
5., 6. Hogyan határozhatod meg, hogy alkalmas-e a téma?
5 Alkalmas téma. A Teokratikus Szolgálati Iskolában rendszerint nincs probléma az alkalmas témával, mert a legtöbb esetben készen kapod. De ez nem lesz így minden beszédnél, amelyre felszólítanak. Ezért bölcs dolog gondos figyelmet szentelni a témának.
6 Mi dönti el, hogy a téma alkalmas-e? Több dolog. Figyelembe kell venned hallgatóidat, a célodat és az anyagot, amelyet esetleg kiosztottak neked. Ha azt állapítod meg, hogy beszédeidben nincs kihangsúlyozva a téma, ez talán azért van, mert a valóságban az előadásodat nem egy központi gondolat körül építed fel. Talán sok olyan pontot foglalsz bele a beszédedbe, amelyek a valóságban nem támogatják a témát.
7., 8. Mutasd meg azokat a módszereket, amelyek segítségével kiemelhető a téma!
7 A téma szavainak vagy gondolatainak ismétlése. Egyik módja annak, hogy az előadás minden része a témát hangsúlyozza, a témában szereplő kulcsfontosságú szavak ismétlése, vagy pedig a téma központi gondolatainak az ismétlése. A zenében a téma egy olyan dallamfordulat, amely elég gyakran ismétlődik ahhoz, hogy az egész szerzeményt jellemezze. A valóságban elég néhány ütem, hogy a mű felismerhetővé váljon. A dallamfordulat nem mindig ugyanabban a formában jelenik meg. Néha a dallamfordulatnak csupán egy-két motívuma fordul elő, néha a téma variációját használják, de akár így, akár úgy, a zeneszerző olyan ügyesen beleszövi a témát az egész szerzeménybe, hogy az teljesen jellemzi és áthatja a zeneművet.
**********
8 Így kell ennek lenni az előadás témájával is. A kulcsfontosságú szavaknak vagy a téma gondolatainak az ismétlése olyan, mint a zenemű időnként visszatérő témája. Ezeknek a szavaknak a rokon értelmű megfelelője vagy a téma központi gondolatainak más szavakkal való kifejezése a téma variációjaként szolgál. Ha ezeket az eszközöket nem feltűnően használjuk, és így nem válunk egyhangúvá, akkor a fő téma világosan fogja jellemezni az egész előadást, és a hallgatók mint fő gondolatot magukévá teszik azt.
9—13. Magyarázd meg, hogy melyek az előadás fő pontjai, és szemléltesd ezt!
9 Miután meghatároztad előadásod témáját, a felkészülés következő lépéseként kiválasztod azokat a fő pontokat, amelyeket fel akarsz dolgozni. Ez a Beszédtanács cédulán a következőképpen van megjelölve: „A fő pontok kiemelése”.
10 Melyek a fő pontok egy előadásban? Nemcsak egyszerűen érdekes pontok vagy gondolatok, amelyeket röviden érintünk, hanem a beszéd fő részei, azok a gondolatok, amelyeket elég alaposan kifejtünk. Olyanok, mint az önkiszolgáló boltban a polcon található címkék vagy jelzések, amelyek segítenek felismerni, hogy melyik polc mit tartalmaz, és meghatározzák, mit szabad azon a polcon elhelyezni, és minek kell máshol lenni. A LISZT címke alatt nem volna helyén a dzsem és a lekvár. Ez csak megzavarná az embereket. A KÁVÉ és TEA megjelölés alá nem tartozik a rizs. Ha a polcokon összezsúfolt sok áru eltakarja a címkéket, akkor nehéz bármit is megtalálni. Ha azonban a címkék világosan láthatóak maradnak, mindenki gyorsan felismeri, mi van előtte. Így van ez az előadásod fő pontjaival is. Amíg a hallgatók figyelemmel kísérhetik és megőrizhetik elméjükben azokat, addig nem lesz szükségük sok jegyzetelésre, hogy az előadást egészen a befejezésig követni tudják.
11 Egy másik tényező. A fő pontok kiválasztása és felhasználása is különböző, ez függ a hallgatóságtól és az előadás céljától. Ezért az iskolafelvigyázónak a fő pontok kiválasztását aszerint kell kiértékelnie, ahogy a tanuló felhasználja azokat, nem pedig a tanácsadó által önkényesen előre kiválasztott pontok alapján.
12 Amikor válogatsz, csak a lényegesebb pontokat válaszd! Igen ám, de mi tesz valamilyen pontot lényegessé? Akkor lényeges, ha nélküle nem tudod elérni az előadásod célját. Például ha olyan emberrel beszélsz a váltságáldozatról, aki nem ismeri ezt a tantételt, nélkülözhetetlenül szükséges megmagyarázni Jézus emberi mivoltát a földön, máskülönben nem mutathatnád ki áldozatának megfelelő értékét. Ezért ezt a beszélgetés egyik fő pontjának kell tekintened. De ha már előzőleg bebizonyítottad ennek a személynek, hogy a háromságtan hamis felfogás, akkor Jézus emberi létéről már csak másodsorban kell beszélned, mivel a hallgató azt már elfogadta. Ezután már aránylag egyszerű megmagyarázni Jézus váltságáldozatának az egyenértékűségét. Ebben az esetben Jézus emberi mivoltának a megtárgyalása már nem lenne lényeges pont.
13 Kérdezd meg ezért magadat: Mit ismernek már a hallgatóim? Mit kell megmagyaráznom, hogy elérjem a célomat? Ha ismered a választ az első kérdésre, a másikra azzal válaszolhatsz, hogy legelőször kiemeled az összegyűjtött anyagból az összes ismert dolgot, és a megmaradt pontokat osztályozod a lehető legkisebb számú gondolatcsoportba. Ezek a csoportok annak a szellemi tápláléknak lesznek az ismertető jelei, amelyet előadsz a hallgatóknak. Ezeket a címkéket, vagyis fő pontokat soha nem szabad eltakarni vagy elrejteni. Mindig ki kell tűnniük, mivel ezek a beszéded fő pontjai.
14—17. Indokold meg, miért nem szabad, hogy túl sok fő pontunk legyen!
14 Nem túl sok fő pont. Minden tárgyhoz csak néhány lényeges pont tartozik. A legtöbb esetben az egyik kezünk ujjain megszámlálhatjuk azokat. Így van ez, függetlenül attól, hogy mennyi idő áll rendelkezésedre az előadáshoz. Ne ess bele a szokásos csapdába, és ne próbálj meg túl sok pontot kiemelni. Ha az önkiszolgáló bolt igen nagy és túl sok osztály van benne, néha tájékoztatást kell kérnünk. A hallgatóid is egyszerre csak néhány gondolatot fogadhatnak be. Minél hosszabb az előadásod, annál egyszerűbbnek kell lennie, és annál határozottabban és élesebben kell meghatározni a kulcsfontosságú pontokat. Ne próbáld meg tehát rákényszeríteni hallgatóidat arra, hogy sok dolgot jegyezzenek meg! Válaszd ki azokat a pontokat, amelyekről azt gondolod, hogy feltétlenül meg kell jegyezniük, s azután minden idődet szenteld azoknak!
15 Mi dönti el, hogy az előadásban túl sok pont van-e vagy sem? Egyszerűen mondva, ha valamelyik gondolatot ki lehet hagyni és anélkül is el lehet érni előadásod célját, akkor ez a pont nem kulcsfontosságú pont. Talán elhatározod, hogy az előadás folyamatossága végett egy bizonyos pontot összekötőként vagy emlékeztetőként belefoglalsz, ezt a pontot azonban nem szabad annyira kiemelni, mint azokat a pontokat, amelyeket nem lehet kihagyni.
16 Azonkívül elegendő idővel kell rendelkezned, hogy minden pontot sikeresen, meggyőzően kifejts. Ha rövid idő alatt sok dolgot kell elmondanod, korlátozd a minimumra azokat a pontokat, amelyek a hallgatók számára ismertek! Tégy félre mindent, kivéve az ismeretlen tényezőket, azokat pedig úgy magyarázd meg, hogy a hallgatók ne tudják elfelejteni.
17 És végül az előadásodnak az egyszerűség hatását kell keltenie. Ez nem mindig az előadott anyag mennyiségétől függ. Attól is függhet, hogyan csoportosítod pontjaidat. Ha például bemennél egy raktárba, ahol minden egy rakáson heverne a padlón, az túlzsúfoltnak és nagyon zavarosnak tűnne. Bármit is keresnél, nehezen találnád meg. Ha azonban mindent megfelelően elrendeztek, minden hasonló tételt egy helyre csoportosítottak és felirattal láttak el, akkor az egész kép kellemesen hat és minden tételt meg lehet találni. Tedd az előadásodat egyszerűvé úgy, hogy gondolataidat néhány fő gondolat körül csoportosítod!
18. Hogyan kell kifejtenünk a fő gondolatokat?
18 A fő gondolatok egymástól elkülönített fejtegetése. Minden fő gondolatnak meg kell hagyni a maga területét. Mindegyiket külön kell kifejteni. Ez azonban nem zárja ki, hogy a bevezetésben röviden vázold a fő pontokat, vagy pedig összefoglald őket az előadásod befejezésében. De az előadás fő részében egyszerre csak egy fő gondolatról szabad beszélned. Csak az olyan utalásokat vagy visszapillantásokat engedheted meg, amelyek a gondolatok összekapcsolásához vagy a hangsúlyozáshoz szükségesek. A téma szerinti vázlat készítésének elsajátítása segít neked meghatározni, hogy a fő pontokat külön-külön fejtetted-e ki.
19—21. Hogyan kell felhasználni az alpontokat?
19 Az alpontok összpontosítása a fő gondolatokra. A bizonyítékoknak, az írásszövegeknek vagy más előadott anyagnak a fő pontokra kell irányítaniuk a figyelmet, és azokat kell kibővíteniük.
20 A felkészülésnél elemezd az összes alpontokat, és csak azokat hagyd meg, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az illető fő ponthoz, akár megmagyarázzák, akár bizonyítják vagy kibővítik azt! Minden lényegtelent selejtezz ki! Csak elhomályosítaná a szóban forgó kérdést.
21 Mondanivalód minden pontját közvetlenül össze kell kapcsolni azzal a fő gondolattal, amelyikről éppen beszélsz. Ne bízd a magyarázatot a hallgatókra! Tisztázd a kapcsolatot! Mondd meg, hogy miben rejlik ez a kapcsolat! Amit nem mondasz meg, azt rendszerint nem is értik meg. Ezt a fő gondolatokat kifejező kulcsszavaknak vagy a fő pontok gondolatainak az időnkénti ismétlésével érheted el. Ha elsajátítod azt a művészetet, hogy az összes alpontot az előadás fő pontjaira irányítsd és hogy minden fő pontot összekapcsolj a témával, akkor beszédeid kellemes egyszerűséget nyernek, úgyhogy könnyű lesz előadni és nehéz lesz elfelejteni őket.